Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-26 / 173. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 26., KEDD Ki törődik a lakók nyugalmával? Felodhatók-e az ellentétek? Az önkormányzatot csak a pénz érdekli A VI. kerületi önkormányzat területi illetékessége alá tartozó, egyik vegyes tulajdonú lakóház képviselője írásos bizonyítékok fénymásolatával keresett meg bennünket. Az iratok több hónapos, a nevezett polgármesteri hivatallal folytatott huzavonáról tanúskodnak. A szóban forgó épület lakásainak túlnyomó többsége 1992 tavasza óta már magánkézben van. Az állami tulajdonrészt képviselő IKV a magántulajdonosok tudta nélkül az év decemberében szerződést kötött a lakóház pincéjének bérbeadásáról, mégpedig galéria és étterem céljára. A bérlő V1TATRADE Kft. azonnal elvi építési engedélyt kért és kapott a Terézváros önkormányzata építésügyi irodájától. Ennek birtokában a kérelmező két hónap múlva megkezdte a munkálatokat, melynek zajára felfigyelve, némi utánajárással szereztek csak tudomást a ház lakói arról, mi fog létesülni a pincéjükben. A lakók bejelentése nyomán a VI. kér. polgármesteri hivatal azonnali hatállyal leállította az építkezést, mely határozatot figyelmen kívül hagyva, az építtető tovább folytatta a munkálatokat. Közben a VITATRADE Kft. építési engedélyért folyamodott, amelyet meg is kapott. Az engedélyezési eljárás során az önkormányzat nem vizsgálta a tulajdonosok hozzájárulását, és határozatáról sem értesítette őket. A zenés éjszakai vendéglő folyó év márciusában használatbavételi és működési engedélyek nélkül megnyitott. Tevékenységével lehetetlenné téve nem csak a szóban forgó, hanem a környező lakóházak lakóinak éjszakai pihenését is. Az önkormányzat által elvégeztetett zajmérési eredmények is igazolták a lakosság panaszát. Természetesen az éjszakai szórakozóhely nem csak a falai közül kiáramló hangos zenével, hanem a vendégforgalomhoz kapcsolódó utcai járulékos zajokkal is jelentősen zavarja a lakosság nyugalmát. Mindezen előzmények, folyamatos lakossági tiltakozás ellenére az önkormányzat zene nélküli üzemmódra a napokban használatbavételi engedélyt adott a vendéglő helyiségére. Csak hogy ez egyáltalán nem nyugtatta meg a lakókat, hiszen a szervezett vagy alkalmilag összeverődött kórusok hangereje, a vendéglő előtt utcán sörözgetők zaja ugyan úgy lehetetlenné teszi az ott élők pihenését. A hónapok óta aludni nem tudó elcsigázott lakosság munkaviszonya veszélybe került. Fáradtan, ingerülten, koncentráló képességük határán, napi munkájuk során hibák sorozatát követhetik el, mely állásuk elvesztéséhez vezethet. Rossz belegondolni mit eredményezhet a kialvatlanság a pince felett lakó 7-es autóbusz vezetőjénél, vagy egy operáló orvosnál. Az állás- vesztésből eredő egzisztenciális problémákról nem is beszélve. Minden lakossági megmozdulás ellenére a vendéglő bezárását az ön- kormányzat nem foganatosítja. Érdembeli magyarázatot szerettünk volna kapni az ügyről a polgármesteri hivatalban, de annak ellenére, hogy Poór Józsefné, a fogyasztóvédelmi és kereskedelmi iroda ügyintézője készségesen tájékoztatott a dolgok állásáról, úgyszólván semmivel sem lettünk okosabbak. Elmondta, ugyanis, hogy az ügy még folyamatban van, tehát a végkifejletre egy ideig várni kell. Ezt természetesen kénytelenek a lakók is elfogadni. Azt azonban aligha, hogy az IKV a maga 37 százalékos tulajdonjogával, a lakók érdekeinek ellenére, bérbe adta az említett pincehelyiséget. Ennek csupán az lehet a kézenfekvő magyarázata, hogy az önkormányzatot csak a pénz érdekli és ennél jóval kevesebbet hajlandó foglalkozni a választópolgárok érdekeivel, nyugalmával. Az ilyen viszonyulás kétségkívül rossz ómen a küszöbön álló önkormányzati választások előtt. B. M.------------------------------------------------------------------------------A legszebb ház Battán A pályázaton első díjat nem adtak ki Az idei „Év lakóháza” pályázaton nem született első helyezés Százhalombattán. A beérkezett hét pályamunka megfelelt ugyan a kiírás formai és tartalmi követelményeinek, a zsűri azonban megállapította, hogy a pályázatok nem tükrözik teljes mértékben a Százhalombattán egyre növekvő számú és emelkedő színvonalú lakásépítéseket. Városépítészeti szempontból nívósabb, példaérté- kűbb családi házak is megA szerző felvétele valósultak már a városban. A második díjat a Praczkó házaspár családi háza nyerte el. Az eredetileg földszintes épület az átalakítás során hangulatos és esztétikus külsőt kapott. (varga) Az idegenforgalom a gazdagabb Feloldható-e az érdekellentét az idegenforgalom és a környezetvédelem között? Mert az egyértelmű, hogy nem könnyű összehangolni e sajátos gazdasági tevékenységet s tudományt. Az egyik szempontja az, minél többen láthassák a természeti, épített környezet értékeit; míg a másiké ezek megőrzése, védelme. E kérdésekről beszélgettünk Ver- rasztó Zoltánnal, a Kö- zép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójával. Természetesen nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, s nem is ez volt a cél. Sokkal inkább az, hogy ha lehet, felvázolód- jék egy kép, amihez igazodhatnának mindkét oldal szakemberei. Egy tény, e kérdés nemcsak hazánkban vetődik fel, hasonló gondolatok megfogalmazódtak már a világ gazdagabb országaiban is. Nálunk persze másképpen jelentkeznek a gondok: hiányos a pénzügyi szabályozás, nem tisztázódott még az, hogyan lehetne visszaforgatni az idegenforgalom bevételeit a környezet- védelemre. Az vitathatatlan, hogy a gazdagabb ez esetben az idegenforgalom. S ez igaz akkor is, ha e téren szintén jelentkeznek problémák. Vannak olyan elképzelések, hogy egy-egy táj — legyen az tó, erdő, vagy bármi más — védelmének költségeit éppen azoknak kellene vállalniuk, akik emiatt tudják jobb áron kínálni szolgáltatásaikat. Az ellenérv viszont az, e lépés újabb áremeléshez vezet, ami miatt csökken a kereslet. És így tovább, tehát bonyolult ez a kérdés. A gondolat menetét kellene megfordítani, a környezetvédelemnek kéne célul tűznie az ember (tá- gabb értelemben az emberiség) kielégítő pszichikai környezetének megteremtését. S ebben benne lenne a táj, a természeti értékek megőrzése, védelme, hiszen erre is szükségünk van. Ahogy a növényekre, az állatokra, amelyek közül sajnos elég sok faj esett már áldozatul az ember környezetátalakító tevékenységének. Egyensúly megteremtésére kellene törekedni, amelyben minden — természet és ember — megtalálhatja a maga helyét. (jisz) A KSH adatai az elmúlt évi növénytermesztésről Nagy aszály, kis termés Szinte valamennyi növényből kevesebb termett az elmúlt esztendőben, mint korábban, tudhatjuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának A növénytermesztés alakulása Pest megyében című kiadványából. A terméscsökkenés legfőbb oka a csapadékhiány. Az évek óta tartó aszály Pest megyét különösen sújtotta. Ráadásul több mint jiét százalékkal kisebb területet öntöztek a gazdaságok, mint az előző esztendőben, igaz a kiöntözött víz mennyisége viszont 44 százalékkal növekedett. Tovább csökkent a megyében a vetésterület is. Az elmúlt évben összesen alig több mint 250 ezer hektárt vetettek be, csaknem 17 ezer hektárral kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vetetlen terület aránya 12 százalékra növekedett. Gabonafélékből az előző évi termésnek alig kétharmadát takarították be. A búzából és kukoricából az utóbbi tíz esztendőben nem termett olyan kevés a megyében, mint tavaly. Az ipari növények vetés- területe 27 százalékkal növekedett az előző évihez képest, a betakarított mennyiség viszont 14 százalékkal csökkent. A legfontosabb takarmánynövényünk, a lucerna hektáronkénti hozama 19 százalékkal csökkent. Növekedett viszont a megye zöldségtermése, mintegy 8 százalékkal. A 165 ezer tonna zöldség 99 százaléka kistermelőktől származik. A szőlőterület az ültetvények rossz ütemezésű cseréje miatt évek óta csökken, a termés átlaga és mennyisége viszont magasabb az előző esztendőben szüreteiméi. A gyümölcsök döntő többségéből viszont kevesebb termett tavaly. Az ország összes gyümölcstermelésében Pest megye egyébként a második helyet foglalja el — tudhatjuk meg a kiadványból. H. P. A két műszakos, exportra dolgozó abonyi varrodánkba (Függetlenség u. 1.) felveszünk technikust Szakképzettség, gyakorlat és németnyelv-lsmeret szükséges. Jelentkezni lehet: a Fővárosi Kézműipari Rt konfekcióipari gyáregységének levélcímére (Budapest 62., Pf.: 438. 1395) küldött szakmai önéletrajzzal, illetve 1994 július 27-28-án a 111 -7892-es telefonon vagy személyesen a Budapest V., Bihari János u. 13. sz. alatt. Forintos hírek Tegnap megkezdődtek a Pénzügyminisztériumban a megbeszélések a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a pénzügyi kormányzat között. A Magyar Nemzeti Bank tegnap 14 órától azonnali hatállyal megváltoztatta a visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír adásvételi megállapodásoknál alkalmazott úgynevezett repo-kamatlábakat. Tovább kíván terjeszkedni a magyar textiliparban a Hollandiában bejegyezett K. u. K. Activities és a bécsi székhelyű Italtrade GmbH. A két vállalkozás idáig mintegy 2 milliárd forintot ruházott be a magyar textiliparba, és most úgy döntöttek, hogy, 1995-ös költségvetésükből újabb kétmilliárdot különítenek el magyarországi fel- használásra. Hatvanöt iráni cég mutatkozik be termékeivel tegnaptól tíz napon át a Budapesti Kongresszusi Központban az Iráni Áruk II. Exkluzív Kiállításán és Vásárán. A termékbemutatót szervező Iráni Ipari Kereskedeli és Bányászati Kamara (ICCIM) elnöke Ali Naghi Khamoushi elmondta: piackutató szándékkal, a legszélesebb termékskálával érkeztek, hogy üzleti partneri kapcsolatokat alakíthassanak ki. Ötven-ötven százalékos részesedéssel vegyes vállalat alapításáról írt alá szerződést az elmúlt napokban Tel-Avivban Székely Péter, a Transe- lektro vezérigazgatója és Mordechai Zisser, a Control Centers Csoport elnöke. Tegnaptól két új részvénnyel lehetett kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén: az Egis Gyógyszergyár Rt. papírjait a jegyzett, a Global TH Befektetési és Kereskedelmi Rt. részvényeit a forgalmazotti kategóriába vezették be —tájékoztatta az MTI-t tegnap Kovács Erika, a Budapesti Értéktőzsde osztályvezetője.
