Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-16 / 165. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 16.. SZOMBAT Megkérdeztük Miért felesleges a söröspince? Nemrégen a Kőbányai Sörgyárban úgy döntöttek, hogy a pincék egy részét vállalkozók rendelkezésére bocsátják, mivel az üzemnek már nincs rájuk szüksé­ge. Németh István vezérigazgatótól az iránt érdek­lődtünk, hogy miért váltak feleslegessé ezek a föld alatti termek? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy az 50 hektár te­rületen fekvő sörgyár alatt 26-27 kilométer hosz- szú, hozzávetőleg 100 000 négyzetméternyi területű pincehálózat húzódik —, válaszolta — amely az egykoron végzett kőfejtés nyomán alakult ki. A gyár korábbi tulajdonosai rájöt­tek, hogy az egyenletesen alacsony hőmérséklet és a relatív páratartalom kivá­ló feltételeket teremt a sör utókezeléséhez. A terme­lési technológia korszerű­sítésével azonban a pin­cék ilyen vonatkozásban szerepüket vesztették, s ezért úgy döntöttünk, hogy egy részüket magán­vállalkozóknak bérbe ad­juk. Az egyik vállalkozó például gombatenyészetet rendezett be, a másik áru­raktározásra használja. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a pincék­nek csupán egy elenyésző részét sikerült bérbe adni, tehát az ebből eredő bevé­telünk sem jelentős. A rendelkezésre álló terüle­tet minden bizonnyal sok­kal ésszerűbben is haszno­sítani lehetne, de ehhez je­lentős értékű beruházást kellene elvégezni. Mi vi­szont mindenekelőtt a ter­melés korszerűsítésére for­dítjuk a mozgatható tőkét. (both) Dorogi hulladékégető A Dorogi Hulladékégető­ben átalakítják a technológi­át, biztonságosabbá teszik a munkát. A cég nemrég fran­cia többségi tulajdonba ke­rült, s az új tulajdonos azt ígérte, hogy néhány éven belül többmilliárd forintot költ fejlesztésekre. A doro­gi városi önkormányzat pén­teki ülésén Otrok György- né, a hulladékégető magyar vezetője elmondta, hogy a fejlesztés első lépéseként 50 millió forintos költség­gel olyan új laboratóriumot építettek, amelyben a fran­cia gyártmányú eszközök­kel gyorsabbá, és megbízha­tóbbá vált az elégetésre át­vett hulladékok vizsgálata, elemzése. Még az idén elké­szül az új darálóüzem, amelyben a tűzveszélyes anyagot az építés előtt meg- őrlik. Megválasztották a tankerület testületét A Közép-magyarországi nak bizalmából — a köz- Tankerület Szakmai Testű- jegyző által hitelesített jegy- lete megválasztásra került, zőkönyv szerint — az aláb- s a tankerület pedagógusai- bi személyekből áll: Bartók Istvánná, Monor (magas szavazattal) dr. Bolyai Lajosné, Salgótarján (magas szavazattal) Búcsú Katalin, Salgótarján (óvodai képviselet) Domán Gáborné, Fegyvernek (megyei képviselet) Felker Sándor, Nógrádkövesd (megyei képviselet) Fenesi Ferencné, Pilis (magas szavazattal) Gulyás László, Kiskunlacháza (megyei képviselet) dr. Györgyi Lajosné, Kunszentmárton (gyógyped. és műv. okt. képviselet) Herczegné Varga Ilona, Pásztó (magas szavazattal) Jékely Endréné, Leányfalu (megyei képviselet) Kosztin Béláné Lengyel Mária, Szolnok (magas szavazattal megyejogú város képviselte) Kovács Zoltánná Rákosi Anna, Gyömrő (magas szavazattal) Kun Istvánná Kádár Eszter, Szolnok (magas szavazattal megyejogú város képviselte) Kuna Imre, Kunszentmárton (megyei képviselő) Malik Jánosné, Pilis (ált. isk. képviselet) dr. Orbán Zoltánná, Vecsés (középisk. képviselet) Paul Éva, Salgótarján (megyei képviselet) Szabóné Mayer Valéria, Zsámbék (ált. isk. képviselet) Szilvási Andrásné, Gyál (magas szavazattal, óvodai szavazategyenlőséggel) Tóth Mária, Törökszentmiklós (középisk. képviselet) Varga Ágnes, Salgótarján (gyógyped. és műv. okt. képviselet) Zsolnai Józsefné, Kerepestarcsa (óvodai képviselet). Bardocz Attila, a Közép-magyarországi Tankerület igazgatóhelyettese Májusfa a kórházon (Folytatás az L oldalról) Az új kórház a Magyar Építő Részvénytársaság és a Középület-építő Rész­vénytársaság közös vállal­kozásának . eredménye. Idén februárban kezdtek intenzívebben dolgozni, és volt időszak — főként a szerkezet kialakításánál — amikor 120—130 em­ber is munkálkodott rajta egyszerre. Első szakasz­ban a keleti épületszárny készül el, melynek műsza­ki átadása jövő január vé­gére várható, és március 1-jétől teljes személyzet­tel el is kezdi működését. A földszinten lesz majd az aktív belgyógyászat 36 ággyal. Az emeleten az úgynevezett flexibilis ma­nuális sebészet kap he­lyet, ahol a szükségnek megfelelő sebészeti fel­adatot látnak majd el. A tetőtérben lesz a traumato­lógiai rehabilitáció 15 ágy- gyal, a kardiológiai reha­bilitáció 30 ággyal és az intenzív osztály 6 ággyal. Az új keleti szárnnyal egy időben adják át az 500 adagos konyhát és a gázkazánházat. Ä jó szak­mai szervezés biztosítja a folytonosságot, így már március 1-jén — a keleti szárny átadásával egyidő- ben — elkezdődhet a régi nyugati szárny rekonstruk­ciója. Ennek majdani be­rendezkedéséről megtud­tuk: a földszinten lesz a diagnosztikai blokk, az emeleten a 39 ágyas kró­nikusbelgyógyászat, a te­tőtérben pedig az egész kórház irányítását ellátó adminisztráció. Az építkezés bejárását követően szívélyes ven­déglátásban volt részük a meghívottaknak. Földes György Levél a munkaügyi központtól Mi álljuk a számlákat A Pest Megyei Munkaügyi Központ a közelmúltban ér­dekes levelet küldött azoknak, akik a foglalkoztatáspoli­tika valamely állami támogatásában részesültek. Tulaj­donképpen nem is levél volt ez valójában, hiszen csu­pán néhány kérdésre kértek választ az érintett támoga­tottaktól. Olyanra például, hogy miképpen változott a sorsa, és mennyiben köszönhető ez a munkaügyi köz­ponttól kapott támogatásoknak. De hát mi végre ez a kí- váncsiskodás? — Nem kevés pénzt köl­tünk a foglalkoztatási helyzet javítására — ma­gyarázta Kolota Imre, a Pest Megyei Munkaügyi Központ statisztikai és elemző oszályának vezető­je. — Bizonyítja ezt leg­utóbbi felmérésünk is. Kö­zel háromezer munkanél­küli vagy azok helyzetét könnyítő vállalkozó több mint 168 millió forint tá­mogatásban részesült. Ez csak egy kiszakított szelet az állami támogatás óriás tortájából. Azt hiszem ért­hető, hogy ezek után arra is kíváncsiak vagyunk, mi lett evvel a pénzzel, mi­lyen hatással befolyásolta a munkanélküliek helyze­tét. Egyszóval eredmé­nyes-e a támogatás? — Jelentős összeget em­lített az előbb, tudjuk, hogy ezek hová kerültek, kik kapják? — Természetesen sokfé­le támogatási forma kö­zött oszlott meg. A köz­hasznú munkában 1995 ember volt érdekelt, és 65 milliót fordítottak rájuk. Azok a vállalkozók, akik tartósan munkanélküli­ként nyilvántartott dolgo­zót alkalmaztak — közel 300 ilyen volt —, azok 29 millió forint adótámoga­tásban és 9,2 millió bértá­mogatásban részesültek. 291 új vállalkozó 17,7 mil­liót, a részmunkaidőben foglalkoztatottak támoga­tására 41 érintettnek 800 ezer forintot, a munkahely­teremtő beruházásoknál 91 munkahelynél 20 mil­lió forintot, és e kiemelt jelentőségű képzésre pe­dig 458 esetben került sor. ■—A most feltett kérdé­sek tehát a hasznosításra vonatkozó információt kér­nek. Ha befutnak ezek, mit tesznek majd az új adatok­kal? — Először is kiderül a legfontosabb, hasznos volt-e a támogatás. Elhe­lyezkedett-e például az át- képzett munkanélküli, mi­lyen szerepe van a támoga­tásnak a munkanélküliség csökkenésében és így to­vább. Tehát mi pénzt adunk egy cél érdekében, de azért azt tudni akarjuk, hogy beváltak-e elképzelé­seink. Magyarán: jó hely­re fordítottuk-e a pénzt, vagy esetleg kidobtuk az ablakon. Az elemzés ered­ményét közzé kívánjuk tenni. Az állam pénze mindannyiunké. Helyes felhasználását tehát jogo­san kíséri figyelemmel a közvélemény. Rajtünk nem fog múlni. G. M. Megalakult a műszakiak fóruma A reálértelmiség egységes véleményének közvetítése érdekében szakmai egyez­tető fórumot alapított a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetségi Kamarája és a Ma­gyar Innovációs Kamara kezdeményezésével szá­mos szakmai szervezet. A megalakulásról tartott saj­tótájékoztatón Náray-Sza- bó Gábor, az MTESZ el­nöke kifejtette: a mintegy százötvenezer tagot szám­láló fórum megalakítását korábban azért nem tartot­ták szükségesnek, mert úgy hitték, véleményükre az előző kormány nem tart igényt. A hatalomra került új koalíció részéről azonban egyértelmű fogadókészsé­get tapasztaltak, így szeret­nének részt venni a várha­tó társadalmi-gazdasági megállapodás létrehozásá­ban is. Szakmai vélemé­nyükkel szeretnék a kor­mányprogram gyakorlati megvalósítását is segíteni. Hozzá kívánnak szólni az expó, a déli autópálya, és az innováció kérdéséhez is. Ezzel kapcsolatban Pa- kucs János, az Innovációs Kamara elnöke elmondta: mindent támogatnak, ami a megújulást, a modernizá­ciót, és a fejlődést szolgál­ja. A kormányprogrammal kapcsolatban megjegyez­te: sajnálja, hogy az inno­vációnak csak egy rövid bekezdés jutott, és az OMFB önállóságának megszüntetésével az intéz­ményi feltételek romlottak. N. T. Megyei javaslat patikaprivatizációs ügyben Válaszra vár az önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) — A lényege az volt, hogy az állam elvitatta az önkormányzatoktól a gyógyszertári központo­kat, patikákat azzal, hogy ezeknek állami tulajdon­ban kell lenniük, s majd az ÁVÜ privatizálja a cé­geket. Az önkormányza­tok szerint a gyógyszertá­ri központok közüzemek, így a törvény értelmében a tulajdonuk. A privatizá­ció szükségességét nem vi­tatták. A közelmúltban egy más megyei ügy kap­csán a Legfelsőbb Bíróság precedens értékű döntést hozott: eszerint az önkor­mányzatok tulajdona kell legyen a gyógyszertári központ, és a patikák. A javaslatunkkal azért keres­tük meg az önkormányza­tokat, mert a közelmúlt­ban a Vagyonátadó Bizott­ság arról értesített bennün­ket, kész újratárgyalni az ügyet e bírósági ítélet tük­rében. — Mi a megye javasla­tának lényege? — Megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy gyorsabban hozhatunk döntést akkor, ha a részle­tekben megállapodunk az önkormányzatokkal. Felál­lítottunk néhány fontos elvi alapot. A gyógyszerel­látás olyan feladat, amely minden települést egyfor­mán érint, így ez megyei feladatnak is tekinthető. Elsődlegesnek tartjuk az ellátás folyamatosságát, színvonalának javítását. E két szempont mögé sorol­tuk a privatizációt, hiszen — elősegítheti azok érvé­nyesülését. Az elképzelé­sünk szerint a piacon ked­vezőbb árat tudunk elérni, ha egy partner ajánlkozik, mintha 182 településsel kellene a vevőnek meg­egyeznie. Tehát azt szeret­nénk, ha a patikák a tele­pülések tulajdonába kerül­nének — ezzel együtt a kiskereskedelmi felada­tok, a felelősség —, míg a gyógyszertári központ a megye tulajdonába. Ter­mészetesen az ezzel járó teendőkkel együtt. — Mit vállalna a megye ebben az esetben? — A gyógyszerellátás felelősségét, s azt, hogy az ebből származó bevé­telt — hiszen nyereséges tevékenységről van szó — egészségügyi beruházások­ra fordítjuk. Emellett a gyógyszerészek részére kedvezőbb privatizációs feltételeket tudunk nyújta­ni, mint amit akár az ál­lam, akár a bankok kínál­ni tudnak. A települések­től most arra várunk vá­laszt, elfogadják-e, hogy a megyéé legyen a gyógy­szertári központ. Ezzel egy időben megoldható lenne az is, hogy az önkor­mányzatok tulajdonába ke­rüljenek a patikák, dönt­hetnének azok sorsáról. Még a választások előtt. Ha most nem lépünk idő­ben, úgy elhúzódhat a pati­kaprivatizáció ügye, hi­szen az újonnan választott testületeknek idő kell, hogy átláthassák a folya­matban lévő eseményeket, feladatokat. Ha a megkér­dezett települések több mint fele hajlandó a me­gyei önkormányzattal megállapodni a felvázol­tak szerint, akkor közösen tovább léphetnénk: megke­reshetnénk a Vagyonátadó Bizottságot, hiszen a vég­ső szó az övéké, s már most megkezdődhetne a te­lepüléseken lévő patikák privatizációja. (j. sz. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom