Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-18 / 166. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 18., HÉTFŐ 5 Együtt ünnepelt a nagycsalád A teremtés élménye Czeizel Endre: Az ember tehetetlenebbnek, gyen­gébbnek születik más lé­nyeknél, ezért van szüksé­ge a családra a család adhat. Az emberrévá- lás időszakában alakult ki a monogámia, vagyis a család. Azért volt rá szükség, mert az ember tehetetlenebbnek, gyengébbnek születik más lé­nyeknél. Születése után nem áll mindjárt lábra, nem kezd hamarosan önálló életet, ha­nem sokáig óvni, nevelni, ta­nítani kell. Ez a szülők felada­ta. Azonban szülőnek lenni nemcsak feladat, hanem lehe­tőség is. Akinek gyereke van, biológiailag halhatatlan, tulaj­donságai, ha ő maga már meg is halt, tovább élnek. Hogy honnét jöttünk, mik va­gyunk, hová megyünk, akkor tudhatjuk, ha számontartjuk az őseinket, ismerjük a mellet­tünk élőket, odafigyelünk az utódainkra. Mindezt segítik a családi fényképek. A művelődési ház nagytermének falán, a felállí­tott tablókon a község családja­inak nevét olvashattuk a fény­képösszeállítások fölött. Az otthoni gyűjteményekből ke­rültek ide a régi és újabb felvé­telek azokról, akiknek már csak az emléke él és akik a jövő ígéretei egyaránt. Egész életek tárultak fel, minden mozzanatukban, mosolyogtak ránk munka közben, családi vagy közösségi ünnepi alkal­makkor. Karoltak egymásba barátnők, álltak egymás mel­lett katonabajtársak, láthattunk újszülötteket, s már koporsó­ban nyugovókat Eleteket kez­dettől a végig, de még tovább, előzményükben és folytatódá­sukban. N. A. — B. G. (Folytatás az A oldalról) „Békét adj szívünknek, bé­két családunknak...” — so­kan ismerjük az így kezdődő egyházi éneket, mely így foly­tatódik: „... békét nemzetünk­nek, békét a világnak!” A kezdő sorokat választot­ták címéül annak a családról szóló beszélgetésnek, melyet, tekintettel arra, hogy az idei év a család éve, a galgahévízi faluünnep részeként rendez­tek szombaton délután a mű­velődési házban. Elsőként Varga Domokos író szólt a megjelentekhez. Varga Do­mokos, akinek hét gyermeke van, tudhatjuk ezt családjáról írott könyveiből is, a Kutyafü- lűekből, a Kölyökkóstolgató- ból, a Tisztelt családomtól. Immár a negyvenhatodik évet töltve együtt a felesége és ő, úgy érezhetik, nagyon szállni nem lehet. Beszélt ar­ról, hogy a gyermekáldásban a teremtés élményét élheti át az ember. Nem lenne szabad anyagi okokból visszariadni, hiszen — s itt egy közismert régi mondást idézett —: ha ad az Isten báránykát, ad hoz­zá mezőt is. Színesebb, érde­kesebb is a nagycsalád, mint az egy kés... Varga Domokos közbe ve­tette: ne tűnjék úgy, hogy ők mint nagycsaládosok lenézik azokat, akik nem azok. Nem mindig az ember akaratán mú­lik, hogy egyedül marad-e vagy népes családot alakít ki maga körül. György Attila, a Nagycsalá­dosok Országos Egyesületé­nek elnökhelyettese a csalá­dokra leselkedő veszélyekről szólt, elsősorban a szenve­délybetegségekről. Az ifjúsági vetélkedő' egyik feladata két négyzetméteres aszfaltrajz készítése volt a galgahévíziek múltjáról gazdag életük volt, vallotta. Mi lehet az oka, hogy mára az emberek jórésze elvesztet­te az együttélés, az egymás életébe való bekapcsolódás képességét? Valaha a tágabb közösségek, a nagy családok, a falvak közvéleménye fogta össze a kis családokat. A tár­sadalmi viszonyok megválto­zásával ez az összetartó erő megszűnik. Csománé Forgács Emma tanárnő, ötgyerekes édes­anya, a beszélgetés másik elő­adója elmondta, hogy ma so­kan kötnek érzelmi érettség nélkül, a „legfeljebb elvá­lunk” felelőtlenségével házas­ságot. Ő az apósától azt hallot­ta: a házasság repülőgép, melyből menet közben ki­A hozzászólások a témá­hoz a közönség soraiból foly­tatódtak volna sokáig, ha az ünnep következő programja határt nem szab számukra. A nap további részében Czeizel Endre orvos-genetikus nyitot­ta meg a Galgahévíz családjai­nak élete a századfordulótól napjainkig című fotókiállítá­sát. ‘ Mindannyian családba szü­lettünk, és mindnyájunknak az a célunk, hogy családot ala­pítsunk és hogy utódok ma­radjanak utánunk, kezdte megnyitóját dr. Czeizel End­re. Miért kell hát e természe­tes dolognak külön évet szen­telni? A család alól mostanra kihúzták a szőnyeget. Nincs már meg ez a védelem, amit Basa Antal polgármester és Nagy Árpád címzetes prépost a fiatalok néprajzi gyűjtő­munkáját értékelik Balázs Gusztáv felvételei Közhírré tétetik... SÓSKÚT Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. november vége óta tölti be. Gödöllő új református lelki- pásztora együtt végezte a teológiát Tőkés Lászlóval. GÖDÖLLŐ névvel ten­gerjáró személyszállító gő­zös öregbítette a század ele­jén az Adrián a királyi nya­raló városka hírnevét. A gő­zöst 13 évi hajózás után 1918. augusztus 11-én egy ellenséges tengeralattjáró két torpedója küldte a ten­ger fenekére. NAPONTA 100 tonná­nyi alapanyagból 8-10 ezer terméket fognak gyártani hamarosan a sóskúti kőbá­nyákban, a Bécsi Kő, Beton­termék-gyártó és Kereske­delmi Kft. megalakulása nyomán. Mint az ügyveze­tő-igazgató a „helyi hírfor­rásnak” elmondotta, terveik között szerepel zsalukövek, pincefalazó elemek, födém- béléstestek, útszegélykövek gyártása, és később szeret­nének hőszigetelt falazóele­meket is előállítani. Mind­ezt a legmodernebb gépek segítségével. ILLEGÁLIS szemétlera­kóhely alakult ki Törökbá­lint, Sóskút és Érd közigaz­gatási határán, Sóskút terü­letén. Az érintett önkor­mányzatok, valamint a kör­nyezetvédelmi hatóság kép­viselői a közelmúltban hely­színi szemlét tartottak, s ab­ban egyeztek meg, hogy az elhatalmasodó szeméthe­gyeknek valamiképpen út­ját kellene állni. TANÉVVÉGI bemutató koncerttel zárták az iskolai évet a zenét, fúvószenét ta­nuló általános iskolás diá­kok. A bemutatón mintegy 200 fős hallgatóság volt je­len, s tapsolta meg az ügyes gyerekeket. GÖDÖLLŐD SZOLGÁI _ NÉGY ÚJ KÉPESLA­POT jelentetett meg a Váro­si Múzeum Grassalkovich Antal gróf születésének 300. évfordulójára. A lapo­kon a múzeum tulajdoná­ban lévő műalkotásokból látható néhány; ismeretlen művész 1760 körül készült olajfestménye például, a ba­rokk kor talán legjelentő­sebb magyar főuráról. SZÉNHIDROGÉN-kuta- tásokat végez Gödöllőn a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A kutatások december végéig eltartanak, s ezekről térképet és részletes tájékoz­tatást közöl a gödöllői lokál- patrióták lapja. ÖTVEN ÉV UTÁN elő­ször ismét felkereshette a gödöllői kastélyt Horthy Ist­vánná, a kormáyzó repülő­szerencsétlenségben el­hunyt fiának özvegye. Mint a lap munkatársának elmon­dotta, öt évvel ezelőtt már járt Gödöllőn, de akkor csak kívülről láthatta fiata­labb éveinek nyarankénti helyszínét. NAGY KÁROLY refor­mátus lelkészt június elején iktatták be a gödöllői refor­mátus egyházközség élére, bár lelkipásztori hivatalát A MI ÚJSÁGUNK T:Ú rt ft* ¥ C dTínyi TŰKOR JELENTŐS ÁLLOMÁS volt a dányi egyházközség életében a bérmálkozás. Hetvenkilenc hetedikes és nyolcadikos fiú és lány já­rult Nagy Árpád prépost elé, aki kiszolgáltatta a bér­málás szentségét. MEGMÉRETTETTEK és nagyon nehéznek találtat­tak a művelődési ház fogyó­kúrás akciójának résztve­vői. Negyvenen voltak és el- szömyedtek az eredmé­nyen. Annál vigasztalóbb volt viszont a folytatás, mert akadt, aki két hét alatt 3, illetve másfél kilót is le­fogyott... LITKEY GYÖRGY 1975-ben elhunyt festőmű­vészre emlékezik a helyi lap. Az alkotó neve ismerő­sen cseng a falubeli fülek­nek. főleg az idősebb téesz- tagoknak, hiszen élete utol­só pár évét Dányban töltöt­te fiánál, Miklósnál. SZENTKIRÁLY helyze­tét tekintették át a képvise­lő-testület tagjai a közel­múltban. A közigazgatási­lag Dányhoz tartozó telepü­lés eddigi fejlődése és a jövő legfontosabb tenniva­lói szerepeltek abban az írá­sos dolgozatban, amelyet Gódor András polgármester készített az ülésre, s ame­lyet a Dányi Tükör legfris­sebb száma közre ad. HATODIK ÉVE folyik Dányon zeneoktatás, intéz­ményi keretek, között, utóbb már önálló- önkor­mányzati zeneiskolában. Ör­vendetes a tanulók nagy szá­ma, ami azt jelzi, hogy a szülők fontosnak tartják a zene ismeretét. Ez nem jel­lemző minden környékbeli falura. HETVEN ÉVES a Hő­sök szobra Kiskunlacházán. A krónikák őrzik, hogy az emlékművet 1924 nyarán avatták fel ünnepélyes kere­tek között. Most a község népe hagyományt kíván te­remteni, s minden évben ün­nepi istentisztelettel, koszo­rúzással emlékezik hőseire. Az első ünnepségre az idén harangszó hívogatta a tiszte­legni kívánókat. A FALU LEGIDŐSEBB kovácsát mutatja be a „régi mesterségek” sorában A Mi Újságunk. Nem csak mes­tersége, hanem neve is „ko­vács,” 1919-ben született id. Kovács István, s műhe­lye lakóházának udvarán van. 1933-ban kezdett inas­ként dolgozni, 1949-ben lett önálló mester. Néha ma­napság is megpatkol egy­két lovat. SZEPTEMBERTŐL két első osztály indul az újtele­pi iskolában, s mivel a szük­ségesnél kevesebb a tante­rem, azért most építők dol­goznak az iskolában. A TELEFON téma Szent- mártonkátán. Az önkor­mányzat a teljes összeget befizette a telefontársaság­nak, s így a községi hálózat kiépítését az építők előrelát­hatólag augusztus végén kezdik el. ÉSZAK-MAGYAROR- SZÁG történelmi helyeit ba­rangolták be a nyár elején a Községtörténeti Baráti Kör tagjai. Felkeresték többek között Vizsolyt, Monokot, Szerencset és hazafelé Me­zőkövesdet. * • ^ 4 . 4 —■ Imi u/afcf HATÁROZATOT hozott az Örkényi képviselő-testü­let a szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tulajdonjogáról. Az iskola fenntartója jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat, de a tulajdonos a község volt. Most ez a jog átkerült a me­gyéhez, mert a községnek nem volt pénze az épületek átlagának megóvására, fenn­tartására. A MUNKANÉLKÜLI­EK jövedelempótló támoga­tásában részesülők rendsze­resen napi ötórás munkát végeznek a község közterü­letein. A nagy többség ele­get tett eddig a felhívásnak és jelentkezett munkára, csupán két személy eseté­ben volt kénytelen az önkor­mányzat megszüntetni a tá­mogatást. * Kérjük kedves kollégá­inkat, a helyi lapok szer­kesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából jut­tassanak el egy-egy pél­dányt rovatunkhoz. Kész­séggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írása­ikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom