Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-27 / 174. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 27., SZERDA Megkérdeztük Mit jelent a jel a Mátyás-templom falán? A múlt héten ismeretlen tettesek bombamerényletet követtek el nemzeti büszkeségünk, a Mátyás-temp­lom ellen. A templom falán hevenyészett kivitelben, de azért jól azonosíthatóan látható volt négy egymás­nak hátat fordító C betű. A rajzoló a fal kövei által adott keresztbe igyekezett azokat belerajzolni. Mit jelent e titokzatos jel a templom falán? — kérdez­tük Horváth Lajost, az Országház fólevéltárosát. A Szekeres—Agoston-találkozó Az MSZP támogatja az autonómiát Az újonnan hivatalba lépett koalíciós kormány áttekinthe­tővé kívánja tenni a határon túli magyarság szervezetei­hez fűződő politikai, kulturá­lis és pénzügyi kapcsolatokat. Azt szeretné, hogy az adomá­nyozók és a felhasználók egy­aránt pontosabb képet kapja­nak a támogatás különféle esz­közeinek elosztásáról. Egye­bek mellett erről beszélt Sze­keres Imre, az MSZP ügyve­zető alelnöke, miután tegnap Budapesten találkozott Ágos­ton Andrással, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnökével. A találkozót követő sajtótá­jékoztatón Szekeres Imre el­mondta: az eszmecserén igye­keztek tisztázni, hogy az MSZP, illetve a kormányzat mit kíván tenni a határon túl élő magyarságért. Ennek^ kap­csán tájékoztatta arról Ágos­ton Andrást, hogy a szocialis­ták támogatják a VMDK auto­nómiakoncepcióját. Szó esett arról is, hogy milyen formá­ban támogathatná Magyaror­szág a vajdasági magyar saj­tót. Ehhez kapcsolódva Ágos­ton András utalt arra, hogy a VMDK-nak nincsenek tájé­koztatási eszközei a Vajdaság­ban, így az ott élő magyar kö­zösség nem ismerheti meg közvetlenül a szervezet törek­véseit. Igen fontos lenne ezért, hogy a VMDK megfele­lő sajtóhoz jusson. Ami a vajdasági magyarok soraiban kirobbant nézetelté­réseket illeti, Ágoston András úgy vélekedett: ez a fajta bi­zalmi válság tragédia az ott élők számára. Ha ugyanis újra' háborús helyzet alakulna ki — amire újabb fenyegető jelek utalnak —„ akkor a ma­gyarság jelenlegi megosztott­sága igen hátrányos lenne. Ez­zel együtt a VMDK elnöke hangoztatta: szervezete nem kívánja kordában tartani a plu­rálissá váló helyi közéletet; párbeszédre törekszik a közel­múltban megalakult Vajdasá­gi Magyar Szövetséggel is. Várhatóan a közeljövőben el­nökségi találkozót tart a két magyar szervezet, hogy tisz­tázzák, ki miként viszonyul az autonómiakoncepcióhoz, amit Ágoston András kulcs­kérdésnek tart. A pénzügyeket illetően Ágoston András hangsúlyoz­ta: a VMDK elfogadja a kor­mányprogramban foglalt tá­mogatási elveket. Vélemé­nye szerint a támogatás leg­fontosabb kritériumai közé tartozik, hogy átlátható le­gyen a pénzek mozgása, va­lóban fenntartható legyen a támogatott tevékenység, és a támogatott szervezet műkö­dése segítse a helyi magyar­ság autonómiatörekvéseit. Kérdésre válaszolva Ágos­ton András úgy fogalmazott, hogy az Illyés. Alapítvány olyan szűrő, amelyen fenn­akadnak a Vajdaságnak szánt segélyek. A Legfelsőbb Bíróság közleménye Legyen független a bírói hatalom! Horn Gyula miniszterelnök és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnökének találkozójá­ról a Legfelsőbb Bíróság a következő köz­lemény közzétételére kérte a Magyar Táv­irati Irodát. „Horn Gyula miniszterelnök tegnap hi­vatalában felkereste Solt Pált, a Legfel­sőbb Bíróság elnökét. A szívélyes légkör­ben megtartott megbeszélésen a kormány­fő — a hatalmi ágak elválasztásának elvé­re tekintettel — hangsúlyozta a bírói hata­lom független működésének jelentőségét. A miniszterelnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke az eszmecsere során egyetértett ab­ban, hogy ezt az új alkotmányban részlete­sen szabályozni kell. Azonosan ítélték meg az igazságügy-miniszter személyzeti tevékenységével és a bíróságok gazdálko­dásával, külső igazgatásával kapcsolatos jogai újrafogalmazásának szükségességét. Solt Pál kifejtette, hogy a maga részéről is támogatja az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács felállítását. Mindketten indokolt­nak és fontosnak tartják, hogy az alkotmá­nyozás folyamatában, valamint az igazság­szolgáltatást érintő törvények előkészítésé­ben a Legfelsőbb Bíróság aktívan részt ve­gyen.” Megőrizni a hitelképességet Az Állampolgári Jogvédő Liga kötelességének tartja, hogy az új Országgyűlés elé is beteijessze javaslatát a lakáshi­telkamatokról rendelkező tör­vény módosítására — hangsú­lyozta Bányai Péter, az Állam- polgári Jogvédő Liga elnöke azután, hogy tegnap a Képvise­lői Irodaházban egyórás esz­mecserét folytatott Lamperth Mónikával, az MSZP frakció­vezető-helyettesével . A szocia­lista politikus asszony mindeh­hez hozzátette: e témában szakértői szinten már folya­matban vannak köztük a tár­gyalások. Olyan megoldást ke­resnek, amelynek eredménye­ként nem kerülnek nehéz hely­zetbe mindazok, akik eddig tel­jesítették az előírásokat. Javaslatokat várnak A művelődési és az igazság­ügyi miniszter közös felhívásá­ban azzal a kéréssel fordult va­lamennyi érintett szakmai szer­vezethez, hogy a törvényelőké­szítő bizottság címére — az Igazságügyi Minisztériumba —- augusztus 3-ig juttassa el a szabad rádiózásról és televízió­zásról szóló törvényjavaslat ki­alakítandó koncepciójával kap­csolatos véleményét. Erről a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium sajtóirodája tájékoz­tatta tegnap az MTI-L A felhívás szerint a szűk ha­táridőt a törvény mielőbbi meg­születéséhez fűződő közös ér­dek indokolja. A törvény-elő­készítő bizottság minden észre­vételt igyekszik majd hasznosí­tani. Valamennyi korhadtnak bizonyult? Bevégeztetett a fairtás Bagón Bagón, a Malom-tó kiszá­radt medrében nem szüne­telnek a leendő benzinkút építésének előkészítő mun­kálatai. Amikor első lépés­ként megkezdődött a meder­ben lévő fák kivágása, nagy felháborodást váltott ki a környéken élőkből. Egy hét­tel ezelőtt lapunk is foglal­kozott az esettel, ám azóta sokat változott a helyzet. Többek között annyiban, hogy már nem irtják a fá­kat. Ugyanis nem maradt. Hivatalos részről annak idején a polgármesteri hiva­tal műszaki előadója el­mondta: csak az elpusztult fákat vágják ki. megelőzen- dően az esetleges balesete­ket. Igaz, hogy valóban vol­tak elhalt, korhadó fák. Tény az is, hogy volt közöt­tük olyan, amelyik az útra dőlt, s akár súlyos tragédiát is okozhatott volna. Meg­erősítette ezt a szemben lakó Tímár Domokos is: megtörtént, egyszer. Szerin­te egyébként szerencsére, hogy a házát betonkoszorú erősíti. — Óriási itt a forgalom — mondta —, s ha jön egy- egy kamion, a ház egészét megrázza. A régi vízimalom helyé­re tervezett benzinkúttal szomszédos telek Katona Ferencé. Ő mindeddig sem­milyen hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy mi lesz jövőben a telke mellett. Katona Ferenc több mint két évtizede erdész, szakma­ilag elitéli a bagi nagyszabá­sú fakivágást. — Itt nőttem fel, isme­rem a helyet. Azt is tudom, hogy mit jelent a fák kivágá­sa. A Malom-tónál volt kö­rülbelül négy-öt köbméter­nyi irtásra érett fa. Több, mint százhúsz köbméter­nyit vittek el a teherautók. A Malom-tóval szemben lakókat rriár nehezebb fag­gatni, mint első alkalom­mal. — Ne tessék több ri­portot csinálni — hangzik feleletül a feltett kérdésre. Mint mondják: nem félnek. Ám minek beszéljenek, ha itt úgyis benzinkút lesz. Kis­sé furcsa, hogy milyen ha­mar feladták a jó levegőért és a csendért folytatott har­cukat. Több dologról szerettük volna megkérdezni a falu polgármesterét, Jamrik Lász­lót is. Például arról, hogy mi­ért fontos Bagón egy benzin­kút létesítése, hiszen tíz kilo­méteres körzetben több is üzemel. Vagy arról: miért nem hívott össze falugyűlést az ügyben, ha még január­ban több mint félszáz aláírás­sal tiltakozás született a kút terve ellen. Jó lenne tudni azt is, hogy ki mondott véle­ményt a kivágandó fákról: ez rossz, lehet irtani, ez pe­dig jó, nem szabad vágni. Első ottjártunkkor — bár je­leztük érkezésünket — a község vezetője nem ért rá fogadni minket. Másodszor­ra — még a hivatalban dol­gozók számára is váratlanul — szabadságra utazott egy hétre. Az ő véleményét tehát hiába kérdeznénk: nincs ki­től. Egyébként a két héttel ez­előtti helyzet a maihoz ké­pest idillikus, hiszen a tó medre most teljesen csu­pasz. Már csak a földben maradt csonkok sora mutat­ja: itt valaha fák nőttek, s rajtuk madarak énekeltek. Nádai László Még vannak fák a kiszáradt mederben — noha már csak kivágva •ti Bár patkányt sem találtunk, de a csonkokon már a ma­darak sem fészkelhetnek Krekács Róbert felvételei — A cirill írás sz-betűs jelcsoportjának feloldása a következő: „Santo sloga sprasava Sorbinu”. Jelenté­se: „Csak az egység ment­heti meg a szerbet” — kezd­te válaszát Horváth Lajos. — A Balkánon már több év­százados volt a török ura­lom, mikor az idő a XIX. századhoz érkezett, mely­ben Európa klasszikus és újabb nemzetei ébredezni kezdtek. Valószínű, hogy ekkor született a szerb egy­ség jelszava, melynek éle akkor egyértelműen a török hódítás ellen irányult. Ez akkor igazságos törekvés volt. A több mint ezeréves szerb nép saját államot akart magának, hiszén fé­nyes, dicsőséges, bár szo­katlanul véres középkori múltjára tekinthetett vissza. A múlt században a szerb honleányok és honanyák édes-bús dalokat, vagy ép­pen harciasabbakat énekel­getve hímezték, horgolták, varrták ezt a jelcsoportot, mely kereszt által négy me­zőre osztva az igazi. A ke­reszt természetesen a görög­keleti kereszténység jelké­pe a muzulmán vallás ellen­téteként. A népi motívum­ként induló, bár mélyen a múltban gyökerező jelcso­port azután az SHS (Szerb—Horvát—Szlovén) királyság jelképeire és címe­rére is felkerült, monarchi- zálódott. A szerbek által az I. világháború végén megte­remtett délszláv egységen munkálkodtak különböző il­legális, félillegális terror­szervezetek is. Megemlít­jük az Ifjú Szerbia, a Fekete Kéz és az Egység vagy Ha- 'lál nevű terrorcsoportokat, melyek közül egyik sem volt ártatlan Ferenc Ferdi- nándnak, az Osztrák-Ma­gyar Monarchia trónörökö­sének a meggyilkolásában. A szerbek által összevert ju­goszláv egység, mely több népet, olyanokat is, akik nem szlávok, foglalt magá­ban, a napjainkban a sze­münk láttára bomlott fel iszonyatos szenvedéseket hozva ezekre a népekre. A jelenlegi balkáni körülmé­nyek ismeretében elképesz­tően irreális, csupán az ön­magáért való terror termé­szetével magyarázható a Mátyás-templom ellen elkö­vetett bombarobbantás és a szerb egység jelképének fel­rajzolása a falra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom