Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-02 / 179. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. AUGUSZTUS 2., KEDD Csekkel fizet a Matáv A Matáv felajánlja az Első Pesti Telefontársaság Rt. (EPT) lakossági részvényeseinek, hogy augusztus 8-tól 27-ig névértéken megvásárolja EPT-részvé- nyeiket. A papírokért a Matáv az OTP-nél beváltható csekkel fizet, illetve átvállalja az ezt igénylők telefonbekötésének beruházási és közműfejlesztési hozzájárulását, 30 ezer forintot — közölte a tegnap tartott sajtótájékoztatón Ray Stewart, a Matáv vezérigazgató-helyettese. A Matáv részvényvásárlási akciójának segítségével december 6-ig a X., XVII. és a XVIII. kerületekben telefonhoz juthat az EPT valamennyi igénylője. A Mezőgép Rt. törökszentmiklósi gyárában ötszáz M 1006 típusú, Class licenc alapján gyártott fűkasza készült tavaly. Az idén eddig 1200 darabot adtak el, rendelésük 1600 fűkaszára szól. A magángazdák és gazdaságok igénye a cég által gyártott szárzúzókra még ennél is nagyobb mértékben nőtt. Képünkön elszállításra váró fűkaszák MTI-felvetel Legkevesebb a feldolgozóiparé Nőtt a fizetések értéke A Központi Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé a különböző' ipari és szolgáltató ágakban dolgozók májusi átlagkeresetéről szóló adatokat. A jelentés tartalmazza az év első öt hónapjának átlagkeresetét, és mindezeket összeveti az egy évvel korábbival is. Az adatgyűjtők a tíz fő feletti gazdasági szervezeteket vizsgálták, külön feljegyezve a fizikai és a szellemi dolgozók fizetését. így elmondható, hogy a felmértek átlagkeresete bruttó 32 775 forint volt, amelyből 22 655 forintot kaptak kézhez. Ezen belül a szellemi foglalkozásúaké jóval magasabb, bruttó 48 561 forint volt, míg a fizikai dolgozóknak csak 25 648 forintot fizettek. Májusban a legtöbbet a pénzügyi tevékenységet végzők kerestek, bruttó 54 855 forintot. Ezt követi a vegyipar, ahol 52 535 forint a levonások nélküli átlagfizetés, míg a harmadik helyen a bányászatban dolgozók állnak, 40 438 forinttal. A legalacsonyabb fizetés a textília, ruházati és bőrtermék gyártásával foglalkozóknak jutott, a 19 733 forintból átlagosan 15 221 forintot kapnak kézhez. Csak kevéssel jobb a helyzet az egyéb feldolgozóipar területén, és a többihez mérten keveset keresnek a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban dolgozók is, ők májusban 18 078 forintot vihettek haza. Mint ahogy a májusi átlagfizetésből is látható, a szellemi dolgozók a megjelölt területek mindegyikén többet kaptak a fizikaiaknál. A legnagyobb különbség éppen a legmagasabb fizetéseknél tapasztalható, a vegyiparban és a bányászatban közel 30 ezer forinttal kapnak többet a szellemi foglalkozásúak. De 15-20 ezer forintos többlet minden megfigyelt ágnál látható. Érezhetően kevesebb az év első öt hónapjának átlag- keresete. Az itt összesített nettó és bruttó átlagbér egy-kétezer forinttal mindenhol alatta marad a májusinak. Érdekes képet mutat viszont egy évvel korábbi keresetekkel való összevetés. Az idei év első öt hónapjában együttesen az átlagkeresetek nettó értéke 25,5%-kal haladja meg a tavaly januári—májusi összeget. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt viszon csak 17,2 százalékkal emelkedtek, így a keresetek értéke átlagosan 7,1 százalékkal nőtt. Megemlíthető még, hogy az előző évihez képest a bányászatban foglalkoztatottaknak fizettek a legtöbbet, míg a még mindig legnagyobb fizetést kapó pénzügyi szféra dolgozóinak kereseti növekedése megállt, májusi fizetésük jóformán megegyezik a tavalyival. (nánási) Újabb per a Rozmaring Tsz háza táján Részarányt zálogba? Lapunk már hónapokkal ezelőtt beszámolt a Rozmaring Termelőszövetkezettől kiválni szándékozó szövetkezések tulajdonjogi bejegyzési peréről. Azóta a nagykovácsi földkiadó bizottság fellebbezései nyomán a Budapest Bank ellen is indult per, amelynek tárgya: a Rozmaring Szövetkezet áltál korábban kötött jelzálogszerződés érvényessége. Érdemes ennek kapcsán az ügy kezdeteit is feleleveníteni, hiszen mindez külön színt képvisel abban a történetben, amelynek következményeként ma sincs a térségnek elfogadott kárpótlási és részarány-tulajdonosi földalapja. Az írásunkban szereplő állítások Németh Istvántól, a nagykovácsi földkiadó bizottság elnökhelyettesétől és az általa rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján állítottuk össze. Az első keretbiztosítéki jelzálogjogi szerződés 1990. december 10-én jött létre a Budapest Bank és a Rozmaring Tsz között. Ebben 70 millió forint értékig zálogosítottak el Üröm, Solymár, Budapest, Nagykovácsi, Piliscsaba és Pilisvö- rösvár területén ingatlanokat. Akkoriban indult meg a tsz szétválása is, és az új szövetkezetek földalapjuk képzését megkezdve találkoztak a jelzáloggal. Mivel azok terhét nem kívánták viselni, tiltakoztak ellene. Eközben tulajdonjogukat sem jegyezték be földterületeikre, így továbbra is létező központi tulajdonos a Rozmaring Tsz kezdte meg a földalapok kijelölését. A tavalyelőtt februárban született második szerződés már kétszázötvenkétmillió forintra emelte fel a jelzálog összeghatárát. Ezzel a megállapodással — azon túl, hogy értékes szántóterületeket kíván értékesíteni — az még a gond, hogy a földalapok kötelező kijelölését előíró úgynevezett átmeneti törvény hatályba lépése után egy hónappal született. Ez pedig kimondja, hogy az mgtsz-nek a használatában álló földterületekre rendelkezési joga megszűnt, így jelzálogszerződést sem köthet. A törvény ellenére zálogosított földekből ráadásul azóta a Budapest Bank több kisebb ingatlant már értékesített az Épületszobrász Építési és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. részére. A szövetkezet pedig a legnagyobb értékű zálog, a 17 hektáros 080-as helyrajzi számú terület birtokba adásáról is nyilatkozott, 137 és fél millió forint értékben. Sőt a bank nevében az értékesítési tárgyalásokat is megkezdte, amelynek eredményeként a földet a Partner és Partner Kft. tavaly októberben megvásárolta, és rögtön kérte is az önkormányzattól a szántó építési területté nyilvánítását. A „Rozmaring-földeken” megjelenő új tulajdonosok és a Budapest Bank lehetőségei igen bizonytalanok, mivel a nagykovácsi földkiadó bizottság tavaly április 14-én felszólalást adott be a jelzálogjogi szerződés bejegyzése ellen a Buda Környéki Földhivatalhoz. A hivatal ezt elsőfokon elutasította, indokai között szerepelt, hogy mivel a bejegyzés 1992. április 15-én kelt, a hivatalvezetőnek a törvényben szabályozott egy éven belül nem nyílt lehetősége érdemi intézkedésre. A bizottság fellebbezése ezután már a Pest Megyei Földhivatalhoz ment, ennek nyomán Polgár Mihály hivatalvezető javaslatot tett a Pest Megyei Főügyészségnek: mivel az átmeneti törvény alapján a jelzálogszerződés nem volt már megköthető, indítson ennek megszüntetése érdekében törlési pert. Az ügyészség be is adta keresetét a Pest Megyei Bíróságra, a Budapest Bank ellen. A bíróság idén februárban meg is tartotta első tárgyalását a földkiadó bizottság nélkül, amelyet aztán kérelmére később mégis bevettek a perbe. Február óta azonban nagy a csend zálogba tett földek körül, az ügy alszik a bíróságon. Az elmúlt hónapokban csak egy leirat keletkezett. Ebben a megyei főügyészhelyettes indítványozza az Épületszobrász Kft.-nek eladott földek perből való kivételét, amelyek álláspontja szerint földalapba nem'kerülő, művelésből kivont területek. Németh István ezzel kapcsolatban elmondta: ez az indítvány minden alapot nélkülöz, hiszen a kivonásra nincsen földhivatali határozat. Mindez talán csak a részarány-tulajdonosokat megillető földeket eladni kívánók újabb kísérletének minősíthető. Nánási Tamás Igénytől, függőén vacsorát is Házhoz szállított ebéd Gödöllőn f Érdekes vállalkozást indított nemrégiben egy veresegyházi nyugdíjas asszony, Széles János- né: Gödöllő egyik közintézményének konyhájáról naponta, pontosabban az öt munkanapon friss ebédet visz elmondása szerint egyre növekvő számú megrendelőjének. Hétnapos munkarend Tapétából, műpadlóból a harmadik negyedévre annyi megrendelést kapott a Graboplast Rt., hogy teljesítéséhez hétnapos munkarendet szervez a győri székhelyű társaság. A szezonhoz igazodóan meghosszabbított munkahetek várhatóan október végéig tartanak. Az első fél évben a cég forgalma és árbevétele még kismértékben elmaradt a tervezettől, de így is 12 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakánál, s meghaladta a 2,3 milliárd forintos értéket. A kelet-európai export 73 százalékkal növekedett — összhangban a vállalati stratégiával —, a teljes export-devizabevétel 11 millió dolláros volt az év első felében. Mindennek nyomán az rt. 149 millió forintos adózás előtti rekordnyereséget könyvelhetett el. Az első féléves gazdálkodás eredményeként jelentkező profit 89 százalékkal magasabb a bázisidőszak értékénél. A ráfordítások növekedése egynegyedével maradt el a forgalom bővülésétől. — A vállalkozás egyelőre csupán Gödöllő területén „él”, de a későbbiekben reményeim szerint további településekről, például Szadáról, Veresegyházról is kapok megrendeléseket — mondta lapunk érdeklődésére az élelmes vállalkozó. — Jelen pillanatban egymagám dolgozom, de úgy tűnik, hogy hamarosan családom egynémely tagját is be kell vonnom a munkába — tette hozzá. — Hány helyre visz jelenleg ebédet? — Húsz fölött van a megrendelők száma, akiknek többsége butikos. Hozzáteszem: a vállalkozást tovább szeretném bővíteni, mégpedig úgy, hogy vacsora-házhozszállítást is vállalnék, ha igény mutatkozik rá. — Megtudhatnánk azt is, hogy mennyibe kerül önnél egy adag ebéd? — Az ebéd általában kettő vagy három fogásból áll, s adagonként 160 forint az ára, amiben már a szállítási költség is benne van. — Honnan jött a vállalkozás ötlete? Egyszerűen gondolt egy merészet és belevágott? — Nem egészen. Egy ismerősömtől kaptam az ötletet, aki már régebb óta ebéd-házhozszállítással foglalkozik, s . igen jól megy a vállalkozása. (ribáry) Forintos hírek Az első félévben a magyar állampolgárok 264 millió dollárt váltottak ki valutaalapjukra, és ez több mint 30 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest, amikor 197 millió dollárt vásároltak. A pénzintézetektől származó információk szerint júliusban is élénk volt a valutavásárlási kedv, elsősorban a leértékelési várakozás miatt. „Magyarországon a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy szigorúan üzleti, ha úgy tetszik, pragmatikus kormányjavaslat született. Magyarán: kiderült, hogy kidurrant egy vágyakkal telifújt léggömb, miszerint vállalkozói alapon meg lehet rendezni az expót. Nem lehet, mert az államnak nincs pénze rá” — így kommentálta az expo lemondásáról szóló döntést az Amerika Hangja rádió. Az SKF Budapest, a svéd SKF Golyóscsapágy Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő magyarországi leányvállalat idén 1,4 milliárd forint forgalmat kíván elérni. Ez 30 százalékos növekedést jelent a cég előző évi teljesítményéhez képest. A budapesti svéd cég közreműködik a szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák, műszaki főiskolák és egyetemek különböző oktatólaboratóriumainak létrehozásában is. Bérstopot vezettek be tegnaptól Lengyelországban. A rendelet minden állami és ön- kormányzati vállalat tot érint, valamint kiterjed azokra a részlegesen privatizált cégekre is, amelyekben az állami tulajdonhányad eléri a 80 százalékot. Lengyelországban tavaly december óta 4,3 százalékkal nőttek a reáljövedelmek. Kaszasorakozó
