Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-27 / 174. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JULIUS 27., SZERDA Szomszédolás Gazdag martonvásári program A Csupor-gyűjtemény Gödöllőn A szerzetesi jelmondat hitéből Keressük, ami összeköt Negyedik alkalommal került megrendezésre ebben az évben a Pest megyével szomszédos Martonvásáron a martonvásári napok. Az elmúlt hét végén kezdődő' programsorozaton szereplő résztvevők és az ország, sőt a határainkon túlról idelátogató érdeklődők igazolták a szervezők reményét, mely szerint mára egy kisközösség a legszélesebb nyilvánosság előtt mutatja meg magát. Az első napon a „Ki nyer ma” rádiósvetélkedőt izgulhatták végig, majd az este főprogramja Erkel Eszter önálló koncertje volt a római katolikus templomban. A második napi rendezvények széles skálájára jellemző, hogy a délelőtti teniszversenyt követően az ország minden részéből idesereglett, több mint 1500 nyugdíjasnak tartottak fórumot aktuális egészség- és nyugdíjbiztosítási kérdésekről, országos szaktekintélyek részvételével. Paál Huba, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökének megnyitó és köszöntő szavai után kötetlen, jó hangulatban telt el a délután, a jelenlévők kedvükre válogathattak a szórakoztató programok között, a szemnek-szájnak örömöt okozó ökörsütés, és az üdítő csapolt sör mellett. A fiatalokat este a helyi sporttelepen diszkó várta, amíg a szigeti szabadtéri színpadon Beethoven-koncerten vehettek részt a komolyzene kedvelői, az Állami Hangversenyzenekar előadásában. Nem maradt ki a népzene és a néphagyomány sem, hiszen a helyi Százszorszép gyermek- és felnőtt tánccsoport mellett föllépett a székes- fehérvári Alba-Regia és a Vallemaióból (Olaszországból) érkezett folklórcsoport is. Akinek kedve támadt ellátogatni Martonvásárra a hét hátralévő részében is színes programmal várják. A mai Brunszvik Teréz-em- léknapon minden a gyerekekért és a gyerekeknek szól a játék jegyében. Holnap este a Marica grófnő és vendégei című előadást láthatják az operettkedvelők a szabadtéri* színpadon. Pénteken a Régi Zenei Tábor résztvevői a római katolikus templomban, a Beethoven együttes rajongói a sporttelepi nagyszínpadnál találkoznak. Szombaton„ egész napos búcsúban vehetnek részt, melyet este az Old Boys együttes játéka tesz még színesebbé. A vasárnap folytatódó búcsún túl ünnepi misével, térzenével, az önkormányzati díjak átadásával és az immár 104 éves hagyományra visz- szatekintő Anna-bállal ér véget a martonvásári napok. Mindea Pest megyei vendéget szívesen látnak. (ferenczi) M. Kiss Katalin kiállítása A természet bűvöletében mészetből meríti. Faliképéin, falitálain hullámok fodrozódnak, felhők gomolyognak, levelek bomlanak, virágok nyílnak, madarak szállnak, gyíkok kúsznak. A színek, melyeket alkalmaz, sem különböznek a természet meleg, lágy, megnyugtató színeitől. Különösen illik ez a kiállítás Balatonfüredre, ahol belemerülhetünk a tó végtelennek tűnő kéksége, a tihanyi félsziget zöldje csodálatába, ahol ligetek, rózsakertek, csobogó kutak várják az odalátogatót. M. Kiss Katalin munkáit augusztus 18-ig, hétfő kivételével naponta 14—20 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. (n. i) ___________________,___ S zőnyi-képek Szentendrén Szőnyi István születésének 100. évfordulója alkalmából nagy szabású centenáriumi emlékkiállítás nyílt a Szentendrei Képtárban. A XX. század egyik legjelentősebb hazai festőművészének most 50 táblaképével ismerkedhetnek meg a látogatók. Olyan alkotások is szerepelnek a tárlaton, amelyeket magángyűjteményekben őriznek, és így ritkán találkozhat velük a nagyközönség. Közéjük tartozik egyebek mellett az 1927-ben készült Dunakanyar és a Völgy című alkotás. A Nemzeti Galéria tulajdonában lévő képeket, így a Zebegényi temetés című sajátos hangulatú festményét is megtekinthetik az érdeklődők. A tárlatbemutatóra még visszatérünk. Gödöllőn, Kiskunlacházán — mindkét helyen a művelődési központban —, Budapesten a Mednyánszky- teremben voltak láthatók az utóbbi hónapokban M. Kiss Katalin keramikusművész alkotásai. Legújabb kiállítása a napokban nyílt meg Balaton- füreden a Jókai utca 10. szám alatti Bagolyvári Galériában. Megnyitóbeszédet dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár mondott. A kiállítás mottójául M. Kiss Katalin Petőfi sorait választotta: „Lelkem édes, mély mámorba szédült / A természet örök szépségétül.” A természet bűvöletében alkot. Mint anyagát, az agyagot, témáit is a terFótiak Franciaországban Megtelt a templom, amikor énekeltek A kiválasztott város — Csupor Zoltán Mihály tordasi plébános, érseki tanácsos, szalézi szerzetes számára az Gödöllő': kiválasztotta, hogy halála után ráhagyományozza gazdag, több ezer darabos, muzeális értékeket képviselő' gyűjteményét. Most kiállítást rendeztek Gödöllőn, bemutatva e gyűjtemény egy részét. A megnyitón Gaálné dr. Merva Mária, a gödöllői Városi Múzeum igazgatója felidézte, hogyan került kapcsolatba Csupor Zoltán Mihály Gödöllővel. Az 1970-es években Erzsébet királyné emlékkiállításra készülve itt, tudomást szereztek róla, hogy á Fejér megyei Tor- das plébánosának is vannak Erzsébet királynéval kapcsolatos, sőt, tőle származó tárgyai. Felkeresték, Polonyi Péter, a gödöllői múzeum akkori igazgatója, Varga Kálmán, akkor a gödöllői művelődési központ igazgatóhelyettese, későbbi múzeumigazgató. A plébános úr készséggel adta kölcsön amivel gazdagíthatta a kiállítást, majd annak megnyitójára is eljött. Jó benyomást keltett benne Gödöllő, az itteni muzeológusok, úgy találta, itt tudhatná jó helyen és jó kezekben gyűjteményét. Szerződést kötött a várossal, mely szakemberekre bízta a gyűjtemény felmérését, leírását. A mostani kiállítás létrehozásában is számosán működtek közre, a gödöllői városi múzeum, a művelődési központ munkatársai és mások is. Megnyitóbeszédet dr. Szi- kossy Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese tartott. Mint közgyűjtő polihisztort méltatta Csupor Zoltán Mihályt. Megjegyezte, hogy az összes magyarországi közgyűjtemény magángyűjtők adományain alapszik, ám az idő egyre kevésbé kedvez a gyűjtőknek. A műtárgyak árai a magasba szöktek, az egyház, melynek Csupor Zoltán Mihály szolgálj szegény. Ám az igazi gyűjtőnek a kedvezőtlen viszonyok sem szeghetik kedvét. A kiállítás megnyitó után beszélgetve a plébános úrral, tapasztalhattam, hogy minden tárgynak A falon levó' sétapálcák közt van gróf Tisza István néhai miniszterelnöké is Krekács Róbert felvételei Gémesi György, Gödöllő' polgármestere a város ajándékát adja át Csupor Zoltán Mihálynak megvan a maga története, a maga sajátos útja, mely a. tordasi plébánia egyre bővülő magánmúzeumába vitte. Szívünket talán leginkább megdobogtathatja a kendő, mely Kiss Ernő tábornoknak, az aradi vértanúk egyikének arcát takarta holtában. Láthatjuk Saj- novics János művének, a De- monstrationak — alcíme szerint: Bizonyítása annak, hogy a magyarok és lappok nyelve azonos — eredeti, 1770-es kiadását. Ez azért is érdekes, mert mint Tordas szülöttének, Sajnovics Jánosnak a munkássága indította Csupor Zoltán Mihályt arra, hogy a múltunkban kezdjen búvárkodni. Megragadó a karácsonyfa, mely állítólag az első volt Magyarországon. A XIX. században gyöngyökből készült és a Fes- tetich grófi családé volt. A kiállítás anyaga — mely csak kicsiny töredéke az egész gyűjteménynek — olyan sokrétű, hogy nehéz lenne felsorolni mi mindent tartalmaz. Címszavakban: térképeket, postatörténeti tárgyakat, okmányokat, textíliákat, üveg- és porcelán- tárgyakat, ötvösmunkákat, régi technikai berendezéseket, néprajzi emlékeket, s még sok mást, ami a címszavakba se fér. Ide kívánkoznak a múzeumigazgatónő mondatai a kiállítás katalógusának előszavából: „Egy szalézi papról is szól ez a gyűjtemény, akit mindig Don Bosco, a szalézi szerzetesrend megalapítója karizmája hatott át. A szer- ‘zetesrendek betiltása után elvették tőle az oktatás, nevelés lehetőségét, s Tordas- ra helyezésével a híveket is. O azonban nem adta fel, Don Bosco jelszavát tartotta szem előtt, melyet később házának bejárata fölé is kiírt: Da mibi animas, caetera tolle! Adj nekem lelkeket, s végy el tőlem minden mást! Az Isten háta mögötti magányában, túllépve minden akadályon létrehozta gyűjteményét a semmiből. S szerzett vele lelkeket.” (A kiállítás szeptember 11-ig tekinthető meg a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban.) (nádudvari) A napokban érkezett haza Dél-Franciaországból a fóti katolikus templom negyventagú énekkara. A kórus immáron másodízben járt Saint Symphorien d’Ózonban , a Lyontól nyolc kilométerre fekvő két-háromezer lelket számláló településen. A vegyeskart két hónapja Zsigmond Balassa vezeti, segédkarnagya Kocsis Erzsébet. A társulatot ők is elkísérték a koncertkörútra. A franciák nagy szeretettel fogadtak bennünket — tájékoztatott Sebők Sándor plébános és Szentpéteri Péter a kórus egyik vezetőtagja. Elmondták: főként a magyar zene jó hírnevét öregbítették Lyonban, St. Etien- ne-ben, Le Grand Bomand- ban és Marseille-ben is. Műsorukban a többi között Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveket adtak elő. Kodály Esti dalával, valamint a 114. Genfi zsoltárral különösen nagy sikert arattak. A francia—magyar kapcsolatok szempontjából igen sokat jelentett a kintlétünk — hangsúlyozta Sebők Sándor. — „Az igazi élet” nem a nagypolitika szintjén zajlik. A franciaországi vendégszereplés túlnőtt két kórus találkozóján. Barátságok szövődtek, három kórustag pedig — nyelvtanulás céljából — franciaországi ösztöndíjat kapott — újságolta. A legnagyobb élményünk Marseille-ben volt, ahol a hátunk mögött megtelt a Notre-Dame de la Garde templom, amikor a Halleluját énekeltük — emlékezett vissza Szentpéteri Péter. — Akik hallottak minket énekelni, mindenképpen szerették volna megtudni, hogy kik vagyunk és honnan érkeztünk — mesélte. A koncertekkel egybekötött kirándulás mindnyájunknak igazi élményt nyújtott, ráadásul még a templomunk felújítására is hozA kórus tagjai fellépés előtt Le Grand Bornand-ban. Középen Zsigmond Balassa és Fülöp Gergely tunk haza pénzt. Anélkül, hogy kértük volna őket, vendéglátóink gyűjtést szerveztek a fóti műemléktemplom restaurálására. Szeretném név szerint is megemlíteni Fülöp Gergely atyát, aki a Lyon környéki magyarok pasztorálója, valamint Chas- signeux Philippe-t, az Octa- vium kórus vezetőjét, akiknek igen sokat köszönhetünk — hangsúlyozta a plébános. — Azt szeretnénk, ha két év múlva a francia kórus látogatna el Fótra, s fellépésükkel gazdagítanák az expóra önálló programmal készülő egyházközség műsorát — fűzte hozzá. (t. á.)
