Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-14 / 163. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK Osztrák dalnok szobra egy olasz város főterén Bolzano nem Kolozsvár Nem régen Bolzanóban jár­tam. Ez az elbűvölően szép kisváros Észak-Olaszország- ban az Adige és az Isarco, valamint a Talvera folyók alkotta háromszög termé­keny völgykatlanában fek­szik. A város a középkor­ban a tiroli grófsághoz tarto­zott és egészen az első világ­háborúig Déi-Tirol egyik legjelentősebb települése volt. Arculatára az osztrák és az itáliai építészet egy­aránt rányomta bélyegét. Az elém táruló látvány szépségétől megbabonázva ültem le a főtéren, .hogy vá­rosnéző sétám előtt még megigyak egy jó olasz ká­vét. Velem szemben a Dolo­mitok alkotta „kőkapu” szik­lái és alattuk a gótikus dóm csipkézett tornya hasítottak bele az ég kékjébe. A tér kö­zepén — nekem háttal, arc­cal a Dolomitok felé — fe­hér márványszobor állt: osz­lopszerű talapzaton egy fér­fi alakja, középkori öltözék­ben. Látogatásom előtt nem tanulmányoztam behatóan Bolzano történetét, ezért most különösen kíváncsivá tett, kinek a szobra állhat e város legszembetűnőbb pontján. Walter von der Vo­gelweide — olvastam a ta­lapzaton. Itt, egy olasz vá­rosban a XII—XIII. századi német nyelvű lovagi költé­szet legnagyobb képviselőjé­nek a szobra? Igaz, Walter itt született Bolzano közelé­ben, s ezért is emeltek szob­rot neki az osztrákok e szá­zad elején, amikor még ők voltak Dél-Tirol urai és e várost Bozen-nek hívták. Büszke nemzeti öntudattal emlékeztek meg nagy dalno­kukról, akinek költészeté­ben nemcsak a szerelem, de már a német nemzeti gondo­lat is felmerült. Mert Walter lovagi lírájába belekeverte a politikát is, mégpedig az itáliaiakra nézve nem min­dig hízelgő módon.' Hogyan lehet, hogy itt mégis megtű­rik a szobrát? Erre csak egyetlen magyarázat van: az olaszok kultúrája. Csak művelt nép ismeri el más nép kultúráját. Az olaszok az 1920-ban megváltozott határok után nem nyúltak Walter von der Vogelweide szobrához és ezzel nyilván megnyerték Bozen német nyelvű lakosa­inak a szívét. Nemcsak he­lyes kisebbségi politika, de kellő kulturáltság is kell két nép együttéléséhez. S ahol kultúra van, a többi már adó­dik magától. Bolzanóban a német nyelvű lakosság joga­ira is ügyelnek, mert e két­nyelvű városban minden ut­catábla kétnyelvű. Azt vi­szont már nem a hatóságok írják elő, hanem a békés együttélés természetes vele­járója, hogy minden üzlet­ben olaszul és németül egy­aránt beszélnek, s egyfor­mán jól. Nem találkoztam egyetlen bolzanói polgárral sem, aki ne beszélte volna mind a két nyelvet. Pamer Nóra Walter von der Vogel weide középkori német lovag és költő szobra az olaszországi Bolzano főterén A hét filmbemutatója A hajsza A maga — akciófilm — műfajában kedves is, érde­kes is a héten bemutatásra kerülő A hajsza című film. Noha egész időtartama alatt egy autós üldözési jelenet zajlik, mégis inkább emberi történet, mint nuszta szágul­dozás. Hősei nem szuper, hanem esendő emberek, a gengszterszerepbe kénysze­rült Jack Hammondnak épp­úgy megvan a maga történe­te — és óriási lelke —, mint az általa túszul ejtett milliárdoslánynak, Natalie Vossnak. Százötven kilométeres se­bességű autózásuk, mely­nek során elkerülhetetlenül egymásba szeretnek, már- már idillinek tűnhetne, ha nem jelennének meg időn­ként az őket — pardon, csak az emberrabló fiatal­embert — üldöző zsaruk, az izgatott, talán a lányu­kért, de azt hívén, váltságdí­jat várnak tőlük érte, talán még inkább a pénzükért ag­gódó szülők, na és a szenzá­cióra vadászó tévések. Számos tévécsatornán kö­vethetik az amerikai nézők az üldözéssel egy időben a fejleményeket, legalább olyan gyilkos, ha nem gyil­kosabb, de mindenképpen komikusabb verseny ered­ményeként, mint ami az au­tópályán folyik. Vérre megy a vetélkedés azért, hogy ki közvetít érdekeseb­ben, ki csinál nagyobb ripor­teri fogást, minél közelebb kerülve a rendőrök elől me­nekülő párhoz. Helikopter­re szállnak, robogó autó ol­dalán kapaszkodnak a mi­nél közelebbi felvételek, esetleg egy, a robogás köz­ben készült interjú reményé­ben. A hőst, Jack Hammondot alakító Charlie Sheep, elhi­teti, hogy a kemény legény külső mögött érző szív do­bog, a milliárdos lány szere­pében Kristy Swanson ked­ves is, vagány is — mikor mire van szükség. Ahogy a fiú egy hirtelen és rendha­gyó ötlettel elindította, a vé­gén a lány oldja meg ugyan­csak meglepő ötlete támad­ván, az eseményeket — de hogy ezek mik voltak, illet­lenség lenne elárulni. Néz­zék meg a filmet, mely for­májában is jelent újat. Mint írója és rendezője, Adam Rijkin nyilatkozta alkotásá­ról: „Gyorsan pergő, doku­mentum jellegű érzést akar­tam kelteni — mintha egy hírműsor nézői volnánk. A kamerák élőben versenge­nek egy kibontakozó sztori izgalmának legelőnyösebb rögzítéséért.” Nádudvari Anna Anyanyelvi olvasótábor Csaknem negyven diák, erdé­lyi, szlovéniai, szlovákiai, burgenlandi és Győr-Mo- son-Sopron megyei középis­kolás részvételével nemzet­közi anyanyelvi olvasótábor nyílt hétfőn Győrött. Az Ily- lyés Alapítvány, a Rákóczi Szövetség, a megyei önkor­mányzat és a Garabonciális Szövetség támogatásának kö­szönhető, hogy a Radnóti Emlékbizottság megszervez­hette az idei találkozót — im­máron a tizennegyediket —-, amely célja szerint a magyar­ságtudat elmélyítését szolgál­ja. A diákok előadásokat hallgatnak a magyar nyelv­emlékekről, a népdalkincs­ről, a népköltészetről. Szó lesz arról is, milyen szerepet töltenek be a hagyományok 'a magyarságtudat erősítésé­ben. A csaknem kéthetes program alkalmat kínál arra, hogy a fiatalok Budapest, Sopron, Pannonhalma neve­zetességeivel ismerkedjenek, a győri táborbontást követő­en pedig Csallóközben, Bur- genlandban és szlovéniai Lendva környékén keresik fel a magyar emlékhelyeket. Szabó József táborvezető elmondta: egyre több az anyagi gondjuk. Újabban olyan alapítványok vonják meg támogatásukat, ame­lyek — önmeghatározásuk szerint határokon túli ma­gyar diákok segítését tartják a legfontosabb céljuknak. A botcsinálta gengszter Festőverseny Zebegényben Szó'nyi István festőművész születésének 100. évforduló­ja tiszteletére Zebegény köz­ség önkormányzata, a Sző- nyi István Alapítvány és a Szőnyi István Emlékmúze­um Baráti Köre festőver­senyt hirdet a szakma képvi­selői és a nem hivatásos al­kotók részére a zebegényiek napja keretében. Magyarországon még nincs hagyománya ennek a játékosnak tűnő megmérette­tésnek, ^Olaszországban vi­szont már komoly hagyomá­nyokkal rendelkezik. Szőnyi István művészetére és Zebe­gény képzőművészeti múlt­jára építve hirdetik meg idén először a festőversenyt azzal a céllal, hogy az alko­tók könnyed, gyors, de szín­vonalas műveket hozzanak létre saját maguk és az ér­deklődők élvezetére. A festőverseny Zebegény­ben kerül megrendezésre 1994. augusztus 20-án, Szent István napján. Témája a zebegényi táj és Dunaka­nyar ábrázolása, valmint a táj és az ember kapcsolata. A technika szabadon válasz­tott, lehet akvarell, gouache, tempera, akrill, mindez saját felszereléssel. Nevezni a Szőnyi István Emlékmúze­umban lehet (Zebegény, Bar- tóky út 7.) augusztus 20-án délelőtt 9—11 óra között. Az elkészült műveket a Sző­nyi István Általános Iskolá­ban (Zebegény, Fő tér 2.) délután 17 óráig adhatják le. A munkák értékelését az erre a célra felkért szakmai zsűri végzi. Az elbírálás egyetlen szempontja a szín­vonal. A díjak a következők: a különdíjat Szőnyi, Zsuzsa a festő lánya ajánlotta fel. Első díj: Szőnyi István alko­tása, melynek értéke több mint 80 ezer forint. Máso­dik díj: 50 ezer, harmadik díj: 25 ezer forint. További díjak: szakmai anyagok és egyéb felajánlott jutalmak lesznek. Eredményhirdetésre, díjki­osztásra 19 órakor Zebegény Fő terén kerül sor. Az elsődí­jas alkotás a zebegényi ön7 kormányzat tulajdonába ke­rül. Lehetőség lesz a pálya­munkák értékesítésére, azo­kat a zebegényi Fenyőgyön­gye családi kisvendéglőben egy hétig nyitva tartó kiállítá­son tekinthetik meg. Minden pályázót és érdeklődőt szere­tettel várnak. (s. a.) Tenorsztárok a világbajnokságért A Magyar Televízió is köz­vetíti — július 18-án 22 óra­kor a kettes csatornán — azt a nagyszabású koncertet, melyet a labdarúgó-világbaj­nokság döntőjének előesté­jén, július 16-án adnak a Los Ángeles-i Dodger Stadi­onban. A fellépő művészek a három tenor sztár, Jósé Carreras, Placido Domingo Amerikai, kanadai, olasz és hazai résztvevőkkel nemzetközi faszobrász al­kotótábor nyílt hétfőn Len­tiben. A művészgárda célja olyan belső téri faplaszti­kák készítése, amelyek egy nagyobb gyűjteményt ala­poznak meg. Ugyanis a vi­és Luciano Pavarotti. Köz­kedvelt operaáriákat, ameri­kai, olasz és spanyol dalo­kat énekelnek majd. A klasz- szikus zene egyik legna­gyobb élő alakja, Zubin Mehta vezényli a közremű­ködő Los Angeles-i Filhar­monikus Zenekart és a Los Angeles-i Music Center Opera kórusát. lágkiállításhoz kapcsolódó helyi rendezvények része­ként 1996 nyarán állandó nemzetközi tárlatot nyit­nak. A tervek szerint a fa­plasztikai kollekciót a vá­ros középkori várából ki­alakítandó idegenforgalmi központban helyezik el. Zenei fesztivál Nyírbátoron Pénteken kezdődik a Nyír­bátori Zenei Fesztivál. A nyitóhangversenyt 19.30 órától rendezik a szabolcsi város református templomá­ban, ahol a Miskolci Szim­fonikus Zenekar, a Magyar Állami Énekkar, illetve az Állami Operaház szólistái­nak közreműködésével hall­hatják a zenekedvelők Ver­di: Requiem című művét. A fesztivál idei program­jában további hat templomi hangverseny szerepel, s va­lamennyin a Nyírbátori Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor alkalmi zenekara mű­ködik majd közre. A tábor­ba a hazai tehetséges fiata­lok mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Né­metországból, Romániá­ból, Svájcból és Ukrajná­ból várnak zenészeket. A zenei tábor hallgatói július 21- én a máriapócsi görög katolikus bazilikában, 22- én a nagykállói reformá­tus templomban, míg 23- án és 24-én, a nyírbélte- ki, illetve a nyírbátori gö­rög katolikus templomban Weiner-, Mozart- és Dvo- rák-művekkel lépnek kö­zönség elé. Koncertsoroza­tuk július 30-án a vállaji ró­mai katolikus templomban, 31-én pedig a nyírbátori re­formátus templomban foly­tatódik, ahol Britten-, Csaj­kovszkij-, Muszorgszkij- és Ravel-műveket játsza­nak. Készülődés az expóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom