Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-26 / 173. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 26., KEDD Megkérdeztük Miért emelik az energiaárakat? A zsebtapasz nem gyógyít címmel a 37 környezetvédő szervezetet tömörítő, budaörsi székhelyű Levegő munkacsoport — a Talento Alapítvány támogatásával — egy tanulmányt jelentetett meg, melyben a vezetékes energiahordozók árainak emelésére tesz javaslatot. Miért elkerülhetetlen és hogyan valósítható meg az energiaárak emelése, tudván, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli az inflációs terheket? Erről kérdeztük Lukács Andrást, a Levegő munka- csoport vezetőjét. Az említett kiadványban a szakértők többi között arra tesznek javaslatot, hogy a vezetékes energia- hordozók árának emelésével, valóságossá tételével miként tehetjük igazságosabbá a társadalmi teherviselést, hogyan segíthetjük elő például az energiaimport csökkenését, illetve milyen módon javíthat az áremelés a természetes és épített környezet állapotán és ezzel egyidejűleg a lakosság egészségének súlyos helyzetén. Mint ismeretes, a villamosenergia és a földgáz teszi ki az összes hazai energiafelhasználás hatvan százalékát. Nos, ezen vezetékes energiahordozók itthoni ára csupán egynegyede a mértékadó európai áraknak. Hazánkban az energia előállításának mindéit lényeges költségeleme világpiaci árszintű. Az állami támogatás ösz- szege 1992-ben elérte az évi háromszázmilliárd forintot, és ez az összeg 1994 májusáig további 70-100 milliárd forinttal nőtt. Bár az alacsony energiaárak fenntartását főleg szociális szempontokkal szokták indokolni, a valóság éppen ennek az ellenkezőjét mutatja: az árak rendkívül antiszociálisak. Magyarországon az évente hatszáz kWh villamos energiát fogyasztó ;szoba-kony- hás lakásban élő kisnyugdíjas például alig több mint tizenötezer forint támogatásban részesül, ugyanakkor egy többszobás, luxus- komfortú villalakás lakója — aki évente húszezer kWh-t fogyaszt — évi 111 ezer forintnál is több támogatást kap. Hasonló a helyzet a vezetékes gáz fogyasztásánál is. Tehát, aki jómódú, gyakorlatilag vagyon után kapja az energiaár-támogatást. Ez a gyakorlat ellentétes a leggazdagabb országok szociális piacgazdaságának működésével. Egyébként az is erősíti az antiszociális jelleget, hogy a kis keresetű kényszerhelyzetben van: ha a támogatást az energiaárban kapja, ő kénytelen azt energiára felhasználni, s energiafogyasztása mérséklésével nem költheti a megtakarítást másra, nem vehet belőle például tejet vagy kenyeret. A környezetszennyezés is arányos az energia- fogyasztással. így tehát a legnagyobbkömyezetszeny- nyezők kiemelt támogatásban részesülnek — közpénzekből. A jelenlegi állapot ütközik a hatályos magyar alkotmánnyal is, amely rögzíti, hogy országunkban jogilag szociális piacgazdaság van. A szociális piac- gazdaság fogalmába pedig semmiképp sem tartozhat bele a gazdagok személyi fogyasztásának támogatása. A viszonylag alacsony hazai jövedelmi szintek miatt az energiaárak emelését a háztartási fogyasztók bizonyos rétegei felé általános kompenzációval lehet és kell megoldani. Az állami dotáció megvonásából adódó többletbevételt pedig az energiafelhasználás hatékonyságának a fokozására kell fordítani. T. Á. Drágult a sertéshús is Ismét jó exportcikk a sertéshús, a fokozott kivitel egyik kísérőjelensége a most felemelt hazai húsár. A hajdani tízmilliós sertésállomány mára négymillióra olvadt, s — így a piaci kereslet-kínálat szabályai szerint — a kevesebb sertéshúsért magasabb árat kérnek az állattartók, forgalmazók. Az elmúlt napokban 103-ról 120 forintra emelkedett az élősúly kilójáért kifizetett ösz- szeg. Illés Lajos, a herceghalmi Hungapig Kft. igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a tenyészállatok iránt is megélénkült a kereslet, ami azt jelenti, hogy ismét növekszik az állomány, visszatér a sertéstartási kedv, vagyis hosszú távon sem kell húshiánytól tartani. A Hungapignél kitenyésztett korszerű fajtájú sertés már megfelel a tavaly bevezetett eurominősítési rendszer előírásainak, így ennek az állatnak a húsa kevés zsírt tartalmaz, vörös színű, ízletes, állja az összehasonlítást a legkiválóbb külföldi termékkel. Jelenleg a Hungapig rendszerében hozzávetőleg^ százezer tenyészkocát nevelnek, s valamennyire már jó előre jelentkezett hazai vevő, elsősorban nagyüzemek, de mellettük a háztáji kisgazdaságok is újra feltöltik az eddig üresen álló ólakat. Ez a sertésfajta külföldön is kelendő, főként Horvátország, Szlovénia, a nyugat-európai országok és újabban Ukrajna rendel a húsból. Megkezdődött a kár felmérése a Mátyás-templomban Emberek millióit csapták arcul A római katolikus egyház vagyonának biztosítója, az AB-Generali és a műemlék- védelmi hatóság tegnap közösen mérte fel, mekkora kárt okozott a múlt heti robbantás a budavári Mátyás- templomban. Antal József, a biztosító- társaság szakértője az MTI munkatársának elmondta: a korábbi becslésekhez hasonlóan a bejárás után is 30-35 millió forintra tehető a kár értéke. Miután azonban elképzelhető, hogy olyan sérülések is keletkeztek — például a színes üveget tartó, behálózó ólompántok elgörbülhettek —, s most lentről nem látható, csak az állványozás befejezése után tudják majd pontosan felmérni az.állapotukat. Az állványozás ma készül el, és a biztosító holnap nyilatkozik a megközelítően végleges kárösszegről. Előleget nem fizettek, a biztosító illetékese azonban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az egyház kéri, nincs akadálya hogy előleget adjanak a helyreállítási munkálatok költségeinek egy részére. * Demszky Gábor főpolgármester aggasztónak tartja, hogy az ország és Budapest lakóinak nyugalmát egyesek újabb, ám szerencsére emberáldozatot ezáltal sem követelő robbantással zavarták meg a Mátyástemplomnál. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kitér arra is, hogy a főpolgármester — aki már a Mátyás-templom elleni robbantás napján felajánlotta segítségét — jelezte: a fővárosi önkormányzat soron következő közgyűlésen javaslatot tesz arra, hogy a város ötmillió forinttal támogassa e kiemelkedő szépségű műemléképület helyreállítását. Nyílt levél Dr. Fábián János kanonok, várplébánosnak Tisztelt kanonok úr! A Budavári Nagy boldogasszony Főtemplom (Mátyás-templom) a magyar kereszténység kitüntetett szent helye, egyben, mint egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, Budapest legrégibb, legértékesebb műemléke. A július 23-án hajnalban a templom ellen elkövetett bombamerénylet kitervelői és végrehajtói nemcsak a csekély számban megmaradt történelmi emlékhelyét féltő és óvó magyar népet, de a kulturális és művészeti örökséget szerte a világon tisztelő emberek millióit is arcul csapták. Meggyőződésem, az I. kerület, köztük a vámegyed polgárai egyetértenek azzal az elhatározásommal, hogy az önkormányzat nevében szerény hozzájárulásként, egymillió forintot utaljak át a károk helyrehozatalára. Reményeim szerint a főváros többi önkormányzata, valamint a pénzintézetek, vállalatok és maguk a budapesti polgárok — világnézeti különbség nélkül — osztoznak abban a szándékban, hogy a templomot ért komoly sérülések mielőbb eltűnjenek, és ennek a célnak elérését, lehetőségeikhez, illetve erejükhöz képest, anyagilag is támogatják. (Pénzátutalások —- a cél megjelölésével — az Esztergom-budapesti Főegyházmegye Építési Alapítványának 208-54966 csekkszámlája javára fizethetők be.) Tisztelettel: Dr. Vígh Béla Budapest főváros I. kerületének polgármestere MIÉP-elnökségi ülés Debrecenben A négy év sikerei veszni látszanak Soha nem volt akkora szükség a „jobbik” oldal segítő ps igazságkereső politizálására, mint ma — hangzott el a MIÉP országos elnökségének kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. A testület debreceni tanácskozásán Deme Zoltán protestáns lelkész az ellenzék összefogásának szükségességéről beszélt, mert — hangoztatta — szétzilálódtak a nemzeti erők, a négy éven át építgetett sikerek veszni látszanak. Szabó Lukács a nyugdíjak reálértékének emelése helyetti várható csökkenésre' hívta fel a figyelmet, s ezzel összefüggésben szólította fel a kormányt a törvényesség betartására. Debrecent érintő üggyel is foglalkozott, mondván, az önkormányzat 25 évre idegen kézbe kívánja adni a város vízellátásával és a szennyvízzel kapcsolatos ügyeit, holott saját erőből kedvezőbben megoldható az ügy. Csurka István, a MIÉP társelnöke a gyakorlatias politizálást említette elsőként, melynek okán vidéken tartják elnökségi üléseiket. Pártja nevében ellenezte, hogy a Soros Alapítvány befektethessen az OTP-be, kifejtve: ha a takarékpénztár így emel tőkét, Soros belelát a magyar költségvetésbe is. A döntés felelősségét a kormányra hárította. Ne szűkítsék a keresletet A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő kormányzati célkitűzések, törekvések összességükben vállalhatók az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) számára. A fogyasztói kereslet tudatos szűkítéséről azonban az ő véleményük szerint le kellene mondani. Ezt Farkas Imre, az ÉFOSZ elnöke jelentette ki az érdekvédelmi szervezet tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ÉFOSZ képviselői úgy látják: a kormányprogram helyesen törekszik a gazdasági egyensúly megteremtésére, ám a választott módszer az agrárgazdaság számára nem lehet teljes mértékben kielégítő. Indoklásuk szerint a túlelosztást nem a lakossági fogyasztásban, hanem abban a szférában kellene megszüntetni, ahol ez létrejött. A szervezet megítélése szerint a belső egyensúlytalanságot a kárpótlás, a sikertelen banki adósságkonszolidáció, az export visszaesése, valamint a közösségi fogyasztás rendkívüli növekedése váltja ki. Az egykulcsos áfarendszer, a fogyasztási adó emelése tudatos belföldi piacszűkítést jelent éppen akkor, amikor — a szakértők szerint — a gazdaság teljesítménye túljutott a mélyponton. Miközben a nemzetközi versenyképesség megteremtésére irányuló erőfeszítések hatása csekély, s a központi források is szűkösek, a keresletszűkítés legfeljebb kényszer lehet. Ez átmenetileg ösztönözheti az exportot, ám egyben növekedést indít el a feketegazdaságban. Szélesítik a kávai utat A megye talán legrosszabb útja a Pilis és Káva közötti. A Budapesti Közúti Igazgatóság monori üzemegysége most elkezdte az út szélesítését, s a mintegy tíz kilométer hosszú megkeményedett kőzuzalékra később aszfaltréteget hengerelnek Vimola Károly felvétele Tanácskozás vízvédelemről Ahhoz, hogy a hazai szennyvíztisztítás megfeleljen az Európai Unió normáinak, 500 milliárd forintnyi beruházásra lenne szükség. Eny- nyi pénz a közeljövőben nem áll az ország rendelkezésére. Ezért is fontosak a Budapesten megrendezett többnapos nemzetközi vízminőségvédelmi tanácskozás, mivel itt a magyar szakemberek olyan takarékos, a természetes tisztítást jobban hasznosító megoldásokat is megismerhetnek, amelyekkel olcsóbbá tehetők a beruházások. Többek között ezt emelték ki a konferencia alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Vízminőség-védelmi Szövetség (IA- WO) most először tartja egykori szocialista országban rendezvényét.
