Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-16 / 191. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. AUGUSZTUS 16., KEDD 7 1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------111----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Büntetésből bunyózik Hogy milyen pandúr lesz a rablóból, a szólás próbájával még adós a zsarutörténelem. Nem így a jog, hiszen mint tudjuk, a pandúr státuszt szép számmal fölcserélték már a rablóéval... ítéletek bizonyíthatják, hogy nem igazán sikeres az utóbbi. Hacsak nem úgy történik a dolog, mint Miamiban, ahol is a hónap elején hirdettek ítéletet egy verekedő filmsztár ügyében. Mickey Rourke — Meztelenek és bolondok, A mennyország kapuja, Vacsora, Kilenc és fél hét, A sárkány éve, Angyalszív, Vad orchideák, Fehér sivatag és más filmek jegyzik a nevét — azért került összeütközésbe a törvénnyel, mert január 3-án a saját tulajdonában lévő éjszakai lokál előtti csetepatéba maga is beszállt. Nem érdekelte, hogy saját és „a legelegánsabb és legbiztonságosabb nightclub” címen reklámozott szórakozóhely hírnevét kockáztatja. Kiosztott néhány jobbegyenest, majd balhorgot a nagyérdeműnek. Tette ezt olyan sikerrel, hogy a beavatkozó rendőröknek is bemutatta: nem felejtette el az egykori kedvenc sportját, holott már csak amatőr bunyósnak mondja magát. Hogy 39 évesen is a padlóra, azazhogy az utca kövére tud küldeni valakit... A bíróság minden körülményt mérlegelve ítéletet hozott: Mickey Rourke választhat: vagy bevonul a börtönbe, vagy ökölvívóleckéket ad ingyen Miami külterületi, boxra éhes kis lurkóinak, akiket így akarnak felesleges energiáiktól megszabadítani. Az edzéseket a helyi rendőrség tornatermében kell végeznie. Rourke inkább a tréner szerepet választotta. Az ezredvég hét világcsodája „Az ember fél az időtől, az idő pedig fél a piramisoktól” — állítja egy arab közmondás. S hogy okkal, ezt megerősíti egy görög történetíró: Hérodotosz a hét világcsoda első helyére az egyiptomi piramisokat tette, úgy másfél évezreddel ezelőtt. Most viszont mit mond Jonathan Barnes, az oxfordi egyetem filozófiaprofesszora? Arnold Schwarzenegger az egyik világcsoda, mert brutális, hatalmas, a tömeg viszont imádja ”. Vagyis a hatodik csoda, a rhodoszi kolosszus helyére lépett egy mai izomkolosszus. Barnes professzor azonban csak egy azok közül, akiket az Esquire című brit lap kért meg: állítsák össze a harmadik évezred világcsodáit. Íme a sorrend, többségi szavazati alapon: 1. A Boeing—777 vagy 747 típusú repülőgép. (Roger Scruton esztétikaprof. indoklása: „Jumbón utazni olyan, mintha homéroszi utazást tenne az ember.”) 2. A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA szuperszámítógépe. 3. A Hubble - űrteleszkóp. 4. Az egyiptomi piramisok („A modern csodák közt is helyük van.”) 5. A legújabb elektronmikroszkóp. („Titokzatosabb és csodálatosabb képet tár fel minden korábbi elképzelésnél.”) 6. Az ember genetikai térképe. 7. A fogamzásgátló tabletta. („Megszabadította a nőket attól a félelemtől, hogy terhesek marad-- nak.”) Szavazatot kapott még: a berlini fal, Disneyland, antibiotikumok, napelemek, aszpirin és Szingapúr városállam —■ merthogy békésen együtt él benne a legrégibb és a legmodernebb civilizáció, a legősibb szokás és a modern technika. S hogy teljes legyen a felsorolás, szavazatot kapott még az atombomba is. Indoklás ez esetben nincs, a következtetés logikus: a harmadik évezredben az ember egyetlen gombnyomással lerombolhatja a világ bármely korú, rendű és számú csodáját. A vidámparkban áll a bál Amikor Axel Foley nyomozó először járt Beverly Hillsben, a hely igazi mesevilágként tárult a Detroit kopott utcáihoz szokott, kemény és dörzsölt nyomozó szeme elé. Most már egy kicsit idősebb és bölcsebb. Ez a harmadik Beverly Hills-i útia ismét egy fantáziavilágba vezeti, melynek színtere nem más, mint a mindig zsúfolt, színes vidámpark. A Beverly Hills-i zsaru I. az 1984-es év legnagyobb kasszasikere lett, és egyben túlszárték. Egyben krimi is: meglepő, sokszor roppant mulatságos fordulatokkal. A közönség imád a gyengébbnek drukkolni és főhősünk most azt a különös hátrányos helyzetű nyomozót testesíti meg, aki szellemességével, bűbájos jellemével és bátorságával bármit elkövet azért, hogy a rossz fiúkat legyőzze, mégha azok Amerika legnagyobb biztonsági csapatát képezik is. A vidámparkban dolgozó erős fiúk a legmagasabb technológiával is rendelkeznek. nyalta minden addig bemutatott vígjáték bevételét. A II. rész 1987 bombasikere volt, és a legjobb dal kategóriában jelölték Oscar-díjra. Most Eddye Murphy ismét visszatér a detroiti rendőrnyomozó szerepében. Jóvágású, fizikailag vonzó hapsi és talán a legdögösebb figura, melyet valáha a színész játszott. A film egy akcióvígjáAz izgalmas eseményáradat nem csak a fő helyszínen játszódik. Számos csatorna köti össze a komputer által működtetett hatalmas játékszíntereket. Ez a szervizalagút adja az izgalmak másik, nem átlátható helyszínét. Ez a labirintus az egyik legbékésebb és legvidámabb terület alatt húzódik, s a filmben élet és halál színtereként is sok izgalom forrása. Közülük néhány igen jelentős szerephez jut a történet folyamán. Az Óriás Pók egy tripla óriáskerék, mely a legkeményebb forgatási helyszín, és nem piskóta a Földöntúliak Támadása elnevezésű játék sem, amely egy földalatti vasút megállójába vezet, s itt elszabadul a pokol az idegen robotok támadásával. A gyerekek egyik kedvence a jótékony figura, aki Doki. A vidámság, a rosszaság, a szerelem, a játék, a kacagás és minden megtalálható ahhoz, hogy az élmény teljes legyen. Ezek után pedig lássuk az alaptörténetet. Egy detroiti garázs közelében gyanús alakok pusmognak. Rajtaütésszerű támadást emlegetnek, órákat egyeztetnek, esélyt latolgatnak. Az eligazítást a hírhedt Axel Foley tartja a rendőrség egyik kevésbé különleges egységének — egy tapasztalt gengszterkirály stílusában. A megjelölt időpontban lazán a kapuhoz caplat, néhány keresetlen szót és pofont vált az ajtónállóval, majd kitör a film végéig tartó permanens lövöldözés. A golyók zümmögve szállnak, a helyszín már csak kényszerből is változik. A szétlőtt tetthelyekről még a zsaru is odébbáll. A vidámparkban áll a bál. Az óriáskerék és az őslényvasút árnyékában hamis bankókat nyomtatnak az álnokok, míg a tősgyökér Beverly Hills-i zsaru fel nem ülteti őket a menetrend szerint közlekedő szellemes vonatára. A mennyországig meg sem állnak... Aki pedig eljut a moziig, az a nyár egyik legnagyobb filmélményét élheti át. Szálltak, repültek, győztek. Ha létezne a játékok olimpiája, akkor most újból győztes bajnokokat avathatna a tv közönsége. Aki most is a tv 2-es csatornája elé ült, hogy végignézze a Játék határok nélkül európai televíziójáték-sorozat soron következő hazai (pécsi) döntőjét, bizonyára nem csalódhatott. Eddig is elkényeztettek minket a sorozatban szereplő és hazai színeket képviselő városaink: így Mosonmagyaróvár, Győr városok portugáliai szereplései, majd ezek után a máltai és csehországi vetélkedőkön első helyezést elérő százhalombattai s ceglédi csapataink sikersorozata. S most lám a hazai nemzeti döntő helyszínén Pécs város csapatának, a Pécsi Sasoknak szurkolhattunk. A nyár eleje óta folyó összeurópai versenyeken kilenc európai ország 10, egyenként nyolcfős csapatával vett részt az eseményeken. A kezdeti magyar siker után láthattuk a hazai döntőt Pécs városában. Ez a kedves mediterrán magyar város nyerte el a jogot az utóbbi döntő megrendezéséhez. A város kitett magáért... Építészeti bravúrként említhető az, amit Szilágyi László, az MTV főépítésze s csapata produkált. A Szent István téren építették fel a játék tíz helyszínét, s varázsoltak a területre egy csodálatos vízibázist, egy uszórnedencét. Apró Attila, a magyar tv- stáb főrendezője s Géczy Bálint főgyártásvezető mint egy karmesterpáros varázsolta a helyszínre a magyar népmese és mondavilág adoptálható játékelemeit. Szekuresz Judith újraalkothatta megálmodott színes kosztümjeit. A játékteret körülvevő épített tribünökön telt ház volt. A különös, visszafojtott hangulat tovább fokozódott, amikor kigyúltak a fények. Több mint 1200 reflektor ontotta fényét, s kilenc stabil tv-kamera biztosította, hogy semmi ne maradjon titokban a néző előtt. A megvilágított színes játéktér mögött és felett csodálatos képet nyújtott a székesegyház épületegyüttese. Felcsendültek a városképek mellé komponált zenei szignálok, s a rövid ismertetés után kezdődött a játék. Kezdődött a varázs, és felzúghatott először a pécsiek tömege. „— Hajrá, Sasok, Pécsi Sasok!” Elindultak a Sasok. Sárga színben, mert a hazai színként ezt kellett magukra ölteni. A levegő is megállt, úgy kísérte feszült figyelem a résztvevő csapatok olykor-olykor heroikus küzdelmét. Lélegzet-visszafolyt- va figyeltük az eseményeket. A Pécsi Sasok küzdöttek, hajtottak, megbotlottak és újraindultak. Végig az élbolyban voltak. Éreztük, hogy ennél többet kell, hogy nyújtsanak. Ekkor valahol a hetedik játékhelyszín vetélkedője után az élre törtek. Megcsillant a remény. Győzhetnek a Sasok. Innen már egy emberként zúgott a tömeg, s biztatta a hazaiakat. A nyolcadik-kilencedik játék után már más lett a nóta. Szálljatok Sasok, győzzetek Sasok! Ők így tettek: győztek a Sasok. A tömeg egy emberként állva ünnepelte kedvenceit. A Tv-játékok Európai Szervezőbizottsága (EBU), az MTV rendezőbizottsága, valamint Pécs város vezetői köszöntötték a csapatokat s a győztes csapatot. A dobogó legfelső fokán Pécs város boldog, de fáradt csapata állhatott. A játékos jókedv most sem ismert határokat. Varga Gábor Vilmos A Szent István téri székesegyház előtt zajlott a játék, határok nélkül
