Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Hogyan kezdődik a tanév Dabas-Sáriban? Tavaly rendkívül nehéz körülmények között, ráadá­sul az egyházi szellemű oktatást ellenző helybéliek, illetve a sajtó túlnyomó részének mocskolódása mel­lett végezte feladatát — a fő váddal ellentétben a szlovák nyelv okatását is! — Dabas-Sáriban az újra­alakult katolikus általános iskola. — Idén milyen­nek ígérkezik a tanév? — kérdeztük Balogh Mári­át, a Szent Jánosról elkeresztelt intézmény igazgató- helyettesét. — Úgy tűnik, hogy a küszöbön álló új tanév, melyet egy szlovákiai ki­rándulással indít az isko­la, nyugodtabb lesz a ta­valyinál — kezdte vála­szát Balogh Mária. — A tanévindító kiránduláson egyébként az intézmény teljes tanári kara, min­den dolgozója, illetve va­lamennyi diákja részt vesz, beleértve a tizen­hét elsőst is, akik óvónő­ik kíséretében jönnek. Az utazás programja még nincs kész teljesen, jelen pillanatban az bizo­nyos csupán, hogy az úti­cél Kassa és környéke lesz, valamint az, hogy szállásunkról, étkezé­sünkről a kassai pre­montrei szerzetesek gon­doskodnak. A kirándu­lás mellett minden való­színűség szerint egy má­sik jelentős esemény is lesz az iskolában az új tanév elején. Ha az eddi­gi ütemben folytatódik a munka, hamarosan elké­szül az a kis kápolna, melynek alapjait a nyári szünet kezdetekor rak­ták le a kivitelezők. R. Z. Magyarország felfedezői A 39 ezer itthoni és 21 ezer ha­tárokon túli tagot számláló Ma­gyarország Felfedezői Gyer­mekszövetség augusztus 16—21. között Sárospatakon rendezi meg III. nemzeti talál­kozóját — tájékoztatta az MTI-t Rakó József, a Pro Patria Szövetség országos elnöke. Szegények tüntetése (Folytatás az 1. oldalról) Az akció szervezője, Csir- mazné Fábián Edit felelevení­tette, hogy már 1991-ben, a Miskolcra kihelyezett kormány ülésekor szerveztek egy hason­ló demonstrációt, hogy felhív­ják a figyelmet megélhetési gondjaikra. Azóta is egyre rosz- szabbodik a helyzetük. Igen so­kan fedél nélkül maradtak, s mi­vel hosszú ideje munkanélküli­ek, mindenféle szociális gon­doskodásból is kiszorultak, nem jut ruhára, de még ételre sem. A polgármester nem tehe­tett mást, mint megígérte, hogy minden panaszos ügyével kü- lön-külön foglalkoznak, és ami­ben tudnak, segítenek. A postahivatalok magánosíthatók Nagy felelősség, kevés fizetés Nemrég született az a kor­mánytervezet, miszerint az or­szág kisebb postahivatalait pri­vatizálják. A megye települé­sein működő hivatalok vezető­inek véleményéről és elképze­léseiről érdeklődtünk. — Jónak tartom az elképze­lést, s remélem minél előbb meg is valósul — mondta Bari Lászlóné a sóskúti posta rendszeres helyettes vezetője. — Ha az én tulajdonomba ke­rülne a hivatal, az épület kor­szerűsítésével kezdeném a munkát. Megoldanám a rend­szeres, jobb ellátást. Tarthatat­lan állapot például az, hogy nálunk még mindig csak az 1970-es telefonkönyvek talál­hatóak meg. Bővíteném a hír­lapkínálatot, hiszen kellemet­len hallgatni az itt nyaralók reklamációit arról, hogy hiány­zik ez vagy az a napilap. Nem mulasztanám el a gépi lottó bevezetését sem, amit egyre inkább igényelnének az embe­rek. A legfontosabb talán még­is az, hogy másképp, takaréko­sabban gazdálkodnék. Biatorbágyon két posta áll a lakók rendelkezésére. A ki­sebbik hivatal vezetőjét, Ma­jor Andreát kerestük meg: — Biztos vagyok benne, hogy ha magántulajdonba kerülne a posta, sokkal job­ban működne — kezdte vá­laszát. — Jelenleg egy ma­gánszemélytől bérelt épület­ben dolgozunk, ahol hely­szűke miatt csak ketten fé­rünk el. Rosszak a körülmé­nyeink, csak egyet említe­nék, nincsen a házban ivó­víz. Először is elköltöztet­ném a hivatalt egy nagyobb, korszerűbb épületbe, mert szeretnénk kulturáltabb vi­szonyok között végezni a munkánkat. Magán a műkö­désen nem változtatnék, nem is dolgoznék több alkal­mazottal, hisz nincsen akko­ra forgalom. Változtatnám viszont a fizetéseket, azokat legalább bruttó harmincezer forintra emelném. Sok pénz­zel dolgoznak, s ezt a hatal­mas felelősséget egyelőre nem fizetik meg igazán. Sze­retném azért hozzátenni, hogy most, ebben a pillanat­ban nem mernék a dologba belevágni. A pusztazámori postahiva­tal vezetője saját szempont­jából nem tartotta jónak a ki­sebb hivatalok privatizálásá­nak tervét. — Tizenkilenc éve dolgo­zom már a szakmában, s na­gyon szeretem a munkám — mondta Ágoston Márton­ná. — Annyi pénzem azon­ban soha nem lenne, hogy magántulajdonba vegyem a postát, s szerintem a forga­lom nem is hozná be a beru­házás összegét. Persze azért vannak ötleteim a korszerű­sítésre: például gépesíteném a lottófeladást. A fizetéseket emelném ugyan, de sajnos az adó, az SZTK elviszi a pénz nagy részét. (Varga) Feljelentették a fó'polgármester-helyettest Fegyvereseket küldött az építkezésre (Folytatás az 1. oldalról) A tendertől nagy mérték­ben eltérő tervek miatt rövide­sen a szerződést is módosíta­ni kellett. Ez év júniusára a kft. az elkészített, ám a fővá­ros által ki nem fizetett több­letmunkák miatt kénytelen volt leállni az építkezéssel. A fővárosi közgyűlés ezt követően egyeztető tárgyalá­sokra hatalmazta fel a főpol­gármester-helyettest, aki meg­szakítva a tárgyalásokat au­gusztus elején egy őrző-védő céggel jogellenesen elfoglal­tatta az építkezést. Faragó Gá­bor szerint Székely Gábor ön- bíráskodása, a terület jogelle­nes birtoklása ellentétes a ma­gyar joggal, mely szerint a te­rület felett zálogjoggal is ren­delkező vállalkozó jogszerű birtokosa az építési terület­nek, amíg azt át nem adja. A kft. nehezményezi azt is, hogy a jogszerűtlen terület­megszállás miatt a cég a saját tulajdonát képező gépekhez és szerszámokhoz sem tud hozzájutni. Székely Gábor főpolgár­mester-helyettes úgy véli, hogy a közgyűlési határozat­nak megfelelően jogszerűen járt el, amikor felbontotta a kít.-vel a szerződést. Az egyébként csődközeiben lévő cég ugyanis a végleges befeje­zési határidőre csak mintegy 80 százalékban készült el a munkálatokkal. Ezen kívül a főváros kifogásolja azt is, hogy az eredeü összegnél mintegy 100 millió forinttal többet kér a kft. A hibás telje­sítés, illetve az eredményte­len egyeztetések miatt Szé­kely Gábor felbontotta a szer­ződést és a Főbert bízta még a további munkával. A legtöbb lakás a megyénkben épült Országosan összesen 6765 lakás épült az első félév során. A Központi Statisztikai Hi­vatal közleménye szerint a legtöbb lakást, 5917-et természetes személyek építették, 723 lakást gazdasági szervezetek, 85-öt az önkormányzatok és 15-öt a központi költ­ségvetési szervek finanszíroztak. A meg­szűnt lakások száma ebben az időszakban 1320. A legtöbb, 2578 lakás a községekben épült, ezek közül szinte valamennyit, 2540-et természetes személyek építettek. A megyei jogú és más városokban 1610, illet­ve 1634, Budapesten pedig 943 lakás épült az első félévben. A megyéket tekintve a legtöbb lakást, 1172-t Pest megyében adták át, sok, 469 új otthon épült Hajdú-Bihar me­gyében, a legkevesebb, 69 új lakást Nógrád megyében, illetve 109-et Tolna megyében építették fel. A múlt év első félévében körülbelül azo­nos számú lakást hoztak tető alá. Akkor or­szágosan 6821 lakás felépítését összesítette a statisztika, a legtöbb lakást, 5666-ot eb­ben az időszakban is a természetes szemé­lyek építették. 1993. első félévében a gaz­dasági szérvezetek 1000, az önkormányza­tok 66, a központi költségvetési szervek 25 lakás felépítését vállalták. A legtöbb, 2495 lakás ebben az időszakban is a községek­ben épült, a megyei jogú, illetve többi vá­rosban 1399, illetve 1567 lakás, Budapes­ten 1360 lakás. 1993 első félévében 1101 lakás szűnt meg. Múlt év első félévében is a legtöbb, 965 lakás Pest megyében épült, és szintén sok, 464 lakást építettek Hajdú- Bihar megyében. A legkevesebb, 106 lakás Nógrád megyében épült, és 130 lakással Tolna megye volt a másik legkevesebb la­kást építő terület. Mezőgazdasági gépkiállítás Tavaly elindult a fejló'dés Az agrárágazat idei 3 milli­árd dollárra tervezett ex­portjának teljesítéséhez és a magyar termékek piaci hírnevének növeléséhez kí­ván segítséget nyújtani a földművelésügyi tárca új marketing önálló osztálya —- jelentették be tegnap a Földművelésügyi Miniszté­riumban. Az osztály az év végéig több kiállítás és mezőgazda- sági fesztivál megszervezé­sét is támogatja. Ezek közül a legközelebbi, a szeptem­ber 2. és 4. között Gödöllőn megrendezendő Agri-Mech ’94 Mezőgazdasági Gép- és Eszközkiállítás lesz. A meg­közelítően hatezer négyzet- méter nagyságú kiállítóterü­letre már 45 kiállító cég je­lentette részvételi szándé­kát, ám a szervezők ennél valamivel többre, hatvan be­mutatóra számítanak. A ki­állítók között magyar gyár­tók és kereskedő cégek, va­lamint nagy nyugat-európai mezőgazdasági gépgyártók is szerepelnek. A rendezők megközelítően 5—10 ezer látogatót várnak, és remé­lik, hogy a kiállított gépek, eszközök, műtrágyák, vegy­szerek és vetőmagvak egy része vevőre is talál. Bár az elmúlt években a mezőgaz­dasági beruházások nagysá­ga a korábbinak egytizedé- re esett vissza, tavaly már a fejlődés jelei mutatkoztak. A hazai fizetőképes keres­let ugyan még csekély, ám a hazai mezőgazdasági gép­park elöregedett, és a típu­sok sem mindig alkalmaz­kodnak az újonnan kiala­kult birtokviszonyokhoz. A háromnapos kiállítás­sal egy időben tartják a II. Európai Agrárfelsőoktatási Konferenciát a minisztéri­um műszaki intézetében. A résztvevők többek között a mezőgazdasági fejlesztések időszerű kérdéseivel foglal­koznak, és gyakorlati gépbe­mutatókat is tartanak. A megyei APEH keményen büntet (Folytatás az 1. oldalról) Több mint negyven szá­zaléka volt hibás az egyéni vállalkozók által benyújtott bevallásoknak is, közel egy- harmaduk pedig nem is ké­szítette el azt. Ellenük eljá­rás indul, s az egyeztetések után mulasztási bírságot kell majd fizetniük. Ennek felső határa százezer fo­rint. Kovács József elmondta: sok olyan nagy cég van, amelyek ugyan időben befi­zetik az áfát, ám az a pénz­intézetek miatt gyakran kés­ve érkezik meg. Az ellenőr­zésben újdonságot jelent, hogy a Pest Megyei APEH részére a fővárosi adóala­nyok ellenőrzése is kötele­ző. Az idei év első felében az APEH megyei szerveze­te 2,044 milliárd forintos adóhiányt állapított meg, amelynek zöme a fiktív számlákból adódik. Ebben az időszakban a hivatal dol­gozói fejenként tizenegymil­lió forint adóhiányt állapí­tottak meg, kétmillió forint adó-, háromszáznegyvenki- lencezer forintnyi mulasztá­si és egymillió-hétszázezer forint késedelmi bírságot' szabtak ki. Bár a nyugtaellenőrzések száma csökkent, ám Ko­vács József kijelentette: a hivatal folyamatosan jelen van mindenütt. Ebben az év­ben a kötelező nyugtaadás elmulasztása miatt már két boltot bezártak, egyet Vá­cott, egyet pedig Gödöllőn. Emiatt az év első hat hónap­jában ötvenötmillió forint bírságot szabtak ki, s ebből negyvenmilliót jogerősen. A megyében egyébként ezért átlagosan hetvenöt- ezer-kilencszáz forint fizeté­sére kötelezik a kereskedő­ket. Ez az átlag országosan negyvenkilencezer forint, azaz a Pest megyeiek jóval szigorúbban és keményeb­ben büntetnek, mint más megyék hivatalai. Huszon­három esetben büntetőeljá­rást is indíttattak. Felszámolás, csődeljárás és végrehajtás keretében a hivatal dolgozóinak még 3,4 milliárd forintnyi adót kell behajtaniuk. N. L. Két hónapja fizetés nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A fizikai dolgozók meg­kapták ugyan három hét késéssel a júniusi fizetést, a júliusiból azonban egy fillért sem láttak — pana­szolta Demeter úr. — Az alkalmazottak — 80 em­ber — kaptak pár száz fo­rint júniusi fizetéselőle­get, a júliusi bérrel kapcso­latban pedig azt a választ kapták, hogy érdeklődje­nek a jövő héten. A vállalat vezetősége azzal indokolta a késést, hogy nekik is tartoznak, nincs pénz, így aztán hiá­ba reklamálnak a munká­sok nap mint nap. A meg­oldás úgy tűnik, még na­gyon messze van. Az eset­re természetesen az érintet­tek megkeresése után elkö­vetkezendő lapszámaink­ban még visszatérünk. V. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom