Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-05 / 155. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. JULIUS 5., KEDD Kortárs művészeti fesztivál Vácott s Atjáróház kultúrák és műfajok közt * 1989 óta rendeznek évente kortárs művészeti 1 fesztivált Vácott. A legutóbb az elmúlt hétvégén V tartott háromnapos rendezvény, Expanzió, kiál- —lítások, zenei események, színházi bemutatók mellett — s talán elsősorban — performanszok előadására teremt lehetőséget. Nem véletlen a perfor- mansz térnyerése. Most megjelent, Expanzió 1989—1993 című kiadványukban Bárdosi József, az események egyik szervezője írja: „Természetes volt számomra, hogy ... a per- formansz mint műfaj által felfűzhető összművészeti törekvéseket mutassuk be. A performansz szabad átjárást biztosít a képzőművészet, a zene, a színház, az irodalom és nem utolsósorban az Európán kívüli, illetve a nem szoros értelemben vett művészeti kultúrák irányába.” Fehérvasárnap Mit érzékel a performansz megtekintése közben az egyszerű, „mezei” néző, aki felkészületlenül mintegy betéved a helyszínül szolgáló, eredeti céljára már nem használt templomhajóba, a Görög Templom Kiállítóterembe? A magas, boltozatos meny- nyezet alatt, a hófehér falak közt úgy érezheti, elhagyta, kint hagyta a körülményeit, tapasztalatait, s most várhat valami újra. Magyarázatra, mely magyarázat persze a külvilágra érvényes, ám a külvilágban nem jöhetett volna létre. Csak itt. Itt, kizárva a zavaró körülményeket, ki lehet próbálni, mire vagyunk képesek. Kezdetben volt az Ige — mondja a teremben látható kiállítás, Olescher Tamás festményei egyikének címe. Az élénk színű, centrális alakzatokat ábrázoló, nagyméretű képek figyelemfelkeltők a fehér falakon. Várakozás közben egyre inkább hatásuk alá vonhatnak az erős, eleven színek, az egy központ körül elrendezett formák. A volt szentélyben közben berendezték az első performansz színhelyét. Faltól falig húzódó, kifeszített dróNémeth Péter Mikola— Németh Zoltán: Feketevasárnap tok választják el tőlünk a szentélyt. Két ember átbújik a legalsó drót alatt. Egyszerű az öltözetük. Az arckifejezésük: semmi különös. Megállnak hátul a falnál. Piros fény világítja meg őket, árnyékuk a falra vetődik. Egyik lefelé néz, másik fel. Egyikük maga előtt, másikuk maga mögött kulcsolja össze a kezét. Helyet változtatnak. Nézőszöget, kéztartást. Az egyik kopogó léptekkel áthalad a színen. Megint. A másik oldalaz pár lépést. Állnak. Közben előrejutottak, közvetlenül a drótszálakhoz. A drótszálakon az arcuk. Az orruk. Az ajkuk. Oldalról szöveg hangzik fel: „Vasrácsokkal bélelt szobámban...” A drót belevág az arcukba. Fuldokolnak. „O, Uram, engedj közelebb magadhoz...” — halljuk. Fejük már a drótok közé szorult. Szinte himbálóznak. Kibontakoznak, elmennek. Poszthumusz végrendelet volt a címe annak, amit láttunk. Az előadók feLugossy László és Szirtes János képzőművészek. Tóth Gábor következik. Kövérkés, kopaszos, középkorú. Lezser, nyári öltözékben, trikóban, rövidnadrágban, mezítláb. Ő beszél is, sőt, talán az a legfontosabb, amit mond. „Uram, ha vagy...” mondja felemelve a hangját. S ezt ismétli megint és megint: „Uram, ha vagy...” A rendezvényt szervező Németh Péter Mikola per- formanszának — költeményének — címe Expediáit Európa. „Hollandia határos Németországgal és Belgiummal...” Országok nevét halljuk, határokét, új országokét és új határokét. Magyarul, nem magyarul. A fóliára rajzolt térképről letörölik a már érvénytelen határvonalakat, felrajzolják az érvényeseket. Érvényeseket? — gondolhatjuk közben, és. hogy: meddig? A bemutatók pedig folytatódnak. Folynak éjszaka és másnap. Mindenkinek lenne — lehetne — perfor- mansza. Nádudvari Anna Restaurátortanfolyam A londoni régészeti egyetem nyári tanfolyamait szervező International Academic Projects és a Magyar Nemzeti Múzeum közös szervezésében háromhetes nemzetközi textilrestaurá- tor-tanfolyamot tartanak tegnaptól Budapesten. A tanfolyamra tizennyolcán érkeznek Németországból, Svájcból, Nagy-Britanniá- ból, Finnországból, Olaszországból, Oroszországból, Albániából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Dél-Afrikából. A Magyar Nemzeti Múzeum, az Ipar- művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum szakemberei és az angliai textilrestaurátori központból érkező kollégák előadásokat tartanak a kémiai alapokról, a növényi, az állati, a szintetikus anyagokról, a színezékekről, valamint a készítéstechnikáról. Bartók-szeminárium A világ egyik jelentős zenei kurzusa, a nemzetközi Bar- tók-szeminárium tegnap kezdődött Szombathelyen, a Bartók-teremben. A szeminárium fesztivállá szerveződésének 10. évfordulóját és Eötvös Péter zeneszerző, karmester születésének 50. évfordulóját is ünnepli az a mintegy 160 tehetséges ifjú művész, akik a világ minden részéről érkeztek. A szervező, Interart fesztivál- központ — többek között — karmester-, zongora-, hegedű-, gordonka-, zeneszerzés és komputerzenei kurzust indít. Á programsorozat két zenekara a szombat- helyi szimfonikusok és a genfi Contrechamps együttes. A zeneszerzőkurzus professzora Jonathan Harvey, a komputerzeneit Marco Stroppa, a gordonkát Percnyi Miklós, a karmestert Eötvös Péter és Dominique Rou- its, a zongorát Rohmann Imre és Pierre-Laurenc Ai- mard, a hegedűt Saschkó és Gawrilojf, a kamarazenét Kurtág György, a komputerzenei műhelyt pedig Szigetvári Andrea vezeti. A szemináriumon az aktív hallgatók egyéni oktatásban részesülnek. A hétfői nyitókoncert francia est volt, hét közben pedig fellépnek — többek között — a Szokolay fivérek, bemutatják Marco Stroppa Rádióoperáját, Rohmann Imre zongoraprogramját és a svájci Contrechamp együttes műsorát. A X. nemzetközi Bartók- szeminárium július 15-én fesztiválzáró gálakoncerttel ér véget. Anonymus Rézfúvós Műhely a nagykovácsi Tisza-kastélyban Erdó'si Agnes felvétele A zenét kedvelő és muzsikáló fiatalok zenei műveltségének ápolása, továbbfejlesztése, valamint a hazai zenészutánpótlás biztosítása érdekében az Anonymus Rézfúvós Quintett zenei tábort szervezett 50-80 fő részére a nagykovácsi Tisza- kastélyban 1994. június 25-e és július 4-e között. Ez a tábor szerves része a zenei nevelés jövőjével kapcsolatos elképzeléseknek, amelynek keretén belül évenként zenei tábort rendeznek, nemzetközivé bővítve a ’96-os világkiállítás idején. A kezdeményezést a Nagykovácsiban működő iskolai és civil szervezetek messzemenően támogatták — így az Alapítvány Nagykovácsiért, a Környezet a Gyermekekért Alapítvány, valamint a nagykovácsi polgári egylet Az oktatás vezetői az Anonymus Rézfúvós Quintett tagjain kívül — mondotta Kácsik Jenő, a rézfúvósok vezetője — a magyar zenei élet jeles képviselői. A részt vevő közép- és főiskolai diákoknak hangszeres oktatást, kamarazenei versenyt és koncertlehetőséget biztosítunk. Terveink között szerepel még, hogy a legjobb hazai hangszeres művészeket is meghívjuk koncertezni. A Quintett 12 éve alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, eddig Európa három legrangosabb nemzetközi versenyén értek el első helyezést Aranyosapáti alkotótelep Szellemi táplálékuk a közös múlt és történelem A miskolci nyári fesztivál rendezvényeinek sorában tegnap megnyitották az Aranyosapáti Alkotóműhely kiállítását a Miskolci Kulturális Menedzseriroda rendezésében. Két évvel ezelőtt Tiszai Nagy Menyhért, a kelet-szlovákiai Kisgéres református lelkésze, festőművész, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye egyik falujában, a Ti- sza-parti Aranyosapátiban a helybéliek szeretetére, segíteni akarására alapozva hozta létre regionális alkotóműhelyét, amelybe Kelet-Szlo- vákia, a Kárpátalja és Erdély, valamint Északkelet- Magyarország képzőművészeit várják. Minden olyan alkotót szívesen fogadnak, aki magának tartja a gondolatot: hogy nemzetiségre való tekintet nélkül e régió lakosai, népei együvé tartoznak, egymásra vannak utalva a közös múlt, történelem, mentalitás és a jövő formálásának dolgában. A két év alatt csaknem félszázan -— köztük távolabbról jöttek s nem magyar ajkú alkotók is — fordultak meg az Aranyosapáti Alkotóműhelyben, és valameny- nyien itt hagyták egy nagy művüket. Az idei nyári telepnek már a község tavasz- szal elkészült új iskolája ad ideális otthont, kiváló körülményeket teremtve a művészek számára. A miskolci nyári fesztivál rendezvényeként tegnap nyílt tárlat, válogatás az Aranyosapátiban készült festményekből. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a kiállított képek alkotói is: Nagyferenc Gyula, Iván Ambrus, Petky Péter, Csótó László, Igor Holas, Réthy János, Angyal Sándor, Majoros Zoltán, Báláz Dusán, Nagy Zoltán Öcsi, Rinkács Sándor és Tiszai Nagy Menyhért. Munkáik augusztus 20-áig várják a látogatókat a miskolci Kossuth utcai kiállítóteremben. Könyvespolc Irodalom és politikum Kassán A szlovákiai magyar könyvhét keretében Kassán az olvasók találkozhattak Cselé- nyi László költővel, Fonod Zoltán irodalomtörténészszel, Miklósi Péter újságíróval és Duray Miklóssal. Legújabb köteteiket mutatták be először a Thália Színházban a diákoknak, majd a Madách-Posonium könyvesboltjában, ahol dedikálták is műveiket. Cselényi László költő a politika kérdéseire is kénytelen volt kitérni, s ez a témakör a többieket is hozzászólásra ingerelte, hiszen az mindig aktuális. Tájainkon a költő, vagy író sohasem vonhatta ki magát a felelősség alól, hogy politikai kérdéseket ne érintsen, hiszen az irodalomnak, főleg antidemokratikus korszakokban virágnyelven kellett szólnia arról, amiről mások nyíltan nem beszélhettek. Fonod Zoltán legújabb kötetében Fábry Zoltánnal foglalkozik, s így a mai Fábry-értelmezéseket és az ellene indított méltatlan támadásokat is említenie kellett. Amint mondta, többször beszélgetett az íróval, interjút is készített vele, s így számára világos volt Fábry tisztességes, humánummal átitatott baloldalisá- ga, mely távol állt a kommunista ideológia embertelen eszmeiségétől. Végül is a nagyközönség számára ezt a sokáig lappangó napló megjelentetése bizonyította a legvilágosabban. Noha ez a vele személyes kapcsolatban állók számára nem okozott meglepetést. Miklósi Péter interjúkötetet kínált az érdeklődőknek, amelyben a Vasárnapban megjelent beszélgetések több mint egyharmadát gyűjtötte csokorba. Fontos adalék ez a ’89 óta bekövetkezett változásokhoz. Bemutatja a politikusokat, azok gondolkodását egy adott időszakban. Az új helyzet lehetővé tette az emberibb és alaposabb megközelítést, a kényes kérdések feszegetését is. Duray Miklós a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság iratait szerkesztette kötetbe. Habár ez az anyag már részben megjelent, de ez a hazai kiadás ez idáig a legátfogóbb. Másik kötete meséskönyv, mely allegorikus nyelven beszél a megkínlódott múlt dilemmáiról, helyzeteiről és üzenetéről, s az sajnálatos módon nem avult el. Hiszen amikor a dokumentumköteten dolgozott, rá kellett döbbennie, a szándékok és elfogultságok szintjén alig változott valami. Ä mai helyzet is sok rokon vonást mutat a kommunista múlttal. A könyvhét alkalmával kiadóink sok értékes kötetet tettek le az asztalra. Múltunk megismerése szempontjából könyvespolcainkról aligha hiányozhatnak. Balassa Zoltán (Kassa)
