Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-27 / 174. szám
SZUKEBB HAZANK PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. JULIUS 27.. SZERDA Ha kormányváltás, akkor Bős-Nagymaros? Ellenzéki tiltakozás erőműügyben (Folytatás az 1. oldalról) Magyar részről a tárgyalásoknak a jelen helyzetben kizárólag a vízmegosztásról kell folyniuk. Ezt már Farkas Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt szakértője állapította meg, rámutatva, hogy eddig e kényes, ökológiai szempontból rendkívül fontos ügyben hatpárti konszenzussal alakították ki a magyar álláspontot. Ezen nem lát okot változtatni. Annál is inkább, mert a tudományos élet semmi olyan újdonságot, megállapítást nem hozott nyilvánosságra, amely az eddigi, erőművel kapcsolatos álláspontunkat felülvizsgálatra készteti. Sőt Farkas Péter szerint kiemelten fontos lenne, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tovább folytassa szigetközi kutatásait. Ezen hosszú távú ökológiai cél megvalósítására a fennálló pénzkeretből minél többet illenék fordítani. Ma a környezetvédelmi tárca megbeszélésre hívta a különböző környezetvédelmi egyesületeket, csoportokat, beruházókat, kivitelezőket, de az ellenzéki pártok szakértőit nem hívták meg. Ez teljességgel elfogadhatatlan Farkas Péter álláspontja szerint. Szólt arról is, hogy az MSZP programjában az erőművel kapcsolatos kérdésekről egyáltalában nem esik szó, míg az SZDSZ- ében egyértelműen az eddigi politika folytatása fogalmazódik meg. Ez azt jelentheti, hogy a két párt sem jutott volna konszenzusra? A maga részéről a KDNP szakértője az átfogó tájrehabilitáció kidolgozását, illetve kivitelezését tartja a legfontosabb teendőnek. Mind az MSZP, mind az SZDSZ kormánypárti magatartását élesen bírálta Illés Zoltán, ,a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Míg a szocialisták részéről a korábbi erőműpártiak ismételt hatalomra kerülésére, illetve háttérben való tevékenységére hívta fel a figyelmet, addig az SZDSZ-t mély hallgatása miatt marasztalta el. Felhívta rá a figyelmet, hogy semmi olyan új elem nem került nyilvánosságra, ami az eddig kialakított magyar álláspont felülvizsgálatát vagy netán módosítását tenné szükségessé. Magyarország változatlanul alvízi ország, a dunakiliti víztároló feltöltése nem változtat azon, hogy Szlovákia pedig felvízi ország, tehát továbbra is függünk tőlük. Éppen ezért határozottan ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a nemzetközileg is támogatott magyar hatvanhat százalékos víziigényünket a szlovákok kielégítsék. Nemzetközi jogászok véleményét idézve Illés Zoltán leszögezte, felfoghatatlan számára az új kormány kétértelmű megnyilvánulásai a hágai nemzetközi bírósághoz való korábbi fordulásunk felülvizsgálatáról. Szakértőkkel tárgyalva az a vélemény alakult ki benne, hogy jelenleg nem fele-fele esélyünk van a kedvező határozatra, hanem határozottan a mi számunkra billen az igazság serpenyője. Különösnek tartották a sajtótájékoztató előadói, hogy értesülésük szerint a tegnapi kormányülésen felhatalmazást kapott mind Horn miniszterelnök, illetve Kovács László külügyminiszter a további tárgyalásokra a szlovák vezetőkkel anélkül, hogy az ellenzékkel erről konzultáltak volna, és az előtt, hogy egyeztetésre hívták a környezetvédőket. Illés Zoltán ehhez hozzáfűzte, szeretné, ha az új miniszter, Baja Ferenc nem válna Maród Lászlóvá (mint emlékezetes, ő egykori környezetvédelmi miniszterként inkább támogatta, mint akadályozta a beruházást). * Megyénk legérintettebb településének egyik vezetőjét, Zoltai Lajos nagymarosi alpolgármestert is megkérdeztük a bemházás körül kirobbant újabb vitáról. Elmondta, hogy a körgát lebontása tapasztalatai szerint kielégítő ütemben folyik. Jelenleg a sóderkiemelést végzik és ezzel párhuzamosan töltik a medret. A túlpartra vezető csőalagút készen áll. Megítélése szerint a bontást végzők a szigorú szerződési kötöttségeknek megfelelően, gyors ütemben, a határidőt betartva dolgoznak. Munkatársunk azon kérdésére, hogy mit szólnának a helybeliek, ha mégiscsak felépülne az erőmű, elmondta, hogy a nagymarosiak meghatározó érzése a fásultság. 1960 óta tart az áldatlan vita, és ők csak azt szeretnék, ha komoly szakmai érvek alapján születne meg a döntés. Ébbe azt is beleérti, hogy ne csak energiatermelés szempontjából vizsgálják a létesítményt, hanem a hajózás feltételeinek megteremtését is vegyék figyelembe. A legfontosabbnak kétségtelenül ők is a környezetvédelmi szempontot tartják, és félelmük azért erősbödik, mert az építkezésre mindig találtak pénzt, míg a környezetvédelemre nem. Bizonytalanságukat tovább növeli, hogy az expó meg nem tartása esetén elesnének attól a lehetőségtől, hogy akár ők, akár Mohács megkapják a lágy- .mányosi hidat a világkiállítás végét követően. Ennek pillérét most a szárazon fel lehetne építeni. * Nemzetközi tiltakozó megmozdulást terveznek október 22-re a bősi erőműnél — jelentette be Lipták Béla, a Magyar Környezetvédelmi Alap igazgatója az MTI washingtoni irodájához hétfőn eljuttatottt levelében. Németh Zsolt Békés népek éltek a Hallstatt-kultúra korában 2700 éves leletek Százhalombattán >35» — Valószínű, hogy 9H csak a gazdag embe- reket, a vezetőket te- mették halomsírba: a halottat máglyán égették el, s ékszereivel, használati tárgyaival együtt helyezték örök nyugalomra. Fagerendákból építettek egy nagyjából négyszer ötméteres sírkamrát, s ezt egy közel tíz-tizenegy méteres kőgyűrűvel vették körbe. A sírkamrába a használati eszközök és étellel megrakott edények kerültek, a halott maradványait pedig a kamrába vezető folyosón helyezték el, ügyelve arra, hogy ha a szelleme feltámad, kelet felé nézzen, s a felkelő napot lássa meg először. Az építményt aztán betemették, s halmot emeltek felé — mesélt Volport Agnes régész az időszámítátárt sírokból sok-sok érdekes részletet tudtak meg a Hallstatt-kultúra embereiről, de a legértékesebbnek — épsége miatt — a 115-ös halom mutatkozik. Itt három éve kezdte a régészcsoport a munkát, s előreláthatóan még jövő évig is eltart a feltárás. — Aprólékosan és óvatosan kell dolgoznunk, hiszen 2700 éves építményt ásunk ki a földből — magyarázta Volport Ágnes. — Ä fából készült tárgyak szinte szétporladnak a kezünk között. Tulajdonképpen a kőgyűrűt kellett volna először letisztogatnunk, de már annyira kíváncsiak voltunk, hogy nekiláttunk a sírkamra feltárásához, s mindannyiunk csodálkozására egy meglepően épen maradt építményHalomsírok Érden és Százhalombattán Festett urna a 117. halomsírból sunk előtti hetedik században ezen a tájon élők temetkezési szokásairól. A százhalombattai halomsírok feltárását tíz éve kezdték el. Ezekről a közel 4-5 méteres halmokról kapta a város a nevét. Az eddig felre bukkantunk. Ez már csak azért is furcsa — mondta —, mert ezeket a sírhelyeket már építésük után pár évvel is fosztogatták az ékszerekért, s később még többen fenték a fogukat az eltemetett értékekre. — Milyen leletekre bukkantak a tízéves halomfeltárás alatt? — Rengeteg olyan törmeléket találtunk, ami mozaikdarabja a Hallstatt-kultúrá- nak — válaszolta. — A 114-es sírhalomban rábukkantunk egy vadkanagyaras vaszablára. Találtunk vasból készült késeket, soksok edénytörmeléket, bronzból készített égett ékszermaradványokat. Az edények rosszul égetett, többségben kifejezetten a temetésre készített eszközök voltak. Az edényeket piros és fekete színnel festették, csak ezzel a két színnel dolgoztak. A kutatás során agyagból készített állatfejek is előkerültek. Az ásatáson szünidős diákok és a régészkedéshez kedvet érző felnőttek dolgoznak együtt a szakemberekkel — Fegyvereket találtak a sírokban ? — Érdekes módon, nem — hangzott a válasz. — Csak késekre akadtunk rá, s arra következtettünk, hogy békés nép volt a Hallstatt- kultúra embere. — Mire keresik a választ kutatásaik során? — Rengeteg dolgot nem tudunk még. Nem tudjuk, hogy a gazdagok és a szegények minden esetben külön temetkeztek-e, vagy hogy a férfiakat külön temették-e a nőktől. Még arra sem sikerült fényt derítenünk, hogy ezek családi sírhelyek, vagy esetleg gazdagoké, valamilyen vezetőegyéniségeké voltak. Sőt azt se tudjuk igazán, hogy egy embert temettek a halomba vagy többet. — Mi történik azokkal a halmokkal, amelyeket már feltártak? — Ha befejeztük a munkát, visszatemetjük a sírokat és újraépítjük a halomformát. A feltárt leleteket restauráljuk, s utána a százhalombattai matricamúzeumba kerülnek. — A 115-ös ' halom feltárása után melyik sírhelyet szemelték ki a követkézéinek? — Ez az utolsó munkánk Százhalombattán — mondta. — Az elmúlt tíz év alatt számtalan dolgot megtudtunk. A többi érintetlen halmot szeretnénk meghagyni, hogy később fejlettebb technikával még nagyobb eredményekkel tárják fel. Egy ásatás — igazság szerint — a kulturális örökséget megsemmisítő tevékenység. Szeretnénk a jövőnek is hagyni ebből az örökségből. Varga Csilla * fialom t> részbe e&íisszáiH; íttóorn O eioosfluh -fiatom O? sfégífény'fsép szersnt fialom lehelen 1-722 a isaimok sofcciiíiM V&'sáttyi J tftlsfiérösén \ •
