Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-02 / 179. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. AUGUSZTUS 2„ KEDD 5 A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben a dolgozók is tulajdonosok lesznek Az akarat megvan bennük, a feltételeket ismerni kell megváltozott feltételeket kell megismerni — ami az új kormány döntésétől függ. Dolgozóink kileno ven százaléka jelezte szándékát a részvények tulajprivatizáció második szakaszát, melynek során tulajdonossá váló dolgozóink is érdekeltebbé válnak a jó eredmények elérésében. Továbbra is igyekszünk partnereinket — az állami elvárásoknak megfelelően — minél magasabb színvonalú, minőségi termékekkel ellátni. Ennek egyik kulcsa egyébként még a közelmúltban gyökerezik. Akkor, amikor megkezdődött a magánosítás, a tulajdonjog bizonytalansága miatt számos helyen elhanyagolták a talajelőkészítést, a tápanyagutánpótlást. Mi abban az időben is „megadtuk a földnek, ami jár neki”, így érthető, hogy hosszabb táA víztorony műemlék jellegű épület, ma a tűzvédelem szolgálatában áll. Katasztrófa esetén biztosítja az oltóanyagot a veszélyeztetett üzemrészek számára dó rész magánkézbe kerül. Már azt a céget is kijelölték, mely tanácsadóként működik majd ebben a folyamatban. Mi természetesen elébe mentünk a dolgoknak, négyéves ütemtervet dolgoztunk ki, melyben szerepel az is, hogy dolgozóink és a menedzsment kapjanak tulajdonjogot. Részünkről tehát az akarat megvan, csupán a günk az államilag elvárt, magas biológiai értékű hibridek tartása, szaporítása, továbbtenyésztése. Sertés- állományunk alapja ezer koca, továbbtenyésztésre és vágóállatként évente tizennyolcezer állatot adunk tovább. Istállóinkban jelenleg hétszáz tejelő tehén van, a szaporulattal közel kétezer darab a szarvasmarha-állományunk. Azt hiszem, az országban is jó hír, hogy létszámunk fokozatosan növekszik. Tejtermelésünk egy tehénre szá— A búza az idén jól fizetett, de az árpát sajnos elkapta a jég — mutatja Göndöcs Gábor vezérigazgató az idei termés csokorba gyűjtött mintapéldányait von tudjuk biztosítani a magas termésátlagokat. Korszerű laboratóriumokban állandó ellenőrző mun-, kával garantáljuk a takarmánytápok minőségét. Állattenyésztésünket sajnos ugyanúgy sújtja az exporttámogatottság szűk mértéke, a rendkívül magas takarmány- és energiaárak, mint a többi gazdaságot. Ennek ellenére elmondhatom, hogy állattenyésztésünk is feljövőben van, aminek bizonyítéka a minél jobb minőségű törzs- állomány, és például a szarvasmarhánál újra el tudjuk érni majd — mégpedig önerőből — a nyolcszáz fe- jőtehenes, optimális létszámot. Dolgozóink bérszínvonalát szeretnénk megtartani, mely évi negyvenmillió forintot jelent központi költségvetésünkből. A községben folyó gázprogramból mi is kivettük részünket húszmillió forinttal. S ahhoz, hogy gazdaságunk is áttérjen erre az energiamódra, további huszonöt- milliót kell a célra fordítanunk. Körülbelül ennyi dióhéjban, melyet jelenünkről, jö- vőnkről, elképzeléseinkről mondhatok. Hogy ennél még több is megvalósulhasson, ahhoz már külső változásokra is szükség van. Partnereink fizetési fegyelmének javulására, az alapanyagárak stabilságá- ra, az exporttámogatottság növelésére, hogy csak néhányat említsek. De ehhez természetesen már központi, kormányzati intézkedések sorozatára lesz szükKép és szöveg: Tóth Sándor A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Részvénytársaság 1992. december 31. óta működik ezen a néven, megújult formában. A rendszerváltozást követő két esztendőben, az átalakulás, az előprivatizáció során leváltak róla azok az üzemrészek, melyek kiegészítő ágazatok voltak. A gazdaság azonban ma is ama huszonnégy mezőgazdasági nagyüzem egyike az országban, mely a biológiai alapok védelme miatt állami tulajdonban maradt. Göndöcs Gábor vezérigazgatótól kérdeztük: az átalakulás mennyiben változtatta meg az intézmény életét, szervezeti felépítését. Magyarán és röviden fogalmazva: hogyan tovább? — Gazdaságunkból a magánosítás első lépéseként leváltak azok a kisebb egységek, melyek nem kimondottan mezőgazdasági célt szolgáltak. Ha a számadatokat nézzük, a korábbi állami gazdaság harminc százaléka került magánkézbe, míg a fennmaradó rész — állattenyésztésünk, növénytermesztésünk — tartós állami tulajdonban maradt. Mindemellett kimondottan jó a kapcsolatunk az újonnan alakult, levált üzemrészekkel, mivel gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Újonnan kötött szerződésekkel tettük folyamatossá a közös munkát. — Lesznek-e további változások? — Még a régi kormány írta elő a privatizáció következő, záró lépését. Eszerint gazdaságunk ötvenegy százaléka marad állami tulajdonban, míg a fennmaraaminek ma is nyögjük a terheit. Idei aratásunkról azonban örömmel számolok be, hiszen a búzából hatvankét és fél mázsát takarítottunk be hektáronként, ami lényegesen magasabb az országos átlagnál. Árpatábláinkat sajnos jégverés sújtotta, de ennek ellenére magtárunkban van tízezer tonna szemes takarmány. Nyugodtan mondhatom, hogy több mint kétszáz partnerünk igényét kielégíthetjük jó minőségű táp formájában. Állattenyésztésünkre továbbra is jellemző, hogy kötelessémítva 6500 liter, ami lényegesen magasabb az országos átlagnál. — Hogyan értékesítik termékeiket? — Mint már említettem, tenyészállataink keresettek az ország minden részén, takarmányüzemünk 33 ezer tonnát állít elő, a malactáptól kezdve a gyógyszeres premixkeverékekig. 50 kilométeres körzetben kiszállítjuk ezeket, távolabbra pedig koncentrátum- ként küldjük az árut. Pénzügyi helyzetünkre jellemző, hogy a tavalyi évet nyereséggel zártuk, melyre az idén is reményünk van. Fizikai dolgozóink átlagbére 34 ezer forint, amivel nem kell szégyenkeznünk. Mindemellett bennünket is érint az a nehéz gazdasági helyzet, amely ma az agrárszférát jellemzi. Egyféleképpen tudunk csak védekezni. Elemző munkával, naprakészen követni a gazdasági folyamatokat. Különös tekintettel partnereinkre. Hiszen ha ők bukdácsolnak, annak mi is a kárát látjuk. — Térjünk át a jövő teendőire, hosszabb-rövi- debb távon egyaránt. Melyek a küszöbön álló feladatok, illetve miben látja a talpon maradás feltételeit? — A mezőgazdaságban természetesen biztosra soha nem lehet menni, így jóslásokba nem bocsátkozhatom. Ennek ellenére elmondható, hogy az őszi hónapokban jó közepes termést várunk kukoricából és napraforgóból. Ez igencsak ránk fér a tavalyi hatvanhét százalékos aszálykár után. Megkezdjük a Földművelésügyi Minisztérium által utasításba adott A tejpótló tápszert gyártó üzem keverőgépéről napi 20 tonna tejpor gördül le a futószalagon, melyet a gyárudvaron teherautókra rakván folyamatosan szállítanak el a 200 megrendelőhöz A takarmánygyár korszerűen felszerelt laboratóriumában toxinvizsgálatot végeznek a laboránsok donjogára — de lényegi dolgot erről csak a második félévben lehet mondani. — Beszéltünk múltról, jövőről. Hogyan működik a gazdaság ma, a jelenlegi feltételek között? — Legfőbb célunk, hogy újra több lábon álljunk, hogy mezőgazdasági termékeinket magasabb fel- dolgozási szinten adhassuk el. Ennek egyik lépése a közelmúltban alakult Hercegtej Kft., melynek dolgozóink ötven százalékban a tulajdonosai. Ősszel kezdjük a munkát, melynek során a megtermelt 4,5 millió liter tejet a Parmalat gépsorain dolgozzuk fel. A tehenészetünkben termelt tej egyébként is kiváló minőségű, így méltán számíthatunk arra, hogy ez az ágazat rentábilis lesz. Még annyit tennék hozzá, hogy ez a vállalkozás hatvanmillió forintos beruházást igényel, amihez már a banki hitelek is elrendeződtek. Természetesen szeretnénk az állatfeldolgozást is magasabb szintre vinni — vágóhí- dunk jelenleg is működik —, feldolgozottabb termékeinkkel igyekszünk majd a legoptimálisabb árakat elérni. — Hogyan alakul az idei esztendő az eddigi eredmények ismeretében ? — Kezdeném a rosszal, amit még a múlt évről hoztunk magunkkal. Tavalyi aszálykárunk százmillió forintos veszteséget hozott,
