Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-05 / 155. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. JULIUS 5., KEDD Istentisztelet a kolozsvári Mátyás-szoborért Többezres, a Mátyás-szobor előtti szabad teret teljesen megtöltő, Kolozsvár román és magyar polgárait egyaránt magában foglaló sokaság tiltakozott június 24-én — amint arról a világ sajtója már több ízben beszámolt — az erdélyi történelmi egyházak, az RMDSZ és a román demokratikus szervezetek által meghirdetett, illetve támogatott ökumenikus istentiszteleten. A megmozdulással tiltakoztak a Gheorghe Funar vezette városháza és a mögötte álló erők által szőtt tervek ellen, amelyek a szoborkompozíció eltávolítására és a főtér feldúlására vonatkoznak. (Felvételünk a szobor előtti istentiszteleten készült) A bor 10 parancsolata Aki a konyhaművészet termékeinek kitűnő ízeit kiemelni, a felszolgált ételek finomságát és az azokat kísérő borok zamatát alátámasztani kívánja, az gondoljon arra, hogy étel és bor között ízbéli összhang legyen, hogy egymás jeles tulajdonságait kölcsönösen érzékelhetőbbé tegyék. A francia ínyencek (ők vezetnek e téren a világ- ranglistán) megalkották a maguk tízparancsolatát, melyhez azonban rögtön száz felmentést is csatoltak. Nem árt ezeket az előírásokat felidézni, mivel minden korlát támaszt is jelent. Annyit szeretnénk csupán megjegyezni, hogy a francia étkezésben általában a vörös borok vannak túlsúlyban, ami a hazai borviszonyoknak eleve nem felel meg. így számos olyan étellel kell fehér bort fogyasztanunk, melyeknél az ortodox francia borivó ezt faragat- lanságnak tartaná. A szabályokat azonban a jó ízlés hozta létre, ezért mindenképpen eligazító szerepük lehet. Az étkezés során tehát: A vékony borok megelőzik a testeseket, a száraz borok az édesebbeket; a száraz fehérek a vörösöket, a vörösök az édes fehéreket; a pincehőmérsékletű borok a szobahőmérsékletűeket. Szentségtörés az édes csemegeborokat aperitifnek felszolgálni, ezeket az étkezés végén adjuk fel. Izlésficam a száraz pezsgőt az étkezés végére hagyni, ez az előételhez illik. Az étkezés végére esetleg félédes és édes pezsgő való. A borokat a minőségi fokozás sorrendjében szolgáljuk fel. Különféle borok megízlelése között fogyasszunk egy-egy korty vizet (vágó korty), mely az előző bor ízét eltörli, és a következő élvezetét teljesebbé teszi. Lehetőleg ne csak egy nagy bor szerepeljen az étrenden, jó bort csak jó bor után lehet helyesen értékelni. Ne adjunk kiváló édes borokat húshoz és vadhoz, sem minőségi vörös borokat ikrához, húshoz és halhoz. Az ételek és a borok társítása azonban nem kizárólagos, ne gondoljuk, hogy egy bizonyos étel szabályszerűen vagy csak fehér, vagy csak vörös borral fogyasztható. A művészetben csak szabály létezhet, dogma sohasem. Csávossy György A kézműves csipke dicsérete Egy gyönyörű ruhabeállítás, a hírek szerint több száz éves csipke felhasználásával Csipke alul-fölül, kívül-be- lül, fent és lent. Gallérként, ruhaujjként, díszítményként vagy teljes ruházatként. Csipke blúz, csipke alj, csipke vállkendő, csipke melltartó-, csipke köntös, csipke fejdísz. Csipkés nagykabát, csipkés fehér- és feketenemű, csipkés ingván, csipkés kisködmön. Nem, nem a szavakkal játszunk. Csupán a nyári divat néhány jellegzetességét soroltuk fel, amikor is mindent elural a csipke. A függönyrojt, a szekrénycsík, a nagymama csipkegallérja, meg az újonnan asztalterítőből, függönyanyagból szabott-varrt, tekert-csavart felső és alsó holmik egymást próbálják túlharsogni. Fehérben, ekrüben, ivoárban, homokszínben. Meg színesben, a szivárvány minden színében. Ám amikor a butikok telis-tele vannak műanyagcsipkés holmikkal, amikor mindenki beszerezte már magának — ócskapiacról, rongyoszsákból, lakástextilboltból — a könnyen kezelhető csipkecsodákat, akkor közbeszólnak a divatdiktátorok. Netovább. Csipkéből csak a legszívesebbet, a kézzel horgolt, vert, vagy évszázados, míves „cérna ékszereket”, azaz a kézműves csipkét ildomos hordani. így a verdikt. És a világ nagy divatházainak kifutóin megjelentek a csillagászati árat közelítő hajszálfi- nom vagy éppen ellenkezőleg vastag szálú, de mindenképpen kézműves csipkék. Gallérnak, bolerónak, blúznak, belépőnek vagy hófehér tiszta selymeken, krep- deskineken díszítménynek, rátétnek, betétnek. Előkeresték a több évszázados csipkemaradványokat. És ezeket restaurálták vagy korabeli anyagokat imitálva lekoppintották. Tudnivalók, az előbbi méregdrága, csak a legfelső körökben megfizethető. Az imitáció sem olcsó. Elegáns szalonok kínálatában különösképpen nem. S mi marad nekünk, közönséges halandóknak? Nos, nekünk is itt van a rongyoszsák, a nagymama csipkekendője, a bolhapiacok kínálata. Vagy a felfrissített avagy újkeletűen megszerzett horgolás, csipkeverés tudománya. Ez utóbbinak nálunk is nagy hagyományai vannak. Á halasi csipkét az aranynál is értékesebbnek tartják. Lehet tehát újat venni, régit kibányászni, egy a lényeg: a csipkemíves, kézmíves legyen. (kádár) Élet 300 emeleten Ezerméteres felhőkarcoló A japán építésügyi miniszter szuper-felhőkarcoló építésének tanulmányozására hoz létre e hónap elején szakértői csoportot. A szigetország vezető építőipari cégeit, tervezőit tömörítik, hogy öt éven át tanulmányozzák, lehet-e, érdemes-e 300 emeletes torony- épületek felépítésén gondolkodni. Két évet arra szánnának, hogy az ezer méter magas, mintegy 1 millió négyzetméternyi hasznos alapterületű és 100 ezer embernek otthont nyújtó épület — hivatali, lakó és szórakoztató funkciókat ellátó monstrum — gazdasági feltételeivel, környezeti hatásával foglalkozzanak. A rá következő éveket technikai gondok megoldására fordítanák. Különleges anyagokra, földrengés- és tűzbiztosításra, a liftaknákban a légnyomás ellenőrzésére van szükség többek között az ilyen magas épület felhúzásánál. Csak mindezek tisztázása után építhetnék meg úgy a 2010 körüli években az első „űrkarcolót”. Egressy Béni emlékére Nótaolimpiai eló'döntó' Jó hangulat, népes közönség jellemezte a nemrég lezajlott nótaolimpia elődöntőjét. A nóták ilyen szintű, a szinte valamennyi szerzőt, neves előadót felvonultató versenyére legutóbb hatvanegy éve került sor. Most, e régi szokást azért élesztették föl a szervezők — a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete, valamint az Egressy Béni Zenebarát Kör —, mivel idén ünnepelhetjük a nagy nótaszerző, a magyar operanyelv létrehozója, a Szózat zeneszerzője, Égressy Béni születésének 180. évfordulóját. Vörösmarty Mihály immár szinte imádsággá lett versét, Egressy zenéjével 1843. május 10-én mutatták be. Ezért az sem véletlen, hogy a nótaolimpiát éppen ebben az időszakban rendezték meg. A kiírt pályázatra összesen 174 dal érkezett, amiből 68 került az elődöntőbe. A neves előadók tolmácsolásában ezeket hallgathatta meg a fővárosi Pataky István Művelődési Ház közönsége. Előreláthatóan ez év őszén tartják majd meg a verseny döntőjét. A nótaolimpia célja természetesen az, hogy új dalok szülessenek, s ismertté váljanak szerzők, énekesek. S ebbe belefér az is, hogy a pályázat kiírása, az a kihívás, amit ez jelentett, pezsdí- tően hasson az alkotókedvre. Amit, igazolni látszik a pályázatok száma is... Talán, a szinte karnyújtásnyira lévő következő évszázadra hátrahagyhatunk néhány olyan dalt, ami a mi életünkről, érzéseinkről, az akkor már múlttá lett időszakról szól. Mert a jó nóta átnyúlik az időn, hiszen mindenkié, aki érti, érzi a zenét. (szí) A gonoszságáért díjazták Lisi ördöggé vált „Imádtam, hogy gonosz lehettem!” — Vima Lisi nyilatkozta ezt a boldogság első pillanataiban, miután a cannes-i fiimvesztiválon kihirdették: a zsűri úgy döntött, hogy a legjobb női alakítás díját neki adja, Medici Katalin szerepének megformálásáért a Margó királyné című filmben. Hogyan lesz egy bájos, vidám természetű és közvetlen, a légynek sem ártó asszonyból minden emberi gonoszsággal megvert anyakirályné? íme a művésznő műhelytitka: „A forgatás minden reggel azzal kezdődött, hogy három és fél órás munkába vettek a maszkmesterek, hogy a szerepnek megfelelően öreggé, durvává és csúnyává változtassa- annak. De ez persze még csak a külsőségeket jelentette. Nekem azonban a jellem szerint is gonosznak, epésnek kellett lennem. Az átváltozás önmagában sem volt könnyű, ám különösen nehézzé tette, hogy pihenésre, kikapcsolódásra egyáltalán nem volt mód. Egy ilyen asszony szerepét játszani, a bőrébe bújni egy ennyire gonosz, kegyetlen és negatív személyiségnek, fizikai és szellemi megpróbáltatást jelentett, és ami ezzel járt: rettenetes idegfeszültséget. És mindehhez tegyék hozzá, hogy Medici Katalin nem szeretett senkit, őt sem kedvelte senki sem. Kivéve engem. Mert én szívesen éltem és játszottam ennek a temperamentumos asszonynak a szerepét.” Vima Lisi színészi átalakulása nyilván a hazai mozirajongók számára is élményt jelent majd. Katasztrófaelhárítás Néhány hónappal ezelőtt egy hozzánk viszonylag közel elhaladó kisbolygó ürügyén riasztó találgatások láttak napvilágot a világsajtóban. Mi történne, ha egy ilyen aszteroida becsapódna Földünkbe? „Világvége”, az élőlények sok faja kipusztulna — riogatta a sajtó a nagyközönséget. De reálisabb vélemények is hangot kaptak. Szinte kézenfekvőnek látszott az ötlet, hogy atombombát kellene felröpíteni, és felrobbantani a közelében. Ez azonban egyes vélemények szerint — érthető okokból — nem igazán vonzó megoldás. Ezért aztán született egy alternatív javaslat is. A Nature című tekintélyes amerikai tudományos folyóiratban olvastuk az orosz és amerikai kutatók szellemes javaslatát: rakétával a Föld körüli pályára juttatott és ott szétnyíló hatalmas tükörrel kellene a fókuszált napsugarakat a Földünk felé közeledő kisbolygóra irányítani. Ennek hatására a kis égitest felszínének egy része elpárologna... Carl Sagan, a Cornell Egyetem professzora azonban egy veszélyre is felhívja a figyelmet. Szerinte ez a módszer arra is lehetőséget nyújt, hogy egy ilyen égi jövevényt gonosz szándékoktól vezérelt őrültek éppen Földünk felé térítsenek el, és ezzel itt óriási pusztítást okoznának.
