Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA Folyik a helyreállítás Kemencén A nehezén már túl vannak Bár a Kemencének és Ber- necebarátinak a károk eny­hítésére kiutalt pénze még nem érkezett meg, ám Ke­mencén már megkezdődték a munkálatok — tájékoztat­ta lapunkat Pongrácz János polgármester. A jég okozta károk meg­szüntetéseként elsőnek a földmunkák elvégzéséhez kezdtek a faluban. A temp­lom körül és a település más — a helybéliek által belső sorként ismert — ré­szén nagyjából már el is ta­karították az ott összegyűlt iszapot. A napközi otthon tetőszerkezetének kijavításá­hoz szintén hozzáláttak. Pongrácz János szerint a pénz rövid időn belül meg­érkezik. Egyébként pedig — mint azt a falu vezetője elmondta — a lényeg az, hogy a megye közgyűlése megszavazta részükre a négymillió forintnyi össze­get, innentől kezdve már nem lehet baj. Előrelátható­an szeptember közepére nemcsak a helyreállítás feje­ződik be Kemencén, hanem addigra a számlák is meg­lesznek, s ki tudják majd fi­zetni azokat — tette hozzá végezetül Pongrácz János. (nádai) Sokan kiöregedtek már A Magyar Nemzeti Bank jelentése Pénzügyi kiegyensúlyozatlanság Az idei első öt hónapban foly­tatódtak a múlt évi gazdasági folyamatok, tovább nőtt az ipari termelés, kedvező ten­denciák tapasztalhatók a me­zőgazdaságban, csökkent a munkanélküliségi ráta, vi­szont jelentős egyensúlytalan­ság tapasztalható továbbra is a pénzügyi mérlegekben. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank gyorsjelentése állapítja meg, amely a január—májusi időszakot vizsgálja. A jelentés szerint a munka­nélküliségi ráta az előző év áprilisához képest 13 száza­lékkal csökkent. Mindez a kezdeti növekedésnek kö­szönhető, amint az is, hogy megállt a fogyasztói árak nö­vekedési ütemének lassulása. Az ipar belföldi értékesítésé­nek árindexe felülmúlta az előző év azonos havi indexét, vagyis a belföldi ipari árak az idén kismértékben gyor­sabban növekednek mint ta­valy. A belföldi túlelosztás követ­keztében a folyó fizetési mér­leg hiánya áprilisban több mint 350 millió dollárral nőtt a januári, márciusi 800 millió dolláros deficithez képest. így ^első négy hónap kumulált V hiánya pontosan 1,178 milli­árd dollárt tett ki. A deficit je­lentős részét a kiegyensúlyo­zatlan árudeviza-forgalom okozta. A bankrendszeren ke­resztül beáramló működőtőke csupán egynegyedét finanszí­rozta a folyó fizetési mérleg deficitjének. Az első négy hó­napban az ország nettó adóssá­ga a tényleges gazdasági tranzakciók miatt mintegy 900 millió dollárral növeke­dett. Április végén a bruttó adósságállomány 25,6 milli­árd dollárt, a nettó adósságál­lomány pedig 16,8 milliárd dollárt tett ki. Amerikában hazánkról Piaci helyzetkép Szentendrén # Szentendre, hőség, késő délelőtt. Szer- 1 da van, ez a piac napja. Árus már alig-alig, a vásárló is ritka. Többen az eladók közül ra­kodnak már. Itt inkább a reggeli órákban van forga­lom. A város szíve, a Fő tér a maga látnivalóival és látogatóival nincs messze, mégis csöndes errefelé minden. A piacra főleg a helybéliek járnak, olcsóbb a portéka, a kistermelők pedig friss, jó minőségű árut kínálnak. Borda Sándorné és csa­ládja is nekifogott már a rakodásnak. Az asztalon van még néhány láda ubor­ka, káposzta, kel, burgo­nya. A többi már a kocsi tetején. Arra a kérdésre, mit termesztenek, egysze­rű a válasz: a világon min­dent. Búzát, kukoricát, zöldséget, sőt virágot is. Mutatja a szalmacsokro­kat, eláll ez akár évekig is. Kicsi biztatásnak tűnik, hátha felkelti bennünk a vásárlási kedvet. Mivel vevő nincs, be­szélgetünk. Kiderül. Pócs- megyeren élnek, téeszta- gok, a férjével együtt. Nem fizetést kapnak on­nan, hanem földet, amit megművelhetnek. Van munka elég, de várják azért a folyamatban lévő kárpótlás lezárását — ak­kor még több hektáron gaz­dálkodhatnak. — Mi már megöreged­Kevés a vevő, hamarabb kezdődik a rakodás tünk, de ebből a piacozás­ból élünk — mondja Bor­da Sándorné. — A szülé­ink is ezt csinálták, hát mi mást tehettünk volna? A fia — hiába van több szakmája — munka nélkül maradt. Azóta nekik segít a gazdálkodásban. Nem új­donság neki ez a munka, hiszen beleszületett. Ta­valy az esztergályos, gépja­vító végzettsége mellett megszerezte a kertésztech­nikusit is. így még többet vállalhat — még hozzáér­tőbben — a munkából. Megtudjuk, hogy a Szentendrei-szigetről ré­gebben minden termelő erre a piacra járt ki. Csak­hogy jó részük kiörege­dett, nem bírják tovább. A gyerekek pedig ritkán áll­nak be a helyükbe, talál­nak más megélhetést. Nem könnyű ám ez, sok a do­log. Türelem is kell a pia­cozáshoz. Ebben a kániku­lában kevés a vásárló, az emberek talán nem is főz­nek. Ha majd beköszönt a befőzési szezon, más lesz a helyzet. De hát addig is ki kell járni, el kell adni, ami termett. Kedvezőek az áraik is. Miután elbúcsúzunk — közben azért akadt két vevő —, néhány lépéssel odébb ugyanaz a zöldség jó néhány forinttal többe kerül. Tehát azért a piac ol­csóbb. Igaz, csak szerdán és szombaton találkozhat itt a vásárló és az eladó, de mindkettőnek megéri. Azután enyhülhet a kániku­la is, így megnőhet a főzé­si kedv. Hamarosan pedig a háziasszonyoknak gon­dolniuk kell a télre, az el­tenni való savanyúságra, lecsóra. Lesz kereslet új­ból a piacon. (szí) Magyarország piacgazda­sága 1990 óta drámai fejlő­désen ment keresztül. A múlt év végére több mint 50 százalékra nőtt a ma­gánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermeléshez, a magánvállalkozások szá­ma 10 ezerről csaknem 200 ezerre nőtt, a budapes­ti tőzsde forgalma 1992 és 1993 között az ötszörösére emelkedett — közölte az Amerika Hangja rádió hét­fői kommentárjában. — Mint a többi átalakulóban lévő volt kommunista or­szágban, Magyarországon is csökkent a termelés. Csakhogy a korábbi rend­szer számos eladhatatlan terméket gyártott. Tavaly az ipari termelés négy szá­zalékkal növekedett, az idén pedig még erőteljeseb­ben növekszik. Négy-öt százalékos reálbércsökkenés? Szorító adósságspirál (Folytatás az 1. oldalról) Az ÍMF-szakértők szerint jö­vőre ez nem lehet nagyobb 3 százaléknál. Békési László szerint a ja­vasolt változtatási irányokkal a kormány egyetért, arra azonban nem lesz képes a ma­gyar gazdaság, hogy ilyen nagy mértékben javuljon. így valószínű, hogy a folyó mér­leg deficitje végül is 1995-ben 2-2,5 milliárd dol­lár lesz. Lényeges az állam- háztartás hiányának mérséklé­se is. A kormány úgy szá­mol, hogy az idén jelentős, mintegy. 60 milliárd forintos korrekció révén a költségveté­si deficit 330 milliárd forint lesz és a társadalombiztosítá­si alapok egyensúlyban ma­radnak. Ez utóbbira azonban még nincs kidolgozott elkép­zelés. Lényegesen rosszabb a helyzet a jövő évi államház­tartási mérleg tekintetében. Egyelőre még nem látja a kor­mány azt, hogyan tudják az államháztartást a következő esztendőben finanszírozni. A helyzetet elsősorban az nehezíti, hogy az elmúlt há­rom év során az államháztar­tás adósságspirálba került. Évente a korábban felhalmo­zódott belföldi adósságok mi­att a kamatkiadások 280 milli­árd forinttal növekednek. Jö­vőre a költségvetést terhelő adósságszolgálat 650-700 milliárd forintos lesz. Ameny- nyiben a költségvetés főösz- szege eléri az 1700-1800 mil­liárd forintot, úgy az adósság- szolgálat a kiadások egyhar- madát teszi ki. Megoldást csak az hozhat, ha sikerül ki­dolgozni új adósságmene- dzselési rendszert. Az már lát­szik, hogy a privatizációs be­vételeket a legmagasabb ka­matozású állampapírok visz- szavásárlására kell fordítani. Lényeges a teljesítihény nélküli bérkiáramlás korláto­zása is. Az elmúlt két eszten­dő során a magyar exportter­mékek versenyképessége 30 százalékkal romlott. Ez zömé­ben a gyors és indokolatlan bérnövekedés miatt követke­zett be. Ezen a téren olyan bérmegállapodásra van szük­ség, amely a kívánt mérték­ben szabályozza a növeke­dést. Nemzetgazdasági szin­ten a bérek az éves inflációs rátánál 4-5 százalékkal ki­sebb mértékben emelkedhet­nek. Konszolidált vállalati körben egyáltalán nem emel­hetők a bérek. A költségveté­si szerveknél pedig csak olyan mértékben lehet növel­ni a fizetéseket, amilyen mér­tékben ezt a létszámcsökke­nés lehetővé teszi. A sajtótájékoztatón szó volt az expóval kapcsolatos kormánydöntésről is. Békési László szerint a kormány számba vette a finanszírozási igényt és a rendelkezésre álló forrásokat, s ezt követően hozta meg nemleges dönté­sét. Elmondotta, hogy az ex­póiroda szerint összesen 83,5 milliárd forintra, szakértői számítások alapján 100 milli­árd forintra lenne szükség. Rendelkezésre azonban csak a költségvetésből folyósítan­dó 36 milliárd forint áll. Így kérdéses, hogy a különböze- tet miből teremtenék elő. Amennyiben ugyanis nem si­kerül befektetőket találni, úgy mintegy 48—65 milliárd forintnyi többlet állami ki­adás terhelné a költségvetést. Érré pedig 1994-ben, illetve 1995-ben a magyar állam nem képes. Forintos hírek Emeli a kamatokat au­gusztus elejétől a Buda­pest Bank. A betéti- és hi­teltípusokban különböző mértékben nőnek a pénz­intézet kamatai. A vállal­kozóknak nyújtott hitele­ket illetően már augusztus 1-jétől új feltételeket al­kalmaz a bank. Attól füg­gően, hogy mekkora a köl­csön, és milyen hitelminő­sítést kap az ügyfél, az új kamatok 28—36 százalék között mozoghatnak. Az új lakossági betétszerződé­sek és a banki értékpapí­rok kamatlábai mától nö­vekednek, jellemzően 1 százalékkal. Az első félévben a Ma­gyar Suzuki Rt. összesen 8700 Suzuki gépkocsit ér­tékesített. Ebből 2822 1.0 Swift, 2780 gépkocsi 1.3 Swift, 1617 autó pedig Se­dan volt. A gyár 471 au­tót importált hazánkba, jó­részt Marutit, emellett a Swift 1.3 GC típusból 1010 értékesítettek külföl­dön. A Suzuki Europe ér­tékesítési hálózatban je­lenleg Olaszországban, Hollandiában, Németor­szágban és Belgiumban juthatnak hozzá Magyar- országon készült Swift 1.3 GC márkajelzésű Su- zukihoz a vásárlók. Kisipari jellegű az a gaz­dasági tevékenység, amely döntően saját va­gyoni hozzájárulással, ki­sebb vagy közepes üzem­mérettel, illetve forgalom­mal, alacsony alkalmazot­ti létszám mellett és a tu­lajdonos személyes mun­kavégzésével, irányításá­val folyik — fogalmazta meg a kamarákat előkészí­tő Országos Tanácsadó Testület kézműves kama­rai munkacsoportja a kisi­pari tevékenység definíci­óját. A meghatározásra azért van szükség, hogy meg lehessen állapítani a kézműves kamarai tagság kritériumait. Köteles meggyőződni az általa vásárolt fűszerpapri­ka forgalomba hozatali en­gedélyének meglétéről minden vásárló, beleértve a kereskedőt, vendéglátót, felhasználót — hívja fel a figyelmet közleményében a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A fiú és édesanyja együtt szolgálják ki a felbukkanó vásárlót Erdó'si Agnes felvételei Még virágot is termeszte­nek Bordáék, ezt is kínál­ják a piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom