Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-30 / 177. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 30., SZOMBAT 3 Tempora mutantur Olvasom az újságban, hogy a tv első műsorából el­tűnt a megszokott déli klip. Harangszó közepette élet­képeket mutattak hazánkról, felvillantva a nándorfe­hérvári győzelmet, az annak örömére kibocsátott pá­pai bullát, amellyel a déli harangszó elrendeltetett. Kissé érzelmes, de jó, professzionális összeállítás volt. Azzal fejeződött be, hogy egy mezon dolgozó prasztember a harangszó végén keresztet vet, felteszi a kalapját, és folytatja a kaplálást. Valami győzelemittas, pszeudoliberális-bolsevik if­jonc túlkapásának véltem a klip eltüntetését. Elkép­zelhetetlennek tartottam, hogy Horváth Adám tudtá­val történt. Hogy Ádám az arcába köpött több millió magyarnak. Az általam kedves, művelt, jó szívű fiú­nak megismert Horváth Adám. Igaz, néhány érvtize­de nem találkoztunk, de ilyen változást! Sajnos, ez a változás megtörtént. Mert a klipp egyszeri kihagyása még lehetett volna egyéni túlkapás, de végleges elma­radása nem történhetett elnöki áldás nélkül. Az ötvenes években Adám is, én is, katolikus egy­házi énekkarban énekeltünk. Adám a Matyi-kórus- ban, apósánál, Bárdos Lajos professzornál. Én más­hol, de a két kórus sokszor egyesült közös éneklésre. Amellett én gyakori vendég voltam Bárdoséknál, so­kat beszélgettem Adómmal. Egy reggel magából kikelve zúdult be a hivatali szobámba M. V. kolléganőm, a Matyi-kórus alt szóla­mának egyik eró'ssége. M. V. akkor ment férjhez E. Gy. Matyi tenorista zenetanárhoz, aki elvált az első' feleségétől. V. kolleganőm elmondta, hogy előző nap, az énekkari próba szünetében Ádám odament hozzá. — Szentimrés arculattal rámtekintett és azt mondta: V., kérem, hogy számolja el ezt az Úrjézussal? Nyel­tem egyet, aztán azt mondtam: Kedves Adám, ez az Úrjézusra és rám tartozik, de magára nem. Nemsokára találkoztam Bárdoséknál Ádámmal. Leültem vele a cselédszobában, ugyanis kolléganőm megkért, hogy beszéljek vele. Kiindulásom a „ne ítélj, hogy ne ítéltess”idézése volt. De Adám ítélt. El­képedt, hogy egyáltalán szót emelek egy „botrányos házasságtörés” védelmében, majd azt mondta: — Öcsi, nagyon nagyot csalódtam benned. Azt hittem, hogy igazi katolikus vagy. És most... Tempora mutantur et nos mutamur in il- lis — intézhetnék el az ügyet ezzel a latin közhellyel. És idézhetnék Lauenburg hercegét: — Csak az ök­rök következetesek. Maradok ökör. Leskovar Jenó' Tizenkét mérgezés a megyében Ellenőrzik a fűszerpaprikát Az Országos Tiszti Főorvo­si Hivatal koordinációs megbeszélést szervezett az érintett hatóságok és szer­vek részvételével a hamisí­tott paprika okozta megbete­gedésekkel, valamint az ak­tuális tennivalókkal kapcso­latban — tájékoztatta teg­nap az MTI-t Vass Adám, a hivatal igazgató-helyettese. A közlemény szerint a szer­dai tanácskozás résztvevői szükségesnek látják olyan soron kívüli, összehangolt ellenőrzési akció megszer­vezését, amely során a Föld­művelésügyi Minisztérium illetékes szervei ellenőriz­nék a fűszerpaprikát előállí­tó üzemeket, illetve a jelen­tősebb paprikamennyiséget forgalmazó üzleteket. A Tisztiorvosi Szolgálat, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség és a Kermi ugyancsak fokozná ellenőrzéseit. A Tisztiorvosi Szolgálat eddig két budapesti, tizen­kettő Pest megyei, öt Heves és négy Jász-Nagykun-Szol- nok megyei krónikus ólom­mérgezésről értesült. Vala­mennyi megbetegedett sze­mély fűszerpaprikát, illetve paprikával készült élelmi­szert fogyasztott tartósan. Annak ellenére, hogy a mér­gezések csak Budapesten és három megyében fordultak elő, a szakértők feltételezik, hogy 1993. decemberétől az ország más területein is kerülhetett kereskedelmi forgalomba hamisított, ólommal szennyezett fű- szerpaprika. Az sem zárha­tó ki, hogy külföldről is ér­keztek illegális szállítmá­nyok. Valószínűsíthető, hogy a hamisítók lisztből, míniumfestékből, esetleg téglaporból és minimális mennyiségű valódi papriká­ból állították elő a mérge­zést okozó fűszert. A labo­ratóriumban megvizsgált minták többsége erősen ólomszennyezettnek bizo­nyult. Miután nem zárható ki, hogy még mindig árusít­hatnak hamisított paprikát, igen fontos, hogy a vásár­lók csak olyan fűszerpapri­kát vegyenek, amely fény­védő, zsír át nem eresztő csomagolású, illetve szere­pel rajta a termék neve, sú­lya, a gyártó neve, címe és az áru szavatossági ideje. Tárgyalások a hajléktalanokról A Népjóléti Minisztérium szakemberei már a jövő héten szeretnének konzultálni a Bel- ügy-, illetve a Pénzügyminisz­térium illetékeseivel a hajlék­talanok elhelyezési gondjai­nak megoldásáról — mondta az MTI érdeklődésére Kovács Ibolya, a tárca munkatársa. Amint arról már a távirati iroda is hírt adott, a hajléktala­nok elhelyezése az idén télen várhatóan a szokásosnál is na­gyobb problémát jelent majd, mivel az otthontalan embere­ket befogadó szállásokon még a nyáron is telt ház van. Valószínűleg ez az állapot is közrejátszott abban, hogy a kormány csütörtökön megbíz­ta a belügy- és népjóléti mi­nisztert azzal, hogy az önkor­mányzatokkal karöltve hala­déktalanul lássanak hozzá re­gionális programok kidolgo­zásához. Mint Kovács Ibolya elmondta: a népjóléti tárca már el is készített egy anya­got, amelyben megpróbálja feltérképezni a hajléktalanság okait, a jelenlegi ellátórend­szert, és felvázolja a lehetsé­ges megoldásokat. A hajlékta­lansághoz vezető okok az utóbbi időben sem sokat vál­toztak — mondta a tárca ille­tékese. A legtöbben továbbra is a munkanélküliség, a meg­élhetési nehézségek, a válá­sok magas száma, a munkás­szállók megszűnése miatt ke­rülnek az utcára. Országosan egyébként jelenleg 4500 in­tézmény foglalkozik hajlékta­lanokkal, közülük 190—200 a fővárosban. Az intézmé­nyek nagy része, csaknem 75 százaléka átmeneti szálló, 15 százaléka éjjeli menedékhely, míg 10 százaléka olyan reha­bilitációs intézmény, ahol az újbóli munkába álláshoz nyúj­tanak segítséget a rászorulók­nak. Az intézmények fenntar­tói a fővárosban javarészt ci­vil, illetve karitatív szerveze­tek, és csupán a férőhelyek 40 százalékát működtetik az önkormányzatok. Ez utóbbi­aknak tehát még van mit ten­niük a probléma megoldása érdekében. Különös tekintet­tel arra, hogy a szociális tör­vény szerint' a hajléktalanok ellátása elsősorban az ő fel­adatuk — hangsúlyozta Ko­vács Ibolya. A népjóléti tárca munkatársa végül rámutatott: a jelenlegi és a várható kriti­kus helyzet enyhítése csak az elhelyezési lehetőségek bőví­tésével lehetséges. Ehhez azonban nem csak az igénye­ket, de a pénzügyi forrásokat is fel kell mérni. Államfők a jó szomszédságról Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken ebéden látta vendégül a Magyarországon átutazó Zo­ran Lilie jugoszláv államfőt. A megbeszélésen a Magyar Köztársaság elnöke emlékezte­tett azon üzenetére, amelyet évekkel ezelőtt Szerbia és Jugo­szlávia elnökeihez intézett: Ma­gyarország minden délszláv utódállammal, így Szerbiával is kiegyensúlyozott és jó szomszé­di kapcsolatokra, a hosszú távú érdekek alapján kölcsönösen előnyös együttműködésre törek­szik. Egyúttal szükséges, hogy a jugoszláv fél is érzékelhető lépé­seket tegyen Magyarország irá­nyában, és garantálja a vajdasá­gi magyar kisebbség létbiztonsá­gát, és fennmaradásának feltéte­leit, amihez jó alapot kínál a VMDK által kidolgozott autonó­miakoncepció. Lehallgatás engedéllyel Különleges eszközök A nemzet biztonsága, a tár­sadalom nyugalma — külö­nösen napjainkban — meg­követeli, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok, valamint a rendőri nyomo­zó szervek feladataik ered­ményes végrehajtása érde­kében különleges titkosszol­gálati eszközöket és mód­szereket alkalmazzanak. Ezt Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter nyilatkozta pénteken az MTI-nek, a kü­lönleges eszközök alkalma­zásának engedélyezésével kapcsolatban. Mint ismeretes, az 1990. évi X. törvény szerint „Kü­lönleges eszköznek minő­sül minden olyan eszköz és módszer, amelyet az érin­tett személy tudta nélkül al­kalmaznak és amelyek hasz­nálata a magánlakás sérthe­tetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védel­méhez fűződő jogokat sért­heti.” A különleges eszkö­zök közül a technikai úton, például a lehallgatással tör­ténő adatgyűjtésre, a postai küldemény ellenőrzésére és a magánlakásba történő tit­kos behatolásra az igazság­ügy-miniszter adhat enge­délyt. Vastagh Pál elmondta, a kinevezése óta már több al­kalommal engedélyezte kü­lönleges eszközök alkalma­zását. E hatékony védekezé­si és felderítési eljárásokat különösen időszerűvé teszi a szervezett bűnözés és a ká­bítószer-kereskedelem ala­kulása, valamint az utóbbi időben történt néhány rob­bantásos bűnügy. Megje­gyezte: a korábbi időszak­hoz viszonyítva július 15-e óta talán egy kicsit több en­gedélyezési kérelem érke­zett az Igazságügyi Minisz­tériumba. A kérelmeket a titkosszolgálatok, illetve a rendőrség vezetői terjesztik elő. A törvény rendelkezése szerint részletesen indokol­niuk kell, hogy fennállnak a tervezett intézkedések alkal­mazásának törvényi feltéte­lei, továbbá, hogy a szüksé­ges adatok más módon nem szerezhetők be. Vastagh Pál kijelentette: a szakmai­lag és jogilag körültekintő­en előkészített kérelmekről minden esetben alapos mér­legelés után dönt. Az állam­titok-védelem szabályaira tekintettel nem kívánt vála­szolni arra a kérdésre, hogy mennyi engedélyt írt alá, il­letve milyen jellegű bűn­ügyekben döntött. Befeje­zésként megjegyezte: ez a speciális engedélyezési jog­köre csak addig tart, amed­dig az Országgyűlés megal­kotja és hatályba lépteti a nemzetbiztonságról szóló törvényt. Ferihegyi tender Kanadai cég a győztes A kanadai Huang—Dancz- kay-csoport nyerte meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Légi- forgalmi Igazgatósága által a Ferihegyi repülőtér fej­lesztésére tavaly kiírt pályá­zatot — jelentette be pénte­ken sajtótájékoztatón Lotz Károly, a tárca vezetője. A mintegy 100 millió dolláros beruházásról szóló szerző­dést várhatóan november­ben kötik meg a nyertessel. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a beruházás kere­tében Ferihegy 2-őn építe­nek egy utasforgalmi termi­nált, és egy új utasépületet, a hozzá tartozó infrastrukú- rával. A mostani pályázat a terminál megépítésére vo­natkozott. Az épületkomple­xum átadását 1996 májusá­ra tervezik, és ezzel Feri­hegy 2. évente kétmillióval több utas fogadására lesz al­kalmas. A beruházás nem részesül költségvetési támo­gatásban. Helyén a Tisza-híd A mederbe épített pillérre került a cigándi Tisza-híd acélszerkezetének máso­dik, 104 méteres darabja is, így már a teljes új híd íveli át a folyó Cigánd és Dombrád között. Mint is­meretes, egyedülálló meg­oldással a feleslegessé vált, de még mindig igen jó állapotban lévő polgári Tisza-híd acélszerkezetét két darabban úsztatták föl Cigándig a Tiszán és he­lyezték el az ott előre elké­szített pillérekre. A Bod­rogközt és Szabolcsot ösz- szekötő új Tisza-híd építé­se a terveknek megfelelő­en halad. Jelenleg a borso­di és a szabolcsi oldalon egy-egy 40-40 méteres ár­téri híd betonszerkezete készül a Strabag Rt. fővál­lalkozásában. A Miskolci Közúti Igaz­gatóság szerint október vé­gére átadhatják az új hidat rendeltetésének, s megin­dulhat a nemzetközi forga­lom Dél-Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna és Ro­mánia között, bekapcsolva az ország vérkeringésébe az eddig szinte elérhetet­len Bodrogközt. Csak ne az utakon! Azt beszélik, s ebben a lapszámunkban már bővebb hírt is adhatunk róla, hogy az expóra kimondott nem fölkorbácsolta az indulatokat. Dél-Pest megye polgárai információink szerint utakat eltorlaszoló polgári engedetlenségi akcióra készülnek, ami hát- borzongató elképzelés. Ezt a módszert olyan embe­rek, akik ezt a hazát építeni kívánják és nem bonta­ni, nem tehetik meg. Nem állhatják el az utakat és a hidakat, nem következhet be az a kaotikus állapot, amit a taxisblokád idején „élvezhettünk”, mikor is a durva útonállók kórházba igyekvő terhes asszonyt tapogattak össze, vajon nem díszpárnát visz-e a kö­penye alatt, mikor az Árpád hídtól a műtősgyereket ugyan elvitte a taxi, de horribilis összeget kért a fu­varért. Nem következhet be mégegyszer Magyaror­szágon, hogy parlamenti pártok (melyek közül egy ma kormányon van) támogassanak olyan engedet­lenségi mozgalmat, amely Magyarország hírnevét rontja, amely esetleg többe kerülhet, mint amennyi­be maga a világkiállítás. Magunk mindenképpen a tárgyalásos megoldások hívei vagyunk, még akkor is, ha — mint csütörtökön este a televízióban láthat­tuk — Kristóf László, a főváros „szakembere” kö­rülbelül úgy tud vitázni, ahogy egy vatrás teszi azt politikai ellenfelével. Hiszünk benne: a túloldalon, vagyis a balon, kell hogy legyenek olyan országgyű­lési képviselők, akik nem azért kívántak bekerülni a T. Házba, hogy hatalmat gyakoroljanak, hanem hi­szik, Magyarország sorsát jobbra lehet fordítani. Az ő józanságuk kell most ahhoz, hogy ne a polgári en­gedetlenség gondolatával foglalkozóké legyen a fő­szerep, hanem a felelősen gondolkodó közgazdászo­ké, politikusoké, akik tán expóügyben a hideg szá­mokon túl például azt is megérzik, mit jelentene egy ilyen 1100 éves fennállásunkat is ünneplő világkiállí­tás azoknak a magyaroknak, akik itt, a Kárpát-me­dencében, ám határainkon túl élnek. Ez utóbbit csak azért említem, mert ez is olyan tétel, amely hi­deg számokkal nem kifejezhető. A megrögzött expó- ellenesség bízunk benne nem vált ki a bejelentés elle­nére sem megrögzött tiltakozási akciót. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom