Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-26 / 173. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. JULIUS 26., KEDD É Egy kis fürdó'történelem Mancsával üdvözli az idegent Zsigmond király szaunázott? Tejszínű lágy lúgot kever, füvekből főz szappanlevet, gyöngyöző, gyönyörű habot, illatosat, balzsamosat, férfi, miben fejét mossa, csupasz testét csutakolja. ’’ A szauna finn keletkezésű szó, jelentése: egyszobás kis faházikó, izzasztóhelyiség. A szaunák manapság elektromos fűtőtesttel ellátott zárt helyiségek, igen alacsony relatív páratartalommal 95— 100 fok között ideális hőmérséklettel. A szauna hatásfokát a test nyírfavesszőzésé- vel, dörzsölésével, a forró kövek vízzel való felöntésével lehet fokozni. Már a jégkorszak végén az amerikai indiánok állatprémből sátort emeltek, amibe a felhevült köveket begörgették és vízzel locsolták. Rituális, gyógyító célokat szolgált. Az ókori görögöknél kupolás izzasztóhelyiséget használtak, ahol már létezett száraz-, illetve nedvesgőz-kam- ra is. Itt a fürdőkultúra a sporthoz, tudományhoz és a művészethez kapcsolódott. A szkíta nomádok i. e. 7—2. században földbe süllyesztett izzasztósátrukba szintén forró köveket görgettek és narkotikumokat tartalmazó növényi magvakat szórtak rá. így ünnepeltek, siratták el halottaikat, tisztálkodtak. Magyarországon először Zsigmond király idejéből tesznek említést a szaunázásról, de igazán Mátyás király uralkodása alatt virágzik fel a fürdőkultúra. A legtökéletesebben a finneknél alakult ki a szaunázás. A 10—11. 'században a szaunát tisztálkodásra, vallási ceremóniákra és varázslatokra használták. A szaunázás akkori hangulatát, élményét csodálatosan kifejezi a finnek népi eposza, a Kalevalából vett gyönyörű idézet: A gőzfürdőnek nagyon magas a relatív nedvességtartalma és 45—50 fok a hőmérséklete. A gőz és a szauna közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy míg a szaunában tudunk erőteljesen izzadni (védekezni a meleg ellen), addig a gőzben nem. Ezért a gőz alacsonyabb hőfoka ellenére is egy mélyebb, ízületekig hatoló átmelegedést ad a testnek, míg a szauna csak felületi. A gőz kamillával, vagy egyéb illó- anyaggal vegyítve kiváló inhalálásra is. A gőzt „törökfürdőnek” is nevezik. Vélhetően azért, mert az oszmánok hódításaik során számos jeilegzetes törökkori fürdőt hagytak hátra szerte a világban. (Nálunk Rácz, Király fürdő stb.) A masszázs eredete történelem előtti időkre vezet vissza. Jelentése a görög „madzein”, a latin „massarea”, az egyiptomi „masse” és a francia „massage” szavak szerint: gyúrás. A masszázs régen inkább ösztönös jellegű volt, de napjainkban is, ha valamink fáj, önkéntelenül dörzsölgetni kezdjük. Manapság a masz- százs tudatos, mely előre kidolgozott mozdulatsorozatot jelent a kéz számára. Az első írásos emlék i. e. 2698-ból, Kínából származik. Már akkor ismerték a masszázs fogásait és azok távolhatásait (reflexhatás). Ezért a reflexo- lógia területén ma is ők a legprofibbak. Európában először a görögök alkalmaztak masz- százst (Hippokratész, i. e. 460—377, híres görög orvos alkalmazza és javasolja a többi orvosnak is). Az ókori japánoknál a vakok piaci mesterségként űzik. A svéd masszázs a 19. századi Henrich Ling svéd vívómestertől származik, aki a sportban kamatoztatta a masszázs áldásos hatását. A svéd masszázs a különböző masszázsfogások egész testre kiterjedő fogásait gyűjtötte egybe, melynek célja az ellazulás, felfrissülés. Persze ezenkívül számos más speciális masz- százs is létezik. Bata Péter „Majd fodorít finom párát, gerjeszt mézédes gőzfelhőt, vizet loccsant a kövekre, forró kemence kövére, mondja mellé mondókáját, szent szavakkal szól a szája: Jöjj le, jó Uram e gőzbe, szállj el a forró fürdőbe, adj épséget, egészséget, testi-lelki békességet. ” így hangzott az Ukkó fő- marinennek húga, leányistenhez szóló ima a kérőbe indulása előtt, imi- 10—11. században. És II- gyen készített fürdőt: „Anniki, a szép nevű szűz, titkon felfűti a fürdőt széltördelte száraz ággal, villám vágta faforgáccsal. Búgóból kerít köveket, forró gőz fakasztásához. Vizet visz a friss forrásból, csergedező csermelyekből. Virgácsot vág a berkekben, nyírvesszőt nyes a ligetben, fonnyasztja finom virgácsát forró "kő fehér gőzében. Tokiótól harminc percre Síeljen nyáron! Japánban semmi sem lehetetlen. Felépítettek egy 364 millió dolláros „jégszekrényt”. E gigantikus hűtőház különleges célt szolgál: síterep. Tokiótól vonaton harminc percnyire, Funabas- hiban, nyáron és minden évszakban lehet síelni. A meglepő formájú acél- és betonlétesítményben két lesikló- pálya van, egy a kezdő síelőknek, a másik, a merede- kebb a gyakorlottabbaknak. A síterep ötszáz méteres, két gyors, ülőlift szállítja a dombtetőre a sportolókat, kezdhetik újra a lesiklást. A belső hőmérséklet védelmét húsz centiméter vastagságú gyapotüveg szolgálja. Egyedülálló a sípalota hókészítő rendszere is: a mennyezeten kilencvennégy fúvókából sűrített levegőt és vizet bocsátanak ki, amikor a vízrészecskék összeütköznek a hideg levegővel, hóvá kristályosodnak. De milyen hóvá! A legfinomabb porhó hull, nem az égből, a meny- nyezetről. Ilyen jó minőségű hó csak messzi északon, Hokkaidóban található. Két óra élvezet potom ötvennégy dollárba kerüi. A túlzsúfoltság elkerülése miatt egyidejűleg „csak” kétezer ember hódolhat téli sportszenvedélyének. A várakozók sem unatkoznak, étkezhetnek, televíziót nézhetnek, lehet úszni, vagy sza- unázni. Amikor számukat szólítják, indulhatnak síelni. (sz) 2500 éves hajót találtak Elvesztek a borremények Régészek az Égei-tenger egyik kis szigete mellett egy rakomány bort találtak egy elsüllyedt hajóban. A jármű a Krisztus előtti V. században süllyedt el, abban az időben, amikor Athénban felépült az Akropolisz. A lelet a legrégebbi azok közül, amelyek az úgynevezett „klasszikus” korból, az athéni demokrácia csúcspontjának korszakából származnak. Mint a görög kulturális minisztérium szóvivője az AP amerikai hírügynökség tudósítójának elmondta, a rakomány mintegy 800 lepecsételt agyagkorsóból áll. A korsóban Mende városból származó bor volt. Természetesen nem számítanak arra, hogy még valamennyi bort is találjanak a korsókban — vélte Dimitrisz Kazia- nisz, a minisztérium régiség- tani osztályának vezetője. Az agyag áteresztőképessége miatt ez teljességgel kizárt 2500 év után. A társadalmi szerződés eredete Vajon ki és milyen alapon jogosult uralkodni egy állam polgárai felett? A kérdés igen korán felmerült a történelemben, és az idők folyamán különböző válaszok fogalmazódtak meg. Eleinte persze az uralkodók az istenek vagy az egy Isten akaratából kormányozhatták népüket. De már a középkorban felbukkant a gondolat, hogy a királyok hatalma Istentől származik ugyan, ám a nép közvetítésével. A nép helyezi jogaiba még az örökletes királyt is, ha tehát ő visszaél hatalmával, a nép visszavonhatja a megbízást. Némely teológusok szerint a zsarnokot meg is szabad ölni, ha másképp nem vehetik le a trónról. A XVII—XVIII. században már másképp vélekedtek a politikai gondolkodók. Azt képzelték, hogy az emberiség a természetes vadság állapotából úgy lépett át a társadalmi létbe, hogy az emberek kölcsönös megállapodást kötöttek egymás jogainak tiszteletben tartására, merő önvédelemből persze. Ez volt a társadalmi szerződés. Az elméletet egy genfi órásmester fia, Jean-Jacques Rousseau fejtette ki legalaposabban. Protestáns családból származott, de fiatalon áttért a katolikus hitre. Felvilágosult műveiért elfogatóparancsot adtak ki ellene, emiatt egy ideig Angliában élt. Rouíseau még a francia felvilágosodás tudósai közül is kitűnt sokoldalúságával. Filozófus, író, nyelvész, botanikus és zeneszerző volt egy személyben. És ez az ember, aki mindenhez értett, sohasem járt iskolába. Hatalmas ismeretanyagát autodidakta módon szerezte. Tízéves koráig művelt apja nevelte, nyolcévesen Plu- tarkhosz művei voltak a kedvenc olvasmányi. Később három évig inaskodott egy vésnök műhelyében, ahol alig vették emberszámba. A szabadság és egyenlőség fájdalmas hiányát ekkor tapasztalhatta. Anyját korán elvesztette, egy jómódú úrhölgyben fedezte fel pótmamáját: anyját, barátját és első szeretőjét találta meg benne. Később megházasodott, öt gyermekét lelencházba adta, noha könyvet írt a nevelésről. A nagy francia forradalmat — talán szerencséjére — nem érhette meg. Allamelméleti gondolataiból kiindulva teremtette meg Robespierre a jakobinus diktatúrát. Amit a humanista Rousseau aligha üdvözölt volna. K. Gy. Felfedezték Ausztrál és indonéz kutatók azt állítják, hogy új emlősfajt fedeztek fel, amelyet magyarul talán pandurunak lehetne nevezni. Az állat ugyanis nem egyéb, mint egy pandaszerű, fán élő kenguru. Az Indonézia távoli Irian Dzsaja tartományában felfedezett élőlény bundája fekete-fehér „mintázatú”, s a kínai pandákéra emlékeztet. A panduru sokkal inkább medve- vagy koalamackó formájú, mint kenguruszerű. Az élőlény ideje egy részét a földön tölti, viselkedésében és testfelépítésében igen primitív — állítják felfedezői. Nem túl fürge fá- ramászó és leereszkedéskor is az állatvilágban ritka módon, hátrafelé, farkával először talajt érve jön le a fáról. A kifejlett hím példányok 15 kilogramm körüli súlyúak, és orruktól rövid farkuk végéig mintegy 1,2 méter hosszúak. A hosszú a pandurut és sűrű szőrű panduru fekete pofáját fehér csíkok tarkítják, homlokán fehér folt van. A „felfedezést” eddig azért kerülhette el, mert Irian Dzsaja tartomány magas hegyei között él. Vadászokkal túl sok kapcsolata nem volt még, ezért nem is fél az embertől. A helyiek szerint füttyszóval és barátsága jeleként fehér pocakját láttatni engedő, feltartott mancsokkal üdvözli az idegent. Biztonságban érzi magát, hiszen a helyiek őseiket tisztelik benne és nem vadásznak rá — írja a Reuter. Az Irian Dzsaja-i felfedezéssel összesen már tíz panduru példányt ismernek a világon: nyolcat Pápua Uj-Gineá- ban, illetve Indonéziában, kettőt pedig Ausztráliában. Az állatnak egyelőre nincs hivatalos neve, s a helyi moni nép „bondegezu- nak” hívja, ami annyit jelent: a havasi erdő embere. A Playboy rendőrnője tovább dolgozhat Továbbra is őrködhet a közrend felett az a New York-i rendőrnő, aki a Playboy magazin augusztusi számában közszemlére tette meztelen testét. A 24 éves Carol Shaja állását talán azért tarthatta meg, mert a munkahely végül is nem különbözik: a legősibb mesterséget is lehet az utcán űzni. Carol azonban mégsem * „ússza meg” büntetés nélkül: egyrészt engedély nélküli uniformishasználatáért — az egyik fotón ugyanis egyenruhájának egy darabja is látszik —, másrészt azért, mert a mellékmunkára sem volt engedélye. Nyári csúcs Visegrádon Manapság szerencsére csak az ide járó turisták „ostromolják” a visegrádi királyi palotát Erdősi Agnes felvétele
