Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-15 / 190. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 15.. HÉTFŐ 3 Bízik-e Pácin polgármestere Göncz Árpádban? Annak örülök, hogy a média jó kezekben van. A közszolgálati és a magán is. Szombat-vasárnap is nagy élmény volt. A világ nagy tévéállomásai és rádiói első' helyen röpítették világhírré: történelmi áttörést értek el az amerikai és észak-koreai tárgyalófelek. Erről a közszolgálati rádió és televízió elfelejtett beszámolni. Az előbbit hallgattam reggel, délelőtt, délben is, majd az Esti krónikát. Ezzel szemben tucatszor hangzott el annyi marginális hír, amennyi egy vastag könyv lapszélén elfér. Es minden híradásban hallottunk a neonácikról, akik Németországban és Luxemburgban szándékoztak masírozni. A neonácikhoz földrajzilag közelebb fekvő' osztrák rádió ennél lényegesen kevesebb híradásban foglalkozott velük. Persze tudjuk, Göncznek be kell majd nyújtania a kisebbségek elleni gyűlöletszításról szóló törvényt, és addig ilyen hírek évadjára számíthatunk a közszolgálatiban. Ami azt jelenti: a világ kétszázvala- hány országa közül Magyarország az egyetlen, amelyben előre tudni lehet, milyen menüvel fog szolgálni és mit fog kiemelni a közszolgálati hírapparátus. Gondoltam, másnap, vasárnap, a Világóra majd kiküszöböli a hibát. Nem. A Kossuth rádió világpolitikai műsora azzal a felütéssel kezdett, hogy semmi nem történik a világon. Uborkaszezon van. Es egy szó sem arról, hogy a két ősellenség rendezi még a diplomáciai kapcsolatait is, nem is szólva a plutónium körüli vitákról. A magánmédia is hozta a formáját. A Magyar Hírlap, amely nem sokkal kevesebbet tájékoztat félre, mint amennyi cikket jelentet meg, szombaton is dézsá- nyi ökörséggel rukkolt elő. Mivel a Pest Megyei Hírlap olvasóit nem akarom untatni, hadd emeljek ki egy cikket, mert megérdemli. Pácinról van szó, e hős kis faluról, az északkeleti végeken. Mint emlékezetes, annak idején Pácin polgármestere éhségsztrájkja — és nem a Jeszenszky-féle Bem rakpart munkája — nyomán készült el a Pácin— Velky Kamenec határátkelőhely. Ott, az „Európa-út” végén, ahogyan a bájos kis faluban nevezték el a sorompóhoz vezető kis utcácskát. Most Baráti Attila, adja hírül a Mérleg utcai Pravda, a Magyar Hírlap, sikertelennek tartja Horn pozsonyi határmegnyitási tárgyalásait, és arra vár, hogy Göncznek Michal Kovác szlovák államfővel augusztus 27-én, Besztercebányán tartott találkozóján majd megegyezés születik. Vagyis, hogy megnyílik végre három, megnyitásra váró határátkelőhely Magyarország és Szlovákia között Pácinnál, Letkésen és a gyalogosoknak Sátoraljaújhely belterületén. Ha nem így lesz és továbbra is zárva marad a Pácin—Nagykövesd közötti határátkelőhely, akkor — így a Magyar Hírlap — Baráti Attila az Ipoly mentén felépíti a „bodrogközi falat”. A hídhoz kivisznek egy kocsi téglát és a berlini fal mintájára elzárják a kilátást, olvashatjuk. A két, egymástól 2 kilométerre fekvő falu között jelenleg egyébként 55 kilométert kell autózni. Baráti, írja az MH, megszerezte az érintett hat falu polgármesterének hozzájárulását egy levélhez, amelyben Göncz segítségét kérte. Csak a sátoraljaújhelyi polgármester nem ért egyet a levélben megfogalmazott nyilatkozat tartalmával. A Magyar Hírlap elfelejtette megírni, hogy a sátoraljaújhelyi polgármester történetesen SZDSZ-es színekben indult a parlamenti választásokon. De ez még nem nagy hiba. Az viszont már nagyobb, hogy Baráti Attila nem Baráti Attila, hanem Barati Attila. A legnagyobb viszont az, hogy Barati a „berlini falat”nem a Pácintól mintegy kétszáz kilométerre fekvő Ipolynál, tehát Letkésen akarja felépíteni, sőt nem is a Pácinhoz legközelebb Sárospatakon csordogáló Bodrognál, hanem rögtön a falut a szlovák résztől elválasztó Korcsánál. Hacsak Barati nem megy vendégfalazni Let- késre. Az egészben a szomorú az, hogy amennyiben a Magyar Hírlap még az ország földrajzát sem ismeri, hogyan tudja korrekt információval ellátni a kizárólag e kevésbé étvágygerjesztő lapra hagyatkozó olvasóit mondjuk Burundiról? Vagy arról, hogy Barati Attila valóban bízik-e Gönczben? Barati és Göncz ténykedésének alapján nekünk inkább úgy tűnik, Barati csak saját magában bízik. És ha szabad jósolnunk: Göncz- re kudarc vár, Barati pedig meg fogja nyitni a határátkelőhelyet a szégyenfallal. Mint ahogyan az ő és a szemben lévő nagykövesdi polgármester éhségsztrájkja építette fel a határátkelőhelyet. Lovas István A szocialista reformláznak eladósodás lett a vége Négypárti összefogást sürget Für Lajos Az újra ellenzékivé lett MDF megújulásáról, az őszi helyhatósági választáson szükséges ellenzéki egységről s az 1998-as országgyűlési választás megnyeréséhez elengedhetetlenül fontos magatartásról szóltak a Magyar Demokrata Fórum vezetői tegnap Szabadkígyóson az MDF Békés megyei fórumán, amelyen Für Lajos mondott nyitóbeszédet. A párt elnöke hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórumnak az ismert események folytán olyan új lendületet kell kapnia, mint az első induláskor. Nemzeti ellenzékiként kell újragondolni, milyen politikára van szüksége az országnak. Az MDF szeptemberi rendkívüli országos gyűlésének feladata lesz az elmúlt négy év tárgyilagos, de kíméletlen elemzése, az átdolgozott alapszabályzat szellemében a 'szervezet megújítása. Az őszi választásokról szólva úgy vélekedett: ha a négy ellenzéki párt nem fog össze, csak kis esély marad a helytállásra. Az ellenzéki erők összefogása ne csak alkalmi legyen, folytatódnia kellene a parlamenti munkában és ájtalában a politikai életben. A később felszólaló Kónya Imre ezt azzal toldotta meg, hogy a kormánypártok által javasolt törvénymódosítás egyetlen erénye lehet, hogy az egyfordulós választás rákényszeríti az ellenzéki pártokat a közös jelöltindításra. Für Lajos bírálta a szociál- liberálisokat, akik — véleménye szerint — ott folytatják, ahol 1989-ben, sikertelen politikájuk miatt kénytelenek voltak abbahagyni — pedig az időből nem lehet kilépni, fogalmazott a pártelnök. A sorozatos leváltásokat, elbocsátásokat, áthelyezéseket nem a szakértelem mérlegelő ereje, hanem a politikai indulat működteti — mondotta. Schamschula György országgyűlési képviselő, az MDF elnökségének tagja egyebek között arról szólt, hogy árnyékkormányt kell létrehozni. Bár Magyarországon ennek nincs hagyománya, de a világon mindenütt bevált mód így tudatni, milyen ügyben kihez lehet fordulni, s hogy egy kormány- váltás esetén kire lehet számítani. A politikus bírálta az új kormány inflációs politikáját, amely véleménye szerint mértéktelen áremelkedéshez és a gazdasági fejlődés megállításához vezet. Boross Péter, az MDF al- elnöke kérdésre válaszolva elmondta: véleménye szerint a kormány gazdasági megszigorítást ígérő bejelentései károsak, mert a magyar gazdaság helyzete e drámaisá- got nem indokolja. A hajdani szocialista kormányok időnként reformlázban égtek, de a vége — 1990-re — a 21 milliárd dolláros eladósodás lett. Boross Péter szerint bűn kontraprogrammal megakadályozni az ipar és a beruházás föllendülését; a volt miniszterelnök úgy véli, a szigorítás az SZDSZ sokkprogramját valósítaná meg, s az új gazdaságpolitika a legrosszabb hagyományokra épül. Népszavazást az expóról? Dérczy nem helyesli Az expó megrendezése teljes mértékben szakmai ügy, ezért nem lenne helyes, ha népszavazás döntene a kérdésben — nyilatkozta Dérczy Ferenc, a világkiállítás kormánybiztosa szombaton az Új Magyarország című napilap kezdeményezését kommentálva. Az újság szerkesztősége a szombati számban jelentette meg felhívását, amellyel népszavazást kezdeményez az expó megrendezéséről. Dérczy Ferenc úgy vélte: a döntést szigorú gazdasági számításokra kell alapozni, nem pedig érzelmi, vagy akár politikai indítékokra. Egy esetleges népszavazás ugyanakkor azokra hárítaná a felelősséget, akik feltehetően nem rendelkeznek elegendő információval a megrendezés költségeiről, következményeiről. Ha egy népszavazás az expó mellett döntene is, attól még nem lesz rá több pénz — fogalmazott az expóbiztos. Most, amikor minden fillér számít, nem célszerű népszavazással terhelni az államkasszát — tette hozzá. Dérczy Ferenc arra kérdésre, hogy véleménye szerint milyen eredményt hozna egy népszavazás, nem kívánt válaszolni. * Százezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy orszá: gos népszavazást lehessen kiírni. Amennyiben összegyűlik ennyi támogató aláírás, azokat az Országgyűlés elnökéhez kell eljuttatni, aki 8 napon belül megküldi az íveket az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítésre. A népszavazást az Országgyűlés rendeli el a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legfeljebb két hónapon belül. A^ országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Konferencia a középkorról Lovag a tanároknak Ma reggel kezdődik meg a Középkori Akadémia című továbbképző tanfolyam Esztergomban. A résztvevők — határainkon túli magyar pedagógusok — már tegnap megérkeztek a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola kollégiumába, mely az egyhetes program alatt szálláshelyéül szolgál. A Szent György Lovagrend — a tanfolyam fő szervezője — egy évvel ezelőtt kerített sort először a kurzusra, s a tavalyi konferencia oly sikeresnek bizonyult, hogy ebben az évben jóval többen jelentkeztek, ezúttal 55 pedagógus jött el. A program kezdeteként Nagyboldogasszony napi szentmisén vettek részt a hallgatók, a katolius hitet vallók a vízivárosi kistemp- lomban, a protestánsok pedig a református templomban. Az ünnepélyes megnyitó után Szent István király egyházszervező munkásságáról hallhatnak előadást dr. Török Józseftől, a Pázmány Péter Egyetem tanárától. Ezt követi a Szentszék és a magyar állam középkori kapcsolatai című előadás, melyet dr. Gergely Jenő, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára tart. A Keresztény Múzeum igazgatója, dr. Csév- falvy Pál kanonok tartja azt az előadást, mel a középkori magyar egyházművészetet mutatja be, s melyhez hozzátartozik egy tárlatvezetés, az esztergomi bazilikában és a Keresztény Múzeumban. A konferencia hallgatói ugyan még neip tudják, de lapunk munkatársának tudomására jutott, hogy a pedagógusok kedves ajándékkal térhetnek majd haza. Székely Gábor esztergomi keramikus művész által készített emlékplakettet vehetnek majd át, mely a Sárkányölő Szent György lovagot ábrázolja. V. Cs. Elítéltek közgyűlése A Politikai Elítéltek Közössége — a magyar bíróságok által 1945—1956 között politikai okokból elítéltek önkéntes, pártpolitikától mentes társulása — tegnap tartotta a negyedik közgyűlését. A közgyűlés határozatban fogalmazta meg a szervezet tagjai előtt álló feladatokat: céljuk az élő sorstársak és az életüket vesztettek hozzátartozóiknak érdekvédelme, a mártírok emlékének megőrzése, a kialakult bajtársi, közösségi szellemiség ápolása. Az erkölcsi rehabilitációt követően a Politikai Elítéltek Közössége elvárja a volt „másodosztályú állampolgárok” anyagi kárpótlását is, úgy, hogy a még fennálló hátrányos megkülönböztetések megszűnjenek. KA KEI Ki» m '*»LC A Rákoskeresztúri új köztemető felújított 298-as parcellájában — a 301-es parcellához hasonlóan — nemzeti panteont alakítottak ki a Politikai Elítéltek Közössége (PÉK) kezdeményezésére MTI-felvétel
