Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-27 / 174. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 27., SZERDA Beszélgetés Csizmadia Lászlóval, a KDIB új elnökével A lokálpatrióták sokat segíthetnek az idegenforgalom fejlesztésében Csizmadia Lászlónak, a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola főigazgatójának a személyében néhány nap óta új vezető (elnök) áll a Dunakanyar-régió és a Börzsönyvidék idegenforgalmának koordinálásával foglalkozó Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság élén. — Ötvenhét éves va­gyok, s amióta kinőttem az iskolapadból megszakítás nélkül az idegenforgalom, a vendéglátás területén dolgo­zom. Jelenlegi munkakö­römbe, a Kereskedelmi Vendéglátó és Idegenforgal­mi Főiskola főigazgatói posztjára egy évvel ezelőtt kerültem, s intézményveze­tői feladataim mellett okta­tok is: az idegenforgalom­mal és vendéglátással kap­csolatos managementisme- reteket adok át a főiskola hallgatóinak — mondta la­punk érdeklődésére a szá­mos vendéglátóipari szak­mai képesítéssel, valamint ELTE-én szerzett jogi-ál- lamigazgatási diplomával, doktori címmel rendelkező Csizmadia László. — Pest megyében, Piliscsabán élek, ahol immáron négy éve tagja vagyok az önkor­mányzati képviselő-testület­nek. Emellett a megyei köz­gyűlésben is van közigazga­tási feladatom: a külügyi és idegenforgalmi bizottság­ban tevékenykedem — tette hozzá. Az államnak segítenie kell — Gondolom megfogalma­zott önmaga számára vala­miféle vezérelvet a KDIB- ben való munkájához. — Sokakkal együtt val­lom, hogy az indegenforga- lom területén az egyes tele­pülések önkormányzatainak kell a munka dandárját vál­lalni: olyan feltételeket kiala­kítani, hogy úgy a más hazai településekről, illetve kül­földről érkező vendégek, mint a helybéliek jól érez­zék magukat az irányításuk alatt álló városban, faluban. Ehhez a településük értékeit jól ismerő lokálpatrióták, a helyi vállalkozók tapasztala­taim alapján hathatós segítsé­get tudnak nyújtani. — Mint szinte minden­hez, a színvonalas idegenfor­galom feltételeinek biztosítá­sához is sok-sok pénzre van szükség... — Természetesen. Jóma­gam úgy gondolom, hogy a turizmus, az idegenforga­lom terén a szükséges anyag­iak előteremtésében az álla­mé kell, hogy legyen a fősze­rep, kiegészítve az egyes te­lepülések erre a célra szánt keretét, illetve a helyi vállal­kozóktól kért és kapott, adó formájában a települések kasszájába kerülő hozzájáru­lását. Eseménynaptár a programokra —- A KDIB jövőbeni munkájá­val kapcsolatban milyen ter­vei vannak? — Megtartva szervezeti felépítését, vagyis a hatáskö­rébe tartozó kisebb régiók idegenforgalmát koordináló területi, illetve egyes részlet- kérdésekkel (sporttal, környe­zetvédelemmel ...) foglalko­zó szakmai bizottságait, csak­úgy mint eddig, a jövőben is az lehet a fő feladata, hogy közreműködjön a hozzá tarto­zó 66 település rendezési ter­veinek kidolgozásában, az Idegenforgalmi Alap éves tá­mogatási keretének pályázati rendszerben történő szétosztá­sában. Emellett ezután évről évre össze kellene állítania egy a Közép-Duna-vidék ide­genforgalmat vonzó rendez­vényeit felsoroló esemény- naptárt. — A TOUR1NFORM iro­dahálózat bővítése nem szere­pel az elképzelései között? — Természetesen szere­pel. A váci és a szentendrei iroda mellett véleményem szerint a Zsámbéki-medencé- ben, Gödöllő térségében, Rét- ságon, számos más helyen is nyitni kellene TOURIN- FORM-irodát. A gyalogos turizmusé a jövő — Az idegenforgalmi szem­pontból frekventált területek, például Szentendre, Viseg- rád, Vác környéke mellett vannak kevésbé látogatott kis térségek is a KDIB-hez tarto­zó országrészben... — Vannak bizony: minde­nek előtt az Ipoly-vidéke, il­letve a Börzsöny északi ré­sze, ahol a gyalogos, kerékpá­ros turizmus feltételeinek ja­vításával rendkívüli mérték­ben fel lehetne lendíteni az idegenforgalmat. Hozzáte­szem: a KDIB-hez tartozó Duna-parti települések, a Szentendrei-sziget is el tudna viselni a jelenleginél na­gyobb idegenforgalmat, ami­hez viszont a vízi turizmus hathatós propagálására lenne, lesz szükség. — Ha már a Dunánál tar­tunk, kérem mondja el véle­ményét az előző parlament döntésével szemben egyes vé­lemények szerint végül mégis csak felépítendő bős—nagy­marosi vízlépcsőről... — Előrebocsátva, hogy nem értek az energiagazdál­kodáshoz, a szívemre hallgat­va azt kell, hogy mondjam: ne legyen! Véleményem sze­rint, a Dunakanyar jelentősen veszítene szépségéből, vonze­rejéből ha megépülne a víz­lépcső. — Végezetül még egy kér­dés: nem fél attól, hogy a KDIB vezetésével túlterhelné válik? — Nem, mert úgy érzem, hogy össze fogom tudni han­golni a megyei közgyűlés­ben, a piliscsabai önkormány­zatban, a főiskolán, illetve a KDIB-ben adódó feladatai­mat, melyek nem esnek távol egymástól. Ribáry Zoltán Az aszódi intézet ajánlata Egy év alatt szakmunkások lehetnek Az aszódi fiúnevelő intézet azon környékbeli fiatalok oktatását és képzését szeretné megszervezni szeptem­bertől, akik valamilyen oknál fogva az általános iskolai tanulmányok befejezése után ebből kimaradtak, s jelen­leg munkanélküliek — tudtuk meg Jakab Gézától, a Népjóléti Minisztérium 2. számú Fiúnevelő Intézetének igazgatóhelyettesétől. -> Az oktatás- és a képzés in­gyenes .lenne a környékbeli fiatalok számára, mivel az Európai Üzleti Politechni­kum, illetve a Pest Megyei Továbbképző Központ — elegendő jelentkező esetén — vállalja a tanfolyamok és a szakképzések finanszírozá­sát. A környékről bejáró fia­taloknak csak az útiköltséget kellene megfizetniük saját erőből, ám ehhez is kérhet­nek támogatást a helyi önkor­mányzatoktól. A képzés és az oktatás helyét a fiúnevelő intézet tanműhelye és iskolá­ja biztosítja. A környező települések polgármesteri hivatalai, vala­mint a hivatásos pártfogók már kézhez kapták az intézet körlevelét, ám eddig még csak Ácsáról, Bogról és Do- monyból jeleztek vissza, hogy van igény a szakipari szakmák elsajátítására. A környékbeli fiatalok a többi között szobafestő és fa­ipari gépi fafeldolgozó (gépi bútorasztalos) szakipari szak­mát szerezhetnek egy év alatt. Ehhez heti egy napon elméleti képzésen, öt alka­lommal pedig gyakorlati fog­lalkozásokon kell résztvenni­ük. A szakképzés szeptem­berben indulna, és a fiatalok 1995 júniusában már szak­munkásvizsgát tehetnek. A betanított munkás okle­velet adó szaktanfolyamo­kon hét hónap alatt betaní­tott szerkezetlakatos, továb­bá vízvezeték- és központifű- tés-karbantartó, öt hónap alatt pedig traktoros, illetve hegesztő mesterségekre ké­peznék ki a jelentkezőket. A vállalkozói ügyintézői kép­zésre csak érettségizettek je­lentkezhetnek, s a tanfolyam időtartama is hosszabb: ki­lenc hónap. Lányok részére is tervez­nek fonó, szövő és kerámia­készítő szakipari szakkép­zést, amennyiben megfelelő számú jelentkező akad. A szakmunkás-bizonyítványt ők is egy év alatt szerezhetik meg. Aki még nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát, annak is van esélye, ugyanis a dolgozók általános iskolájában egy évfolyam tananyagából 46 tanítási nap alatt szerezhet annyi ismere­tet, amelyre megkaphatja a bizonyítványt. (tibay) Önerős lakásépítés Jó ütemben haladó építkezés fo­lyik Vácott a 2-es főút mellett, a romosodó zsinagóga tőszom­szédságában: Konopás Ferenc Nógrád megyei építési vállalko­zó és kis csapata egy negyven­négy lakásból álló, többszintes, a földszinten majdan üzletek­nek helyet adó lakóházegyüt­test húz fel Mindszenty Varga Endre építészmérnök tervei sze­rint. Az építkezés önerős; nem az önkormányzat vagy vala­mely vállalat, hanem a majdani lakók kérték fel a ház felépíté­sére a kivitelezőt Vimola Károly felvétele Sikeres volt a jegyzés Kapjanak illetékmentességet az ingatlanalapok Eredményesnek tekinthető a Pillér II. ingatlanalap be­fektetési jegyeinek pénte­ken zárult kárpótlási jegyes jegyzése. Az ingatlanala­pok vagyonszerzési illeték- fizetési kötelezettségének eltörlése érdekében az Al­kotmánybírósághoz fordul a Pillér alapok kezelője — mondta tegnap sajtótájékoz­tató keretében Hangodi Éva, az Állami Vagyonügy­nökség szóvivője. A Pillér Második Ingat­lanbefektetési Alap 2 milli­árd forint össznévértékű be- fektetésijegy-csomagj ának jegyzése — a mérsékelt ér­deklődés miatti egy hóna­pos meghosszabbítással — április 21-étől július 22-éig tartott. Scheuer Gyula, a for­galmazást szervező K and H Brókerház Rt. vezérigaz­gató-helyettese elmondta: ez idő alatt 1,6—1,7 millió forint értékű papírra érke­zett jegyzés. Az igénylők legalább egyharmada volt az alanyi jogú kárpótolt, s a papírok legnagyobb része kisbefektetők kezébe kerül. Mint Kovács Kálmán, az ÁVÜ igazgatóhelyettese el­mondta, a befektetési je­gyek tulajdonosánál, az AVÜ-nél maradó csomagot talán újabb jegyzésen kínál­ják fel, de az is lehet, hogy a társadalombiztosításnak át­adandó vagyonba kerül. A Pillér II. ingatlanportfóliójá- nak feltöltése folyamatban van, ennek befejeződéséig az alap számláján kamato­zik az ÁVÜ-től a befekteté­si jegyekért kapott pénz. A jegyzés utolsó hetét kedvezőtlenül befolyásolta, hogy ekkor jelentek meg azok a hírek, amelyek tudat­ták: a Pillér I. alap augusz­tusra esedékes hozamfizeté­se elmarad, mert az alapnak teljesítenie kell illetékfizeté­si kötelezettségét. A jogsza­bályokba sajnos nem került be az ingatlanalapok illeték- mentessége, holott ugyan­úgy ingatlanforgalmazók, mint az ezzel foglalkozó cégbíróságon bejegyzett cé­gek — hangsúlyozta Hango­di Éva. Az alapnak 16 hó­nap alatt havi 10 millió fo­rintos illetéket kell befizet­nie évi 12 százalékos kése­delmi pótlékkal. Az alapke­zelő ezért az Alkotmánybí­rósághoz fordul, s ha ered­ményt ér el, februárban már 9—10 — ellenkező esetben 4—5 — százalékos hoza- -mot fizet. Forintos hírek A volt Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériu­ma kezelésében lévő Befek­tetésösztönzési Alap Bizott­sága legutóbbi ülésén 206,4 millió forint támogatás oda­ítéléséről döntött. Az összeg­ből az Audi Hungária Motor Kft., a Furakawa Electric Kft., a Keiper-Recaro Gép­kocsi Üléstechnika Kft., a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Rt., valamint a Beuer Hungária Kft. részesedik. Hatvannyolc Nissan jármű­vet vásárolt gépjárműparkjá­nak bővítésére a Nissan Hun­gária Rt.-tői a Pepsi-Cola In­ternational Hungary. Az üz­lettel kapcsolatban Kürti Ist­ván, az eladó cég képviselő­je elmondta: fontos a vállalat számára, mert az év első hat hónapjában csökkent a már­ka forgalma Magyarorszá­gon az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. A felszámolás alatt lévő FÉR Vállalat raktárát bérel­te ki a Délker Budapesten, a Nagyvárad téren, s abban nyitotta meg kedden 1500 négyzetméter alapterületű áruházát. Pénz András, a Délker ügyvezető igazgató­ja elmondta: az épületet két hónap alatt hozták rendbe. A beruházás értéke mintegy 30 millió forintot tett ki, s ezt saját erőből teremtették elő. Hozzávetőleg egymilliárd forinttal meghaladja a befize­tések mértékét az áfa-vissza- igénylések összege Fejér me­gyében, ami azt igazolja, hogy a térségben kedvező gazdasági folyamatok indul­tak el, növekszik a beruházá­sok száma és emelkedik az exportértékesítés. Ez hosszú távon a költségvetéshez való hozzájárulás szempont­jából is kedvező lesz. A Creditanstalt Magyar Álla­mi Értékpapírokba Befekte­tő Alap 10 százalékos hoza­mot fizet befektetési jegyei tulajdonosainak 1994 első féléve után. Az ötéves futam­idejű alap működése első ki­lenc hónapja után 14 százalé­kos hozamot fizetett. Au­gusztus l-jétől az alap ezer forintot fizet ki hozamként, amiből leszámítandó a 20 százalékos forrásadó. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn azért emelte az aktív oldali repokamatokat 31 szá­zalékra, mert mindaddig, amíg a kormány egyensúly- javító intézkedéséi nem konkretizálódnak, nem en­gedhető meg, hogy a keres­kedelmi bankok többlet- jegybankpénz felhasználásá­val finanszírozzák a költség- vetési hiányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom