Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-25 / 172. szám
Hr PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JULIUS 25., HÉTFŐ Ne ugrálj, * Ártó sütemények Kölcsey is mert megjárhatod! és vitaminok lapátra került Veszélyben a stabilitás Gyártók kritikája Himnuszbalsorssal (3. oldal) (6. oldal) (16. oldal) Felvidéki szerződés A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya tegnap Pozsonyban jóváhagyta a szlovákiai magyar pártok hármas koalícióját rögzítő — csütörtökön alárírt — szerződést. Az egységes szlovákiai magyar politizálást célzó hármas koalícióról szóló szerződést az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt vezetői csütörtökön írták alá Pozsonyban. Az Együttélés országos tanácsa még az aláírás előtt, a Magyar Polgári Párt országos választmánya pedig szombaton áldását adta a megállapodásra. Az MKDM a szerződést ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy az ősszel esedékes előrehozott választásokon a nyugat-szlovákiai kerületben Bugúr Béla, a közép-szlovák i ai ban Molnár József, Kelet-Szlováki- ában Ferkó Barnabás, Pozsonyban pedig Pálházy Béla lesz a magyar kereszténydemokraták listavezetője. Véget ért a gödöllői találkozó A nagycsaládosok felelőssége Ez a bolondos beállás valószínűleg a fotósnak szólt. De lehet, hogy mégsem? Sokkal inkább mindegyikünknek: sokan vagyunk testvérek, mégis boldogok. (Képriportunk a 7. oldalon) Krekács Róbert felvétele Barbár merénylet a Mátyás-templom ellen Felrobbantotta egy egyelőre ismeretlen tettes a Mátyás-templom Halászbástya felé eső külsőkripta-bejáró- ját szombaton hajnalban 4 óra 15 perckor. Ennek következtében az épületben a főszentély és a Szent István- kápolna színes üvegablakai, a káptalani sekrestye és a Király oratórium ólomüveg ablakai, valamint a kripta bejáratának kődíszítményei megsérültek. Az előzetes szakértői vélemény szerint a keletkezett kár értéke mintegy 30 millió forint. A helyszíni szemle miatt a délelőtti istentiszteletek elmaradtak. Vajon nyomra vezethetnek-e a barbár robbantás nyomai, a kőtörmelékek? Munkában a rendőrség Erdőst Ágnes felvétele Fantomkép készült egy a robbantással összefüggésbe hozható férfiről. Személyleírása: körülbelül 185-190 centiméter magas, 35 év körüli, sovány, inas testalkatú. Haja sötétbarna, egyenes, hátra fésült, nyakba lógó, kicsit zsíros. Szabályosan nyírt sűrű bajusza van. Arca sovány. Ruházata: középkék, aprómintás ing, feltűnően élénk színű mintás nyakkendő, szürke öltöny, fűzős félcipő. A héten tanácskozni fogok a rendőrség vezetőivel azokról a tennivalókról, amelyekkel megakadályozhatok a magyarországi műemlékek elleni újabb robbantások — mondta Kun- cze Gábor belügyminiszter a szombati, Mátyás-templom elleni merénylettel kapcsolatban az MTI munkatársának. A belügyminiszter szerint, ha igazak azok a feltevések, hogy összefüggés van a szegedi, a parlamenti és a Mátyás-templomi robbantások között, akkor ez már a harmadik. Az elkövetők a műemlékek elleni támadásokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ugyanakkor céljuk nem ismert, nem lépnek a nyilvánosság elé. Ebből arra lehet következtetni: nem kell tartani az ilyen jellegű akciók elterjedésétől, attól, hogy egyszerre több épület kerülne veszélybe. Azonban arra kísérletet kell tenni, hogy a veszélyeztetettnek mondható épületeket megvédj ük, de e kör meghatározása is nehéz — hangsúlyozta Kuncze Gábor. Nem feltételezhető, hogy magyarországi belpolitikái csoport állna a robbantások mögött, hiszen, akkor már jelentkeztek volna, hogy kik ők, mit akarnak. Vannak bizonyos jelek, amelyek a volt Jugoszlávia területe felé vezetnek. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz. Bizonyos eredmények vannak, de azok még nem hozhatók nyilvánosságra — mondta a belügyminiszter. (Folytatás a 3. oldalon) Olaj Mióta hallottam, olvastam, hogy Horváth Ádám, a Magyar Televízió új elnöke és Betlen János, a Híradó megbízott fó'szerkesztóje egyaránt bejelentette, egyenként el kíván beszélgetni a Híradó munkatársaival — vagy inkább munkatársjelöltjeivel, mivel csak eztán dönti majd el, ki marad helyén a továbbiakban, ki nem —, nem hagy nyugodni a kérdés: miről folynak azok a beszélgetések? Az időjárásról? ízlésekről? Pofonokról? Hobbikról? A szabadidői eltöltéséről? Az elnök, illetve a megbízott főszerkesztői érdeklődik, hogy van a munkatárs — vagyis a munkatársjelölt — kedves felesége? (Férje.) Sorra kerülnek a gyerekek? Mert ugye azt senki sem gondolhatja, hogy a munkatárs — munkatárs jelölt — munkaképességét, munkabírását, szorgalmát, kitartását kívánják az urak ezeken a négyszemközti beszélgetéseken felmérni, hiszen a munkával kapcsolatos erények és hibák úgyis munkavégzés közben derülhetnek ki, nem holmi beszélgetések során, ráadásul eddig sem voltak rejtve, nem csupán kollégák — mint az újonnan kinevezett (megbízott) vezető —, de a televízió belső berkeiben teljesen járatlan tévénézők előtt sem. Azt még kevésbé hihetjük, hogy a munkatársjelölt politikai nézetei, szimpátiái, netán hovátarto- zása kerülhetnek szóba, tekintve, hogy eztán a tévé hírműsoraiban még csak véletlenül sem befolyásolni, hanem tükrözni óhajtják a politikai életet. Az pedig, hogy az objektív tükröt tartó dolgozó magában mit gondol — nem mindegy? Csakis a magánélet, az apró-cseprő gondok és örömök maradnak tehát a beszélgetések lehetséges témáiként, s remélhetjük, hogy az új vezetők figyelmének ilyen területekre való kiterjedése következményeként idilli állapotok alakulnak majd ki a Magyar Televízióban. Valami olyanok, mint Molnár Ferenc Egy, kettő, három című egyfelvo- násosában, ahol a vezérigazgató közölve az elvégzendő feladatot, nem mulasztja el megdicsérni a munkatársnő) új frizuráját, ruháját, a náthásnak orvost ajánl, érdeklődik a különböző hozzátartozók iránt, gondoskodik róla, hogy elrendeződjék a zilált magánélet. S közben ki-kiszól a nézőtér felé: olaj. Vagyis, hogy mindez a munka érdekében történő „olajozás”, mert ha a beosztottak a főnök figyelmességétől jól érzik magukat, jobb teljesítményt nyújtanak. Vélhetően csak úgy folyik majd az olaj a Szabadság téri palotában is. Síkos lehet végül tőle a padló. Nádudvari Anna Milliárdokat vitt el az aszály Az évek óta tartó rendkívül száraz, meleg nyarak miatt sivatagi viszonyok alakultak ki az ország egyes térségeiben. Az 1990-es, az 1992-es és az 1993-as aszályhoz hasonlót az utóbbi 60 évben csak egyszer, 1952-ben jegyeztek fel. Arra viszont még korábbi évekből sincs példa, hogy négy egymást követő esztendőből három ennyire szélsőségesen aszályos legyen — tájékoztatták az Országos Vízügyi Főigazgatóságon az MTI-t. A növényzet vízigénye szerinti csapadékot, a hőmérsékleti viszonyokat és a talajvízszintet tükröző úgynevezett aszályossági index országos átlaga 1990-ben 8,8 volt, 1992-ben 9,9, 1993-ban pedig 9. A magasabb index nagyobb szárazságra utal. Az időszak legsúlyosabb aszálya 1992-ben alakult ki, amikor országosan csak elenyészően kis terület maradt aszálymentes. A mezőgazdasági szakértők szerint ebben a három évben évente 50 milliárd forint aszálykár keletkezett. Az utóbbi 10 évben csak az 1991-es év volt aszálymen- tes.
