Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-12 / 161. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 12., KEDD 5 Térségfej lesztési menedzserképzés Ne költsünk kudarcra ítélt dolgokra! # Az őszi tanév kezdésekor, szeptemberben új szak in­dul a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán. A hároméves — pontosabban hat sze­meszteres — képzés egyetemi vég­zettségre épül. Azt befejezve külön­leges szaldsmeretekkel gazdagod­nak a résztvevők. Az első térségfej­lesztési menedzserek 1997-ben kap­ják majd meg szakdiplomáikat. — Ezeknek a menedzsereknek a képzését egy másoddiplomát adó is­kola végzi — tájékoztat Kulcsár László, a GATE Gazdasági és Társa­dalomtudományi Karának professzo­ra. — A karon egyébként van egy nappali választható szak, amely ha­sonló képesítést nyújt, ez a vidékfej­lesztés—városépítés. Ám ez a kép­zés lassú, s mivel a felvehető hallga­tók száma is korlátozott, nem tu­dunk elegendő szakembert adni. Pe­dig az ország számára nagyon fon­tos lenne, hogy legyenek ilyenek. — Az új szakkal a GATE ebben próbál segítséget nyújtani? — Mire a jelentkezők végeznek, olyan szakmunkások lesznek, akik képesek az egyes térségek problémá­inak felölelésére, azok megvizsgálá­sára, elemzésére. A különböző szer­vezeteknél, intézményeknél dolgoz­va a települések fejlesztésével kap­csolatos szaktanácsokat, információ­kat adhatnak. Hasonló képzést az or­szágban jelenleg sehol sem kaphat­nak. így támadt az a gondolatunk, hogy utóképzéssel erre a célra szak­embereket készítsünk fel. s Égető a hiány — Valójában mekkora szükség van hozzáértő emberekre? — Magyarországon az egyes tér­ségek, vidékek fejlesztése meglehe­tősen nagy gondokkal küzd. Sőt, kö­zülük számos hátrányos helyzetben van. A feladat ezek felzárkóztatása. S ez ma elsősorban nem pénz, ha­nem szakemberek kérdése. A most induló oktatással az égető hiány vi­szonylag gyorsan enyhíthető lenne. A hallgatók már az első év végén is alkalmasak bizonyos munkák elvég­zésére. Az egyes osztályokat régión­ként képzeljük el. így a különböző csoportoknak az oktató sajátos prob­lémákat tud kifejteni. A hallgatók olyan gondok megoldására készül­nek fel, melyekkel á saját régiójuk­ban kell megküzdeniük. — A szakdiploma kézhez vétele után milyen munka az, amivel a te­rületüket majd támogatni tudják? — A térségek szövetségeinek, pénzintézeti, önkormányzati szerve­inek tudnak segíteni. Á bankoknál például a pályázatok elbírálására van ugyan ember, ám jelenleg csak számszaki szempontból tudják meg­vizsgálni azt. Olyan emberekre van szükség, akik egy pályázatról meg tudják mondani: van-e arra piac, kell-e, mit hoz majd a jövőben. Jó-e az adott pályázat, vagy hibás. Ezáltal elkerülhető, hogy eleve ku­darcra ítélt dolgokra pénzt költse­nek. Az oktatásban az Európai Unió térségfejlesztési, gyakorlati módszerei is teret kapnak. 1995-től Ausztria az Európai Unió tagja lesz, s ez nekünk sem elhanyagolha­tó. A nálunk végző hallgatók képe­sek egy nemzetközi szintű pályázat megfogalmazására. Megéri a pénzt — Milyen feltételeket szabnak a je­lentkezőknek? — Az egyetemi diploma elenged­hetetlen — feleli Horváth József a GATE-szervezéssel megbízott tudo­mányos munkatársa. — Legalább húsz fő kell ahhoz régiónként, hogy a csoport indulhasson. Az osztály létszámának felső határa harminc­öt. Je\entkezni ezen feltételek isme­retében lehet a GATE Mezőgazda- sági Szaktanácsadási és Kutatásszer­vezési Intézetében. Főként az egyes körzetek intézményei, vezétői szá­mára lehet ez figyelemre méltó. — Az oktatás anyagilag mit je­lent? — A kérdést nem lehet kikerülni. Húsz fő esetén egy szemeszter fe­jenként mintegy hatvanezer forint­ba kerül, harmincöt fő esetén ez az összeg körülbelül ötvenezer forint­nak felel meg. — Egy kissé borsosnak tűnik... — Első hallásra valóban így van, de közelebbről kell megvizsgálni ezt. A hároméves képzés fontos az egyénnek, mert másoddiplomát kap, s széles körű ismeretekhez jut. Fontos a térségeknek is, hiszen ve­zetőik hiába akarnak jót tenni, ha nem értenek annak mikéntjéhez. S természetesen az ország egészének is használ, ha megfelelő tudású és létszámú szakember dolgozik. A szemeszterek díjain nem kell fel­szisszenni. Ha utána számolunk, hogy egy ilyen 'szakembergárda mekkora hasznot hajthat, akkor á képzésükre szánt összeg máris cse­kélynek nevezhető. Tudni kell, hogy az utóbbi idők egyik legátgon- doltabb, leghasznosabb képzéséről van szó. Szerveződő osztályok — Hogyan folyik majd a tanítás? — A hallgatók oktatásának irá­nyítása gödöllői központú — veszi át a szót ismét Kulcsár László pro­fesszor. — A tanítás félévente két- három hetes, bentlakásos konzultá­ciós hétből, otthoni feladatokból, gyakorlati munkákból tevődik ösz- sze. Együttműködési megállapo­dást kötöttünk a Népjóléti Miniszté­rium salgótarjáni képzési központjá­val. A szállást, a tantermeket ők biz­tosítják — Salgótarjánban. Egyéb­ként vannak már jelenkezőink Zala megyéből, Eszak-Magyarországról — Heves, Nógrád és Borsod-Aba- új-Zemplén megyékből —, s szerve­ződik már egy úgynevezett alföldi osztály is. Reméljük, hogy az or­szág minél több térségében ismerik fel a képzés jelentőségét. Nádai László Élelmiszerekről — háziasszonyoknak Nem mindig a legolcsóbb a legjobb Ezúttal a háziasszonyokhoz szól, nekik kíván hasznos vá­sárlási tanácsokkal szolgálni a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség legújabb kiadványa. A mind szélesebb körben is­mertté váló, egyre népszerűbb tájékoztatósorozat szerzői ezúttal azt vallják: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nem végezne teljes munkát, ha nem látná el jó tanácsokkal a fogyasztókat a háztartásokban előforduló ételmérgezé­sek, és -fertőzések megelőzése érdekében. A konyhatudomány az alapanyagok beszerzésénél kezdődik: a jó háziasszony tudja, mit hol vásároljon meg, s hogy a kiválasztott ter­mék, minőségileg, illetve a fogyaszthatóság szempontjá­ból megfelel-e a tervezett étel elkészítéséhez. Alapigazság, hogy nem mindig a legolcsóbb a leg­jobb. Hiába van szűkre szab­va a háztartási pénztár, nem biztos, hogy az ésszerűtlen, meggondolatlan takarékos­sággal forintokat spórolhat meg. Ezért is vigyázzunk a nem hivatalos helyeken vásá­rolható áruféleségekkel. Utóbbiak nagy részén ugyan­is nem szerepelnek a minősé­gi előírások, hiányoznak ró­luk a fogyaszthatóság ismér­vei. Hasonlóan fejtörést okoz­hat a vásárlóknak a magyar nyelvű útmutatás nélkül — ugyancsak nem hivatalos he­lyen árusított — külföldi ter­mékek is. Ha nem tudunk kel­lő biztonsággal meggyőződni arról, mire, s milyen összeté­telben, elkészítési mód mel­lett használhatjuk a kínált árut, ne is vásároljunk belőle! Van néhány olyan termék, melyekre alapvetően és egy­ségesen kimondja a tiltó sza­bályt a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség: ne vásároljunk nem hivatalos helyen száraz- tésztát, gombát, őrölt fűszer- paprikát, tőkehúst és húské­szítményt, pálinkát! Ezen túl­menően minden vásárlásnál ellenőrizzük, hogy a kiválasz­tott terméken szerepel-e a pontos, magyar nyelvű, köz­érthető elnevezés, a névleges és tiszta tömeg, az előállító neve, az élelmiszer előállítá­sához felhasznált nyersanya­gok és tartósítószerek nevei, a minőségi tanúsítvány, a fo­gyaszthatóság határideje, a gyártás (illetve) csomagolás időpontja. Háziasszonynak, háziasz- szonyokhoz szólva nem lehet elégszer hangoztatni, hogy a konyha nem csak egyfajta „tudományos műhely”, de egyben veszélyes üzem is. Fi­gyeljünk a higiéniára, ügyel­jünk az ételek helyes és meg­felelő ideig tartó tárolására, gondosan válasszuk ki az utóbbit szolgáló edényeket stb. Mindezek mellett is van­nak a konyhában „fő bűnö­sök”. Ők a fagylaltok, főzött krémek, illetve az ezekkel ké­szített édességek. Ezek — mi­vel elkészítésük során nem kapnak e termékek kellő hő­behatást — okozzák a leg­több ételmérgezést. Lehet, hogy néhány háziasz- szony megsértődik a felszólí­táson, mely szerint „a hűtő­szekrény nem lomtár!’’, ám ha belegondolunk — s bele­nézünk — sajátunkba, meg­értjük, miért figyelmeztetnek erre a szakemberek. A fo- gyaszhatósági időn túl is tá­rolt ételek, az egymást szag­ban, ízben kedvezőtlenül be­folyásoló termékek összezárá­sa, a fedő nélkül hűtött erős il­latú termékek... mind, mind rontják az élvezhetőséget, sőt károsan befolyásolhatják azok állapotát. Még mindig a hűtőszekrénynél maradva ajánlják a szakemberek, hogy a gyengén hőkezelt tojásos ételeket soha ne tegyük el még másnapra se a szekrény­be. Szüléinktől, nagyszüleink- től megtanulhattuk, hogyan tartsuk tisztán konyhai eszkö­zeinket. A legújabb berende­zéseink, segítőink kezelésé­hez a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség szakemberei ad­nak tanácsokat a háziasszony­nak. így például a fritó'zről, az egyre népszerűbb olajsütő edényről azt érdemes tudni, hogy az öreg és a nem az elő­írásnak megfelelő hőfok mel­lett végzett sütés következté­ben megégett olaj káros lehet az egészségünkre. Ugyan­csak külön odafigyelést igé­nyel a mikrohullámú sütő és a mélyhűtő láda kezelése is. Mindkettőnél kiemelten kell arra figyelni, hogy belső falát ne érje semmilyen sérülés. A két utóbbira ugyancsak egy­formán igaz az a szabály, hogy használatuk közben a bennük való sütésnél, illetve a lefagyasztásnál és a tárolás­nál szigorúan tartsuk magun­kat a használati utasításban el­őírtakhoz. A konyhai munka lehet kényszer, de lehet hobbi, szó­rakozás is. Ahhoz, hogy in­kább az utóbbi valósuljon meg, s ne gondjaink gyarapí­tására, hanem örömünkre szolgáljon e munka, érdemes a fenti tanácsokat — még ha magától értetődőnek tartjuk is olykor azokat — tételesen megfogadni, s természetesen be is tartani. y ú Délegyháza német segítségre vár Még nem kapta meg a terve­zett beruházáshoz a szüksé­ges engedélyeket Délegyháza önkormányzata. Az elképze­lések szerint németországi vállalkozók strandot, hozzá vezető sétányt építenének a tórendszemél, egyben meg­oldva a község legnagyobb gondját, a tavak vízminőségé­nek javítását. A részletes hasznosítási terv már kész, ha minden aszerint alakulhat, úgy fellendülhet a jövőben a község idegenforgalma. Ez az egyetlen lehetősége e tele­pülésnek arra, hogy gazdasá­ga kibontakozhasson. A helyi önkormányzat vagy három esztendeje már kikotortatta a tómedret, ezzel segítve a vízminőség javítá­sát. A további munkálatok­hoz — mivel ennyi még nem hozott kellő eredményt — nem volt több pénz. Ezért is fogadták örömmel a német ajánlatot. Igaz, a községet most is sokan felkeresik, a ta­vak vonzzák a pihenésre, na­pozásra vágyókat. De mindez még színvona­lasabb keretek között, tiszta vízzel várná a jövőben a für- dőzőket, üdülőket, amennyi­ben megvalósulhat a beruhá­zás. Feltehetően az engedé­lyezési folyamatot lassítja majd az új kormány hivatal­ba lépése — a tárcák vezetői­nek át kell adnia a folyamat­ban lévő ügyeket — a helybé­liek viszont várják a döntést, pontosabban az engedélyt. Reménykedve, hogy talán még idén megkezdődhet a be­ruházás, ami előrelépést hoz­na életünkben. (szi) 4 * I Látogatva Gödöllőn a múlt héten zajlott családóvó nyári egyetem előadásait, át kel­lett mennem néhányszor az agráregyetemhez, a körülötte levő városrészhez vezető vasúti felüljárón. Mióta utoljára ott jártam, a vasúti híd még rosszabb állapotba ke­rült. Mozognak az összetartó (?) rozsdás szögek, vészesen inognak a rozzant, öreg deszkák, melyek között széles rések tátonganak, kilátást engedve az alant húzódó ma­gasfeszültségű vezetékekre, az elrobogó vonatokra. Mi kell ahhoz, hogy végre történ­jék valami a kiérdemesült közlekedéstörténeti műemlékkel? Csak majd az első halál­eset, mely ott bekövetkezik, indít el körülötte valamit? (nádudvari) Erdősi Agnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom