Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-18 / 166. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 1994. JÚLIUS 18.. HÉTFŐ Párizsban. Pékár Imre pél­dául megkapta a francia becsületrend II. osztályú keresztjét. A nemzetközi zsűri 14 arany, 5 ezüst és 4 bronzéremmel díjazta a kisbéri, bábolnai, mezőhe- gyesi, fogarasi méneket. Erdészeti kiállítóink 9 Grand Prix-t, 24 arany, 24 ezüst és 40 bronzérmet kaptak. A magyar méhé­szet kiállítói 1 Grand Prix- t, 2 arany, 2 ezüst és 7 bronzérmet nyertek. Magyarország az 1900-as párizsi világtárla­ton képző- és iparművésze­ti, háziipari kiállítással is megjelent. Grand Prix-t ka­pott például Jungfer Gyu­la műlakatos, a 7,5 tonnás díszes kapujáért, melyet a budavári palota számára készített. Aranyérmet nyert többek között a Ma­gyar Országos Iparművé­szeti Múzeum és a herendi Fischer Jenő. Ezüstérem­mel díjazták egyebek mel­lett Róth Miksa festett üvegjeit. Látható volt a pé­csi Zsolnay Gyár több eo­zinmázas remeke, a Teles Ede kandalló órája a gara­bonciás diák alakjával, a Faragó Ödön tervezte ék­szerszekrény, melynek ki­vitelezői a kolozsvári és marosvásárhelyi szakisko­la tanulói voltak, és Hausz- mann Alajos tervezte cso­dálatos koronacsillár is. Magyarország szereplé­se az 1900-as párizsi világ- kiállításon igen sikeres" volt. A korabeli sajtó mindezt úgy értékelte, hogy „az új század küszö­bét elismerések özönében léphette át a nemzet” re­ménykedve abban, hogy „Európa az elismert orszá­gok közé fogadja be Ma­gyarországot”. (Folytatás a szerdai számunkban) Közreadja Paizs Tibor Magyarok részvétele a világkiállításon IV. Párizs — első ízben önállóan A párizsi világtárlaton be­mutatásra került az 1893-ban szabadalmazta­tott Bánki—Csonka-féle porlasztó, a világ első' kar­burátora, a Bánki-féle 50 LE-s vízbefecskendezéses, nagynyomású benzinmo­tor, Jedlik Ányos 1861-es találmánya, az „egysarki villamindító” — a világ első' dinamója —, a Bodo- la Lajos tervezte és Süss Nándor által kivitelezett szintezőműszer, az Eötvös Loránd által megalkotott és a Süss-féle mechanikai intézetben elkészített torzi­ós inga. (A Bánki—Cson­ka-féle porlasztó, Jedlik ős­dinamója, Bodola szintező­műszere az Országos Mű­szaki Múzeum tulajdona). Hazánk a párizsi világki­állításon vegyészeti, élel­mezésipari, fonó-szövő és ruházati, hadügyi, állator­vosi, ló- és juhtenyésztési, erdőgazdasági, vadászati, szőlészeti és borászati, méh- és selyemhernyó-te­nyésztési, kertészeti, víz­szabályozási kiállítások­kal is jelentkezett. Malomi­parunkat 25 rangos mal­munk képviselte, s 30 ma­gyar búzafajtát is bemutat­tunk. A századfordulóra a Mechwart hengerszék, Haggenmacher síkszitája, a Pékár próba, a magyar magasőrlési eljárás (hunga- rian process), a kiterjedten osztályozott, kiváló lisz­tünk már Európán kívül is hírnevet szerzett. Kiállító­ink e tárgykörben is szá­mos értékes díjat kaptak A Bánki—Csonka-féle porlasztó, a világ első' karburátora, melyet a világkiállítá­son bemutattak (Párizs 1900) A Zsolnay Gyár eozinmázas vázája (Párizs 1900) Az Elektromosság palotája a párizsi világkiállításon (1900) Az Eötvös Loránd-féle torziós inga, mely a világkiál­lításon nagy feltűnést keltett (Párizs, 1900)

Next

/
Oldalképek
Tartalom