Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-12 / 161. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 12.. KEDD Megkérdeztük Miért növekedett a balesetek száma? Az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett a halálos közúti balesetek száma. A legutóbbi — múlt pénteki — sülysápi tragédiában például né­gyen vesztették életüket. Mi az oka az egyre több súlyos közúti balesetnek? — erről kérdez­tük Sík Gotthilf őrnagyot, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedési osztályának vezető­jét. — A balesetek negy­venegy százaléka gyors­hajtás, illetve figyelmet­lenség miatt következik be — válaszolta. Feltű­nő, hogy a délutáni és az esti órák a legveszélye­sebbek, amikor az embe­rek sietnek vagy már el­fáradtak a napi munka­végzés során. Ilyenkor „megengedik maguk­nak” a gyorshajtást is. Sajnos az úthálózat mi­nősége sem mindenütt megfelelő, ezt is figye­lembe kellene venni. Vannak kanyargós, kes­keny utak, amelyek sem előzés, sem sebességnö­velés szempontjából nem biztonságosak. Míg az év elején visszaesést tapasztaltunk, júniustól ugrásszerűen megnőtt a közúti balesetek száma. Ezek többnyire emberi mulasztásra vezethetők vissza. A külföldiek ál­tal okozott balesetek csak két százalékot tesz­nek ki, s ugyanennyit a műszaki hiba miatt bekö­vetkezett szerencsétlen­ségek. Míg éveken át a más megyékből átuta­zók vezették a Pest me­gyei baleseti statisztikát, az idei első fél évben a balesetek hatvanhat szá­zalékának e megye lako­sai az okozói. Frontális ütközésnél például egyál­talán nem mindegy, hogy milyen típusú sze­mélygépkocsik találkoz­nak. Főként azok a gép­járművek szenvednek je­lentős kárt, amelyeknek úgynevezett farmotorjuk van, ilyen például a Sko­da és a kis Polski Fiat. Ám ha a sebességet vesz- szük alapul: egy BMW- ben is meg lehet halni. A sebességhatárok betar­tását komolyan kellene venni. Az ittas vezetők által okozott balesetek száma viszont csökkenő­ben van, ez igen örven­detes tendencia. Jutalom a nyomravezetőnek Rablás Dunakeszin A Dunakeszi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya nyomozást rendelt el is­meretlen tettesek ellen, akik 1994. július 9-én haj­nalban Dunakeszin, a 2-es számú főút mentén lévő itallerakatnál tettleg bántalmazták V. László budapesti - lakost, majd tőle erőszakkal elvették 70 ezer forint értékű bőr­dzsekijét. A bűnügyi osztály veze­tője 25 ezer forint jutal­mat ajánl fel annak, aki a bűncselekmény elkövetői­nek kilétével, tartózkodási helyével, esetleg az eltulaj­donított tárgy hollétével kapcsolatban érdemleges információval szolgál. Az információkat a (06-27)-34I-402-es, vagy a (06-27)-341 -055-ös tele­fonszámon várják. Csapody Miklós Kárpátalján Nem szűnik a megosztottság Az ukrán választások megfi- gyelőjeként és az ellenzék­be szorult jobbközép külpo- litikusaként kettős minőség­ben tartott sajtótájékoztatót tegnap Csapody Miklós, MDF-es országgyűlési kép­viselő. A külügyi bizottság tagja képviselőtársával, a szocialista párti Kocsi Lász­lóval a napokban Kárpátal­ján részt vett a választások megfigyelői missziójában. Mint ellenzéki külpoliti- kus, Csapody Miklós elöljá­róban röviden értékelte a magyar—ukrán kapcsola­tok alakulását. A politikus úgy vélekedett, hogy bár az alapszerződés jó alapokat te­remtett a gazdasági, politi­kai kapcsolatok fejlesztésé­hez, illetve a kisebbségvéde­lem rendszerének kiépítésé­hez, mégsem történt elég kezdeményezés a lehetősé­gek kiaknázására. Csapody Miklós szerint Magyaror­szágnak kell magára vállal­nia az úttörő szerepet, mi­után Ukrajna figyelmét job­bára lekötik a katasztrofális gazdasági gondok. Az MDF-es politikus reményei szerint az új kormánykoalí­ció felméri a kapcsolatrend­szerben rejlő lehetőségeket, és konkrét kezdeményezé­sekkel serkenti a kontaktu­sok erősítését. A választások megfigye- lőjeként Csapody Miklós Kárpátalján úgy tapasztalta, a voksolás rendben, atrocitá­soktól mentesen zajlott le, annak ellenére, hogy az UNA-UNSO extremista, na­cionalista gárdistái megláto­gattak néhány magyarlakta települést. Érezhető volt az is, hogy a kárpátaljai polgá­rok, bár a két elnökjelölt, Kravcsuk és Kucsma párvi­adalát is érdeklődéssel kö­vették, azért figyelmüket mégis inkább a megyei ta­nács elnökének megválasz­tása kötötte le. A közigaz­gatási struktúra átalakításá­nak jegyében ugyanis egy­fajta hatalomkoncentráció megy végbe: összevonják a tanácselnöki és az elnöki megbízotti funkciót. Erre a „szuper-tanácselnöki” posztra két pályázó akadt Kárpátalján, az exnaciona- lista keresztény vállalko­zó, Viktor Begy és a pár­ton kívüli tanácselnök-he­lyettes, Szerhij Usztics. Kérdésre válaszolva Csa­pody Miklós — mint külső szemlélő — sajnálattal álla­pította meg, hogy nem szű­nik a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének megosztottsága. A politikus úgy tartja: teljes belső meg­újulásra lenne szükség; mi­után a KMKSZ nem képes kellő hatékonysággal képvi­selni a kárpátaljai magyarsá­got. A szervezet „vonszoló­dó”, nehéz helyzetéből egy korszerűbb, hatékonyabb politikai stílus meghonosítá­sával lehetne kitömi. — A kérdés az — mondta Csa­pody Miklós —, hogy ezt ki lenne képes kellő erköl­csi hitellel képviselni az uk­rán politikai életben. Ugyancsak kérdésre vála­szolva a politikus elmondta azt is: súlyos aggodalmakat tapasztal a kisebbségben élő magyarság soraiban — Szlovákiától Romániáig be­zárólag — azt illetően, hogy vajon az új szociállibe- rális koalíció nem módosít- ja-e a „magyar—magyar” kapcsolatrendszert. Csa­pody Miklós a maga részé­ről megjegyezte: nagyot csa­lódna, ha az MSZP nem a Tabajdi Csaba nevével fém­jelzett elképzeléseket valósí­taná meg. Csapody Miklós szerint Magyarországnak állandó költségvetési alapot kelle­ne elkülönítenie a magyar kisebbségek életviszonyai­nak, kultúrájának, vállal­kozási tevékenységének tá­mogatására. Ugyanakkor ezt a támogatást az eddigi­eknél ellenőrzöttebb for­mában, a különféle rossz­ízű személyi torzsalkodá­soktól mentesen kellene folyósítani. Általában véve is célszerűbb lenne tevékenységi köröket, semmint embereket vagy szervezeteket támogatni. A „magyar—magyar” kap­csolatokat pedig párhuza­mosan kell kezelni a ma­gyar—román, a magyar— ukrán, illetve a többi szomszédhoz fűződő vi­szonyrendszerrel. Nincs értelme sorrendiséget fel­állítani a különféle kapcso­latok ápolásában — mond­ta az MDF külpolitikusa. Találkozó A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya tegnap közle­ményben tudatta, hogy Keleti György, az új kormány honvé- delmiminiszter-jelöltje talál­kozott Deák János vezérezre­dessel, a Magyar Honvédség parancsnokával, vezérkari fő­nökkel. A találkozóra kölcsö­nös igény alapján került sor. Szerdán várhatóan létrejön az első Keleti—Für találko­zó, de csak a Honvédelmi Bi­zottság ülésén — amelynek Für Lajos leköszönő minisz­ter is tagja lett — abból az al­kalomból, hogy a testület meghallgatja az új miniszter­jelöltet. Für Lajos és Keleti György esetleges személyes eszmecseréjéről, amelyen az átadás-átvételről lenne szó, azonban továbbra sincs hír. Döntés Pro Urbe-díjról Elhagyta a Fidesz-frakciót Több évtizedes oktató-nevelő munkájának, illetve a vá­ros érdekében kifejtett eredményes közéleti tevékenysé­gének elismeréseként a Pro Urbe-kitüntetést idén Rus- vay Tibor nyugalmazott tanárnak adományozza Vác Város Önkormányzata — dőlt el tegnap, az önkor­mányzat képviselőtestületének soros ülésén. A kitünte­tés átadására az augusztus 20-i városi megemlékezésen kerül sor. A testületi ülésen lapzár­tánkig a városatyák a Pro Urbe-kitüntetés odaítélésén túlmenően tájékoztatót hall­hattak a hónap végén sorra kerülő II. váci világi viga­lom előkészületeiről, illetve megyei közgyűlésbe dele­gált két képviselőtársuk, Inczédy János, illetve Tóth Zsiga Miklós közgyűlésben végzett munkájáról, módosí­tották a város költségvetési rendeletét, határozatot hoz­tak az önkormányzat által fönntartott bölcsődék férő­helyeinek csökkentéséről, valamint arról, hogy a terve­zett Waldorf-óvodába való felvételi kérelmek elbírálá­sánál a gyeden, gyeten, avagy gyesen lévő szülők esetében éppúgy szakértő bizottság fog dönteni, mint a város többi óvodájánál. A testületi ülésen napi­rend előtt Tóth Zsiga Mik­lós képviselő indítványára egy „kényes ügy” is teríték­re került, nevezetesen a Váci Demokrata című helyi havilap legutóbbi számának egyik írása, mely Ferjan- csics László fideszes önkor­mányzati képviselőtől szár­mazó információk alapján megvádolta Bíró György SZDSZ-es városatyát, Vác város környezetvédelmi ve­zetőjét, hogy aránytalanul alacsony lakbér ellenében „foglal el” egy önkormány­zati bérlakást. A cikk kap­csán hosszú vita bontako­zott ki az ülésen, melynek során Vízhányó Károly fide­szes városatya bejelentette: a Bíró György elleni táma­dást szégyenteljes „akció­nak” tartja, s ezért kilép a képviselő-testület Fidesz- frakciójából, s átül az SZDSZ-ébe. R. Z. Nemzetközi megítélésünk csorbulna Az expó megrendezése közérdek (Folytatás az L oldalról) De nemzetközi táncbajnok­sággal is csalogatnánk az ex­pólátogatókat. A Grassalko- vich-kastély 1996-ra készül el (igaz, a világkiállítástól füg­getlenül), de e műemléki épü­letegyüttesben biztosítunk he­lyet majd egy Budapest kör­nyéki kulturális központnak is. Egyszóval a város, az or­szág, az emberek egyaránt so­kat vesztenének, ha az Expo ’96-ot nem rendezhetnénk meg. * A kormányzati döntést tiszte­letben tartottuk akkor is, mi­kor az expó megrendezése mellett törtek lándzsát — mondotta Németh Gábor, Szentendre polgármestere —, de most is, mikor az új kor­mány az expó gazdaságossá­gát fölülvizsgálja, s esetleg le­állítja a rendezvény szervezé­si, építési munkálatait. Szent­endre infrastrukturális fejlesz­tése az expótól függetlenül is folyik, s költségvetésünket sem érinti se pozitívan, se ne­gatívan az esetleges leállítást célzó döntés. N. V. * Amerikai, kanadai, olasz és hazai résztvevőkkel nemzet­közi faszobrász-alkotótábor nyílt hétfőn Lentiben. A mű­vészgárda célja olyan belsőté­ri faplasztikák készítése, ame­lyek — önálló esztétikai sze­repükön túl — egy nagyobb gyűjteményt alapoznak meg. Ugyanis a világkiállításhoz kapcsolódó és sikerrel megpá­lyázott helyi rendezvények ré­szeként 1996 nyarán a fameg­munkáló művészet ezen ágá­nak alkotóházi munkáiból ál­landó nemzetközi tárlatot nyitnak. A tervek szerint a gazdag faplasztikai kollekci­ót a város középkori várából kialakítandó idegenforgalmi központban kívánják elhe­lyezni. Új elnök Bábolnán Kovács József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának főosztályve­zető-helyettese lett a Bábol­na Részvénytársaság Igazga­tóságának elnöke. A korábbi elnök, Bogárdi Zoltán még júniusban sajtótá­jékoztatón váratlanul bejelen­tette, hogy záros határidőn belül távozni kíván az rt. élé­ről, és székét felajánlja a le­endő új kormány politikusai­nak. Az akkori, a közvélemény­nek szánt hír azóta hivatalos­sá vált, miután az igazgató­ság ülésén Bogárdi Zoltán le­mondott, amelyet az igazga­tóság tudomásul vett, és egy­hangúlag felmentette őt elnö­ki tisztségéből. Ezt követően választották meg Kovács Józsefet az igaz­gatóság élére. A 47 éves, jo­gász végzettségű új elnök a Bábolna Részvénytársaság megalakulása óta tagja az igazgatóságnak. Leletek az M3-as nyomvonalán Értékes hunkori sírok Több mint egy esztendeje végeznek ásatáso­kat a régészek az M3-as autópálya nyomvo­nalán, hogy ne maradjon semmilyen érté­kes régészeti lelet a területen. A miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei jelen­leg Mezőkövesd—Szentistván térségében kutatnak, ahol egy 7 ezer évvel ezelőtti kora új kőkori falucska és egy részben erre épült népvándorlás korabeli szarmata, illet­ve későbbi hun település nyomaira bukkan­tak igen gazdag leletanyaggal. A feltárás során talált két hunkori sír egyikében — amelybe egy kisgyereket te­mettek el — olyan ezüst övcsatot találtak, amely tipikus hun leletnek tekinthető, de a gepidák között is népszerű volt. A másik sírban — amelyben egy nő feküdt — két da­rab 20 centiméter hosszúságú ezüst fibulát, korabeli biztosítótűt találtak. A sírban fek­vő hölgy jellegzetes, V. századi ékszereket viselt, melyek közül rendkívül értékes lelet egy kosaras aranyfülbevaló pár. A régészek szerint nem csupán Magyaror­szágon, de Európában is kevés a mostanihoz hasonlóan, hiteles körülmények között, érin­tetlen sírból feltárt lelet. A temetkezési he­lyek többségét ugyanis a temetés után né­hány nappal kifosztották a sírrablók. A kuta­tók szinte biztosak abban, hogy a leendő au­tópálya nyomvonalát követve ebben a térség­ben még múltunk igen gazdag kincseire buk­kannak az ásatások őszi befejezéséig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom