Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-26 / 173. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚLIUS 26., KEDD J Szeptembertől újra látogatható 1874—1896 között építették újjá Felújítják az ócsai műemlék templomot Ócsán jártunk, hogy megtekintsük az Árpád-kori, XIII. században épült templomot, illetve a lassan befejeződő helyreállítási munkálatokat. Ez a kéttornyú, mintegy 760 éves, erődítményszerű templom nemcsak Pest megyének, de az országnak is nevezetes építménye. A XVI. században a református egyház tulajdonába került, azóta többször felújították: a mostani felújítás előtt a templom alatt és környékén feltárási munkák is folytak. A templom múltjáról, és a felújítási munkákról kérdeztük Papp László tiszteletes urat, a templom lelkészét és Demján László mérnök urat, aki mint létesítményfelelős, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről irányítja az itt folyó munkákat. A szakemberek az utolsó simításokat végzik a főhajóban, s már folyik az ódon orgona hangolása, valamint a padok és egyéb bútorzat beállítása. Az átadásra, illetve a hangversennyel egybekötött hálaadó istentiszteletre szeptember utolsó vasárnapján kerül sor — Tiszteletes úr, mikor kezdődött és várhatóan meddig tart a templom felújítása? — A ’80-as évek közepén kezdődött a munka, amelynek első szakasza a feltárás volt. A templomnak és közvetlen környékének a talaját ásták, tárták fel olyan mélységben, hogy ráakadtak a templom építése előtti, az Árpádkor elejéről származó, döngölt alapú, úgynevezett gödörház fundamentumára és kemencéjére, amelyben még ott volt a hamu is. A templom tulajdonképpeni helyreállítása ’89-ben kezdődött. Nem csak műemlék Az átadási határidő többször módosult, a legújabbat augusztus végére tűzték ki, ez talán tartható. Mi, az ócsai reformátusok mindenesetre szeptember utolsó vasárnapjára tervezzük az átadási ünnepséget. — Milyen a templom lelkésze, hogy van megelégedve a helyreállítási munkákkal? — Az egyik baj az, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, amely az itt folyó munkálatokat végzi, a templomot műemlékként, és csakis műemlékként kezeli, pedig ez élő, működő templom, a hívők százai töltötték meg minden vasárnap a munkák megkezdése előtt. Az OMVH az ülőhelyek számát az eredeti 560 helyett annak töredékére akarta csökkenteni, mondván, hogy műemlék templomba nem kell annyi ülőhely. Hosszas egyezkedés után sikerült 350 ülőhelyet „kialkudnom”. Aztán a templomudvarra bevezető kaput olyan keskenyre készítették, hogy a krinolinos menyasszony az esküvőre csak a vőlegényét hátrahagyva vagy előreengedve tud be-, illetve kilépni. A templom udvarának a világítása is megoldatlan. Két nagyon exkluzív és nagyon drága lámpa világítaná meg a járdát jobbról- balról a templom ajtaja előtt, ha adna elég fényt: képzelje el, hogy karácsonykor, este, a kivilágított templomból a hívek egy majdnem sötét udvarra lépnek ki. Amikor a falakat kezdték vízsugárral tisztítani, oly sokáig folyatták a vizet a falakra, hogy a kövek teljesen átitatódtak, a fal a mai napig nem száradt ki teljesen. Ez még nem lenne baj, de a vizes fal közelében, a templom nyugati részében van a fából készült orgonánk, amelyet 1865-ben készített a kor híres hangszerkészítője, Komornyik Nándor. Ennek az orgonának a fasípjai a nedvességtől elhangolódtak. Ahogy lassacskán szárad a hangszer, többször utána kell hangolni. * — Mérnök úr, tudják-e tartani az augusztus végi határidőt? — Igen, tudjuk. Ez ugyan két év késés, de a munkálatok során előkerültek a vakolat alól olyan falképek, amelyeket restaurálni kellett; amellett ki kellett javítanunk olyan hibákat, amelyekre nem számítottunk. — Milyen hibákra gondol? — A templom a XVII. és XVIII. században annyira leromlott (majd’ száz évig ázott a templom belseje is), hogy a belső fal éppolyan romossá vált, mint a külső. Ezt a szétfagyott, málladozó falat a XVIII. században szépen bevakolták. A helyreállítás si munkák során a vakolatot eltávolítottuk, hogy látható legyen az eredeti falfelület: akkor derült ki, hogy a fal belül is annyira romos, hogy a kövek jó részét ki kell cserélni. Természetesen csak olyan kőfajtát használhattunk fel, amilyen az eredeti is volt. A templom anyagául durva mészkőtömböket használtak, de a talaj közelében beépítettek hárshegyi homokkövet is; helyenként andezittufát használtak, ahol pedig faragott kőcsipkék vannak, édesvízi mészkövet használtak fel. A határidő kitolódását okozta továbbá az is, hogy a munkálatok során megtaláltuk a középkorban a templom köré épített kőfal alapjait; ezekre az alapokra felépítettük a régi fal típusát és stílusát utánzó kőkerítést. — Mennyiben tér el a költség végső összege az eredetileg tervezettől? — A tervezett helyreállítási költség 35,5 millió forint lett volna. Ez mára mintegy 85,5 millióra rúg, de ebben nincs benne az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ által elvégzett falkép-restaurálás, valamint kőmunkák, kőfaragványok elkészítése. Megemelte a költségeket a kőfal építése Nyolc év szakadatlan munka és nyolcvanmillió forint ráfordítással végre elkészül a 700 éves ócsai műemlék templom restaurálása is. Az a kiadás sincs benne a 85,5 millióban, amit az „Ócsai Református Templom” Alapítvány fizetett ki Józsa György asztalos mesternek a padok és a szószék elkészítéséért. Jogos a kifogás — Hallottam a templom falának átázásáról, a templomudvar rossz világításáról... — Igen, sajnos követtünk el hibákat. A fal alaposan átázott: rossz tisztítási módszert választottunk, ugyanakkor nem számítottunk arra, hogy a 130—150 centiméter vastag falat két vékonyabb falrétegből építették, a két réteg közé pedig földet, törmeléket töltöttek; ez is elősegítette a víz beszívó- dását. A faltisztítás vége felé osztrák technológiát vezettünk be, amely javított valamit a káros nedve- sedési folyamaton, de így is öt évet számítunk a fal teljes kiszáradására. Addig bizony, a nedves falnál lévő orgonát egyszer-két- szer újra kellett hangolni. A templomjárda megvilágítása sem jó; az eredetileg tervezett világítási rendszer költségeinek egy részét az önkormányzat állta volna, de mivel magasnak találta a kalkulált árat, elállt a finanszírozástól. Ezután született az olcsóbb, kényszerű megoldás, amelyet a tiszteletes úr jogosan kifogásol. Nagyobb teljesítményű izzóval talán lehetne növelni a fényerőt. Kiváló akusztikájú — A templomkertbe nyíló kapu is keskenyebbnek tűnik a kelleténél, a templomi ülőhelyek száma pedig erősen lecsökkent. Ennek mi az oka? — A kapu egy cégünk- beli kerttervező munkája. Tény, hogy a templomkert bejárata szűkre sikeredett. Van ugyan a kerítésen egy nagy kapu is, de az nem a templom ajtajával szemben, hanem hátul. A tervező hangulatos, romantikusan kanyargó járdát is építtetett, és egy ehhez illő kaput, de azt nem lehet mondani, hogy mindez praktikus. Az ülőhelyek számát viszont kénytelenek voltunk csökkenteni: a tűzrendészed előírások miatt a fal mellett meghatározott járószélességet kell biztosítani. Az üléseket nem rakhattuk olyan közel a falhoz, ahogy azelőtt volt. A szentélyfülkékbe elmozdítható padokat terveztünk, mert a templom kiváló akusztikai tulajdonságai miatt alkalmas koncertek rendezésére. A hangversenyek idején a zenekar számára szükséges tér növelésére e padokat el fogjuk távolítani. Ezeket az elmozdítható padokat is beszámítva már több az ülőhelyek száma. A karzat alatt pedig pótszékeket lehet elhelyezni. — Úgy érti, hogy a hívek hozzanak magukkal székeket az istentiszteletre ? — Dehogy. De a közeli imaházból, ahol az utóbbi években tartják az istentiszteleteket, az évi hat-nyolc egyházi ünnepen, amikor a templom jobban megtelik hívekkel, egy-két tucat széket át lehet hozni. Nem hinném, hogy a templom belső berendezésével komolyabb gond lenne. Ha szeptemberre a templomhoz vezető utcákat is rendbehozzák, ahogy azt az önkormányzat ígérte, az ócsai templom az eddiginél is nevezetesebb pontja lesz az országnak. Természetesen megértem a tiszteletes úr aggodalmait is: ő az ütközőpont, mert a hívek is őt ostromolják problémáikkal, és a velünk való tárgyalás során is neki kell megvívnia mindennapos harcát egyházközsége és temploma érdekében. Remélhetőleg a nyár végétől mindannyiunk örömére újra él és működik az ócsai műemlék templom. Török András A Mátyás-templom a világörökség része! Budapest Mátym-kmptom. MMbm-ititvhc, A Mátyás-templom a századforduló éveiben A világörökségként számon tartott Mátyás-templomnál az elmúlt szombat hajnalán elkövetett robbantás, az Isten háza elleni döbbenetes merénylet szolgáltatta szomorú aktualitását vázlatos visszatekintésünknek. A Máriának szentelt plébániatemplom első okleveles említése 1247-ből való, s az 1269-ből származó okirat már az „újonnan épült” Szűz Mária-egyházról, a háromajtós bazilikáról szól. A budavári Mária-egyház a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi s legteljesebb hazai alkotása! Az egykori templom oltára előtt koronázták meg 1309-ben Anjou Károly Róbertét... A budai Vár főtemplomaként szolgáló egyházi épülethez a déli Mária-kaput Nagy Lajos építi. A templomot Zsigmond s Mátyás tovább bővíti. A Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta, a Mária-templom- ban. Itt helyezték el a hadjáratok győzelmi jelvényeit! Buda elfoglalása után 1541-től a budai törökök fő- imaháza lett, ez idő tájt középkori berendezése teljesen megsemmisült... A török Budáról való kiűzetése után a templom előbb a ferenceseké, majd a jezsuitáké , lett, akik két új barokk épületet is emeltek mellé. A templom a múlt század második felétől nyeri újra vissza országos szerepét; 1867-ben itt koronázták meg 7. Ferenc Józsefet s Erzsébet királynét. Schulek Frigyes (1841— 1919) építész, műegyetemi tanár, akadémikus a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége vezetésével 1847—1896 között folytak a nagyszabású építési munkálatok, ennek köszönhető a templom mai formája és szerkezete. A két homlokzati tornyos, háromajtós, álkereszthajóval épített gótikus templomhoz északi oldalán kápolnasor csatlakozik, szentélye háromszakaszos s a tizennégy- szög hét oldalával záródik. A Schulek-féle átépítésben új részletekkel gazdagodott a templom. Ekkor építették hozzá a mellékszentélyeket, a Szent István-kápol- nát, a Béla-torony és a Mátyás-torony kősisakját, valamint a királyi oratóriumot. Tulajdonképpen csupán az eredeti alapfalakra épült főfalak s a hajópillérek magva, részben a Mária-ka- pu s a nyugati kapu kis hányada maradt meg a középkori épületből. Tehát a templom Schulek alkotó képzeletének köszönheti formáját, akárcsak a bútorzat, valamint a fal- és üvegfestészeti munkák, amelyek szintén az ő tervei szerint épültek. Az üvegfestés Kratzmann Ede kivitelezése, míg az alakos festmények Lotz Károly s Székely Bertalan alkotásai, a szobrászati feladatokat Mikula Ferenc oldotta meg. Lépcső visz le a háromhajós, altemplomszerű kriptába. A templom falai között egyházi műtárgyak kiállítását őrzik. Később a Schulek János által 1936—1944 között helyreállított Mátyástemplom a második világégés során súlyosan megsérült... (bozó)
