Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-16 / 191. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. AUGUSZTUS 16.. KEDD Gyógyulást hoz, munkahelyeket teremt Világszabadalom a szuterénben „Tisztelt Kovács úr! Június elején kértem Öntol KA- RE-IZ kenőcsöt, melyet volt szíves VI. 8-án elküldeni. Ezt a krémet előírás szerint használtam! A jobb válíam és a könyökízületem teljesen rendbe jött, már nem fáj! Köszönöm a jóindulatát és segítségét! Azt kívánom, hogy sok-sok embernek hozzon enyhülést, javulást természetes anyagokból készült gyógyírjaival. Magának pedig erőt, egészséget további munkájához és kutatásaihoz.” Készül a Nagykörút Aba Botond a BKV vezér- igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón több, a céget érintő nagyarányú beruházásról számolt be. Szó volt többek között a nagykörúti vízcső- és villamosvágány- rekonstrukció első szakaszának tapasztalatairól is. A nagykörúti rekonstrukció első szakasza a tervezettnél két héttel korábban elkészült, így valószínűnek látszik, hogy a felújítás az előirányzottnál rövidebb ideig tart. A legnagyobb eredménynek az tekinthető, hogy Európa legkorszerűbb pályáján halad majd a villamos a körúton, ahol is a zajszint fele akkora lesz, mint korábban. A millenneumi földalatti vasutat is újjáépítik, hangzott el a tájékoztatón. A kevés pénz miatt a járműpark változatlan marad, de a Hősök tere és a Bajcsy-Zsi- linszky út között új vasúti síneket fektetnek le. A vonal egyéb szakaszain födémfelújítás és a megállók újjávarázsolása teszi korszerűbbé Budapest első földalatti vasútját. A nyertes pályázó várhatóan 1995. január 1-jén kezdi meg a munkálatokat. A beruházás ideje alatt földalattipótló autóbuszok szállítják majd az utasokat. A becslések alapján a felújítás 1,5 milliárd forintba kerül, amely összeget az EBRD finanszírozza. A BKV vezérigazgatója elmondta továbbá, hogy sor kerülhet a 2-es villamos belvárosi szakaszának rekonstrukciós munkálataira is, amelyet a fővárosi ön- kormányzat egymilliárd forintos beruházásában 1995 februárjában kezdenek meg. A kiviteli terveket készítő Fömterv az árvízvédelmi, városképi és műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe vette. (szűcs) — Ezt a levelet a minap kaptam Ózdról. De hasonló hangnemű sorok érkeznek — mondhatom számolatla- nul — az ország szinte valamennyi tájáról. Igaz, a legtöbben „estik” kémek: próbából, egy-egy tubus krémet. Soha egyetlen kérést sem tagadtam még meg. Lehet, hogy azért is kapok hasonló, szépen megírt köszönő sorokat? — mondja, szinte levegőt sem véve, amúgy mono- lógszerűen a fenti levél megszólítottja, „Kovács úr”. Magyar gyomnövényekből készül Azaz Kovács Árpád érdi természetgyógyász, a KA- RE-IZ készítménycsalád feltalálója, gyártója és forgalmazója. A hosszú, s mi tagadás, zömmel öndicsérő bevezető után sem érzem beképzeltnek, nagyképűnek interjúalanyomat. S miközben részletesen előadja, honnan, hogyan indult el ezen a különleges, eddig járatlan úton, tovább nő csodálatom, s tiszteletem az iránt, amit emberi kitartása, a másokon való nyerészkedés nélküli segítségvágya, egyben a szakmabeliekkel kialakított tisztességes munkakapcsolata váltott ki bennem. — Ma már minden titkolózás nélkül elmondhatom: egy világszabadalom az a készítménycsalád, melyet főként reumatikus fájdalmak enyhítésére, KÄ-RE-IZ név alatt forgalmazunk — folytatta a magyarázatot a feltaláló. — De talán nem furcsállja, ha azt mondom: nem is ennek a megállapításnak örülök a legjobban. Persze ezt a címkét sem mi ragasztottuk készítményünkre: az Advopatent Szabadalmi Iroda állapította meg krémcsaládunkról ezt a minősítést. Nos, amire leginkább büszkék vagyunk, az az, hogy olyan kenőcsöket, illetve oldatokból álló gyógyké- szítményeket találtunk fel s forgalmazunk, melyek bizonyítottan mindenféle káros, például allergiát okozó mellékhatástól mentesen gyógyítják, illetve enyhítik az időskorúak reuma- és izületi fájdalmait, csontbetegségeket, az érszűkületet. De hasonlóan kedvezően hatnak a fiatalkori izomfájdalmak, a sportolóknál jelentkező sérülések kezelésére, illetve a balesetet elszenvedettek rehabilitációjára, a mozgás- szervi fájdalmainak elviselhetőbbé tételére; S nem utolsósorban: a KA-RE-IZ sem vegyszert, sem vegyi anyagot nem tartalmaz: előállításához magyar gyomnövényeket használunk. Utóbbi megállapítás nemcsak a készítmény kémiai és biológiai, illetve gyógyászati értékeit növeli, de jelzi: hazánkban bárhol megtermel- tethetők e krémcsaládhoz szükséges alapanyagok. S ez így, hosszú távon elgondolkodva, akár munkahelyteremtő vállalkozás is lehet. Tiszteli az orvos munkáját Most is, mint sok hasonló esetben, amikor egy-egy új szer feltalálója nem szakmabeli, felvetődik a kérdés: miként tudta kidolgozni egy ilyen kiváló szer előállításának technológiáját, miként jött rá az alapanyagok, s a belőlük gyártott szer ilyetén hatására egy laikus. Nos, Kovács Árpád erdőt-mezőt járó, jól ismerő ember volt. Szakmája révén — vadászként dolgozott hosszú éveken át — jól ismerte a különféle füvek hatását. Maga is készített belőlük teákat, sőt hogy a hobbiból, a jó érzésből, az egészségféltésből végzett tevékenységét tudományosan is megalapozza, több szakirányú továbbképzésen is részt vett... — A legtöbbet azonban az idős ismerőseimtől tanultam — hangoztatja többször is beszélgetésünk során. — így amikor például focizó fiamat és társait sérülések érték, az előbbeiktől hallott útmutatások alapján készítettem gyógytermékeket bajaikra. Ezt a tapasztalásomat egészítették ki a később elvégzett szaktanfolyamok. Mindamellett ma is vallom: a természetgyógyászat nem válthatja fel az orvoslást: annak csak kiegészítője lehet. Ezért is kérem mindig a hozzám fordulókat arra, hozzák el orvosaik véleményét, hogy azokból indulhassak ki gyógykezelésük, rehabilitációs kúrájuk befejezésénél. Kovács Árpád, s ez is sajátja az ilyen felfedezőportékának, az idő előrehaladtával rávette családját, szűk baráti, ismeretségi körét, hogy együtt folytassák a harcot a jó tapasztalatok kiegészítéséért. Ma már vitathatatlanul a közös munka eredményeképpen túl vannak a készítmények vizsgáztatásán: a tiszti- orvosi hivatal, a már említett szabadalmi iroda elismerte a KÁ-RE-IZ gyógyha- tását. — Aztán, ahogy ilyen esetekben lenni szokott — megfeneklett az ügy. Amit akartunk, elértük, de a végső pontot mégsem tudtuk rátenni az „i”-re. A szabadalmazás elősegítése érdekében, meg azért, mert addigra már olyan sokan érdeklődtek készítményeink iránt, hogy lehetetlen volt leállítani a ház alagsorában berendezett műhely munkáját, nos, az ügy előmozdítására a készítőkből létrehoztunk egy bt.-t, s megalakítottuk a KA-RE-IZ Humánegészségügyi Alapítványt is. Honnan lesz pénz a folytatáshoz? Kérdezheti ezt joggal bárki is, ennyi harc után. Nos, any- nyit elért e kis csapat, hogy szabadalmi védettség alá került e készítménycsalád. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet vizsgálata azonban még hátravan. — Nem utolsósorban azért, mert egy ilyen szakvélemény túl sokba kerül: meghaladja bt.-nk anyagi erejét — mondja a feltaláló. — Azt pedig soha, egyetlen percig sem akartuk, hogy pusztán a pénzszerzési vágy miatt valaki vagy valakik ne kapják meg készítményeinket, olyanok, akiknek nincs pénzük, vagy más okból csak levélben fordulnak hozzánk — esetleg utolsó reményként írnak nekünk —, azokon ne segítsünk. Most sem az erkölcsi elismerésért harcokok, hanem azért, hogy mind több magyar embernek segítsek kínzó, enyhí- tetlen baján. Kovács Árpád szuterénjé- ben együtt egy csapat: olyan emberek, akiknek elsőként a beteg a fontos, akik egyaránt tisztelik az orvost s a rászorulóként hozzájuk fordulót, utóbbiban pedig nem a fizetőképes keresletet látják, a bt. tagjai egy kész üzleti tervet is összeállítottak: ebben az alapanyagok meg- termeltetésétől, a gyeden, illetve gyesen lévő kismamáknak a forgalmazásban vállalható munkájáig sok minden szerepel. S mindehhez Kovács Árpád kezében több nemzetközi elismerés, s számtalan hazai köszönő-, hálálkodólevél van. Feltehetően ezek adnak erőt a további küzdelemhez. Maliár Éva Forintos hírek Az Állami Vagyonügynökség Marketing Adatbázisán tárolt információkhoz ezentúl a nap 24 órájában hozzájuthatnak az érdeklődők. A szolgáltatás idejének kibővítése azt is lehetővé teszi, hogy azok az érdelődők, akik telefonon kívánnak tájékoztatást kapni az adatokról, ezt a kedvezményes távbeszélő tarifájú időpontokban tehessék meg. Magyar gasztronómiai napot tartanak 1995 februáijá- ban a világ egyik legrangosabb szállodájában, a Bangkok Orientalban — határozta el a szálloda olasz származású főszakácsa, Norbert Kosmer, aki a napokban hazánkban tanulmányozta a magyar élelmiszerek minőségét és a magyar konyhatechnikát. Úgy vélte: a magyr konyha méltó vetélytársa lehet a francia, olasz, kínai és thai konyhának. Nagybani piacot épít Szombathelyen az Agroker Rt., hogy olcsóbbá tegye az ország jelenleg legdrágább zöldség-gyümölcspiacát. A tévék szerint a 260 négyzet- méteres fedett csarnok a város keleti határán épül, mellette egy 15 ezer négyzetméternyi szabad terület lesz, hogy zavartalanul fogadhassák az áruszállító kamionokat. Nagy összegű, 4,8 milliárd forintos mlírozó hitelt vett fel nemrégiben a Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség. A hitelkeret lehetővé teszi, hogy a törvények megfelelően a szövetség az év végéig további 10 napra elegendő kőolajat és kőolajterméket vásároljon stratégiai tartalék gyanánt. Csökkend kereslet — romló minőség Az út menti fogadók hátrányai Az úton lévők úgy tekintenek a főútvonal menti vendéglőkre, mint egy-egy pihenést és gasztronómiai élvezetet jelentő oázisra. Az elmúlt években sajnos jócskán visszaesett ezen melegkonyhák forgalma, és hogy veszteségük kevesebb legyen, túl gyakran fordulnak a minőségrontás gyarló eszközéhez. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelőségének szakemberei nemrégiben számos út menti vendéglő és kifőzde konyháját ellenőrizték. A tapasztalat lesújtó volt, és több kirívó, különösen veszélyes szabálysértésre is fény derült. Á vizsgált melegkonyhás vendéglők több mint felénél súlyos élelmezés-egészségügyi hiányosságok miatt kellett eljárni a szakembereknek. Gyakori jelenség, hogy előző napi belsőségekből, tésztákbóí készített ételeket tároltak és adták el frissként, sőt két üzletben romlott élelmiszert is találtak a felügyelők. Az esetek nagy többségében lejárt szavatosságú termékek, illetve szabálytalanul (a felengedés után) újra lefagyasztott húsok felhasználását is tapasztalták. Az italok kimérésével kapcsolatban a fémmércék űrtartalmának csökkentésével követtek el vevőt megkárosító szabálysértést egyes vállalkozók. Kirívó esetként a mérce tetejének lefűrészelését említették meg a felügyelőség ellenőrei. A büfék és pecsenyesütők vizsgálata során kiderült, hogy az üzletvezetők számos esetben vásároltak fel nagy mennyiségben be- vizsgálatlan (a megfelelő minőségi és egészségügyi követelmények szempontjából nem ellenőrzött) vágott baromfit, amelyeket az üzletben beleztek ki. Ez a tevékenység több módon is sérti az érvényben lévő szabályokat. A belsőségek rendkívül gyors romlandósága miatt felhasználásuk, elfogyasztásuk egészségkárosító lehet. (szűcs) Nyereség helyett bankhitel * Vállalkozók a mezőgazdaságban A szülői háttér, a család korábbi földtulajdona nem befolyásolta számottevően az utódok, a jelenlegi vállalkozók, mezőgazda- sági termelést folytatók önállóvá válását — tűnik ki a KSH közelmúltban végzett azon felméréséből, amely arra próbált választ adni, melyik társadalmi rétegből kerültek ki a parasztgazdaságok fenntartói, az egyéni vállalkozók, illetve milyen forrás tette lehetővé a gazdaságok kialakítását. A mezőgazdasági önálló vállalkozók 33 százalékának nem volt földtulajdona 1948-ban. Több mint 26 százalékuknak 5 hektárnál kevesebb, közel 20 százalékuknak 5 és 10 hektár közötti, 10 százalékuknak 10 és 20 hektár közötti, és ugyancsak 10 százalékuknak 20 hektár feletti nagyságú területük volt. A felmérés szerint a gazdaság nagyságával arányosan egyre inkább a monokulturális termelés, a szakosodásra való törekvés a jellemző. Legnagyobbak az állattartó gazdaságok. Ezen belül is a baromfitenyésztés a legjellemzőbb. A monokulturális paraszt- gazdaságok csak elenyésző mértékben foglalkoznak kertműveléssel, szőlővel, gyümölcsössel, viszont igen magas arányban, mintegy 30 százalékban sertéstartással, 23 százalékban baromfineveléssel. A jövedelmezőség szempontjából kiderült, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen piaci viszonyai ellenére is az állattartás nyereségesebb, mint a növénytermesztés. Míg a baromfitenyésztők majdnem 80 százalékának bruttó termelési értéke meghaladta az 5 millió forintot, addig a sertéstenyésztőknek csak 7 százalékára, a növénytermesztőknek pedig csupán elenyésző százalékára volt ez jellemző. A vizsgálat szerint: miközben a mezőgazdasági nagyüzemek összeomlanak, a- vállalkozói gazdaságok hatékonyan tudnak működni. Bár szerény mértékben, de a magánszférában további tőkebefektetések valószínűsíthetők. A mezőgazdasági vállalkozók anyagi forrása ma már sajnos csak a bankhitel és nem a nyereség. (sz.)
