Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-25 / 172. szám
Ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 25., HÉTFŐ 3 Veszélyben a stabilitás A baloldali győzelem után először „csak” fekáliát kentek máig ismeretlenek az apácák falára. Terroristák pedig először az Országház kapuját robbantották fel. Majd most a Mátyás-templomét. Hogy kik a tettesek, szintén nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a volt(?) kommunistákból és a baloldali liberálisokból összeolvadó koalíció, tragikusan, olyan légkört teremtett, amely a terrorizmus egyik alapját, a súlyos következményekkel járó fenyegetést hozta vissza a politikába. Ezeknek a terrorisztikus fenyegetéseknek a tetteseit viszont a kormányzó párt — és így a belügyminiszter is — ismeri. Hankiss Elemér, az akarata ellenére Göncz köztársasági elnök által most felmentett volt tévéelnök a pénteki Népszabadságban egy teljes oldalon mondja el, miként bánt vele az új kormány. A hathasábos történetnek a legmegdöbbentőbb mondata talán a megérkezése pillanatában kapott fenyegetés: „Ne ugrálj, mert nagyon megjárhatod.” A Pest.Megyei Hírláp értesülése szerint Békési miniszter mondta lényegében ugyanezt Bőd Péter Ákosnak. Üzenetet hozott a bankelnöknek: ha nem áll fel önként, vannak módszerek felállítására. Nem kételkedünk benne, hogy vannak. Horn nemcsak hallott ilyen módszerekről, de — egykori elvtársa, Ribánszky Róbert szerint — jól is ismeri őket, hiszen alkalmazta. Talán Pethőnek is vannak róla emlékei — szájhagyomány útján. Vagy Betlennek, akinek édesapja mesélhetett azokról az időkről, amikor a Szabad Népnél töltött be a legsötétebb 50-es években legalább olyan fontos pozíciót, mint most fia a Magyar Televízióban. A politikailag dörzsöltebbek természetesen egy ilyen koalíciótól pontosan ilyen tettekre számítottak. Csak azt hitték, az ellenfél dörzsöltebb és csomagolni tudja és csomagolni fogja tetteit. Az öngólnak — hogy még a csomagolásra is képtelen — persze lehetne örülni, de annak nem, hogy mindez milyen veszélyt jelent az ország stabilitására nézve. Ugyanis Magyarország legnagyobb tőkéje az elmúlt négy évben a stabilitás volt. Ezért fektettek be ide a térségbe a legnagyobb összegben. Horn a balesete kapcsán adott nyilatkozata azt sejtette, merényletet készítettek elő ellene. Ha most, kormányfőként, gyanúját vizsgálattal nem akarja eloszlatni, ez csak azt jelentheti, hogy a választások közötti nyilatkozata előre vetítette árnyékát az új koalíció a civilizált demokráciában nem alkalmazott kormányzási módszereknek. Horn és a koalíciós kormány a tűzzel játszik. A Ré- nyi Péter és Fehér Klára által kedvelt cikkzáró mondattal pedig mi is elmondhatjuk: nem babra megy a játék. Mi nagyon szeretnénk, ha a terror eszkalációját csírájában megfojtanák. A választók a békére és a nyugalomra, a gyűlölet és a kirekesztés ellen szavaztak. Kormányon lévő urak: tessék nagyon sürgősen ráhangolódni az üzenetre. Lovas István Olaszi köszönet Emléktábla az Antalloknak Idősebb Antall József államférfi halálának 20. évfordulója alkalmából — fia, Antall József néhai miniszterelnök emlékének is adózva — tegnap emléktáblát avattak a Veszprém megyei Olaszi községben. Ez a kis dunántúli falu idősebb Antall József születési helye, de sok szállal kapcsolódott a településhez fia és egész családja is. Az avatóünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök hangsúlyozta: olyan két kimagasló államférfire emlékeznek, akiknek lehetőséget adott a huszadik század, hogy előbbre vigyék a nemzet ügyét, érvényesítsék annak érdekeit. Idősebb Antall József akkor segített a menekülteken a világ leigázásra készülő birodalommal szemben, amikor ez rendkívüli kockázattal járt. Példát mutat az utókornak is emberségből, szervezőkészségből. A sors utólagos kegye, ajándéka, hogy a fiát akkor helyezte a történelem olyan pozícióba, amikor már megtehette mindazt, amit a család örökségeként kötelezőnek tartott és amire a nemzet iránti felelősségérzete késztette. Felismerte, hogy ha nincs váltás, akkor nincs magyar jövő sem. Idősebb Antall József és a néhai miniszterelnök Ola- szihoz való kötődéséről Katona Mária polgármester szólt. A harmincas években idősebb Antall építtette a falu kultúrházát, a Noszlop- ról Olasziba vezető bekötőutat. Megítélése szerint az Antall-kormánynak köszönhetően pedig van már egészséges ivóvíz, új utak is épültek, fejlődött a telefonhálózat. Hárommillió forint a nyomravezetőnek Barbár merénylet a Mátyás-templom ellen (Folytatás az 1. oldalról) A Mátyás-templomnál történt robbanás számos érdeklődőt vonzott a helyszínre. Sokan kifejezetten azért szálltak buszra, hogy megnézzék, mi is történt valójában. A rendőrségi kordonon túl kíváncsi, izgatott csoportok figyelték a tűzszerészek munkáját, a romok eltakarítását. Nem egy külföldi turista videóra vette fel a törmeléket, a templom megrongálódott köveit, cserepeit. Általános megdöbbenést keltett az emberekben e példátlan merénylet. — Reggel hallottam a rádióban, hogy mi történt — mondta egy nyugdíjas bácsi. — Azt hittem, hogy nem jól hallok. Miért akarná bárki is bántani a Mátyás-templomot? És egyáltalán: hogyan történhet az meg, hogy egy templomot meggyaláznak? Tíz óra körül értem fel, hogy megnézzem: maradt-e valami a templomból. Szerencsére — úgy tűnik — nem történt komoly baj. Nyugtalanítónak tartom az esetet, hiszen ez már a harmadik robbantás mostanában. Nem tudom, kik lehettek és miért tették, de ezek után már az is Általános megdöbbenést keltett az emberekben a példátlan merénylet megtörténhet, hogy felrobbantanak egy óvodát vagy iskolát, esetleg a házat, amelyben lakom — mondta komolyan. * — Mi csak akkor tudtuk meg, hogy mi történt, amikor felértünk a templomhoz a kislányommal — mondta egy fiatalasszony. — Nem tudtuk mire vélni, miért áll itt az a sok rendőrautó. Először azt hittem, valami baleset történt. Egy vidám délelőttöt szerettem volna eltölteni a kislányommal, olyan rég voltunk már valahol. Hogy magyarázzam el egy ötéves gyereknek, hogy a templomot, amit meg akartam mutatni neki, éppen pár órával ezelőtt próbáltak felrobbantani? — kérdezte tanácstalanul. — Botrányos dolgok történnek • ebben az országban. Ez szerinteni nem egyszerűen a templom elleni merénylet, ez ellenünk, magyarok ellen szól. Ijesztgetésnek tartom ezt a robbantást a parlamentivel együtt, hiszen az egész épületet is a levegőbe repíthették volna. Valaki úgy döntött, hogy megtizedeli az ország történelmi és építészeti kincseit. Tán őrizni kéne ezeket az épületeket... Erdó'si Agnes felvétele V. Cs. A nemzet javát kell szolgálni A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága szombati ülésén elfogadta a párt választási irányelveit az őszi önkormányzati választásokra. Erről a KDNP intézőbizottsága tájékoztatta az MTI-t. A KDNP elnökségéből és a megyei küldöttekből álló intézőbizottság véleménye szerint: a helyi közösségek és ezáltal a nemzet sorsát az elkövetkezendő ön- kormányzati választások határozzák meg. Ezért minden választási cselekvési programnak a nemzet javát kell szolgálnia. A Kereszténydemokrata Néppárt ezzel a felelősséggel vesz részi a választásokon — fogalmaztak a KDNP-intéző- bizottság ülésén. Az irányelvek szerint a KDNP, az önkormányzati választásokra tekintettel, túlléptek a pártpolitika határain, olyan választási együttműködésben érdekelt, amely- lyel hiteles emberek kerülhetnek be a képviselő-testületbe. Ezért önálló jelölteket és listát ott állítanak, ahol a céloknak az felel meg leginkább. Választási szövetséget ott kötnek, ahol az alapvető közös célokban más pártokkal meg tudnak állapodni. Ugyanakkor, ahol nincs saját vagy közös jelöltje a pártnak, de az adott jelölt a helyi lakosság érdekeit a legmegfelelőbben képviseli, ott azt a jelöltet támogatják — fogalmaztak az intézőbizottság szombati ülésén. MSZP—SZDSZ perpatvar Csilla Judit, a Fővárosi Ön- kormányzat MSZP-frakció- jának vezetője, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára úgy véli, hogy az önkormányzatnak mandátuma lejárta előtt 1-2 hónappal már nem illik olyan privatizációs lépéseket tennie, amelyek alapvetően meghatározzák a közüzemi cégek életét, jövőjét. Erről a véleményéről a képviselő- cs'oport vezetője annak kapcsán tájékoztatta az MTI-t, hogy a városházán nagy erővel zajlik néhány közüzemi vállalat privatizációjának előkészítése azért, hogy még a novemberi ön- kormányzati választások előtt privatizálják például a Gázmüveket és a Vidám Parkot. Az SZDSZ-es városvezetéstől eltérő álláspontjával összefüggésben Csiha Judit elmondta azt is, hogy a koalíciós kormányzás, a koalíciós megállapodás csupán a kormányzati szférára érvényes, míg az önkormányzatokra, illetve az önkormányzati választásokra nem. Elnök úr, bocsánat A Magyar Hírlap szombati számában idézőjelbe teszi a kifejezést: „elhallgattatott híradósok”. Természetesen, amikor azokat hallgattatták el, akik Magyarországot rossz színben tüntették fel ország-világ előtt, amihez hamisított videofelvételeket alkalmaztak, akkor nem idézójelezgetett, hanem nyíltan kékszalagos megmozdulásra biztatta az utca emberét, aki persze nagyrészt be is vette ezt a csalit, ámbár a fejemet teszem rá, hogy egy derék taxisofőr csak a „balhéba” megy bele, de sosem tudna úgy gondolkodni hazáról, nemzetről, ahogy a Magyar Hírlapnál gondolkoznak. No, de ez az idézőjel is mutatja, hogy bocsánatot kell kérnem Göncz Árpád köztársasági elnök úrtól, aki az új médiaelnökök kinevezésekor azt is megemlítette, s én ebbe botor módon belekötöttem, hogy vége a médiaháborúnak. Az elnök úrnak tökéletesen igaza van, kiváltképp ha ezt a háborút úgy értelmezi, hogy az a média és a fönnálló hatalom között dúl. Göncz Árpád igazát támasztja alá az a szombat délelőtt elhangzott interjú is, melyet Nagy Izabella, korábban mikrofontól eltiltott rádiós Kovács Pál népjóléti miniszterrel készített. Ebben a beszélgetésben nemhogy a háborúban megszokott bombák robbantak volna, hanem egyetlenegy emberi életre ártalmatlan patron sem durrant. Volt ott kérem — no de hát béke van! — olyan törleszke- dés, dörgölődzés és nyáladzás, hogy mint azt jóérzé- ső nyugdíjas ismerősöm megfogalmazta, egy épelméjű embernek önuralomra volt szüksége, hogy ne kapcsolja ki a készüléket. Igaza van a köztársasági elnök úrnak, béke van hát a médiában, az fog történni, amit a hatalom és az őket hatalomra segítő, igaz, nap mint nap nemzetáruló és hazaáruló médiázgató siserehad tenni akar. Ehhez természetesen olyan „sokoldalú, színes” sajtóra van szükség, amilyenről a későbbiekben majd Göncz Árpád beszélni fog, de remélem, azért tudni fogja, hogy ezekben az esetekben ugyanúgy túloz, mint túlzott a miniszterelnök úr egy picit, amikor országgá-világgá kiáltotta, jó kis ellenzéki lap lett a Népszabadság. Ilyen médiavilág elé nézünk, ám van egy biztató dolog, nevezetesen az, hogy már kormányzó pozícióból nézve jobb körökben is csóválják az emberek a fejüket, merthogy az elnök úr időközben átértékelte lelkiismeretét, s a miniszterelnök úr is kapkodónak tűnt az utóbbi hetekben. (Vödrös)
