Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

TERMESZETBARAT a PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. JULIUS 28.. CSÜTÖRTÖK INNEN — Erdemes-e energiaerdőt telepíteni? Magyarország energiaszükségletének kétharmadát külföld- rói szerzi be. A magyar barnaszén kéntartalma rendkívül magas, 1,5—3 százalék, és rendkívül drágán lehet csak ki­termelni. Minden ötödik hektár szántó viszont 5 százalék­nál lejtősebb, vagyis a talajpusztulás ezeken a területeken nagy károkat okoz Több százezren kaptak vissza földet, aminek egy részét nem tudják gazdaságosan hasznosítani, mert a terület lejtős. Ezeken a területeken egyedül energia­erdőt volna érdemes telepíteni. Igen ám, de ki az aki évti­zedeket tud várni, amíg az erdőt ki lehet termelni? Kínálkozik egy megoldás, az akác-energiaerdő. Alternatív versenyautó A Chrysler autógyár Patriot nevű versenyautója kilométe­renként mindössze 1 gramm szennyezőanyagot bocsát ki, tört részét annak, amit egy turistabusz vagy Forma—1-es versenyautó. A Patriot meghajtási elve teljesen újszerű: egy folyékony gázzal üzemelő turbina két elektromotort működtet, s ezek közvetlen meghajtással forgatják az első kerekeket. A motorok által fel nem használt elektromos energiát, valamint a kocsi fékezési energiáját egy vá­kuumban forgó lendkerék tárolja, amely maximálisan 58 ezer percenkénti fordulatszámra képes. A lendkerékben tá­rolt energia aztán gyorsításkor többletként hozzáadódik a turbina 500 lóerős teljesítményéhez Míg a szokásos versenyautók az üzemanyag energiájá­nak mindössze 15 százalékát hasznosítják, a Chrysler szak­emberei remélik, hogy autójuk hatásfokát hamarosan 30 százalékra tudják növelni. Autójuk jelenlegi legnagyobb se­bessége 320 kilométer/óra. A nehéz súlyú Tejút Amerikai tudósoknak sikerült közvetett módszerre! megál­lapítani Tejútunk tömegét. Elsősorban azt határozták meg, hogy milyen gyorsan kering körülötte a Nagy Magellán-fel- hő. Ez nem egyszerű feladat, mert Tejútunknak ez a kísérő­je amerikai felfedezése óta mindössze egyetlen ívmásod­perccel mozdult el. A nagy távolság miatt azonban ez a ki­csi optikai elmozdulás 855 ezer kilométer/óra sebességet jelent Tejútunk középpontjához képest. Ebből viszont ki le­hetett számítani galaxisunk tömegét, ami 600-800 milliárd naptömegnyinek bizonyult. Ez 6-8-szorosa a csillagok alak­jában megfigyelt tömegeknek. A tömeg többi része talán abban a hatalmas, de számunkra láthatatlan gömbhéjat ké­pező anyagban rejtőzik, amely galaxisunkat körülveszi. Hosszú életű gyümölcslegyek Jó egészségben, magas életkort élnek meg az amerikai tu­dósok génmanipulált gyümölcslegyei. Két olyan gént ültet­tek beléjük, amelyek szervezetükben a kataláz és a szuper- oxid-diz/nutáz enzimek túltermelését idézik elő. Az ered­mény: kezeletlen társaikkal szemben ezek a tegyek egyhar- maddal tovább élnek, és magasabb életkorban is nagyobb a vitalitásuk —jelentik a dallasi egyetem kutatói. A két enzim feladata a szervezetben az anyagcsere ag­resszív bomlástermékeinek, a szabad oxigéngyököknek a lekötése. Ez a kísérlet az első megerősítése annak az elmé­letnek, mely szerint a szabad gyökök által előidézett sejtká­rosodások okozzák az öregedés folyamatát. Az enzimeknek a legyekre gyakorolt kedvező hatása újabb lendületet ad­hat az olyan kutatásoknak, amelyek az oxidációt gátló anyagok, mint a C- és az E-vitamin életmeghosszfibbító ha­tását vizsgálja. Az AIDS és a depresszió , Sok szakorvos, kutató úgy vélekedett — legalábbis ed­dig —, hogy a depresszió elősegítheti azt, hogy az AIDS valóban ki is fejlődjön az e betegség vírusával, a HIV-vel fertőzöttekben. Baltimore-i kutatók most ezer fertőzött férfin végzett megfigyelésük alapján ki­mutatták, hogy ez a feltételezés alaptalan. Nyolc év alatt a depressziósok 54 százalékában, a lelkileg egészségeseknek pedig 52 százalékában vált akuttá az immunrendszernek ez a súlyos betegsége. A kábító­szerek és más szenvedélybetegségek rabjainál azon­ban a depressziósok veszélyeztetettsége sokkal na­gyobb. ONNAN Kirándulás az ácsai madárvártán Visszatérő táborozok A barátposzáta is megkapta a gyűrűt Vimola Károly felvételei Indulás a hálókhoz — ez óránként ismétlődő feladat Immár tizenkét esztendeje annak, hogy az Ócsai Ma­dárvárta Egyesület, a Magyar Madártani Természetvé­delmi Egyesület tábort szervez az érdeklődő gyerekek, fiatalok részére. A közelmúltban az ócsai táborhelyre látogattunk el, ahol Csörgő Tibor, az ELTE állatszerve- zettani tanszékének munkatársa vezetésével végezték a megfigyeléseket. Csörgő Tibor táborvezető, egyetemi tanár végezte a mé­réseket A hőség ottjártunkkor is szinte elviselhetetlen volt, a táborozok behúzódtak az ár­nyas lombú fák alá, s csak óránként mentek a hálók­hoz, hogy befogják a fenn- riadt madarakat! Két szem­le közötti pihenőben a tábor­ról, annak céljairól beszél­gettünk Csörgő Tiborral. — A gyerekek érdeklődé­sének felkeltésén már túl va­gyunk — mondotta —, ez már kutatásorientált munka­tábor, a legkisebbek is tud­ják, mi a feladatuk. Hetes turnusok váltják egymást', mindig más résztvevőkkel, táborvezetővel. Eddig vagy ezer madarat, s negyvenhat fajt figyeltünk meg, a táboro­zás végére e számok jóval magasabbak lesznek. De in­dulnunk kell a hálókhoz, ha van kedvük, tartsanak ve­lünk. Természetesen volt ked­vünk. Amíg elsétáltunk a há­lókhoz, megtudjuk Csörgő Tibortól, hogy munkájuk­hoz támogatást nem igen kapnak. Ami pénz befolyik az alapítványoktól, azt a fel­szerelésre költik. Ezek kö­zül is a hálók a legértéke­sebbek. Az ócsai tájvédelmi kör­zet 3600 hektár. Egy része jégkorszaki maradványterü­let, egykoron a Duna medre volt. Ebből adódóan a klímá­ja is hidegebb, s így jó né­hány olyan állat, növény él meg itt, amelyek csak hegy­vidékeken találhatók. A kör­zet másik felében homok­gyep húzódik, ami viszont már a mediterrán vidékekre jellemző. Ezeken a területe­ken az ott honos növény- és állatfajok figyelhetők meg. Van erdő, szántó, láp, mo­csár, e sokszínűsége miatt olyan Csodálatos e táj élővi­lága. A Magyarországon lévő mintegy 360 madárfaj felét megfigyelhették már e körzetben. Olyanokat is, amelyeket legutóbb 100 éve találtak hazánkban. Persze, vannak gondok; lassan elö­regszenek ezek a területek. Az utóbbi években a vegetá­ció változása jelzi, hogy mo- csarasodik a láp. Károsan ha­tott az elmúlt időszak száraz­sága is. Visszafordítani vagy megállítani a beindult természeti folyamatokat nem lehet, legfeljebb késlel­tetni; ehhez viszont sok pénz kellene, az pedig nincs. Közben megérkeztünk a hálókhoz. Több is van, a tá­borozok kettesével járják körbe valamennyit. Csak egy barátposzáta a „zsák­mány”, a nagy hőségben a madarak is keveset mozog­nak. A madárka nyugodtan tűri a befogást s a későbbi méréseket. Amint visszatér­tünk a táborhelyre, előkerült a munkanapló. Az egyik fiú szakavatottan írta be az ada­tokat. Csörgő Tibor elsorol­ta, mi minden tudható meg a bejegyzésekből; például, mi­lyen vegetációtípusban állt a háló, milyen fajhoz tartozik a madár, hím vagy tojó, mennyi a súlya, szárnyának, evezőtollainak hossza és így tovább. Hozzáértőknek min­den adat fontos dolgokat árul el: a barátposzáta jelen­léte arra utal, hogy bokroso- dik a terület, mivel ez a kis­kertek, mezők madara. Meg­tudható az is, hogy ha csök­ken a fiatal madarak aránya egy adott népességen belül — erre utalnak a tollazat kü­lönböző jelzései, a súly és még sok egyéb —, akkor a faj szempontjából károsodik a terület. A jelzőgyűrű, amit megkapnak a madarak a megfigyelés után, egyedi je­lölés — ha másutt újra be­fogják őket, a szakemberek képet kaphatnak vonulásuk­ról, arról, hol vannak pihenő­helyeik, mennyi idő alatt te­szik meg a telelőhelyig a tá­volságot. A tizenkét év alatt — mi­óta e táborokat szervezik —- legalább százezer madarat fogtak. Tudnunk kell, hogy a munkanapló bejegyzésé­vel, a gyűrűzéssel nem ért véget a megfigyelés, a szak­emberek gyakorta követik a madarak útját. Jelenleg épp Olaszországban vannak ak­cióik, Csörgő Tibor pedig hamarosan Tunéziába uta­zik, egy nemzetközi együtt­működés keretében. Míg beszélgettünk, né­hány táborozó gombát tisztí­tott — a csapat önálló, így olcsóbb az étkezés, minden­ki saját költségén volt itt. Az is tény, hogy az utóbbi időben erősen megcsappant a jelentkezők, érdeklődők száma. Régen szinte alig fér­tek el, most az a gond, hogy legalább annyian legyenek, ahánnyal még működtethető a tábor. Sok a visszatérő, fő­leg az egyetemista — akik itt kapcsolódtak be egykor ebbe a sajátos világba. Azok a kutatási módszerek, ame­lyeket elsajátítottak, későbbi munkájuk során kamatoztat­ható lesz. A tábor egyébként az év elejétől a végéig tart, így iskolaidőben is felkeres­hető. J. Sz. I. Egy barátposzáta akadt fenn, a hőségben a madarak sem repülnek sokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom