Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-25 / 198. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Egy egész kultúrkör állagát óvják A nagybörzsönyi templomokért Vendégek népesítették be egy hétre a nagybörzsönyi plébániát. Ott kapott szállást az Örökségünk őrei elnevezéssel szervezett táborban résztvevő huszonhét fiatal, akik a táborozás ideje alatt főként Nagybörzsöny két mű- emléktemploma, a XIII. századból fennmaradt Szent István templom és a XV. század elején épült Bányásztemplom környékének rendbetételével foglalkoztak. Bokrokat, füvet irtottak, vízelvezető árkot ástak, a már meglevő csatornákat tisztították. Mint arról korábban beszámoltunk, veszélybe került a két kiemelkedő jelentőségű műemlék, s siralmas állapotuk oka elsősorban a bennük károkat okozó víz, az eső, a talajvíz falsíktól való elvezetésének megoldatlansága. Az Örökségünk őrei tábort is szervező, a templomok megmentéséért létrehozott Szent István Király Alapítvány alapítója, Németh Péter Mikola egyelőre csak a tervezett munkák halasztódásáról számolhatott be: — Az Országos Műemlék- védelmi Hivatal nem adott engedélyt a tervek kivitelezésére. A templomok tulajdonosa, a váci egyházmegye Hermán Judit építészt bízta meg mindkét templom állagmegóvási munkának előkészítésével, ám az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a Szent István templomot maga kívánja rendbe hozni. Szerintük a betonkoszorú, melynek beépítésével Hermán Judit megelőzze a tragikus, jóvátehetetlen épületromlást. A Pest megyei önkormányzattól erre a célra kapott 400 ezer forint segítségével két dolgot végeztünk el: aládúcol - tattuk a Szent István-temp- lom apszisát, a Bányásztemplom köré pedig csatornákat szereltettünk. Szeptembersa volt. Esténként előadásokat hallgattak, beszélgettek a következő témákról: a Börzsönyvidék néprajza, vallásfelekezetek az Ipoly mentén, az Ipoly mente kultúrtörténete, Ipolydamásd várai, a román építészeti stílus, Nagybörzsöny templomai, a környék XVI—XVIII. századi temploNagybörzsöny: a Szent István-templom. ben a tetőszerkezet javításával folytatjuk a munkát. A templomokért dolgozó tábor tagjai közül csak ketten érkeztek határainkon belülről Nagybörzsönybe. Huszon... és a Bányász-templom szándékozik a falakat összefogni, nagyon költséges, azonkívül ellenkezne Erdei Ferenc felfogásával, akinek a tervei alapján a ’60-as években végeztek itt helyreállítást. Most várunk az egyházmegye és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal közötti megegyezésre. A Szent István Király Alapítvány feladatának tekinti, hogy addig is öten az Ipoly túloldaláról, Ipolyságról jöttek Tóth Tibor magyar—történelem—angol szakos tanár vezetésével, a magyar tanítási nyelvű alapiskola valamint egyházi alapiskola és a magyar nyelvű gimnázium tanulói voltak. A műemlékvédelembe való bevonásuk mellett a tábor másik célja e fiatalok történelemszemléletének alakítámai, az együttélés lehetőségei századunkban a Kárpát-medencében. A témák kiválasztása nem véletlen. Az Alapítvány teljes neve: Szent István Király Alapítvány az Ipoly Mente Kultúrkörért. Célja az is, hogy az Ipoly vidék kulturálisan ismét egységet alkosson, mint volt egykoron... „Hetedhét Ipolyon innen és túl..."címmel mégetavasz- szal helytörténeti és néprajzi pályázatot hirdettek — s mivel határok nélkül tették, a legtöbb pályamunka Ipolyságról érkezett. A díjakat is a tábor idején adták át. A tábor résztvevője, az ipolysági Bo- donyi Erzsébet Ipolydamásdi népszokások Margit néni szájából című munkájával nyert díjat. Ugyancsak részt vett a táborban Gombosi Beatrix győri gimnazista, akinek Rá- bapatona történetét és népszokásait bemutató munkáját díjazták. További díjazottak: Ipolyságról Annus Viola, Fegyvernek Ferenc, Gazdag Katalin, Kovács-Buna Melinda, Vámosmikoláról Veszelák Zita, Nagybörzsönyből Klapka Zsófia és Kosik Ildikó. Jutalmazottak: Ipolyságról Baka László, Gyönyör Katalin, Vámosmikoláról Tátler Ildikó, Varga Agnes. Végül eredményként említette meg a tábor feltételeit Nagybörzsöny önkormányzata támogatásával megteremtő Alapítvány alapítója, Németh Péter Mikola: működésükkel elérték, hogy a község lakóinak figyelme az eddiginél jobban irányuljon rendkívüli értékű műemlékeinkre. Nádudvari Anna Könyvespolc Szavak égboltja alatt Rendkívül izgalmas egy nyelv forrása, forrongása, formálódása. Úgynevezett irodalmi változatának létrejötte. Más nyelvekből érkezett szavak olvadnak bele, vagy új, még sosem hallott kifejezéseket alkotnak a nyelvművelők. Vesho-Farkas Zoltán fiatal költő anyanyelvének, a cigány nyelvnek műveléséhez, irodalmi nyelvvé tételéhez nem csupán önálló versek írásával, de műfordítással is hozzá kíván járulni. E kívánságának eredménye a Cherhaja — Csillagok címmel most megjelent kötete. Csokonai A reményhez című verse, szemben, a szemközti oldalon annak cigány fordításával vezeti be a könyvet. Csokonaitól több verset is olvashatunk, majd Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeménye, több József Attila- és Radnóti-ve rs következik. Lefordítja Vesho-Farkas Zoltán Lorca egyik cigányrománcát, A hűtlen menyecskét, de a cigány nemzetiségű költők magyarul írott verseit is cigányra. Bőven van miből válogatnia, a jövő teendője lesz még szinte az egész világ- irodalom és az egész magyar irodalom cigányra fordítása. Nekilát Szophoklész Vesho-Farkas Zoltán CHERHAJA - CSILLAGOK Oidipus királyának, Shakespeare Rómeó és Júliájának. Ám a kötet mégis talán legérdekesebb vállalkozása Móricz Hét krajcárjának cigány nyelvre ültetése. A prózafordításban nem segít a ritmus, nem változtathatók meg kifejezések a jó rímek kedvéért. Aki csak a könyv magyar részét érti, az is felfedezheti szót szó után követve, hogyan is írják, mondják cigányul: „Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni...” (n-i) Azonosságtudat és művelődés Nemzetiségi találkozó Pomázon Nemzetiségi kulturális találkozó várja a közönséget augusztus 26—28-án Pomázon — tudtuk meg sajtótájékoztatón Bajovics Rózsától, a Pomázi Faluház Egyesület elnökétől. A háromnapos rendezvény helyszínei: az Udvaros csárda és a Lovarda. A találkozó rendezője Jancsó Miklós, aki a tájékoztatón elmondta: reméli, hogy a műsor is hozzájárul az itt élő és ide érkező nemzetiségek azonosságtudatának erősítéséhez, az egymás megértéséhez, a másság elismeréséhez. A programot pénteken a Vujicsics együttes nyitja, őket a pilis- vörösvári német nemzetiségi együttes, valamint a tököli délszláv együttes fellépése követi. Ezután délszláv táncház lesz hajnalig. Szombaton 10 órától lép fel a biatorbágyi Füzes sváb zenekar, a szigetújfalui, a budakeszi, a pilis- szentiváni sváb együttes és a szlovákiai gyetvai zene- és tánccsoport, a napot svábbál zárja. Vasárnap, ugyancsak 10 órától folytatódik a találkozó programja, ebben a duna- bogdányi, szigetszentmárto- ni, tököli és csobánkai együttesek adnak műsort. majd romatáncházzal fejeződik be a nap. A nemzetiségi kultúra iránt érdeklődők a színpadon zajló eseményekkel párhuzamosan a kézműves műhelyek munkájával ismerkedhetnek: A gyapjútanyán gyapjúmosást, kártolást, nemezelést mutatnak be és láthatják az érdeklődők a szövőmesterek munkáját is. Ezenkívül még számos ősi mesterséggel ismerkedhetnek a látogatók, akik megtanulhatják jónéhány nemzetiségi étel főzését, s a vásárban megvehetik a kéz- művészmunkák, szerszámok, eszközök egy részét is. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Ilosvai Varga István: Fehér ház Ilosvai Varga István festőművészre emlékezik az utókor augusztus 31-én, születésének (1895. augusztus 31.) közelgő századik évfordulója kapcsán. Ennek tiszteletére a művész özvegye emlékkötetet jelentetett meg, amelyet ünnepélyes keretek között mutatnak be az érdeklődőknek (a 99. évfordulón) augusztus 31 -én délelőtt 11 órakor a szentendrei Erdész Galériában. A bibliofil kiadványt Szen- tágothai János akadémikus, a Magyar Bibliofil Társaság elnöke mutatja be. A különös könyvbemutatót kamarakiállítás követi Ilosvai Varga István munkáiból. Képünkön a festőművész Fehér ház című, 1940-ben festett műve.