Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-04 / 154. szám
Szólásszabadság Péceli Gazdag, és acsarkodás trükkös egyebek írógéppel betöróTí (2. oldal) (4. oldal) (16. oldal) Suhogtak a kaszák a dabasi határban A jövő csak a múltra épülhet Csörgött a verejték férfiak- ról-asszonyokról, de nem volt megállás: a búzakalászok rendre dőltek a kaszák alá. Dabas mellett, a Fehér hídnál idén először rendezték meg a kézi aratási bemutatót. A szervezők igyekezete nem volt hiábavalóba siker nem maradt el. A dabasi Agroprofil Kft. vezetőjének, Cseh Antalnak véleménye szerint ezentúl minden évben láthatunk hasonlót. Tegnap délben, rekkenő hőségben mintegy harminc férfi sorakozott fel a búzatábla mellett kaszájával, hogy megmutassa: miként aratták a gabonát néhány évtizeddel ezelőtt. Nem hiányozhattak mellőlük segítőtársaik sem, az asszonyok, akik szorgalmasan kötötték a kévéket, s rakták a kereszteket. A résztvevők azonban nem csak magát az aratást láthatták, hanem minden egyéb munkát is, ami a betakarítással összefügg. (Folytatás a 4. oldalon) Emlékezés a mártírokra Eladósodott MDF Levonták a tanulságokat Megemlékezést tartottak a magyarországi deportálások 50. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt, a Dohány utcai zsinagóga kertjében, a magyar zsidó mártírok emlékművénél. Az emlékezésen fölszólalók (Beer István, a Magyar- országi Holocaust Emlékbizottság elnöke; Göncz Árpád köztársasági elnök; Schweitzer József, országos főrabbi; Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, a megemlékezés fővédnöke; valamint Israel Meir Lau, Izrael Állam főrabbija, s Teller Ede) egyaránt arról beszéltek, hogy az ötven évvel ezelőtt kezdődött deportálás és a holocaust elfeled- hetetlen bűn. (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton tartották meg a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának ülését. Az eseményen történtekről Herényi Károly szóvivő, Zsigmond Attila, frakciószóvivő és Ferenc Csaba, a választmány és az alapszabály-teremtő bizottság tagja számolt be az MDF Bem téri székházában rendezett sajtótájékoztatón. Az ülést Für Lajos nyitotta meg mintegy száz választmányi tag jelenlétében — tudtuk meg Herényi Ká- rolytól. A két legfontosabb napirendi pont — a bizottságok beszámolóinak meghallgatása és értékelése, valamint a nyolcadik országos gyűlés időpontjának a kitűzése, s eseménymenetének, fölépítésének a kidolgozása volt. A választmány egyébként — mint a szóvivő folytatta — tíz új taggal gyarapodott. Az újonnan választmányba kerültek nevei a következők: Barsiné Pataky Etelka, Csóthy György, Kelemen Attila, Kis Gyula, Kutrucz Katalin, Pusztai Erzsébet, Raskó György, Sepsei Tamás, Tóth Tihamér és Zsigmond Attila. A továbbiakban a Takácsi Gyula vezette gazdasági, a Gémesi György irányította önkormányzati választásokat előkészítő, a Fekete György vezette arculatteremtő és a Ferenc Csaba által irányított alapszabály-teremtő bizottság munkájáról esett szó. A gazdasági a bizottság kalkulációi szerint az MDF-et kétszázmilliós hitelállomány terheli jelenleg. Az eladósodás — bizottság állásfoglalásából legalábbis ez derül ki — a pártokra általánosan jellemző a kampányidőszakban. Természetesen időszakos eladósodásról van szó, s a Demorata Fórum képes a folyamatos törlesztésre. (Folytatás a 3. oldalon) Gyertyát gyújtottak az elhunyt zsidó áldozatok emlékére Erdó'si Agnes felvétele Fővárosi látványosság Amit a budapesti Nagykörúton tapasztalni, az a közlekedő' ember számára — a hőséget leszámítva is — a poklok pokla. A liberális sajtó mindebből dicshimnuszokat kerekít, éspedig annak kapcsán, hogy a főpolgármester úr szemrevételezte a munkákat. ,Jó az ütemterv”,,Jeszített a munkatempó”, „torlódás nélküli a forgalom”— állapítja meg a Magyar Hírlap tudósítója, miközben az újság címlapján vasalt öltönyben, nyakkendőben mászik fel egy létrán Demszky Gábor. Am még a ,Jöldön járva” kijelentette: édeklődőket vonz az építkezés, egyetlen panasz sem érkezett... nem csökkent a környékbeli üzletek forgalma... 20 rendőr felügyeli a rendet, és a többi... Sehol egy kritikus hang, egyetlen lapban sem. Minden a legnagyobb rendben. így kell ezt csinálni az idegenforgalmi szezon kellős közepén, elnyomva a kétmilliós főváros egyik legfontosabb közlekedési ütőerét. Pedig, ha március elején elkezdték volna, már régen túl lennénk rajta. De ez nem kérdés a sajtó számára, mint ahogy az egész főpolgármesteri ügyködést sem kísérték kérdőjelek az elmúlt években. Kivéve tán a gyanús pénzügyeket a nagycsarnok felújításával kapcsolatban (igaz, azok is elhaltak, pedig választ senki sem kapott az el-eltú'nőtízmilliókról), amelynek közeli megnyitása majd mindent elfeledtet az újságírókkaL A körúti tudósításnak amúgy az az egyik csattanója, hogy „a turisták még fényképezik is e mindennapos látnivalót”. Talán éppen ezért szervezte az egészet a nyár közepére a „tettek embere”? Murányi László A szabadság napja Cegléden Immár együvé tartoznak Ez a£ ország évtizedeken keresztül nem élt szabadságban. Harmadik éve ünnepeljük, hogy nem nehezedik ránk egyetlen idegen hatalom fegyvere vagy politikai ereje sem — jelentette ki szombaton Múicz István polgármester Cegléden, az újjávarázsolt Szabadság téren, azon az eseményen, amelyet a szabadság napja alkalmából rendeztek. Ezt követően Székelyföld polgármesterei méltatták a magyar szabadság napját. Erdei István (Csíkszereda) kifejtette, az immár testvérváros Cegléd polgárainak szabadsága erőt ad az erdélyieknek ahhoz, hogy folytassák harcukat a magyar nyelvű iskolákért, kulturális önállóságukért. Ami elengedhetetlen feltétele a székelység további megmaradásának. Dézsi Zoltán (Gyergyó- szentmiklós) először a székely magyarság küzdelmét fémjelző nagyjainkra emlékezett (Dózsára, Bocskaira, Báthoryra, Bethlenre, Rákóczira, Kossuthra). Majd utalt arra, hogy egy összeomlott — de megújulni képtelen — társadalom okozta nagy csalódások újra a reménytelenség szigetére sodoiják az erdélyi magyarságot. Az 1989 decemberének lángoló optimizmusát régen felváltotta egy másfajta, fenyegető szándék. A román állampolitika az anyanyelv megőrző szentélyét, az iskolát olyan törvényes kordába akarja szorítani, amelyet megirigyelhetne bármely nacionalista diktatúra, s a magyarságot kizárja a privatizáció állami színjátékából. (Folytatás a 4. oldalon) Egyetem a családért A nemzetközi családév egyik rangos hazai eseménye a tegnap Gödöllőn hatodik alkalommal megkezdődött nemzetközi családóvó nyári egyetem egyhetes rendezvénysorozata. A megnyitó-előadásban Molnár Emma, a budapesti I. számú szülészeti klinika pszichológusa kifejtette: a családi konfliktusok, a gyakori válások egyik forrása, hogy manapság az anya és az apa szerepét sokszor igyekeznek a családon belül egybemosni, holott a nő lényéből fakadóan eleve lágyságával, az érzelmi világ ápolásával, amíg a férfi a külvilág felé fordulva az ottani értékek közvetítésével járulhat hozzá a családi harmónia megteremtéséhez. E hagyományos szerepek erőltetett átvállalásával az amúgy is törékeny családi összhang könnyebben felborulhat. A régóta kialakult szerepeket célszerű nem összemosni, hanem a gyermeknevelésben is inkább hangsúlyozni, ami a gyermek érzelmi fejlődését, a különböző férfi és női minták közvetítését erdménye- sebben szolgálja. (Folytatás a 4. oldalon) I Az aratás bizony nem gyerekjáték. Nem csak a veríték, de sokszor a vér is csörgött a kévekötő asszonyok kezén, ám mindvégig keményen állták a sarat a férfiak mellett Krekács Róbert felvétele
