Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-28 / 175. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 28.. CSÜTÖRTÖK Növekszik a tartós munkanélküliek száma Beszélgetés Egressy Ivánnal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatójával Milyen a megye munkaügyi helyzete? Mekkora a munkanélküliek száma? Mennyi közülük a volt fizikai munkás? Miért csökken a bejelentett álláshelyek száma? Mennyien nem akarnak egyáltalán munkát vállalni? Milyen átképzésen lehet részt venni? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Egressy Ivánnal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetőjével. — Ahogy az országban általában, úgy Pest megyében is csökken a nyilvántartott munkanélküliek száma — mondotta Egressy Iván. — Az elmúlt év elején a megyében közel 53 ezren voltak állástalanok, ez év elején pedig már csak 44—45 ezren. Ez az irányultság megmutatkozik a munkanélküliek arányában is, amely 12 százalékról 9,5—9,6 százalékra mérséklődött. A csökkenés a munkanélküli segélyben részesülőkre és a már csupán jövedelempótló juttatásban részesülőkre egyaránt vonatkozik. Pályakezdő munkanélküliek — Őket is nyilvántartja a hivatal? — Természetesen, s továbbra is kötelesek együttműködni velünk. Sőt ha ki- rendeltségeinknek a számukra megfelelő munkaalkalmat jelentenek be, akkor őket is értesítik, s fölajánlják számukra. S ha ezt nem fogadják el, éppúgy kizárják magukat a jövedelem- pótló ellátásból, mint a munkanélküli-segélyben részesülők. — Milyen az állástalanok összetétele a korábban végzett munkájukat figyelembe véve? — A munkanélküliek 83-84 százaléka korábban fizikai munkát végzett, a többiek szellemit. Ez az arány állandósulni látszik. Új jelenség viszont az, hogy növekszik a tartósan, vagyis a már több mint 6 hónap óta munka nélkül lévők száma. Mind a fizikaiak, mind a szellemiek között. Ez azért veszélyes, mert aki hosz- szabb időre szakad el a munka világától, az egy idő után bizonyos mértékig közönyössé válik. Ezért a jövőben rájuk sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Annál is inkább, mert nagyon sok értelmes, tartalmas ember van közöttük. — Gondolom, még ennél is nagyobb gondot jelent azoknak a fiataloknak a helyzete, akik az iskolából kikerülve nem tudnak elhelyezkedni. Hiszen ók nemhogy elszoknak, hanem bele sem szoknak a munka világába... — Sajnos ez így van. A pályakezdőknél a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki a legtöbb munkanélküli. — Vagyis akiket annak idején rossz szakma választására ösztönöztek... — Nem biztos, hogy akkoriban rossz helyre irányították őket, hiszen a gazdasági szerkezet változása jó néhány korábban keresett szakmát „lőtt ki”. A fiatalokkal, az alacsony iskolai végzettségűekkel, a cigány etnikummal, a megváltozott (csökkent) munkaképességűekkel való foglalkozást egyébként a kormány is, illetve az Országos Munkaügyi Központ is elsőrendű feladatának tartja. A fiatalkorúaknál elsődleges az átképzés. Mi elsősorban az olyan szakmák tanulását támogatjuk, amelyekben az elhelyezkedési lehetőség az átlagosnál nagyobb. — Milyen szakmákról van szó? — Manapság Pest megyében is főként kisebb egységekben, kft.-kben folyik a munka. Ezekben nem különül el egymástól a bérszámfejtés, a munkaügy, a társadalombiztosítás, a könyvelés. Ezért mi például előtérbe helyezzük az egyszemélyes gazdasági ügyintéző képzését. Akik nem kívánnak állást vállalni — Hogyan alakult az utóbbi idó'ben a megyében a bejelentett üres álláshelyek száma ? — Az év elején 2 ezer fölött volt, ez májusban 3 ezer fölött tetőzött, de azóta sajnálatos módon csökken. Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen kevesebb az üres helyek száma: az álláshirdetések között nagyon sok Pest megyei is van. A jelenségnek sokkal inkább az az oka, hogy ezeket nem jelentik be hozzánk. — Pedig ezt a tön’ény is előírja... — Előírja, de a munkaadók rájöttek, hogy a? általunk kiközvetítettek egy része valójában nem akar munkahelyhez jutni. Kimennek ugyan a munkahelyre — különben elveszítenék a jogosultságukat a járadékra —, de úgy viselkednek, hogy ne vegyék föl őket. — 5 tudnak-e ez ellen tenni valamit? — A jelenség mindenképpen a tevékenységünk átértékelését igényli. Külön kellene választanunk azokat, akik újra munkába vonhatók, s azokat, akik nem. Itt viszont egy újabb falba ütköztünk, ugyanis a foglalkoztatási törvény szerint ez utóbbiakat ki kell zárni az ellátásból. Enélkül viszont mégsem maradhatnak, valamilyen szociális ellátásban részesülniük kell. Nagyobb összhangba kell tehát hozni a foglalkoztatási és a szociális törvényt. — A munkanélkülieknek körülbelül hány százaléka nem kíván állást vállalni? — Pontos statisztikai adataink erről nincsenek, de a hozzáértők szerint a munka- nélküliek 20—30, esetleg 40 százaléka sorolható ide. Azok, akik annyira igénytelenek, hogy megelégszenek néhány ezer forinttal, s esetleg mondjuk a kerti termények eladásából befolyó ösz- szeggel vagy a családtagok jövedelmével. Ennél azonban súlyosabb gond, ha valaki azért nem akar munkát vállalni, mert „feketén” dolgozik. Ezeknek a munkanélküli járadék csak kiegészítő jövedelem. A jelenség az ország adózási rendszerét érinti. Hiszen nem csak a járadékot veszik föl jogosulatlanul, hanem személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot sem fizetnek. Ez a gond egyébként nyugaton sem teljesen megoldott, bár — s azt hiszem nekünk is ebbe az irányba kell mozdulni — ott a különböző szervek, tehát az adó-, a társadalombiztosítási, a munkaügyi ellenőrök, a rendőrség összehangolt akciókkal lépnek föl a „feketemunkát” vállalók ellen. Megőrizni a munkahelyeket — Sokan azonban csak ezt tudják megfizetni... — Valóban egymás ellen ható érdekekről van szó, amelyet azonban mindenképpen föl kell oldani. — Úgy tudom, a megyei munkaügyi központok feladatai közé nem csak a munkanélküliekkel való foglalkozás tartozik, hanem a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése is. — Valóban vannak úgynevezett aktív eszközeink, amelyekből az olyan cégeknek adunk támogatást, amelyek egyébként kénytelenek volnának megválni a dolgozóiktól. A Nagykőrösi Konzervgyárnak például tavaly télen telítve voltak a raktárai, nem tudták az alkalmazottakat foglalkoztatni, ezért több százukat el akarták bocsátani. Azt ajánlottuk nekik, hogy foglalkoztassák őket részmunkaidőben, s akkor mi a költségeik egy részét megtérítjük. Emellett segítséget nyújtottunk nekik a belső átképzéshez is. Tápiószelén szintén több mint 200 ember átképzését segítjük elő. — S nem élnek vissza a vállalatok a segítségükkel? — Mivel itt komoly pénzekről van szó, alaposan utánajárunk, hogy jogosult-e a támogatás igénylése. — Vannak-e a megyében olyan területek, ahol kiemelkedően sok a munkanélküli, illetve olyan, ahol az átlagosnál jóval kevesebb? — A megye e tekintetben is sajátos helyzetben van. Ez a sajátosság a főváros közelsége. Budapest környékén kisebb a munkanélküliség, könnyebb az elhelyezkedés. Részben azért, mert évtizedeken keresztül telepítettek ide ipart, még inkább azonban azért, mert a munkavállalók a megyén kívül, vagyis a fővárosban találnak maguknak munkát. Minél messzebb megyünk Budapesttől, annál nehezebb munkahelyre lelni. Például Szob környékén, vagy fönt északon, az Ipoly mentén. Hardi Péter Másodállásban kéregét A fotón látható férfi napok óta a fővárosi Blaha Lujza téren tölti a délelőttjeit: pénzt gyűjt — de nem magának. Azoknak, akiket ő maga juttatott bajba. Kiss Mihály először nem akart nyilatkozni lapunknak, mert szerződést kötött a Magyar Televízióval, miszerint filmet készítenek élete történetéről, s tartott tőle, hogy megszegi a megállapodás valamelyik pontját. Végül mégis hajlandó volt beszélni magáról: — Az egész családomat tönkretettem, szegénységbe taszítottam azzal, hogy különböző vállalkozásokba kezdtem, hitelt vettem fel. Mindent megvontam magamtól, s vállalom a nyilvános megszégyenülést. A férfi nem munkanélküli, a BKV buszsofőréként dolgozik. Kenyéren és vízen él, leszokott a dohányzásról. Két hónap alatt 95 kilóra fogyott le 115-ről. Vimola Károly felvétele Állítása szerint az emberek 90 százaléka jóindulattal közelít felé, s eddig tizenhétezer forintot sikerült ösz- szegyűjtenie. — Addig csinálom — mondja —, amíg vissza nem fizetem minden adósságom. A többmilliós tartozás ki- egyenlítése fejében bizony még jó pár évet kell a téren álldogálni a tűző napon, a téli hóesésben. Hacsak valami csoda nem történik... Ennek a férfinak a példája persze nem azt jelenti, hogy aki csődbe megy, az álljon ki az utcára kéreget- ni, hiszen a nyilvános meg- szégyenülés felvállalásából még nem kerül ebéd az asztalra, s ezekből az adomá- nyokbból nem lehet több milliót visszafizetni. Kiss Mihály példája arra figye- meztet bennünket, hogy nem árt óvatosabban bánni a pénzügyekkel, egy-egy hitel felvételénél, hiszen a felelőtlenség következtében bárki egyik pillanatról a másikra hasonló sorsa juthat. V. Cs. Az ipari és kereskedelmi tárca adatai szerint május végéig a megelőző év hasonló időszakához képest nőtt a magyar kivitel az Alpok—Adria térséghez hasonló országokba — tájékoztatták a tárca illetékesei az MTI-t. Eszerint Szlovéniában 56, Olaszországban 18, Horvátországban 14, Ausztriában pedig 8 százalékkal több magyar áru talál gazdára az idén, mint tavaly. Dollárban kifejezve a magyar kivitel értéke Ausztriában volt a legmagasabb, ahol elérte a 389 millió dollárt. Az osztrák piacot követi Olaszország 338 millió, Szlovénia 78 millió és Horvátország 39,2 millió dollárral. Horvátországot kivéve nőtt az import aránya is: Ausztriából 2 százalékkal több, ösz- szesen 627 millió dollárnyi áru érkezett Magyarországra. A kereskedelmi egyenleg az osztrák után már az olasz relációban sem billen Magyarország javára, Szlovénia és Horvátország esetében azonban jóval többet exportálunk, mint ameny- nyit importálunk. A magyar behozatal értéke Szlovéniából 24,9 millió, Horvátországból pedig 18,2 millió dollár volt az első öt hónapban. Az Alpok—Adria térségébe irányuló magyar kivitel növekedésében szerepe van a Magyar Gazdasági Kamara által 1991-ben Grazban alapított Alpok— Adria regionális kereskedelmi irodának is. Az iroda magyar vállalkozók piacra jutását hivatott elősegítse- ni. Vezetője, Sarkadi Károly az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az elmúlt két év alatt több mint ezer magyar cégnek segítettek üzleti partnert találni. Forintos hírek Az Állami Vagyonügynökség eddig 28,98 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. Mintegy 8,44 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy nyilvános értékpapírcsereakciók útján került az ÁVÜ birtokába. Privatizációs értékesítések eredményeként további 16,52 milliárd forint összcímletű kárpótlási jegy jutott vissza az ÁVlí-n keresztül az állam tulajdonába. A jövő évi brazil kávétermés több mint 40 százalékát pusztította el az utóbbi egy hónap két fagyhulláma — közölték hivatalos brazil források. Az AP jelentése alapján a világ legnagyobb kávétermesztő országa a korábban jövendölt 26,5 millió zsáknyi helyett 15,5 milliót takarít majd be. (Egy zsáknyi kávé = 60 kilogramm.) Európai, azon belül is közép- és kelet-európai terjeszkedést tervez az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalata, az Abu Dhabi National Oil Company (AD- NOC). A delegációvezető Nádin Najim elmondta, hogy a cég 1973-ban kezdte meg a kenőolajok gyártását először amerikai li- cenc, később saját fejlesztés alapján. Legnagyobb piacuk Amerika, Ázsia és Afrika. Egy éve vannak jelen az európai piacon, Görögországban nyitottak először képviseletet. Az EBRD 24 millió dollár pénzügyi csomagot hagyott jóvá egy cseh kábeltelevíziós társaság számára szolgáltatása bővítésére. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a Kabel Net cégben 14,8 százalékos részesedést szerez közelebbről nem ismertetett ösz- szegért. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Alpok—Adria együttműködés Nőtt a kivitel
