Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-27 / 174. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. JULIUS 27., SZERDA Súlyos lőtéri baleset Négyen meghaltak (Folytatás az 1. oldalról) A hétfői, négy halálos ál­dozatot követelő honvédsé­gi baleset három súlyos sé­rültjének állapota a körül­ményekhez képest kielégítő — közölte a Magyar Távira­ti Irodával Erdélyi Lajos, a' HM sajtószóvivője tegnap. Ä győri Katonai Kórház­ban ápolt, súlyosan sérült honvéd bal lábát a sérülé­sek miatt amputálni kellett. A Budapesti Katonai Kór­házban fekvő két súlyos sé­rült sorkatona általános álla­pota rendezett. A könnyeb­ben sérülteket ellátták, ki­elégítően érzik magukat. A baleset körülményei­nek kivizsgálását a Győri Katonai Ügyészség szakér­tők bevonásával tovább folytatja. Ezzel párhuzamo­san a Magyar Honvédség parancsnoka is vizsgálatot rendelt el az előzmények megállapítása, a szerencsét­lenségben közreható embe­ri és technikai tényezők fel­derítése érdekében, hogy ez­zel is elejét vegyék a hason­ló baleseteknek. A szóvivő elmondta, hogy a honvédelmi minisz­ter egyenként 100, a Ma­gyar Honvédség parancsno­ka pedig 50-50 ezer forint gyorssegélyt utalt át az el­hunytak hozzátartozóinak. A Magyar Honvédség Szo­ciálpolitikai Alapítványá­nak kuratóriuma gondosko­dik a baleset súlyos és köny- nyebb sérültjeiről is. A Magyar Honvédség a tragédia áldozatait — Krá- nitz Antal századost, Plesz- kán Károly őrmestert, Tor­dái Tibor honvédet és Papp László honvédet — saját ha­lottjának tekinti. A végtisz­tesség megadásáról — kato­nai tiszteletadás mellett — a hozzátartozókkal közösen döntenek. Szervezet a hírközlés ellenőrzésére Nem ért véget a médiaháború (Folytatás az 1. oldalról) Boross Péter a sokak által nehezményezett kinevezé­sekkel kapcsolatban elmond­ta továbbá: súlyos hibának tartja, hogy a két közszolgá­lati médium élére nem kívül­álló, de hozzáértő, hanem a rádió és a televízió demorali- záltnak mondható belvilágá­ból érkező személyiségek ke­rültek. — Az MDF fontolgatja egy olyan társadalmi szerve­zet létrehozásának kezdemé­nyezését, melynek a közszol­gálati médiumok hírközlésé­nek, pontosabban hírközlé­sük objektivitásának folya­matos ellenőrzése lenne a fel­adata — közölte a politkus. A sajtótájékoztatón Bo­ross Péter szót ejtett a terve­zett, de bizonyos jelek sze­rint veszélybe került 1996-os budapesti expó esetleges el­maradásának várható követ­kezményeiről, valamint a fo­lyamatban lévő bankprivati­zációról is annak kapcsán, hogy egy a napokban napvi­lágot látott hír szerint a Ma­gyarországi Soros Alapít­vány névértéken fel kívánja vársárolni az Országos Taka­rékpénztár részvényeinek egy igen jelentős hányadát. Az expó esetleges elmara­dásával kapcsolatban a volt miniszterelnök úgy fogalma­zott, hogy Magyarország kül­földi megítélésének nem ten­ne jót a világkiállítás lefújá­sa, az OTP privatizációjáról pedig kijelentette: nem előnyös, hanem kimondot­tan hátrányos lenne, ha a So­ros Alapítvány résztulajdon­ná válna. (r. z.) Újabb elbocsátások Debütált a kormányszóvivő Horn Gyula miniszterelnök — a Miniszterelnöki Hiva­tal közigazgatási államtitkára javaslatára, 1994. július 27-ei hatállyal — Forró Evelynt, a Miniszterelnöki Hi­vatal helyettes államtitkárává, egyben kormányszóvivő­vé nevezte ki. Az újonnan hivatalba lé­pett kormányszóvivő, Forró Evelyn, Hóm Gyula minisz­terelnök és az EU-nagykö- vetek találkozóján debütált. A nemzetközi politikai esz­mecsere után terveiről, el­képzeléseiről kérdezte á szó­vivő asszonyt az MTI mun­katársa. — Fantasztikus lehető­ségnek tartom kormányszó­vivői megbízatásomat; 22 évig ültem a másik oldalon. Azt hiszem, tudom mi az, amit a sajtó vár a politikai vezetőktől: kíváncsisága, in­formációéhsége kielégíté­sét. Kormányszóvivői tisz­temben ebben próbálok se­gíteni az újságíróknak — mondta Forró Evelyn. A várható átszervezések­kel kapcsolatban elmondta: a kormány takarékosságot ígért, amit a szóvivőnek is tiszteletben kell tartania. Már a Nemzeti Tájékoztatási Iroda (NTI) megszűnésével kezdetét vette a szervezeti át­alakulás. Jelenleg 40—45-en tartoznak a kormányszóvi­vői iroda, illetve a sajtóiro­da, valamint a volt NTI gár­dájához. Ebből Forró Evelyn számításai szerint 15, legfel­jebb 20 ember marad a tájé­koztatás szolgálatában. Át­szervezések, ésszerűsítések várhatók. A jelenlegi hierar­chia szerint Forró Evelyn ve­zeti majd a kormányszóvivői irodát és felügyeli a kor­mány sajtóirodáját. Segítség a vállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról) — Á kisvállalkozók számára nagyon lényeges — mondta Surján László —, hogy mi­nél szélesebb körű nemzetkö­zi kapcsolatokkal rendelke­zzenek. A nemzetközi forga­lomban való részvétel ugyan­is nem csak a nagy cégek elő­joga. Hasznos lehet a kisbe­fektetők, illetve a kis és köze­pes cégek számára is. Ezek a vállalkozások egész Nyugat- Európában sajátos egyesüle­tekbe, szövetségekbe, kama­rákba szerveződtek, ám az említett szervezeteknek nin­csenek kialakutlt, folyamatos kapcsolatai a magyar vállal­kozók hasonló szerveződései­vel. Mi ahhoz kértünk politi­kai segítséget a CDU-tól, hogy az ilyen kapcsolatterem­tésekben részt vehessünk. A magyar vállalkozókat kiküld- hessük tanulmányútra, illet­ve az előbb mondott kapcso­latteremtés céljából is. Né­met részről készséggel fogad­ták az ötletet, s reméljük, hogy már az ősz folyamán meg tudjuk szervezni az első utakat. S ezek egyébként pi­acbővítést is eredményezhet­nek egy-egy kisvállalkozó számára. — Milyen feltételeknek kell ehhez megfelelni? — Nem foglalkozunk az­zal, hogy bármilyen módon is válogassunk a jelentkezők között. Rendkívül széles ská­lában lehet gondolkodni. Adott esetben a munkanélkü­liség kezelésének szempont­jából is lehet kitörési ponto­kat keresni. Magyarorzságon egyébként él még egy, talán népinek is nevezhető kultú­ra- és hagyományrendszer, amely Nyugat-Európában ép­pen most jön ismét divatba. Értem ezalatt például a fo­nott bútorok készítését, a ter­mészetes anyagokból előállí­tott tárgyakat. Ezekhez vi­szonylag alacsony iskolázott­ság is elegendő, ám az egy­fajta népi hagyomány ismere­tével értékessé tehetők. Ez persze csak egy aprócska elem, s innen indulva a leg­bonyolultabb műszertechni­káig bármi szóba jöhet. Meg fogjuk keresni azon vállalko­zókat, akik érdeklődnek ilyenfajta üzletpolitika és pi­ackutatás iránt, s terészete- sen a vállalkozók is keresse­nek minket. Ezáltal színesíte­ni tudjuk a magyar-német gazdasági kapcsolatokat is. A CDU—KDNP megbe­szélésekről szólva Surján László elmondta: pártja az önkormányzatok szerepét kü­lönlegesen fontosnak tartja, hiszen modem társadalom el­képzelhetetlen a lakosság megfelelő közigazgatása nél­kül. Ennek kapcsán a német testvérpárt segítséget nyújt a jelöltek és a majdani befutot­tak képzésében. A KDNP je­lenleg legfontosabb feladatá­nak az önkormányzati válasz­tásokra való felkészülést tart­ja — szögezte le a párt elnö­ke. Az elmúlt négy évről szól­va a volt népjóléti miniszter kijelentette: tárcája „ellen­szélben” is teljesítette, amit kellett. Mint mondta, a társa­dalmi béke záloga a megfele­lő szociális ellátás, s ez a ma: gyár gazdaság lehetőségei­hez képest az eltelt ciklusban bőséges volt. (nádai) Horn-kérelem Magyarország stratégiai célja, hogy teljes jogú tag­ságot kapjon az Európai Unióban, legkésőbb az évezred végéig. Jó lenne, ha a tárgyalások erről már 1996-ban, de legkésőbb 1997 elején megkezdődné­nek. Egyebek mellett erről beszélt Horn Gyula kor­mányfő, amikor hivatalá­ban fogadta az EU-tagor- szágok budapesti misszió vezetőit. Hóm Gyula ismé­telten leszögezte az EU- nagykövetek előtt: Magyar- országon szóba sem került az Európai Unióval kötött társulási szerződés újratár­gyalása. A miniszterelnök szorgalmazta az úgyneve­zett PHARE-segélyprog- ram elveinek és tartalmá­nak megújítását. Egyben ja­vasolta: az Európai Unió nyújtson Magyarország szá­mára olyan pénzügyi támo­gatást, amely segítené, hogy az ország eleget tehes­sen a csatlakozásból faka­dó követelményeknek. Pakisztán készül az expóra Pakisztán kormánybiztost nevezett ki, hogy irányítsa az ország előkészületeit az 1996-os budapesti expóra. Ezzel kilencre nőtt azon or­szágok száma, amelyek már a világkiállítás szervezésé­nek kormányzati felelősét is megnevezték — közölte az MTI-vel tegnap a Világkiál­lítási Programiroda. A keleti ország expóbizto­sa Tahir Shaikh, a Pakisztá­ni Export Szervező Iroda ve­zérigazgatója lett. Surján László szerint a vállalkozók támogatásával színe- síthetök a német—magyar gazdasági kapcsolatok Krekács Róbert felvétele Amerikából jött segíteni • • Összefogás a Mátyás-templomért Ötmillió forinttal kíván segíteni a Környezetvédelmi Minisztérium a Mátyás-templom helyrehozatalán — tudtuk meg Slosszer Attilától, az esztergom—budapesti érsekség főépítészétől. Tegnap délelőtt került sor a megállapodás aláírásá­ra Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter, illetve Paskai László bíboros, prímás, Esz­tergom—Budapesti érsek részéről. A társadalmi összefogást mutatja, hogy rengeteg ma­gánszemély is felkereste a templomot, hogy segítsen valamilyen módon. A temp­lomot ért merénylet hírét meghallva Amerikából uta­zott haza egy fiatalember (szakmája szerint üveges), hogy munkájával segítse a helyrehozatalt. V. Cs. * A közelmúltban történt há­rom robbantás vizsgálatá­val több szervezet — polgá­ri titkosszolgálatok, határőr­ség, vám- és pénzügyőrség, rendőrség foglalkozik. Te­* Uj demokráciánk Bár az elektronikus média nem olyan hangos a tisztogatás­tól, mint amilyen hangos volt a nem tisztogatástól, azért jó ha tudjuk, igenis megkezdődött azoknak az embereknek a lehetetlenné tétele, akik az elmúlt négy esztendő rendszer- változtató politikája mellé álltak. Az 1990-es választások után a média — köszönhetően az elnököknek, kiket a köz- társasági elnök úr lelkiismereti okokból nem mentett fel — egységes volt, azaz egyetlen egy célt tűzött maga elé, lejárat­ni a parlamentális demokráciát, lejáratni Magyarországot, lejáratni a magyar nemzetet, még szélesebb körben, mint azt bármikor is elkövették olyanok, akik idegen hatalmak támogatásával működtek hazánkban. Aztán látván ezeket az ízléstelen és nemtelen támadásokat, egy szűk csoport csak-csak elérkezettnek látta az időt, hogy a töménytelen hazugsággal szemben megpróbálja kimondani az igazsá­got, ami, lássuk be, nem volt könnyű feladat, hiszen a rend­szerváltoztató politika egyben életszínvonal-csökkenést ho­zott egy nem kis csoport számára. Ezekre alapozott az a tár­saság, amelyik a rendszerváltoztatást nap mint nap a sár­ban hempergette meg, s olyannyira sikeresen tették nyilván az egymás között jól egyeztetett dolgukat, hogy egy bizo­nyos idő elteltével a magyar nemzet azt hitte, Csúcs László egy megátalkodott gonosz bürokrata, holott pusztán a leg­hangosabb hazát, nemzetet sárba forgatókat távolította el a mikrofonoktól. Akik e hazugokkal szemben szót emeltek, azok most kényszerülnek távozni, s fájdalom, a magyar nemzet egyáltalán nem szolidáris velük. Olybá tűnik, mint­ha azt hinnék, mindez így természetes. Ami ezekben a na­pokban az elektronikus médiában mint tisztogatás zajlik, az — biztos vagyok benne — egyszer mint legújabb kori történelmünk legnagyobb szégyene fog gyökeret verni a nemzet tudatában. Hogy mikor lesz ez a pillanat? Nos, az a hatalmon lévők étvágyától függ, vagyis annál korábban, mi­nél több helyre állítják oda azt a brancsbelit, aki képtelen lesz leplezni a mikrofon, illetve a kamerák előtt, hogy sem Magyarországhoz, sem a magyar nemzethez, sem a ma­gyar kultúrához semmi köze nincsen. Lehetetlen, hogy ezt majd az emberek ne vegyék észre, hiszen máris suttognak, beszélnek, méltatlankodnak: az elmúlt négy évben a de­mokrácia nem úgy szólt, ahogyan most szól. (Vödrös) vékenységük összehangolá­sára, az ORFK kezdeménye­zésére operatív bizottság jött létre. Ä koordinációs bi­zottság a közeli napokban tartja meg egyeztető ülését. Bár a nyomozás nagy erők bevetésével zajlik, a rendőr­ség egyelőre nem tud új in­formációkkal szolgálni. A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság kéri mindazok jelentkezését, akik 1994. jú­lius 23-án 04 óra 45 perc­kor történt Mátyás-templo­mi robbantáskor a templom­nál, illetve annak kömyé-' kén tartózkodtak, és felvilá­gosítást tudnak adni olyan személyekről, akik fényké­peztek. Várják annak a fiatal pár­nak a jelentkezését is, akik ebben az időben a Halász- bástyán sétáltak, illetve akik 1994. július 22-én, pén­tek este a Mátyás-templo­mot vagy az ott lévő bohó­cot fényképezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom