Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-04 / 154. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. JÚLIUS 4., HÉTFŐ 7 Expónapok Dunavarsányban A. n it a ci legszebb Kellene egy csarnok, ahol a gyerekek sportolhatnának, kellene egy csarnok ahol megtarthatnánk az iskolai testnevelési órákat, kellene egy csarnok, ahol télen-nyá- ron zavartalanul felkészülhetnének a sportolók és ahol any- nyi minden hasznosat és egészségeset lehetne csinálni, amit összességében sportnak és sportolásnak nevezhetünk. Mindez persze csak terv, elképzelés, jövőbe vetett hit, de megvalósításáért egy egész falu szinte egy emberként áll készen a cselekvésre. Nem csak készen áll, részvételével megteszi a tőle telhetőt. Az ötlet tavaly azzal kezdődött, mikor egy vállalkozó kedvű fiatalember, Mészáros Sándor a dunavarsányi polgármesteri hivatallal karöltve támogatókat keresett és talált az eseménysorozathoz. Míg a fővárosban zajlott a budapesti búcsú, az öt és félezer lakosú faluban expónapok néven hoztak tető alá egy háromnapos rendezvényt. Akkor az esemény még csak spontán, a szó jó értelmében, amatőr keretek között zajlott. Ebben az évben viszont már jótékony célja mellett egy hatalmas űrt is hivatott betölteni, így az év legjobban várt hétvégéje lett az expónapok. Nem csoda, hogy hatalmas várakozás előzte meg a június 24—25—26-án lebonyolított falunapot. Ebben az évben már profi módon állt öszsze a program, de igyekeztek egyre jobban kamatoztatni a helybéli adottságokat is, ami persze nem ment a színvonal rovására. Benkő László, az Omega együttes vezetője, a billentyűs hangszerek mestere és Anita együtt lépett fel az Erkel Ferenc Zeneiskola tanulóival. Előadásukban felcsendült a fegyverkovács fiáról szóló ballada, melyből ma is időszerű békevágy árad, hiszen a második világháború befejezése óta is csak rövid időre csendesedtek el a fegyverek földünkön. Két fő helyszínen zajlottak az események, a művelődési ház előtt és a piactéren, valamint a környező utcákban. Az első esemény a Ki mit tud? — volt, amiben a helység lakói versben, prózában, dalban, valamint saját készítésű ruhák és különleges tárgyak bemutatásával jelentkezhettek. A gyermekek és babáik szépségversenyén kiderülhetett, hogy a játékok, avagy kis gazdáik-e a szebbek. Ezt követően megkeresték a legöregebb autót, motort és fényképezőgépet a matuzsálemek közül. Az esti órákban artistaprogram és divatbemutató, diszkó és nagy koncert — Cherry, Prognózis, Requiem együttessel —, valamint fantasztikus tűzijáték szórakoztatta az egy emberként kint tolongó lakosságot. Állítólag a hangmesterek is jól sáfárkodtak a hangerővel, hiszen többen érkeztek a néhány kilométerre lévő Délegyházáról, azzal a kijelentéssel, hogy nagyon jól hallják a zenét, csak azért jöttek közelebb, hogy a szöveget is tökéletesen értsék. A szombat elsősorban a sport- kedvelőké volt, hiszen a ma- jorettbemutatót követően futott a falu, sőt kerékpározott, majd népi táncolt. Aid azonban más fegyvernem híve volt, az benevezhetett a szkanderversenyre, ahol Pa- raczky Sándor és a magyar szkanderválogatott okozott izmosán és keményen játékos perceket. Nagy meglepetésre egy helyi kőműves hatalmas ováció közepette mintegy fél mázsával nehezebb, 136 kilogrammos válogatottat lenyomta az asztalnál. Ez aztán a virtus. Most már bátran jöttek fiúk, lányok, asszonyok, barátok, konkurensek. A sörisszák közül a literes korsó nedűjét 13 másodperc alatt döntötte magába a győztes, rövid szüneteket tartva többször is. A döntőben már megkegyelmezett a sörösöknek a műsorvezető, és a söröshordó elnyeréséért csak fél liter folyékony kenyeret kellett eltüntetni. Már lemenőben volt a nap, amikor az expónapok szépe választásokon tolongott mindenki. A több szépséges leány közül a 15 éves barna manökenjelölt, Nagy Anita (képünkön) fejére került a korona, mellyel elnyerte a Win-KOM Kft. fődíját is. így jövőre szerencsés esetben — már mint manöken vehet részt az újabb eseményen. A közönségdíjat a Kátai nővérek, Szilvia és Mónika kéz a kézben vehették át. Estére maradt a humor és a nevetés, valamint az ezúttal kivételesen ingyenes diszkó. Az érdeklődés a befejező napon sem csökkent. A Kos- suth-emléktáblaavatás és a népdalkor fellépése az idősebbeket, míg az Elefáni és barátai a kicsiket szórakoztatták. A záróműsorban ismét Cherry szórakoztatott, valamint a korábbi Ki mit tud? legjobbjai léptek fel. Még akik a sörsátorban a foci-vb esményein szurkoltak, időnként azok is kitekintettek a jó zene hallatára egy kis népi csűrdöngölésre. Pálfy Márton polgármester ekképpen foglalja össze a háromnapos varsányi ünnepeket. — Igazi falunapok, színvonalas cirkusz, melyet igényel a lakosság. Naponta mintegy kétezer ember forgolódott mindenfelé, gyakorlatilag a három nap alatt a helységben élők teljes létszáma részt vett a programokon. Jövőre még több eseményt tervezünk, így például asztali labdarúgásban és más sportágban is bemutatóval egybekötött versenyt szervezünk. — Mennyi lett a bevétel? Elérte a célját a rendezvény? Szépségével és mosolyával Nagy Anita nyerte a Win- COM Kft. manökeniskolájának egyéves tagságát Erdó'si Agnes felvétele — Tavaly mintegy 300 ezer forint volt a tiszta bevétel, az idén ezt valószínűleg felülmúljuk. Természetesen tudjuk, hogy csak ebből nem fedezhetők a csarnok költségei. Mi elkészítettük az engedélyezési terveket, ezt fedezte a bevétel. A pályázatot beadtuk, reméljük elfogadják, hiszen nagyon kellene egy csarnok, ahol a falu mintegy 800 gyerekének lehetősége lenne edzeni és sportolni. Kiss Gábor Egy különleges betegség A kóros izomgyengeség gyógyítása Szemet, lelket gyönyörködtetó' a sportolók harmonikus mozgása, izmainak rendezett, erőteljes működése. A kicsi gyermekben is örömünket leljük, amikor először hasra fordul, felül vagy éppen feláll. Bonyolult szabályozás irányítja az i^mok működését, és ha valami miatt ez mégsem tökéletes, akkor annak rendszerint sokféle, meglehetősen bonyolult oka lehet. Ezek közül egy az ún. myasthenia gravis, a kóros izomgyengeség. Erről beszélgettünk Komoly Sámuel neurológus főorvossal. — A myasthenia gravis nem betegség, tulajdonképpen súlyos izomgyengeségnek fordítható. Ä tünetei napszaki eloszlásban jelentkező izomgyengeség formájában szoktak jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy reggel a beteg tünetmentes lehet, és ahogy telik az idő, vagy ahogy egy bizonyos izomcsoportot terhel, fokozatosan megjelenik ez a tünet. — Ha pihen az illető, javul az állapota? — Igen, a kifáradással arányosan jelentkeznek a tünetek. Volt például tanárnő betegem, aki az első óráját még jól meg tudta tartani, a második óráján már elgyengült a hangja, és a harmadik óránál már nem volt képes tanítani. — Mikor gyanakodjon valaki, ha hasonló tünetei vannak? — Különösen akkor, ha nem egész testükben jelentkezik a fáradékonyság általában, hanem bizonyos izomcsoportban, s ha ezeknek a tüneteknek van napszaki ingadozása. Vagy ha az adott izomcsoport használatakor egyre kifejezettebbé válna a fájdalom, komolyan gyanakodni kell. — Milyen testrészeken nyilvánulhat meg a fáradékonyság? — Nem érinti a betegség izmaink közül a nyelvizom- zatot, a szívizomzatot, illetve a belső szerveink izmait, amit sima izomnak nevezünk. Minden harántcsíkolt izmot érinthet, s a szem-, a garat-, gége- és a légzőizmokat is. — A lakosság hány százaléka szenved ebben a kórban, kiknél alakul ki elsősorban, s milyen életkorban? — Magyarországon mintegy ezer embert érint. Nőknél és férfiaknál egyaránt, és bármilyen életkorban jelentkezhet. — Örökölhető? — Nem örökölhető. Ha az anya myastheniás, tőle passzívan átkerülhetnek az ellenanyagok a csecsemő szervezetébe, és nem biztos, hogy a csecsemő maga is hajlamos lesz a betegségre. — Mi okozza ezt a betegséget? — A myasthenia tulajdonképpen az idegrendszer és az izomrendszer közötti kommunikációnak a betegsége. Az oka nagy valószínűséggel az, hogy az immunrendszer kóros ellenanyagot termel az izomsejtek felszínén levő az ún. acetilkolin receptorokhoz. Úgy lehet ezt elképzelni: van egy rádiónk, de rossz az antennája, s ezért nem tudja átvenni az adást. Esetünkben az idegrendszer az adó, az izomrendszer lenne a vevő. Az antenna károsodik, aminek a segítségével az izom átveszi a parancsot. Az immunrendszer erre az antennára rak rá egy „szigetelést”. Ez egy autoimmun betegség, azaz a szervezet normális alkotórésze ellen kezd kórosan az immunrendszer ellenanyagokat termelni. — Tudomásom szerint az autoimmun betegségeket meglehetősen nehéz gyógyítani. — Igen. Általában nehéz kezelni, azonban az ideggyengeség relatíve jól kezelhető betegségnek számít. A Dél-pesti Kórházban elődöm az elmúlt húsz év folyamán kidolgozott egy korszerű és átfogó kezelési eljárást. A csecsemőmirigy normálisan, fiatal felnőtt korra általában visszafejlődik, a betegek döntő többségében viszont nem fejlődik vissza, sőt néha daganatosán elfajul. Ezt műtétileg el kell távolítani — ez a kezelés első lépése. A csecsemőmirigy alapvétő szerepet játszik az immunrendszer helyes működésének a szabályozásában. Tehát feltételezhető, hogy a kórosan megmaradó csecsemőmirigy kórosan befolyásolja az immunrendszert, és ez vezet ehhez a kóros ellenanyag-termelődéshez, ami megakadályozza az ingerületátvitelt. A műtét után a betegek állapota javul. Hosszú időre vagy teljesen tünetmentessé is válhatnak. A másik alapvető kezelési eljárás olyan gyógyszerek adása, amelyek felemelik az acetilkolin nevű ve- gyület szintjét. Azoknál a betegeknél, akiknek ezek a gyógyszerek már nem elegendőek, bonyolultabb kezelési eljárásokra van szükség. Ezek közül a legfontosabb a plazmaferezisnek nevezett eljárás, amit a betegek sokszor plazmafelezésnek neveznek. Valahol van is ebben valami igazság, mert tulajdonképpen ez az eljárás a vért felezi meg. A beteg saját vérét elvezetjük egy készülékbe, ahol a vérsejteket és a vérnek a folyékony részét, a szérumot szétválasztjuk egymástól, s a szérumot egészséges szérumra vagy leggyakrabban szérumpótló anyagokra cseréljük le. Erre azért van szükség, mert a vérszérumban keringenek azok a kóros ellenanyagok, amik aztán lekötik, károsítják a receptort. Tulajdonképpen az immunrendszer által termelt kóros fehéijéket ilyen módon eltávolítjuk a szervezetből. A betegek egy részének olyan súlyos légzési zavarai keletkezhetnek, hogy mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A plazmaferezis bevezetése előtt a lélegeztetés időszaka 2-3-4 hét volt. Bevezetése óta ez az idő általában egy hétre, tíz napra lerövidült. Ennek a rendkívül hatásos és veszélytelen kezelési eljárásnak egyetlen hátránya van, hogy rendkívül drága. Egyetlen kezelés költsége kb. negyvenezer forint, s egy kúrában legalább öt kezelésre van szükség. A fő gondunk az, hogy a jelenlegi, új finanszírozási rendszerben most a kórházak a teljesítményük után kapják a támogatást — a plazmaferezis nem szerepel elszámolható tételként. — Kifelejtették egyszerűen? — Nem tudom. Egy myastheniás beteg kezeléséért a kórház jelen pillanatban kb. harminc-egynéhány ezer forintot kap, és öt kezelés esetén 170 ezer Ft-ot veszít. Jelen pillanatban a kórház maximálisan támogatja a kezelés folytatását, és ezt a veszteséget valamilyen módon megpróbálja kitermelni, de hosszú távon nem mehet így tovább. — Az izomgyengeséget nem lehetne gyógytornával gyógyítani? — Téves az az elképzelés, hogy minden izomgyengeséget gyógytornával gyógyítani lehet. A myasthenia gravis esetében, amikor sem az idegrendszer, sem az izom- rendszer nem beteg, hanem a köztük levő kommunikáció zavart, a gyógytorna értelmetlen, sőt káros is lehet. Esti Judit
