Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-19 / 167. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 19., KEDD Megkérdeztük Jó-e a kontaktlencse? Korunk egyik gyakori betegsége a rövidlátás, mely általában gyerekkorban kezd kialakulni. A szemüveget félretéve egyre többen térnek át a kontaktlencse használatára, ami — a mai szemüvegkeretek árai mellett — már nem számít luxusnak. Dr. Cziber Katalintól, a Szent Rókus kórház szemész alorvosától azt tudakoltuk, hogy a szemüveg vagy a kontaktlencse használata egészségesebb? — Lényegesen jobban járnak azok, akik kontaktlencsét hordanak — kezdte válaszát. — A szemüveg a szem előtt helyezkedik el, és kicsinyíti az üvegen keresztül látható tárgyakat, a kontaktlencse valósabb képet jelenít meg. Általában olyan rövidlátóknak tudom ajánlani, akiknek négy- vagy annál többdioptriás szemüveget kellene hordani. Idősebbeknek, akik negyvenöt éves koruk után kényszerültek olvasószemüveghez, nem tanácsolom a kontaktlencse használatát, és távollátóknak sem — akik se közeire, se távolra nem látnak rendesen. A legolcsóbb és legkönnyebben kezelhetőbb a keménylencse, ezzel csak az a probléma, hogy nehéz megszokni, és napi 8-10 óránál nem szabad tovább viselni, mert nem engedi át az oxigént. A legpraktikusabb a félkemény kontaktlencse, melynek bizonyos fajtái akár egy hónapig is viselhetők. A rövidlátás gyermekkorban kezd kialakulni és 20 éves korra megáll. Van aki se kontaktlencsét, se szemüveget nem hord, de ez — a szóbeszéd ellenére — nem károsítja tovább a látást. Sokan érdeklődnek nálunk, hogy meg lehet-e szüntetni véglegesen a rövidlátást műtét útján. Nos, kórházunk nem híve ennek a beavatkozásnak. Ez a 80-100 ezer forintos műtét bemetszéses módszerrel történik, gyémántkéssel vagy lézerrel. A műtét eredménye, hogy a rövidlátás több évre megszűnik, de sokan panaszkodtak arra, hogy látásuk egy idő múlva újra gyengülni kezdett. V. Cs. A honvédség változatlan A kormányváltozás nem érinti a hadseregben a rendszer- változás után megkezdődött átalakulási folyamatot. A honvédség előtt álló legfontosabb feladat a fiatal tiszti állomány szociális gondjainak megoldása, a kiképzési és védelmi funkciók ellátása — a hadsereg az eddigieknél kisebb létszáma mellett —, továbbá a NATO és a magyar hadsereg kiképzési és vezetési rendszere közötti „összefér- hetőség” biztosítása — mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetőinek állománygyűlésén. Csak hárman mondtak le A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának nemrégiben megválasztott négyfős vezetése: Lampart Mónika és Tompa Sándor frakcióvezető-helyettesek, Nikolits István frakcióigazgató, valamint jómagam hamarosan tárgyalást kezdünk a koalíciós partner SZDSZ frakciójának vezetésével a szükséges együttműködés mikéntjéről — jelentette ki tegnap sajtótájékoztató keretében Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A sajtótájékoztatón, melyen a teljes frakcióvezetés jelen volt, szó esett a polgármesteri és az országgyűlési képviselői hivatás ösz- szeférhetetlenségét eltörlő, sokak által nehezményezett friss törvényről, a köz- szolgálati médiumok élén bekövetkező személyi változásokról, valamint az MSZP őszre tervezett országos kongresszusának várható programjáról is. — Az MSZP 209 fős országgyűlési képviselőcsoportjának kilenc „civilben” polgármester tagja van, közülük ketten társadalmi munkában látják el településvezetői feladatukat — mondotta Szekeres Imre.' — Hárman a kilenc főből lemondtak az országgyűlési képviselőségért járó fizetésről, a többiek pedig, akik nem tették ezt meg, polgár- mesteri ténykedésükért csak az erre megállapított, törvény által szabályozott minimális bérre tartanak igényt — tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető kijelentette: a rádió elnöki posztjára a szocialisták által jelölt Szirányi János, az erről szóló híreszteléseknek megfelelően valóban MSZP-tag, de ha megbízást kap a médium vezetésére, minden bizonnyal lemond párttagságáról. Végezetül az MSZP őszre tervezett országos kongresszusával kapcsolatban elhangzott, hogy annak célja egyrészt az MSZP hosszú távú céljainak, arculatának konkrét megfogalmazása, a pártvezetés, a szocialista túlsúlyú kormány, valamint a párt parlamenti frakciója ösz- szehangolt munkájának megszervezése, valamint az MSZP szervezeti felépítésének korszerűbbé tétele, ami minden bizonnyal személyi változásokkal is együtt jár majd. R. Z. Évszázados fákat vágnak ki Bagón Ha nem tetszik: (Folytatás az 1. oldalról) — Egy faluban sohasem lehet olyan döntést hozni, amellyel mindenkinek kedvezni tudunk — vallja Kit- ka Istvánná, a bagi önkormányzat műszaki előadója. — A fák kivágásával egy patkányfészket, egy szeméttelepet szüntetünk meg. S helyette lesz valaezek mind elpusztult, balesetveszélyes fák. Furcsa, hogy eddig mindennap jött valaki azzal: mikor teszünk már valamit, mikor irtatjuk ki őket. Nem túl régen egy útra zuhanó fát épphogy ki tudott kerülni egy arra járó autós. Nem akarjuk megvárni, hogy súlyos baleset történjen. 1 ===== k 11 S f 1 rí Eddig madárfüttyöt hallottak reggelenként az itt élők. Ezután másképpen lesz mi más. Ez sem kevés, hiszen ha megnézzük, a szomszédos településeken mennyi minden épült, készült az elmúlt négy évben, akkor mi nem sok mindent tudunk felmutatni. Örülni kellene annak, hogy legalább egy benzin- kúttal gazdagodik a település. — Ehhez évtizedes fák kivágására van szükség? — A múlt héttől eddig kivágott, illetve a még kivágandó fák egytől-egyig elkorhadt, elpusztult fák. Az út mellett, a házakkal szemben valaha egy kis domb állt. Azon a helyen többször volt csőtörés, s a domb eltűnt. A kidőlő fák egyenesen az útra, vagy a házakra estek volna. Az ott élőknek is érdeke, hogy ezeket a fákat kivágják, hiszen komoly bal— Az a néhány fa egy zöld szigetet alkotott, pontosan az M3-as autópálya lejáratánál, s így talán megszűrhette az onnan jövő' zajt és a levegó't is. Pótolja majd ezt valami? — A zajt nem nagyon szűrte meg eddig sem — válaszolja Kitka Istvánná. — A kutat építő vállalkozót pedig kötelezzük a kivágott fák pótlására. Az elején már említettem: egy ilyen kis helyen is szinte lehetetlen olyat tenni, amit mindenki jónak érez. Eddig az volt a baj, hogy ott vannak a fák, most az, hogy kivágják őket. Persze, most is van olyan, aki örül ennek az irtásnak. Ám mindig így volt: ami az egyiknek tetszik, az a másiknak szúrja a szemét. Végső esetben el lehet onnan költözni. Hát van nekik szívük? — kérdezi Gódor Istvánné eset, tragédia is történhetett volna. — A fákat a jövőben elkészülő benzinkút helyén irtják. Kaptak erre engedélyt? — Nem kellett engedélyt kérni. Ismétlem, — Évtizedek óta ott lakó emberekről van szó. A benzinkút miatt költözzenek el? — Nem olyan rossz azért ott a helyzet. Én például nagyon szívesen laknék ott, ahol betonút van. költözzenek el? Az én házam előtt ugyanis csak földút vezet el, s bizony több port kell lenyelnem, mint azoknak, akik a Malom-tó környékén élnek. Az egykori vízimalommal szemben, a főút mellett lakók azonban egészen máshogy vélekednek a tervezett benzinkútról. Ők a kidöntött fákat, az elköltöző madarakat, s az eddigi viszonylagos csendet, tiszta levegőt sajnálják. A fűzfák, az akácok megvédték őket az autópálya füstjétől. — A véleményem mondjam? — kérdezi Tóth Fe- rencné. — Barbárság, amit itt csinálnak. Nem akarok többet kijönni a ház elé. Ez egy nagyon szép hely volt, régen, amikor még itt víz volt, Budapestről is jártak le Bagra emberek. Víz ugyan most már nincs a mederben, de akkor is jó volt ide kinézni. A múlt héten kezdték a fák kivágását, s amikor a férjem meglátta, hogy mit csinálnak, sírni kezdett. — A kertemből gyakran hallom, amit az erre játa, az messzire kerülje el a házam! — Amikor megláttam, hogy mihez kezdenek itt — mondja a közelben lakó Katona Jánosné -—, nem győztem a nyugtátokat szedni. Mi, az itt élők nagyon szomorúak vagyunk. Ez valaha gyönyörű része volt Bagnak. A fák között volt néhány balesetveszélyes is, ezeknek a kivágást kértük. Erre tönkretették az egészet. Sír a lelkünk. — A Malom-tó és környéke több száz évig Bag ékszerdoboza volt — állítja a vízimalommal szemben lakó Balázs József. — Úgy látszik, közömbös, hogy milyen természeti károkat okoznak. Januárban szóba került, hogy esetleg benzinkutat épít ide egy vállalkozó. Akkor tiltakoztunk ez ellen, s elcsendesedett az ügy. Eddig élveztem ennek a kis zöld területnek az előnyeit, ezentúl majd a fák hiánya jut nekem, s szívhatom a benzingőzt. Azon is el lehet gondolkozni, hogy a szűk út mennyi baleset forrása Sok évtizedes, öreg akácokat, fűzfákat, az autópályától óvó zöld tüdőt visznek a teherautók Krekács Róbert felvételei rók mondanak — ballag át a szomszédból Gódor Istvánné is. — Azt kérdezik: hát van szívük tönkretenni ezt a részt? — Mi tényleg kértük, hogy vágják ki az elpusztult fákat — veszi vissza a szót Tóth Ferencné —, de nem azt kértük, hogy mindegyiket irtsák ki. Öreg, évtizedes fákról van szó. — Hetven évet megértem, s most majd az ablakomat sem nyithatom ki — panaszkodik Tímár Domokosáé. — Már eddig is olyan forgalom volt, hogy a gyerekeket nem lehetett kiengedni az utcára. Most még több kocsi fog erre járni. Amikor tiltakoztunk a benzinkút ellen, azt a választ kaptuk, hogy költözzünk el. Én évtizedek óta lakom itt... — Az önkormányzat engedélyezte a kút építését — szólal meg újra Gódor néni. — Csak azt tudom mondani, hogy amelyik képviselő ezt megszavazlesz majd, hiszen ez sem lényegtelen kérdés. — Rossz nézni, amit itt tesznek — mondja Tóth Ferencné. — Irtják a lombos fákat, szerencsétlen madarak meg keresik a fészkeiket. Reggelenként olyan jó volt hallgatni a madárfüttyöt, hát ez már nem lesz. A kivágott fákat eközben folyamatosan szállítják el a teherautók, a darabka erdő egyre csökken. Az emberek panaszkodnak, de hiába. Megfogadják: ha kell, akkor ők akár a legfelsőbb vezetőket is megkeresik, de mindenáron meg akarják menteni a kiszáradt Malom-tó fáit, növényeit. A helyi önkormányzatnál viszont éppen ellentétesen érvelnek. Azt mondják: a bagiak hasznára cselekednek. Lehet. Ám Bagtól alig néhány kilométerre, Aszódon van benzinkút. A fákat viszont itt vágják. Nádai László
