Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-30 / 177. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 30.. SZOMBAT Megkérdeztük Ki kaphat beiskolázási segélyt? A nyári vakáció lassan véget ér, kezdődik a tanév. A szülők már augusztus elején nekilátnak a tanszerbeszerzésnek, ami elég nagy érvágást jelent egy-egy családi kasz- szán. — Kik kaphatnak beiskolázási segélyt? — kérdeztük az érdi Igazgatási Iroda vezetőjét, Rozbora Ferencnét. Kiáltás az expóért (Folytatás az 1. oldalról) A Délpesti-város Környezet és Kultúravédő Társaság állásfoglalása: Országos felháborodást okozott a kormánykoalíció azon törekvése, hogy a visszalépést szorgalmazza az expó megrendezésének tárgyában. Ez a politikai döntés megalázó, a nemzet törekvését és akaratát semmibe veszi. Mi, Dél-Pest polgárai egy ipari szemétdombra telepített lágerben viseljük a nemzet elszegényedését és az ország kiárusítását. Nem tudjuk elfogadni egy szűk politikai lobby azon törekvését, hogy a nemzet lejáratását, a * * * Már ezelőtt öt évvel, 1989-ben bizonyítottuk és tényekkel támasztottuk alá, hogy miért itt kell megrendezni a világkiállítást — tájékoztatta lapunkat Horváth András elnök. — Azóta viszont a Fővárosi Önkormányzat negatív hozzáállása és passzivitása miatt már amúgy is mindösz- sze húsz hektárra csökkent az expó területe. A kormány mostani döntését azonban már nem hagyjuk annyiban. Ezt egyébként egyszerűen megrendítőnek tartom. Itt, Dél-Pesten hatszázezer embert telepítettek egy szemétdombra. Most valótlan számok, ha*' * Mátyás Irén, a zsámbéki művelődési ház vezetője: — Még nem fontolgattam, mérlegeltem, milyen hatása lesz e döntésnek. Ezek szerint volt egy elfogadott expópályázatunk. Az is igaz, hogy a tervezett rendezvény nem csupán a világkiállítás miatt lett volna kitaVélemények az agrárvilágból nemzeti értékek háttérbe szorítását szorgalmazza. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy rólunk, itt élő polgárok életéről, a jövőt egyértelműen eltipró lehetőségről döntenek. Társadalmi szervezeteket mozgósítunk, hogy a legrövidebb időn belül adjunk hangot tiltakozásunkról. Kezdeményezni fogjuk Dél-Pesten az engedetlenségi mozgalom életrehívását, a közutak lezárását. Tiltakozunk az expót támadó alaptalan rágalmak ellen. Horváth András elnök mis adatok alapján hoztak döntést. Levélben már megkerestük Pál László ipari és kereskedelmi minisztert, hogy fogadjon minket. Mindeddig semmiféle választ nem kaptunk. Azt szeretnénk, hogy mielőtt a parlament meghozná a határozatát, vizsgálja meg több szempontból a helyzetet. Biztos vagyok abban, hogy célunkat el fogjuk érni. A világkiállítás biztosított volna egy fejlődési folyamat megindulását, kiépülhettek volna a terület közművei. Mi itt koszban, bűzben élünk, a csatornák helyzete egyszerűen tragikus. Ezt nem tűrjük tovább! * Iáivá, hanem egy továbbfejlődése lett volna egy évek óta — mondhatom azt is, jól működő — programsorozatnak, a zsámbéki szombatoknak. De úgy vélem, hogy amit az ember kigondolt, az nem vész el, azok előbb- utóbb beérnek. Csak nem szabad elveszteni a reményt. — A közép- és általános iskolák maguk teszik meg javaslatukat — kezdte válaszát. — Tavaly négymillió forintot tudott elkülöníteni az önkormányzat beiskolázási segélyre, s ebben az évben is körülbelül ennyi áll rendelkezésre. Az általános iskolások fejenként ezer forintot kaphatnak, a középiskolasok kétezer forintot. A központi költségvetésből minden egyes gyerek hatszázkilencven forintban részesül, ami szintén némi segítséget jelent. Külön tankönyvvásárlási segélyt is tudunk adni, ami szintén ezer forintot jelent személyenként. Több üzlettel kötött megállapodást az önkormányzat, a szülők utalvány formájában kapják meg az összeget a polgrmesteri hivatalban, s a kijelölt üzletekben vásárolhatják meg a taneszközöket. Volt már rá példa, hogy egy hátrányos helyzetű család, mely jogosult volt a segélyre, visszautasította azt azzal az indokkal, hogy ilyen kevés pénzzel nem tud mit kezdeni. Tudjuk, hogy sajnos nem túl sok ez a hozzájárulás, de ez a legtöbb pénz, amit jelenleg beiskolázási segélyre tudunk fordítani. V. Cs. Tovább folytatódik a Gödöllőn tervezett agrárkereskedelmi és információs központ létesítésének előkészülete annak ellenére, hogy a kormány az expó rendezvényeinek törlését javasolta a parlamentnek. Erről Fehér Károly, a lendő gödöllői agrárCsend Párizsban A Kiállítások Nemzetközi Irodája, a párizsi székhelyű BIE egyelőre nem hajlandó kommentálni az 1996-ra tervezett magyarországi világkiállítás törlését. A BIE egyelőre nem kapott semmiféle hivatalos, írásos értesítést a magyar kormánytól ebben az ügyben, s ennek megtörténtéig nem is kívánnak véleményt nyilvánítani. Pénteken valóban nerii tájékoztatták a BIE-t sem a párizsi magyar kerskedel- mi kirendeltség, sem a nagykövetség részéről. Megfigyelők szerint a lépés mindenképpen kellemetlenül érinti a szervezetet, hiszen „a BIE érdekelt abban, hogy a világkiállítást megrendezzék”. központ sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: igaz, hogy a központba tervezett 1996-os rendezvények kapcsolódtak volna az expóhoz, ám a lemondás ellenére is lehetőséget látnak az agrárcentrum létrehozására. Két év múlva ott szeretnék megtartani a 72. OMÉK-ot, amely éppen 100 évvel kövemé az első országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítást. Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Szövetségének elnöke szerint az expó megtartása kedvező lett volna a falusi turizmus közeljövőbeni fejlődése szempontjából hazánkban, ám a gazdasági szempontok Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala az idő rövidsége miatt még nem egyeztetett az expó leállításáról hozott kormánydöntésről — mondta Teöke Gábor , a munkavállalói oldal soros elnöki teendőit ellátó Liga sajtófőnöke. A Liga véleményét tolmácsolva rámutatott: sajnálják az így elmaradó munkaalkalmakat. Nem akarnak viszont olyan expót, amely adóemeléssel jár, és. további terheket ró a lakosságra. Az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló szociális partnerek megkérdezése nélküli kormánydöntés az expó ügyében nem veszélyezeteti a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését, de nem lett volna érdektelen egy ilyen fontosságú kérdésben előzetesen konzultálni a szociális partnerekkel — mondta Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője. Szerinte kétségtelen, hogy az infrastrukurális beruházások új munkahelyeket teremtenek, így hasznosak a munkavállalóknak. Az expó megrendezése információik szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű többletterhet jelentene a bérből, fizetésből élőknek. Ha a szakszervezeteiket megkérdezték volna, természetesen a kisebbik rosz- szat, vagyis az expó leállítását választották volna. Főcze Lajos, az autonómok elnöke nem testületi, hanem egyéni véleményének hangot adva rámutatott: konföderációjuk elsőindokolttá tehetik a rendezvény elmaradását. Ennek ellenére a falusi turizmus fejlesztését a szövetség továbbra is szorgalmazni szeretné hazánkban és lehetőségei szerint ennek érdekében mindent meg is tesz. Ezért megtartják az 1996-ra tervezett Falusi turizmus a XXI. században elnevezésű rendezvényt is, amely eredetileg az Expo ’96-hoz kapcsolódott volna. sorban az új munkahelyek létesítése, a vidék lehetőségeinek javítása miatt tartotta fontosnak az expót. Viszont a világkiállításhoz még kellene 80-100 milliárd forint. Az ebből adódó terheket pedig nem lehet a lakosságra hárítani. Főcze Lajos szerint sem veszélyezteti a társadalmi-gazdasági megállapodást a kormány eljárása, bár — mint mondta — szerencsésebb lett volna, ha a kabinet állásfoglalása előtt szót vált a szociális partnerekkel a kérdésről. Suhajda Józsefet, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnökét meglepte a kormánydöntés, mert korábban a szocialisták támogatták az expó megrendezését. A munkás- tanácsok szerint a döntés az Érdekegyeztető Tanács háromoldalú megállapodását is érinti. Az ÉT-ben a felek a foglalkoztatási szempontok miatt is fontosnak tartották a világkiállítást. A munkástanácsok véleménye szerint nemzetközi megítélésünket is rontja a világkiállítás elmaradása. Nem kívánják szó nélkül hagyni azt sem, hogy az ÉT-vei való konzultáció nélkül döntött ebben a fontos kérdésben a kormány. Ez szerintük hátrányosan befolyásolja a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését. Ebből a gyakorlatból kiindulva a kormány máskor is az ÉT megkérdezése nélkül dönthet majd fontos kérdésekben. Egyelőre mínusz 20... Vimola Károly felvétele Állásfoglalás A Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetségének álláspontja szerint durván önkormányzati érdeket sértő' a kormány döntése, mely szerint 1996-ban Magyarországon nem kerül megrendezésre a világkiállítás. Az elmúlt években a magyar önkormányzatok a kiírt pályázatok alapján rendkívül színes és gazdag programmal készültek az 1996-os expóra, nagyon sok pénzt, munkát, energiát áldozva a pályázatok elkészítésére, illetve a munkálatok megkezdésére. Az önkormányzatok bíztak abban, hogy 1996-ban településük nem csak az ország, de a világ nyilvánossága eló'tt is bemutatkozhat, számítva arra, hogy ezen programok segítik a településük további infrastrukturális fejlesztését, melyhez igen komoly helyi anyagi erőket is koncetráltak volna. Nem értünk egyet azzal, hogy gazdasági nehézségekre hivatkoznak azok akik az expó ellen döntöttek, hiszen az ön- kormányzati fejlesztések költségvetési támogatása a helyi erőkkel együtt folytatta volna a megkezdett és maradandó infrastrukturális beruházásokat (ami egyébként is elkerülhetetlen fejlesztési kérdés a továbbiakban) ami komoly előrelépést jelentett volna az önkormányzatok számára is fontos vállalkozások letelepítésére, helyzetbe hozására. A települések ezen fejlesztések eredményeképpen hosszú távú bevételre tehetnének szert, mellyel a későbbiekben komoly terheket vennének le a központi költségvetésről. Érthetetlen számunkra a kormányzat nemzetközi kapcsolatokat is felrúgó, a magyar települések érdekeit figyelmen kívül hagyó, az éledező' magyar kisvállalkozások elől a lehetőséget elvevő' döntése. Szövetségünk kéri a kormányzatot az 1996-os világkiállítással kapcsolatos döntésének megváltoztatására, kéri a magyar parlamentet, hogy a véleményünk szerint elhamarkodott döntést ne hagyja jóvá és keresse a megoldási lehetőségeket. Gödöllő, 1994. július 29. Dr. Gémesi György A Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottsága (Budapest V., Városház u. 9-11. I. em. 174.) pályázatot hirdet az időskorúakat gondozó Fővárosi Szociális Otthon (Gödöllő, Dózsa György út 65. 2100) igazgatói munkakörének betöltésére Pályázati feltétel: szakirányú főiskolai (vagy egyetemi) végzettség és erkölcsi bizonyítvány. A pályázatot a hirdetés megjelenésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Fővárosi Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályára, cím: Budapest V., Városház u. 9-11.1052. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:- legfontosabb személyi és foglalkozási adatait- részletes szakmai önéletrajzát- képesítési okiratát vagy a hiteles másolatát- szakmai programját az intézmény működtetésére vonatkozóan (ehhez az intézmény dolgozói minden információval rendelkezésre állnak). Megszólalnak a munkavállalók
