Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-25 / 172. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Megkérdeztük Hogyan ünnepel Őrbottyán? Az idén hatszázötven éves Őrbottyán, mely valaha két önálló község — Őrszentmiklós és Vácbottyán — egyesítése után kapta nevét. A település örszent- miklósi része érte el a hat és fél évszázados kort. Az évfordulót milyen ünnepségekkel teszik emlékezetesebbé? — kérdeztük a programok szervezőjétől, Fekete Pétertől. — Az ünnepség tulajdonképpen már ma elkezdődik — tájékoztatott Fekete Péter. — A hét végi eseményekre ugyanis egy evangelizációs sorozattal készülünk fel, melyet Cseri Kálmán lelkipásztor vezet majd. Pénteken este kezdődik maga az ünnepség, hiszen ekkor lesz a nyitóbál. Másnap — szombaton — neves vendégeket várunk Őrboty- tyánba. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágó-mel- léki Református Egyház- kerület püspöke hirdet majd igét. Meghívottaink között vannak Paskai László, Révész Árpád és Hegedűs Lóránt püspökök is. Bár politikamentes megemlékezést szeretnénk, de vendégül várjuk a parlamenti pártok vezetőit, Göncz Árpád köztársasági elnököt és Salamon Lászlót, az Országgyűlés alelnökét is. Nemcsak Magyarországról, hanem az egész Kárpát-medencéből jönnek a Szent Miklós Szövetség tagjai. Szintén jelen lesznek a szomszédos falvak képviselői. Délután megnyitjuk az őrbottyáni falumúzeumot. A jövőben itt látható régi használati tárgyak, eszközök hároméves gyűjtőmunka eredményeként kerültek egy helyre. A programot folklórműsorok és kirakodó- vásárok színesítik majd. Vasárnap lesz Őrbottyán- ban a harangszentelés, melyet minden bizonnyal szintén Tőkés László püspök fog végezni. Ezután a Szent György Lovagrend tagja, Magyar Gábor honfoglalás kori lovasbemutatót tart majd, amivel zárul a hatszázöt- venedik évfordulóra való emlékezés. Nádai László Mezőgazdászok Belgiumban Keresik termékeinket Némi visszaesés után ismét fellendülhet a magyar—belga mezőgazdasági árucsere — jelentette ki Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, aki tegnap érkezett haza Belgiumból. A minisztérium vezető tisztségviselője küldöttség élén járt a 60. lib- ramonti mezőgazdasági és erdészeti vásáron. A küldöttségnek minisztériumi szakemberek, országgyűlési képviselők voltak a tagjai. Az államtitkár szerint jó lehetőség kínálkozik a magyar—belga agrárkapcsolatok fejlesztésére, ugyanis a vásáron szerzett tapasztalatok szerint keresettek lehetnek a magyar mezőgazdasági termékek Belgiumban. Az előzetes tájékozódás szerint főként a húskészítmények és a borok számíthatnak nagyobb keresletre a nyugat-európai országban. Ezeket a vásáron nemcsak érdeklődéssel szemlélték a látogatók és a szakemberek, hanem nagy mennyiségben vásároltak is belőlük. Ugyanakkor hazánkba Belgiumból genetikai állományjavító szaporítóanyagot lehetne behozni, valamint hasznos lenne az úgynevezett kék belga szarvas- marha importja is, mivel igen jó a hús minősége. A kapcsolatépítésben az államtitkár szerint mindenképpen előnyös lehet a politikai jelenlét, mivel ez lökést adhat a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. A kapcsolatokat elsősorban a regionális együttműködésre kellene építeni, ugyanis ennek alapja már létezik, hiszen kapcsolat van Somogy megye és a belgiumi luxemburgi terület között. Mint az államtitkár hangsúlyozta, a politikai szintű megbeszélések azért is hasznosak lehetnek, mivel több félreértés is tisztázható általuk. Példaként említette a magyar állategészségügyi helyzet reális bemutatását, amelynek nyomán a belga állategészségügyi szolgálat vezetője megváltoztatta eddigi negatív véleményét. A tárgyalásoknak. amelyet az államtitkár a szövetségi mezőgazdasági miniszterrel, valamint a vallon régió hasonló beosztású állami tisztviselőjével folytatott, az a konkrét eredménye, hogy Belgiumból októberben mezőgazdasági delegáció látogat hazánkba. A küldöttséget üzletemberek is elkísérik. Vajda László, a szaktárca főosztályvezetője elmondta még: 1992-ben hazánk 42 millió dollár értékű mezőgazdasági árut exportált Belgiumba, míg tavaly ennek értéke 27 millió dollárra csökkent. Az import az 1992-es 10 millió dolláros szintről a múlt évben 13 millió dollárra növekedett. A főosztály- vezető szerint jó esély van arra, hogy az idén újra növekszik a magyar export Belgiumban. Költsegvetesi gondok a Külügyben Szigorú takarékossági intézkedések A költségvetési tervezés egész rendszere felülvizsgálatra szorul; enélkül ugyanis nem lehet rendezni a Külügyminisztérium immár krónikus deficitjét — állapította meg Vörös Zoltán, a tárca gazdálkodási főosztályának vezetője. A gazdasági szakember az MTI-nek elmondta: a tárcának az idén legalább 1,2 milliárdos pótköltségvetésre lesz szüksége. A takarékoskodásban a Külügyminisztérium már elérte lehetőségeinek határát: egyebek mellett elhalasztották a gépkocsik cseréjét, letiltották a nagykövetségek különféle beszerzéseit. A szigorú'takarékossági intézkedések szinte már a működőképességet veszélyeztetik. Vörös Zoltán szerint az egyik fő gond a költségvetési tervezés bázisszemlélete. Tavaly például az 1991-es esztendő gazdálkodási eredményeit vették alapul, a bér- és a dologi automatizmusok kizárásával. A Kül- ügy mozgástere jóformán arra szűkült, hogy igyekezzen megbecsülni a bevételek várható nagyságát, ami egyébként szinte lehetetlen feladat. Az idén 2,233 milliárd forintra tervezett bevételek zöme ugyanis konzuli illetékekből, vízumbevételekből folyik be. Márpedig nincs szakember, aki meg tudná mondani előre, hogy például hány török utazik majd át Magyarországon. Mi több, ezek a bevételek sem egyenletesen érkeznek. Az idén például a tervezett bevételeknek eddig csupán 20 százaléka folyt be a tárcához. Török vízumokból pedig az év első öt hónapjában — az átutazások szezonális jellege miatt — jóformán egyáltalán nem volt bevétel. A költségvetési támogatást ellenben hónapra lebontva, ütemezetten kapja meg a tárca, így az átmeneti deficit erősíti a likviditási problémákat. A bázisalapú költségvetési tervezés jelenlegi rendszerének másik fő problémája, hogy a támogatás nem veszi figyelembe a forint leértékelését, ami meglehetősen súlyosan érinti a Külügyminisztériumot. A tárca összes kiadásainak oroszlánrészét, mintegy 95 százalékát a külképviseletek fenntartása viszi el; márpedig ezeket a költségeket devizában kell fizetnie a Külügynek költségvetési forintjaiból. A leértékelés minden egyes százalékpontja 62-63 millió forintos többletköltséget okoz a tárcának. Ezzel kapcsolatban Vörös Zoltán elmondta, hogy a Külügy tartalékai hozzávetőleg évi ötszázalékos leértékelés „kivédésére” elegendőek. Bár tavaly még éppen rendezni tudták a likviditási problémákat, a nagymérvű leértékelés kimerítette a tartalékot, így az idén már nem maradt pénz a további árfolyam-kompenzációra. Ehhez járul még, hogy a Külügynek kell állnia a külhoni infláció költségnövelő hatását is. Összességében tehát a Külügy gazdasági vezetése úgy látja, hogy az idén a bevételi terv teljes összegének, illetve a költségvetési támogatásnak az együttes summája sem lesz elegendő a tárca kiadásainak fedezésére, még a legszigorúbb takarékossági intézkedések mellett sem. A szükségessé váló pótköltségvetés összegét Vörös Zoltán 1,2 milliárd forintra becsüli. Környezetvédelem Egészséges életfeltételeket A műszaki fejlesztésnek és kutatásnak a környezetvédelemnek betöltött egyre jelentősebb szerepére hívta fel a figyelmet Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Nemzetközi Vízminőségvédelmi Szövetség ötnapos konferenciájának megnyitóján tegnap Budapesten. A miniszter remélte, hogy a nagy jelentőségű tanácskozás hazai megrendezése is segít majd abban, hogy ezekben a gazdaságilag nehéz években ráirányítsa a figyelmet a vízminőség védelmére. A tárca környezetvédelmi törekvéseinek alapvető célja az egészséges életfeltételek — közöttük a levegő- és vízminőség — biztosítása, a biológiai sokszínűség fenntartásával. A célok megközelítéséig azonban a minisztériumra rengeteg tennivaló hárul, amihez a miniszter reményei szerint nagy segítséget nyújthatnak majd a konferencián elhangzó külföldi tapasztalatok és a legújabb kutatások eredményei. Alapítvány a szegényekért A szociálpolitikai alapítványok egyértelműen segítik a létminimum alatt élők helyzetének javítását. Ezt a Fővárosi Főügyészség jelentése állapítja meg, amely összefoglalja a Budapesten működő 18 alapítvány törvényességi vizsgálatának tapasztalatait. Az előzetes felmérés szerint a fővárosban mintegy 90 szociálpolitikai célú alapítványt tartanak nyilván. A létminimum alatt élők helyzetének javítását elsősorban a szegénygondozó alapítványok segítik elő: például szegénykonyhát üzemeltetnek, szociális étkeztetést biztosítanak. Vannak alapítványok, amelyek ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak, munkahelyeket, illetve olcsó árukat kutatnak fel a rászorulóknak, illetve pénzsegélyt adnak. Az , .Együtt a szegényekért” elnevezésű alapítvány volt az egyetlen, amelynél a vizsgálat során nem merült fel ügyészi intézkedést indokló körülmény. Ez az alapítvány a jelentés szerint kiemelkedő tevékenységet folytat a szegénygondozás körében. Noha vagyoni eszközei igen szerények, a szervezet tisztított használt ruhát és élelmiszersegélyt juttat a szegényeknek. A két műszakos, exportra dolgozó abonyi varrodánkba (F uggotleríség u. 1 ) felveszünk technikust Szakképzettség, gyakorlat és némelnyelv-ismeret szükséges. JHonlkozni lehel a Fővárosi Kézműipari Rt. konfekcióipari gyétegységének levélcímére (hndapost 6? . Pf A3B 13í>3) küldőit szakmai önélotrajzzal. illetve 100-1 július 27 PH An a 1 II /ROP es telefonon vagy személyesen a Húdapost V , fiiban .í/inns u 13 sz .alatt Volt gyermekbál is Anna-napi búcsú Szentendrén Anna-napi búcsút rendeztek a hét végén Szentendrén. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Kisalföld tájegységében a mosonszentjánosi kápolna védőszentjének ünnepét tartották. A nap rendezvényeit a Lajta Néptáncegyüttes felvonulása színesítette. A kalácsárusok és a kosárfonók bemutatták mesterségüket is. Délután gyer.nekbál is volt. Az egész napos ünnepen vásárfiát is mindenki vehetett a hozzátartozóknak Erdősi Ágnes felvételei
