Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-25 / 198. szám
_* PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK 7 MOZAIK Szabályozott fű Igaz, hogy a futball-labda gömbölyű, de nem mindegyik pálya fiivén gumi ugyanolyan messzire. Ez okozott nagy gondot a futballvilágbajnokság szervezőinek, ugyanis még soha nem rendeztek világbajnokságot egymástól ennyire távoli színhelyeken. Az USÁ meleg déli részén levő futtballpályák rövidre vágott fiivén sokkal kisebb ellenállást kell legyőznie a labdának, mint 1000 km-rel északabbra Kentucky-ban. A szervezők két fűszakértőnek megbízást adtak, találjanak megoldást arra, hogy a játékosoknak mindegyik pályán összehasonlítható „labdaérzésük” legyen. A két fűspecialista kigondolt egy 45 fokos hajlásszögű rámpát. Azt mérték és hasonlították össze, hogy a rámpáról legurított futball-labda mekkorákat ugrálva és milyen mesz- sze gumi el. A döntő színhelyéül szolgáló pasadenai pályát normának véve, a többi pálya fiivét ennek megfelelően kaszálják és hengerelik. Megfejtették a legbiztosabb kódot A matematikusoknak sikerült megfejteni a világ legbiztosabbnak tartott titkosírási kódját. Ez azért nagyon fontos, mert ezt az RSA jelzésű kódolási módszert kormányzatok és föltehetőleg titkosszolgálatok is alkalmazzák. Ez a kód két kulcsot alkalmaz a titkos üzenetek továbbítására. Az ún. személyes kulcs két igen nagy prímszám, amiket csak az üzenet fogadója ismer. A másik, ún. nyilvános kulcshoz, amely ennek a két prímszámnak a szorzata, bárki hozzáférhet. Mindenki képes üzenetet rejtjelezni, aki a nyilvános kulcsot ismeri, viszont csak a személyes kulcs birtokában tudja megfejteni. A száznál több számjegyű nyilvános kulcsot persze rendkívül nehéz két prímszámra bontani, és éppen ez adja ennek a kódolási eljárásnak a biztonságát. Most azonban kiderült, hogy mindazok tévedtek, akik azt hitték, hogy egy 129 jegyű számnál ez a feladat meghaladja a mai számítógép-kapacitást. Egy matematikai algoritmus segítségével nyolc hónap alatt ezt a kódot is sikerült feltörni. Persze azért szükség volt hozzá 25 országból 600 önkéntes segítőre, akik az egész világra kiterjedő „Internet” kutatóhálózat segítségével a részletproblémák megoldását vállalták. A matematikusok az RSA esetleges alkalmazóinak hosszabb kulcsot javasolnak, bár azt is rögtön hozzáteszik, hogy igyekeznek majd az eddiginél is hatékonyabb algoritmust kidolgozni a titkosírás megfejtésére. Több áldozat, nagyobb károk Az áradások, forgószelek, földrengések és aszálykatasztrófák által elpusztított, illetve lakóhelyükről elűzött emberek száma 1963 óta évente hat százalékkal nő — állapította meg az ENSZ egyik tanulmánya. A több emberáldozatnak és a nagyobb anyagi károknak elsősorban az az oka, hogy a katasztrófáktól fenyegetett területeken nőtt a lakosság száma. így például egyre többen vándorolnak Banglades áradástól fenyegetett, alacsonyan fekvő területeire. Az aszályos területeken éhen haltak teszik ki a katasztrófák áldozatainak 33 százalékát, míg az összes anyagi kár 32 százalékát az áradások okozzák. Sajnos éppen a legfenyegetettebb területeken, Ázsiában, Afrika déli részén, Közép- és Dél-Amerikában van a legkevesebb anyagi lehetőség a katasztrófák megelőzésére. Figyelik a kisbolygókat is Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentette: bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy térképezze fel és katalogizálja mindazokat az egy kilométer átmérőjűnél nagyobb üstökösöket, meteorokat és kisbolygókat (aszteroidákat), amelyek pályája az elkövetkezendő tíz évben keresztezheti a Föld pályáját. A testület élére a NASA Augene Shoemaker csillagászt nevezte ki. Tavaly egyik kollégájával ő fedezte fel azt az üstököst, amely július végén több darabra szakadva csapódott be a Jupiter bolygóba. A NASA és az amerikai törvényhozás néhány tagja a Shoemaker—Levy üstökös és a Jupiter ütközése nyomán jutott arra a véleményre, hogy üstökös-, kisbolygó- és meteorfrgyelő szolgálatot kellene létesíteni, nehogy esetleg Földünket is hasonló kozmikus szerencsétlenség étje, amelynek beláthatatlan következményei lennének. A kongresszus ezért a NASA-nál indítványozta a nyolctagú bizottság létrehozását, és azt, hogy a csillagászok adatai alapján a védelmi minisztérium még időben semmisítse meg a Föld felé esetleg vészesen közelítő idegen égitestet. Bár a kozmikus ütközések meglehetősen ritkák, Földünket már érte több becsapódás is. Feltételezhetően egy ilyen kozmikus katasztrófa következtében pusztultak ki hirtelenszerűen 65 millió éve a bolygónkat 70 millió évig uraló dinoszauruszok, de 1908-ban is hatalmas méretű bolygóközi törmelékdarab csapódott be Szibéria egyik lakatlan területére. A Tunguz névre- keresztelt meteor 40 kilométeres körzetben teljesen letarolta az őserdőt, és hatására 600 kilométerrel a becsapódás helyszínétől is házak dőltek össze. XX. honismereti kerékpártúra Táj közelítőben Palócföldön A jubileumi túra részvevői eljutottak Fülekre is, amely történelme során sokáig volt a törökök kezén. Kesernyés humorát feléjük célozta Petőfi, aki 1845-ben utazott át a városon: „Ha napokig abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a korcsmában ittam, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlük Fülek.” Képünkön Kálniczky Gyula 1869-ben készült rajza a füleki várról Késő délután érkezik a kerékpártúra népes tábora a szlovákiai oldalon levő kicsiny faluba, neve Tajti. Sátrainkat a reflektorokkal megvilágítható labdarúgópályán verjük fel. Finom babgulyást készítettek számunkra a helybeliek, egyébként is majálisos a hangulat, vártak ránk, készültek, művelődési egyesületük tagjai alkalmi műsorral kedveskednek, némi idő elteltével már együtt énekelünk s a táncba is bevonnak bennünket. Közben előadás is elhangzik a palóc nyelvjárásról, hiszen csak hajításnyira az a néhány település, amelyeket Belitzky János neves kutató is említ, mondván, hogy „a Medves-hegység vidékén kell a Palócföld mag- vát keresni, ott, ahol a néphit szerint Somoskőújfalunál, Pé- terfalván vagy Maconkán van a világ közepe, valahol itt van az égig érő fa is...” Idén nyáron a honismereti kerékpártúra a Medvesalja falvait járta be, valamint érintette Borsod, Gömör, Kishont, Heves és Nógrád megyék területét. A Losonc melletti Kalonda volt a gyülekezőhely, onnan indultak a kere- kezők, hogy 35 fokos hőségben napi 70—81 kilométert megtéve bejárják a környék településeit, megtekintsék a múzeumokat, emlékhelyeket, templomokat, s hogy elbeszélgessenek az ottani emberekkel. Az utolsó táborhely a Rimaszombat közelében levő Serkén volt, itt intettek egymásnak búcsút a résztvevőik, mintegy százötvenen, és megint csak ezt mondták egymásnak: jövőre ismét találkozunk. A túra immár 20 éves múltra tekint vissza, Szlovákiában a magyar diákmozgalom hívta életre, éppen abban az időszakban, amikor a hatalomtartók gátolták a klubok tevékenységét. Honismereti jellegét a kezdetektől fogva megtartotta és ápolta, az átgondolt útitervek révén az érdeklődők keresztül-kasul bejárták Szlovákiát és a környező országokba is eljutottak. Az évenként ismétlődő, hagyományossá vált túrához sokan csatlakoztak Magyarországról is, elsősorban a budapestiek és a szentendreiek. Az idei túraterv megvalósulá- sát, a Rákóczi Szövetség, a HÓD Honismereti Túraegylet és a Mocsáry Lajos Alapítvány támogatta. A kerek évforduló alkalmat kínált a visz- szatekintésre, a losonci Vigadó nagytermében megtartott ünnepségen a csapat újabb tagjai megismerkedhettek az indulás körülményeivel, a „régiek” pedig felidézhették a megannyi kedves történetet. Tábortüzek fénye, énekszó, barátságok. Történelmi előadás a hegytetőn magasodó várrom falai között, pohárnyi hideg sör egy árnyas fa alatt másfél órányi kemény kerekezés után. Templomok hűvös csendje, múzeumok ki- állítótermei, . szobrok, terek. Emberek. Kerékpárjavítás és sátorállítás. Borotválkozás a térdig érő patakban, aztán kapaszkodó felfelé a hegyi ösvényeken. Majd ismét a tábortűz mellett. Beszélgetések. Jövőre tehát megint találkozunk. .. Sinkovits Péter Iszik-e a béka vizet? Légy ezerszer okosabb E napokban kerül a könyvpiacra a tudomány-ismeretterjesztő irodalom egyik legérdekesebb s egyben legtanulságosabb kiadványa, a Miértek és hogyanok című kötet, amely a tudományok határvonalán haladva fölöttébb izgalmas szellemi kalandba vonja be olvasóját Kétszáz foga volt Tudósok egy olyan dinoszaurusz maradványaira bukkantak, amelynek pelikánhoz kellett hasonlítania. Ennek az eddig ismeretlen őshüllőnek csontjait Cuenca spanyol tartományban találták meg. Az érdekes leletről a Nature című brit tudományos folyóirat legújabb száma (6488. szám, 363. oldal) számol be. A szóban forgó állat az ornithomimidek (madárutánzók) osztályába tartozik, amelyek 65-100 millió évvel ezelőtt, a krétakorban éltek. Az Egyesült Államokban és Kelet-Ázsiában már találtak hasonló állati maradványokat. Ezeknek a három és fél méter hosszú, két méter magas hüllőknek kis koponyájuk, hosszú S alakú nyakuk és erőteljes lábaik voltak. Feltehetően nagyon hasonlítottak a mai struccokhoz. Utánzataikat láthattuk Spielberg filmjében, a Jurassic Parkban. A most Spanyolországban talált lelet alapján tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az állat ugyan az ornithomimidek osztályába tartozott, külsőre azonban inkább pelikánra és nem struccra hasonlíthatott — számolt be a madridi egyetem Bernandino Pez-Moreno paleontológus vezette tudóscsoportja. A tudósok nem kis meglepetésére az állatnak — ellentétben a többi „madárhoz hasonló hüllőhöz” — több mint kétszáz foga volt a csőrében és már 100-135 millió évvel ezelőtt kellett élnie. Ha hinni lehet a keresztény kultúra ősi könyvének, a Szentírásnak, az emberiség története a kíváncsisággal, közvetlenül egy kérdéssel vette kezdetét: Milyen lehet annak a fának a gyümölcse, amelynek ízlelését a teremtő tilalma úja elő? Az első emberpár evett a tiltott fa, a tudás fájának gyümölcséből, s hogy e tette miatt elveszítette jogát a boldog-önfeledt paradicsomi létre, kezdetét vette hosszú és küzdelmes menetelése a tudás és a megismerés útján, amelyen csak úgy haladhat előre, ha nyughatatlan kíváncsisággal újabb és újabb kérdéseket tesz fel s válaszol meg. A világ csak a kérdések révén s ezek mentén halad előre, állítja korunk egyik legnagyobb tudósa, a magyar származású Teller Ede. S valóban, a kérdések formájában megnyilvánuló érdeklődés az emberi természet lényegévé vált. Gyermekeink már első esz- mélésüket követően kérdések özönével árasztják el — s gyakran riasztják meg — szüleiket, s az életkor előrehaladtával ezek mennyiségükben s tartalmukban egyaránt csak gyarapodnak. Ez a folyamat soha nem szakad meg, mert minden válasz újabb és újabb kérdésekre ösztönzi a kíváncsi elmét, amely így élesedvén, egyre nagyobb szeletet vág ki magának a tudás mérhetetlenül nagy almájából. A kötet összegyűjtött kérdéseit túlnyomórészt a bennünket körülvevő természeti, környezeti, a természettudományok köréből válogatták. A szerzők tudván azt, hogy együgyű kérdésekre csak együgyű válaszok adhatók, kérdéseiket úgy fogalmazták meg, hogy minél mentesebbek legyenek a szokványostól, a sematikustól. így aztán e kötet egyszerre tanulságos és szórakoztató, szakszerű, egyszersmind mentes a szaktudományok merevségétől. Olvasója szinte észrevétlenül gyarapítja általa tudását, gazdagítja ismereti tárházát. A Miértek és hogyanok című kötet úgy közvetíti a korszerű alapműveltséget, hogy közben egyetlen pillanatra sem válik nagy képűvé. Tudós, de nem tudálékos. Egyaránt alkalmas elmélyülésre, akárcsak társasági játékként, pontozásos vetélkedők megszervezésére. Érdeklődő figyelmébe ajánljuk kis és nagy diákoknak, szülőknek és oktatóknak. Paizs Tibor Mertek és ho<>yuiiok
