Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-05 / 155. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. JÚUUS 5., KEDD 7 Aszódi privatizáció A privatizációs változások Aszódot sem kerülték el. Az esetből, melyet olvasóink elé tárunk, kiderül, hogy miként lett a Váci Kereskedelmi Rt. 109. számú boltjából a Németh Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. üzlete, hogy min mentek keresztül a dolgozók és a vezető, s hogy miért nem sikerült egy egyéni vállalkozó egyéni vállalkozása. Forintos hírek Az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek július 1-jei értéke 158,8 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1588 forint, az 5000 forintosé 7940 forint, a 10 000 forintosé pedig 15 880 forint. Magyarországon és Nyu- gat-Európában egyre népszerűbb a Skoda, e márkák eladása az elmúlt félévben több mint 40 százalékkal nőtt. Eszerint a Skoda gyár az év első öt hónapjában összesen 27 ezer gépkocsit értékesített, míg a megelőző év hasonló időszakában csak 19 200 darabot. Magyarországon is látványos a forgalom emelkedése: januártól májusig kétezer Skoda talált gazdára, amely 66 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A budapesti tőzsdén nincs uborkaszezon: az április óta végrehajtott nyilvános kibocsátások eredményeképp először történt, hogy az értékpapír-befektetések értéke meghaladta a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések értékét — írta a Financial Times című brit lap. A Royal Dutch/Shell brit—holland energiaóriás vezeti az amerikai Forbes magazin idei listáját az 50 legnagyobb vállalatról. A Középső — mert az aszódiak így hívják — évek óta állandó kollektívákkal dolgozik. Ez nagyrészt Od- ler Ferencnének köszönhető, aki 1977-től a Váci Kereskedelmi Rt. 109. számú boltjának vezetője. A boltépület az önkormányzat tulajdonában van. A ’92-ben megújított szerződés szerint a bérleti jog 2002-ig az rt.-é, havonta 80 ezer forint bérleti díjat fizetnek az ön- kormányzatnak. Ez év február 24-én az rt. vezetősége közölte a boltvezetővel, hogy a bolt eladásra kerül, mert — indokuk — Aszód nagyon kiesik Váctól. (A bolt mindig gazdaságosan működött.) Meghirdették a boltot, a pályázatok beadásának határideje április 19-e volt. Odlemé — mint egyéni vállalkozó — is megpróbálkozott a pályázással, ehhez 4 millió forintos hitelre volt szüksége. Másodszorra megkapta az aszódi önkormányzati testületi ülés jóváhagyását, amely fedezetként ingatlanját is kérte. Megvolt a hitel- ígérvény, amit ha átvesz, beSzifontestgyártó csarnokot épít Bátonyterenyén az Elektro-Metal Kft. A Nógrádi Szénbányák Kisterenyei Vállalkozási Üzeméből 1989-ben alakult társaság a szifonfejek előállítását már az elmúlt év nyarán átvette a Lehel Hűtőgépgyártól, miután a jászsági cég profiltisztítás során megvált tőle. A fejeket alkatrészként értékeadhatja a pályázatot... de — szerencsére — az rt. egyik vezetője időben felkereste és felvilágosította: az alapár 4,5 millió, de a licit 200 ezer forintonként emelkedik... Odlemé az utolsó pillanatban visszalépett, nem kockáztatott tovább. Április 19-én Németh Attila (Németh Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) megnyerte a pályázatot, elsőre jóval többet ajánlott fel, mint az alapár. Míg át nem vette a boltot, teljes bizonytalanság uralkodott: Mi lesz a dolgozókkal? Május 19-én az rt. gyorsleltárt kért, ami 20-a, péntek délutántól — nyitva tartás mellett — pünkösdvasárnap hajnalig tartott. A pünkösd utáni kedden már mint a Németh Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. dolgozói nyitották ki a boltot — a kft. egy évig köteles mindnyájukat alkalmazni, reményeik szerint tovább is. S amin akár el is csodálkozhatunk: az új cég központja is Vácon van! Varga Mária sítette, előállításukra Szifon Alumíniumfeldólgozó Kft. néven külön társaságot is bejegyeztetett. A bátonytere- nyeiek már ezzel egy időben meg akarták kezdeni a szifontestek gyártását is, komplett terméket kínálva a piacon, az ehhez szükséges 120 millió forintos beruházáshoz azonban csak később kaptak hitelt. Nógrádi szifontervek Pipacsot teremnek a földek A szentendreiek válnak az Óbudától Július 15-én tartja alakuló ülését az újjáéledő' szentendrei termelőszövetkezet. Az alapítók ' célja az Óbuda Tsz-tól való különválás, amit elképzelésük szerint a jövőben ugyanez követne a többi érintett térségben is. A különválást kezdeményezők Paulina László szentendrei földrendező bizottsági elnök Suzuki-sza- lonjában tartott értekezletükön mondták el indokaikat lapunknak. A szétválás megindítására egy tavalyelőtti szövetkezeti törvény ad lehetőséget. A településenként külön szövetkezetei alapító tagság maga jelölhetné ki a mindeddig hiányzó, végleges földalapokat. Ezzel megakadályozhatnák azt is, hogy az ország más részeiből felkerült, az Óbudánál állást kapott kárpótoltak a főváros környéki földek licitálásánál előnyben legyenek a hely^ beliekkel szemben. A különválók bíznak abban, hogy jövendő területük — azáltal, hogy városellátó és üdülőövezet — kedvező lehetőségekkel rendelkezik, és ezáltal az Óbuda Tsz-től örökölt terhek leküzdhetők lesznek. Lehetőség szerint több érintett településen szeretnék megkezdeni a különválást, és elkezdeni az önálló munkát. Az Óbuda Termelőszövetkezetet a hetvenes évek második felében alakították meg központi határozattal a harmadik kerületi Óbuda, a budakalászi Árpád, a pomázi Petőfi, a szentendrei Matthiász és a csobánkai Havasi Gyopár szakszövetkezetből. Az egyesített termelés a különválók véleménye szerint sohasem volt életképes. A különválás mellett is a jelenlegi tarthatatlan állapotokra hivatkozva érvelnek. Elmondásuk szerint ma nincs olyan üzem Óbudánál, amely tisztességes működéssel dicsekedhetne. A tsz szinte csak bérletekből él. Nem tesz eleget a művelési kötelezettségnek sem, hiszen például Szentendre és Pomáz között — az országban szinte egyedülállóan — a földek pipacsot teremnek. A mértéktelenül elszaporodott gyomnövények mag- vaikat elszórják, a gondatlanság miatt még évtizedekig is eltarthat a kár helyrehozása. A jelenlévők sérelmezték, hogy mindebbe nincs megfelelő beleszólásuk. Különösen a földeladások ügyébe nem, ahol az ügyletek a tagok és az üzletrész-tulajdonosok számára jelentős vagyonvesztesé- get jelentenek. Az eladásra alkalmas földeket a bíróság előtt lévő és minden évben megváltoztatott tagi-alkalmazotti földalapok fokozatos csökkenésével biztosítják. így fordulhatott elő, hogy szántóföldeket emeltek ki, és hektárok tűntek el nyomtalanul. A földalapból a nyilvántartásba átkerült területek eladhatóvá váltak, némelyikük már a tagság szavazataival támogatva elkelt, a szentendrei Városkapura és a hűvösvölgyi Pünkösdfürdőre pedig a tsz anyagi támogatásával általános rendezési tervek készültek. A vagyonvesztést növeli, hogy a lecsökkent termelés miatt a szövetkezet minden évben 3-400 millió forintos veszteséget hoz létre. Ezt minden zárszámadáskor „felírják a kéményben”, vagyis elhatárolják, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi összeget már öt éven keresztül kellene a jövendő nyereségből pótolni. Az elhatárolt veszteség folyamatosan növekszik, ami a nyilatkozók szerint azt eredményezheti, hogy a tagság teljesen elveszíti vagyonát. Nem is ér semmit ma az üzletrésztulajdon — állítják a kiválni szándékozók —, és a szövetkezeten belül olyan feltételek vannak, amelyek alapján önállóan vállalkozni sem lehet. Az egyénileg kiválni szándékozók sem kaphatnak semmit, mert a vezetőség úgy érzi: nem ők vannak a tulajdonosokért, hanem fordítva. A különválást előkészítők úgy gondolják, Tatár Tamás, az Óbuda Tsz elnöke tudja, mit csinál. Elképzelésük szerint a játék arra megy ki: az eladott területekkel rendezik a szövetkezet anyagi helyzetét, majd a maradékot beviszik valamilyen jól jövedelmező vállalkozásba. Úgy érzik, ezen mindenki nyerhet, csak a tagság és az üzletrész-tulajdonosok nem, ezért szeretnének ennek véget vetni kiválásukkal. Nánási Tamás Nincs halpusztulási veszély Kedvezd kép a megye vizein Nyári pompájában a Duna—Tisza-csatoma A szerző felvétele A hirtelen jött kánikulát ember, állat és növény egyaránt megsínyli, s ez alól a vizek lakói sem képeznek kivételt. A Kis-Balatonon bekövetkezett tömeges hal- pusztulást is ezzel magyarázzák a szakértők, valamint azzal, hogy az idén jóval több dévérkeszeg vándorolt át a Nagy-Balatonból, az ily módon leszűkült élettér és a víz hőmérsékletének drasztikus emelkedése együttesen okozta a több tonnányi dévér pusztulását. A balatoni dévértragédia arra indított bennünket, hogy házunk táján is körülnézzünk: nem fenyegeti-e hasonló veszély a megye vizeit? Elsőnek a Horgászegyesületek Pest Megyei Szövetségénél érdeklődtünk, ahonnan Miseta János elnök örömmel közölte: a Nagykőröstől Vámosmikoláig terjedő szakasz száz egyesületétől egyetlen veszélyjelzés sem érkezett, a folyók és állóvizek vízszintje és oxigéntartalma kielégítő. Hasonló tájékoztatást kaptunk a ráckevei (soroksá- ri)-duna-ági horgászszövetség ügyvezető elnökétől, Balogh Gábortól is. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág megfelelő mennyiségű vizet kap a Dunából, így oxigénhiánnyal nem kell számolni. Az más kérdés — és ebben osztozik Miseta János véleményével —, hogy a Nagy- és Kis-Duna vízszennyezettsége kritikus. A két szakember a szennyezettség okát a tavaszi bő csapadék és a vízközeli termőföldek vegyszeres kezelésében látja. A hóolvadás, majd az esők az átlagosnál több műtrágyát és gyomirtó szert mostak a Dunába. (Persze ez nem csak a Duna magyarországi szakaszára jellemző!) Mi sem természetesebb, hogy a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság sem ül tétlenül ezekben a kritikus napokban, folyamatosan mérik a folyók és csatornák vízhozamát. Egy mérőcsoport munkáját a Tisza—Duna-fő- csatoma alsónémedi és bugyi szakaszán, valamint a 29-es mellékcsatoma mentén követtük szemmel. Mint azt Velkei Károlyné, a vízkár-elhárítási osztály munkatársa elmondta, a mérések alapján a főcsatorna vízállása normális, a víz áramlása úgyszintén. Az áramlás szemmel is érzékelhető, a sodrás terjedelmes darabokat ragad el a partközeli hínármezőből, így a víz levegősebb, több oxigént tud felvenni. Ugyancsak az áramlás következménye, hogy a felmelegedés is lelassul, a parton mért 30 fokkal szemben a víz hőmérséklete csak 21 fokos. A 29-es mellékcsatoma zsilipjénél csatlakozik hozzánk a körzet vadőre, Somogyi Sándor. Ő is azon a véleményen van, hogy a jelenlegi körülmények közt nincs ok az aggodalomra, a halak életfeltétele biztosított. Ezt látszik igazolni a balinok intenzív mozgása, kapitális példányok üldözik a felszínen napozó küszöket. Halról lévén szó, Somogyi Sándor szót ejt a horgászokról is. Mint mondja, az utóbbi időben érezhetően romlott a morál, s ez nem csak az orvhalászokra érvényes. Többen nem tartják be a sporthorgászat szabályait, de emellett vandál módon rongálnak, sőt egyesek nem átallják fosztogatni a vízközeli zöldség- és burgonyaföldeket. „Ízelítőül” megmutatják a 29-es csatorna leágazása melletti őrházat, melynek ajtaját, ablakát betörték, majd égő cigarettacsikket dobtak a szobába, amitől a bútorzat kiégett. Somogyi Sándor a füstre figyelt fel, így időben lokalizálta a tüzet, mielőtt az egész épület leégett volna. Határozottan állítja, a menekülőknél peca- botot látott, igaz, ez még nem bizonyíték, hogy sporthorgászok voltak. A kiégett ház lehangoló látvány, akárcsak a nádfal lábánál felakadt mindenféle műanyag doboz és egyéb hulladék, ami a horgászok .jóvoltából” került a csatornába vagy maradt a bokrok közt. Következésképp a-halak épségét nem csak a kánikula veszélyezteti, hanem esetenként — az ember is. A kánikulának nem lehet megálljt parancsolni, hathatós intézkedésekkel mégis ki lehet védeni; az ember okozta kár visszaszorítására azonban megvan az eszköz. A törvény. Matula Gy. Oszkár
