Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-16 / 165. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 16.. SZOMBAT Megkérdeztük Miért felesleges a söröspince? Nemrégen a Kőbányai Sörgyárban úgy döntöttek, hogy a pincék egy részét vállalkozók rendelkezésére bocsátják, mivel az üzemnek már nincs rájuk szüksége. Németh István vezérigazgatótól az iránt érdeklődtünk, hogy miért váltak feleslegessé ezek a föld alatti termek? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy az 50 hektár területen fekvő sörgyár alatt 26-27 kilométer hosz- szú, hozzávetőleg 100 000 négyzetméternyi területű pincehálózat húzódik —, válaszolta — amely az egykoron végzett kőfejtés nyomán alakult ki. A gyár korábbi tulajdonosai rájöttek, hogy az egyenletesen alacsony hőmérséklet és a relatív páratartalom kiváló feltételeket teremt a sör utókezeléséhez. A termelési technológia korszerűsítésével azonban a pincék ilyen vonatkozásban szerepüket vesztették, s ezért úgy döntöttünk, hogy egy részüket magánvállalkozóknak bérbe adjuk. Az egyik vállalkozó például gombatenyészetet rendezett be, a másik áruraktározásra használja. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a pincéknek csupán egy elenyésző részét sikerült bérbe adni, tehát az ebből eredő bevételünk sem jelentős. A rendelkezésre álló területet minden bizonnyal sokkal ésszerűbben is hasznosítani lehetne, de ehhez jelentős értékű beruházást kellene elvégezni. Mi viszont mindenekelőtt a termelés korszerűsítésére fordítjuk a mozgatható tőkét. (both) Dorogi hulladékégető A Dorogi Hulladékégetőben átalakítják a technológiát, biztonságosabbá teszik a munkát. A cég nemrég francia többségi tulajdonba került, s az új tulajdonos azt ígérte, hogy néhány éven belül többmilliárd forintot költ fejlesztésekre. A dorogi városi önkormányzat pénteki ülésén Otrok György- né, a hulladékégető magyar vezetője elmondta, hogy a fejlesztés első lépéseként 50 millió forintos költséggel olyan új laboratóriumot építettek, amelyben a francia gyártmányú eszközökkel gyorsabbá, és megbízhatóbbá vált az elégetésre átvett hulladékok vizsgálata, elemzése. Még az idén elkészül az új darálóüzem, amelyben a tűzveszélyes anyagot az építés előtt meg- őrlik. Megválasztották a tankerület testületét A Közép-magyarországi nak bizalmából — a köz- Tankerület Szakmai Testű- jegyző által hitelesített jegy- lete megválasztásra került, zőkönyv szerint — az aláb- s a tankerület pedagógusai- bi személyekből áll: Bartók Istvánná, Monor (magas szavazattal) dr. Bolyai Lajosné, Salgótarján (magas szavazattal) Búcsú Katalin, Salgótarján (óvodai képviselet) Domán Gáborné, Fegyvernek (megyei képviselet) Felker Sándor, Nógrádkövesd (megyei képviselet) Fenesi Ferencné, Pilis (magas szavazattal) Gulyás László, Kiskunlacháza (megyei képviselet) dr. Györgyi Lajosné, Kunszentmárton (gyógyped. és műv. okt. képviselet) Herczegné Varga Ilona, Pásztó (magas szavazattal) Jékely Endréné, Leányfalu (megyei képviselet) Kosztin Béláné Lengyel Mária, Szolnok (magas szavazattal megyejogú város képviselte) Kovács Zoltánná Rákosi Anna, Gyömrő (magas szavazattal) Kun Istvánná Kádár Eszter, Szolnok (magas szavazattal megyejogú város képviselte) Kuna Imre, Kunszentmárton (megyei képviselő) Malik Jánosné, Pilis (ált. isk. képviselet) dr. Orbán Zoltánná, Vecsés (középisk. képviselet) Paul Éva, Salgótarján (megyei képviselet) Szabóné Mayer Valéria, Zsámbék (ált. isk. képviselet) Szilvási Andrásné, Gyál (magas szavazattal, óvodai szavazategyenlőséggel) Tóth Mária, Törökszentmiklós (középisk. képviselet) Varga Ágnes, Salgótarján (gyógyped. és műv. okt. képviselet) Zsolnai Józsefné, Kerepestarcsa (óvodai képviselet). Bardocz Attila, a Közép-magyarországi Tankerület igazgatóhelyettese Májusfa a kórházon (Folytatás az L oldalról) Az új kórház a Magyar Építő Részvénytársaság és a Középület-építő Részvénytársaság közös vállalkozásának . eredménye. Idén februárban kezdtek intenzívebben dolgozni, és volt időszak — főként a szerkezet kialakításánál — amikor 120—130 ember is munkálkodott rajta egyszerre. Első szakaszban a keleti épületszárny készül el, melynek műszaki átadása jövő január végére várható, és március 1-jétől teljes személyzettel el is kezdi működését. A földszinten lesz majd az aktív belgyógyászat 36 ággyal. Az emeleten az úgynevezett flexibilis manuális sebészet kap helyet, ahol a szükségnek megfelelő sebészeti feladatot látnak majd el. A tetőtérben lesz a traumatológiai rehabilitáció 15 ágy- gyal, a kardiológiai rehabilitáció 30 ággyal és az intenzív osztály 6 ággyal. Az új keleti szárnnyal egy időben adják át az 500 adagos konyhát és a gázkazánházat. Ä jó szakmai szervezés biztosítja a folytonosságot, így már március 1-jén — a keleti szárny átadásával egyidő- ben — elkezdődhet a régi nyugati szárny rekonstrukciója. Ennek majdani berendezkedéséről megtudtuk: a földszinten lesz a diagnosztikai blokk, az emeleten a 39 ágyas krónikusbelgyógyászat, a tetőtérben pedig az egész kórház irányítását ellátó adminisztráció. Az építkezés bejárását követően szívélyes vendéglátásban volt részük a meghívottaknak. Földes György Levél a munkaügyi központtól Mi álljuk a számlákat A Pest Megyei Munkaügyi Központ a közelmúltban érdekes levelet küldött azoknak, akik a foglalkoztatáspolitika valamely állami támogatásában részesültek. Tulajdonképpen nem is levél volt ez valójában, hiszen csupán néhány kérdésre kértek választ az érintett támogatottaktól. Olyanra például, hogy miképpen változott a sorsa, és mennyiben köszönhető ez a munkaügyi központtól kapott támogatásoknak. De hát mi végre ez a kí- váncsiskodás? — Nem kevés pénzt költünk a foglalkoztatási helyzet javítására — magyarázta Kolota Imre, a Pest Megyei Munkaügyi Központ statisztikai és elemző oszályának vezetője. — Bizonyítja ezt legutóbbi felmérésünk is. Közel háromezer munkanélküli vagy azok helyzetét könnyítő vállalkozó több mint 168 millió forint támogatásban részesült. Ez csak egy kiszakított szelet az állami támogatás óriás tortájából. Azt hiszem érthető, hogy ezek után arra is kíváncsiak vagyunk, mi lett evvel a pénzzel, milyen hatással befolyásolta a munkanélküliek helyzetét. Egyszóval eredményes-e a támogatás? — Jelentős összeget említett az előbb, tudjuk, hogy ezek hová kerültek, kik kapják? — Természetesen sokféle támogatási forma között oszlott meg. A közhasznú munkában 1995 ember volt érdekelt, és 65 milliót fordítottak rájuk. Azok a vállalkozók, akik tartósan munkanélküliként nyilvántartott dolgozót alkalmaztak — közel 300 ilyen volt —, azok 29 millió forint adótámogatásban és 9,2 millió bértámogatásban részesültek. 291 új vállalkozó 17,7 milliót, a részmunkaidőben foglalkoztatottak támogatására 41 érintettnek 800 ezer forintot, a munkahelyteremtő beruházásoknál 91 munkahelynél 20 millió forintot, és e kiemelt jelentőségű képzésre pedig 458 esetben került sor. ■—A most feltett kérdések tehát a hasznosításra vonatkozó információt kérnek. Ha befutnak ezek, mit tesznek majd az új adatokkal? — Először is kiderül a legfontosabb, hasznos volt-e a támogatás. Elhelyezkedett-e például az át- képzett munkanélküli, milyen szerepe van a támogatásnak a munkanélküliség csökkenésében és így tovább. Tehát mi pénzt adunk egy cél érdekében, de azért azt tudni akarjuk, hogy beváltak-e elképzeléseink. Magyarán: jó helyre fordítottuk-e a pénzt, vagy esetleg kidobtuk az ablakon. Az elemzés eredményét közzé kívánjuk tenni. Az állam pénze mindannyiunké. Helyes felhasználását tehát jogosan kíséri figyelemmel a közvélemény. Rajtünk nem fog múlni. G. M. Megalakult a műszakiak fóruma A reálértelmiség egységes véleményének közvetítése érdekében szakmai egyeztető fórumot alapított a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája és a Magyar Innovációs Kamara kezdeményezésével számos szakmai szervezet. A megalakulásról tartott sajtótájékoztatón Náray-Sza- bó Gábor, az MTESZ elnöke kifejtette: a mintegy százötvenezer tagot számláló fórum megalakítását korábban azért nem tartották szükségesnek, mert úgy hitték, véleményükre az előző kormány nem tart igényt. A hatalomra került új koalíció részéről azonban egyértelmű fogadókészséget tapasztaltak, így szeretnének részt venni a várható társadalmi-gazdasági megállapodás létrehozásában is. Szakmai véleményükkel szeretnék a kormányprogram gyakorlati megvalósítását is segíteni. Hozzá kívánnak szólni az expó, a déli autópálya, és az innováció kérdéséhez is. Ezzel kapcsolatban Pa- kucs János, az Innovációs Kamara elnöke elmondta: mindent támogatnak, ami a megújulást, a modernizációt, és a fejlődést szolgálja. A kormányprogrammal kapcsolatban megjegyezte: sajnálja, hogy az innovációnak csak egy rövid bekezdés jutott, és az OMFB önállóságának megszüntetésével az intézményi feltételek romlottak. N. T. Megyei javaslat patikaprivatizációs ügyben Válaszra vár az önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) — A lényege az volt, hogy az állam elvitatta az önkormányzatoktól a gyógyszertári központokat, patikákat azzal, hogy ezeknek állami tulajdonban kell lenniük, s majd az ÁVÜ privatizálja a cégeket. Az önkormányzatok szerint a gyógyszertári központok közüzemek, így a törvény értelmében a tulajdonuk. A privatizáció szükségességét nem vitatták. A közelmúltban egy más megyei ügy kapcsán a Legfelsőbb Bíróság precedens értékű döntést hozott: eszerint az önkormányzatok tulajdona kell legyen a gyógyszertári központ, és a patikák. A javaslatunkkal azért kerestük meg az önkormányzatokat, mert a közelmúltban a Vagyonátadó Bizottság arról értesített bennünket, kész újratárgyalni az ügyet e bírósági ítélet tükrében. — Mi a megye javaslatának lényege? — Megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy gyorsabban hozhatunk döntést akkor, ha a részletekben megállapodunk az önkormányzatokkal. Felállítottunk néhány fontos elvi alapot. A gyógyszerellátás olyan feladat, amely minden települést egyformán érint, így ez megyei feladatnak is tekinthető. Elsődlegesnek tartjuk az ellátás folyamatosságát, színvonalának javítását. E két szempont mögé soroltuk a privatizációt, hiszen — elősegítheti azok érvényesülését. Az elképzelésünk szerint a piacon kedvezőbb árat tudunk elérni, ha egy partner ajánlkozik, mintha 182 településsel kellene a vevőnek megegyeznie. Tehát azt szeretnénk, ha a patikák a települések tulajdonába kerülnének — ezzel együtt a kiskereskedelmi feladatok, a felelősség —, míg a gyógyszertári központ a megye tulajdonába. Természetesen az ezzel járó teendőkkel együtt. — Mit vállalna a megye ebben az esetben? — A gyógyszerellátás felelősségét, s azt, hogy az ebből származó bevételt — hiszen nyereséges tevékenységről van szó — egészségügyi beruházásokra fordítjuk. Emellett a gyógyszerészek részére kedvezőbb privatizációs feltételeket tudunk nyújtani, mint amit akár az állam, akár a bankok kínálni tudnak. A településektől most arra várunk választ, elfogadják-e, hogy a megyéé legyen a gyógyszertári központ. Ezzel egy időben megoldható lenne az is, hogy az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek a patikák, dönthetnének azok sorsáról. Még a választások előtt. Ha most nem lépünk időben, úgy elhúzódhat a patikaprivatizáció ügye, hiszen az újonnan választott testületeknek idő kell, hogy átláthassák a folyamatban lévő eseményeket, feladatokat. Ha a megkérdezett települések több mint fele hajlandó a megyei önkormányzattal megállapodni a felvázoltak szerint, akkor közösen tovább léphetnénk: megkereshetnénk a Vagyonátadó Bizottságot, hiszen a végső szó az övéké, s már most megkezdődhetne a településeken lévő patikák privatizációja. (j. sz. i.)
