Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS L, PENTEK Eszményi az anyanyelvhasználat? Valaki hazudik Szerbiában Évek óta tart váltakozó intenzitással a vita Szerbiában arról, hogy mekkora jogai vannak a köztársaságban éló nemzeti kisebbségeknek. A hivatalos szervek, élükön Szávovics (született Kőváry) Margit szövetségi kisebbségügyi és emberjogi miniszter asszonnyal, váltig bizonygatják, hogy a Kis-Jugoszlávia az európai szabványok által meghatározottnál is kedvezőbben viszonyul a nemzetiségekhez. Ebbe a sorba tartozik a vajdasági kormány kisebbségügyi reszortfelelőse is, aki nem régen azt nyilatkozta, hogy a nemzetiségek nyelvének hivatalos használatáról eddig csak pozitív visszajelzéseket kapott. Állítása szerint ugyanis 29 városban és vonzáskörzetében a magyar, 12-ben a szlovák, 19-ben a román, 6-ban pedig a ruszin nyelv is — a szerb mellett — hivatalosan használatban van. Sőt, a román határhoz közeli Fehértemplomon még a cseh nyelvet is használják. Az illetékes reszorttitkár hangsúlyosan magyarázta az őt faggató (nemzetiségi) újságírónak, hogy rendszeres kapcsolatot tart fenn a városokkal, s eddig a „bázis” kivétel nélkül dicsérően nyilatkozott a kisebbségi törvény végrehajtásáról. Nem kis önteltséggel jelentette ki, hogy a magyarok, szlovákok és a többiek saját anyanyelvükön fordulhatnak élőszóval, vagy írásban az állami szervekhez. „Ennél több nem is kell” — mondta a titkár. Pestiesen szólva egy nagy csúsztatás az egész nyilatkozat. Valaki ugyanis szemrebbenés nélkül hazudik, hiszen akik a Vajdaság városaiban, falvaiban élnek, naponta tapasztalják a hátrányos megkülönböztetést. A közhivatalokban sehol sem kötelező a környezet nyelvének ismerete, s azt már talán mondani sem kell, hogy főleg a jobban fizetett munkahelyekre nem kimondottan a kisebbség soraiból veszik fel az alkalmazottakat. Márpedig ha a postán, adóhivatalban, vagy az önkormányzat ügyfélszolgálatánál hiába magyarázná gondját-ba- ját az idős ember, a tolóablak másik oldaláról csak egy rövid „na razumem” (nem értem) a válasz. (b. m.) Komoly szakítópróba következhet Megtörik a bősi jég? A pozsonyi Új Szó tegnapi kommentálja szerint a bősi vitában „olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi a hágai kereset közös visszavonását.” A lap feltételezi, hogy „az új magyar kormány egyik fontos feladatának fogja tekinteni a bősi vízlépcső körüli vita lezárását.” Csakhogy: „Dunacsúnynál nemrég teljes gőzzel beindult a végleges vízi erőmű és hajózsilip építése, aminek befejezése után valóban feleslegessé válik bármilyen további vita. A legkézenfekvőbb megoldásnak a dunaki- liti duzzasztómű üzembehelyezése kínálkozna. Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés: ki fizesse a C-vál- tozat eddig 3—4 milliárd koronára becsülhető építési költségeit?” Az Új Szó szerint „Magyarországon várhatóan megtörik a bősi jég, de nem biztos hogy ez majd közelebb vezet bennünket a megoldáshoz. Várható ugyanis, hogy Július Binder sem marad tétlen és a továbblépést azonnal a nagymarosi gát felépítésétől teszi függővé ami viszont komoly szakítópróbát jelent majd a magyar- országi kormánykoalíció számára.” Igaz, a nyár folyamán a lap szerint az ügyben még nem várhatók igazán lényeges események, de „egyrészt őszre a magyar kormány munkája eléri a teljes fordulatszámot, másrészt Szlovákiában is tisztázódnak a politikai viszonyok.” Boszniáról Genfben A bosznia-hercegovinai helyzet békés rendezésére irányuló külügyminiszteri találkozó második fordulójára július 5-én, Genfben kerül sor — jelentette az Orosz Föderáció külügyminisztériumának tegnapi közlésére hivatkozva az ITAR-TASZSZ. Az értekezleten előreláthatólag megvitatják a válság megoldásán munkálkodó összekötő csoport Bosznia-Hercegovina területi felosztásáról kidolgozott térképét, valamint más, a térség békés rendezésével összefüggő kérdéseket. A térképről konkrétumokat ez ideáig nem hoztak nyilvánosságra. Eszéken az USA nagykövete A horvátországi magyar kisebbség tragédiájára nem eléggé figyelt oda a világ — jelentette ki Peter Galbraith, az Egyesült Államok horvátországi nagykövete, aki a Horvátországi Magyarok Szövetsége és a Horvátországi Magyar Néppárt meghívására szerdán Eszéken járt. Peter Galbraith a magyar kisebbség vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: a szerbek által elfoglalt Baranya és Kelet-Szlavónia Horvátország részei, s azok is maradnak. A horvátországi szerbek önálló államát soha senki nem ismerte el. Az amerikai nagykövet a közeljövőben a megszállt Baranyába is el kíván látogatni — jelentette az eszéki Magyar Képes Újság. Konzervatívok kulcsszerepben Japán új kormánya Murajama Tomiicsi japán kormányfő tegnap kinevezte kormányának tagjait. A stratégiai jelentőségű tárcák élére szinte kivétel nélkül a konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP) kormányzati tapasztalatokkal rendelkező politikusai kerültek. Fontos szerephez jut mindhárom, a koalíciót alkotó párt elnöke; az LDP-n, a JSZDP-n kívül a Szakigake (Előőrs) párt vezetője is. Az LDP 13 miniszteri tárcához, illetve államminiszteri tiszthez jutott, a szociáldemokraták öt, a Szaki- gakéból, a korábbi LDP-poli- tikusokból alakított pártból pedig Jcét politikus került be a kabinetbe. Kono Johei, az LDP elnöke lesz a miniszterelnök-helyettes, ő veszi át egyben a külügyminisztérium irányítását is, Hasimoto Rjutaro volt pénzügyminiszter (LDP) áll majd a befolyásos nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium élén. Hárs Bukarestben Tartalmas beszélgetés Az új magyar kormány megalakulása után hamarosan szakértői megbeszélések kezdődnek Románia és Magyarország között a két ország közötti nyitott kérdésekről. Elvi megállapodás született arról is, hogy a két külügyminiszternek viszonylag rövid időn belül találkoznia kell, vagy a szakértői megbeszélések lezárására, vagy ha kell, azok elő- remozdítására — közölte bukaresti megbeszéléseinek végén tartott sajtótájékoztatóján Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője. A politikus „hosszú és tartalmas” beszélgetést folytatott Marcel Dinu külügyminiszter-helyettessel és találkozott Oliviu Gherman- nal, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja, a román kormánypárt elnökével — az utóbbi vezette az SZDRP küldöttségét a szegedi találkozón, amelyen az MSZP delegációjának élén Horn Gyula pártelnök állt. A nagyvilág hírei * Minden alapot nélkülöz a román belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Galice- anu alezredes szerint a Népszabadság csütörtöki értesülése, hogy Romániában rátaláltak a budapesti Zsidó Múzeumból decemberben ellopott kincsekre. ■sk Folytatódott a dollár mélyrepülése, és tegnap Tola óban is 99 jen alá esett az ára. V A Brit Zsidó Szerve- * zetek Vezetőinek Testületé, vagyis a brit zsidóság világi vezetősége szerdán megemlékezést tartott Londonban a magyar zsidók deportálásának 50. évfordulója alkalmából a magyar nagykövetségen. Az izraeli légierő gépei tegnap támadást intéztek az iránbarát Hezbollah síita muzulmán szervezet két dél-libanoni támaszpontja ellen. * Megállapodást kötött Kína és Nagy-Bri- tannia tegnap a katonai területek 1997 utáni hasznosításáról. *k Beszünteti Olaszország az emberek ellen használt aknák gyártását és exportját — ígérte meg Cesare Previti olasz védelmi miniszter. Megnyílt tegnap Rómában az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) képviseleti irodája, melynek fő feladata a Magyarországra irányuló olasz turizmus fejlesztése lesz. L Tűzszüneti egyezményt írtak alá tegnap csütörtökön Moszkvában Észak- és Dél-Je- men képviselői. A megegyezést Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közvetítése tette lehetővé. A hivatalból kormány- sőt pártpárti kommunista újságírók hirdették magukról (persze csak a szocialista rendszer összeomlása után),* hogy igazi újságíróként ők csak ellenzékiek lehetnek. Úgy látszik, hogy ez az elmélet valami központi marxista tantétel lehet, mert Horn Gyula is emlegette — még jelölt korában —, s kinevezte a Népszabadságot az MSZP—SZDSZ-es kormány legkedveltebb ellenzéki orgánumává. Nyilván az egész sajtó ehhez fog igazodni. Június 27-én a régi kormány még nem volt ügyvivő kormány, amikor a Magyar Hírlapban megjelent egy interjú Soros Györggyel. Az újságíró (úgy is, mint a Boross-kormány ellenzéke) a kérdve kifejtő módszert alkalmazta a világhírű pénzembert faggatva: kérdezett, de a kérdésben többnyire ki is fejtette a választ. így aztán nem nagyon vette igénybe Soros úr drága idejét. A szerény kérdések szinte ugyanolyan terjedelmet foglalnak el a beszélgetés szövegében, mint a magvas válaszok. A mindig ellenzéki sajtos azonban puha ágyat veVÉLEMÉNY Elment a hajó? tett az új kormány számára, amikor a financiális ügyekben oly eredményes szakember eme véleményét hozta: „Most érettebb politikai erők veszik át a hatalmat,...” s* előre mentőövet dobva nekik, így folytatta: „de nehezebb körülmények között”. Ezt akár Horn Gyula is mondhatta volna. (Vagy mondta?) Kár, hogy Soros úrnak világméretű tevékenysége közben nem jutott idő arra, hogy elolvassa az MSZMP 1989-es jegyzőkönyveit. így hát fogalma sincs arról, hogy 1990-ben mit is vett át az Antall- kormány. Arról sem tud, hogy Németh Miklós pirulva vallotta be, hogy még a világbanknak is hazudtak. Úgy is, mint érettebb politikusok. Áz ellenzéki újságíró csúcsteljesítménye az, amikor kérdve kifejti Soros nézetét arról, hogy „elmulasztottunk egy történelmi pillanatot a rendszerváltás időszakát, amikor Magyarország jó eséllyel vethette volna föl államadósságunk könnyítését a Nyugatnak. Ma már — amikorra a régi rendszer államadóssága összekeveredett a maiakkal — egy ilyen felvetéssel ön szerint csak eljátszanánk a Magyarországba vetett bizalmat.” Soros György helyeslő válasza szerint: „...ez a hajó elment”. De a kapitalista világ bankárai, akik nyilván demokraták, miért engedik el szívesebben a kommunista adósságot, mint egy demokratikus kormányét? És mit jelent ez a ködös „könnyítés” szó? S vajon a komputerizált memóriával dolgozó világbankok valóban nem tudják szétválasztani a régi 22 milliárdot attól az egy-két milli- árdtól, amelyet a kamatok finanszírozására vett fel a kormány? Vagy arra sem emlékeznek, hogy melyik rövid lejáratú kölcsönt mikor alakították át hosszabb lejáratúvá? Az előző kormány mindenesetre nagy hibát követett el, hogy nem tájékoztatta a közvéleményt rendszeresen arról, hogy mikor mennyi volt az adósság, s mennyi a 22 milliárd dollár évi kamatterhe. Ha ezt megtette volna, akkor ma még Juliska néni is segíthetne a világbankoknak. Még Soros úrnak is súghatna. Különben Pets- ching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint 1989-hez képest nem nőtt az ország nettó adósságállománya. A Soros-féle érettebb politikai erők viszont 1989-ig évi egymilliárd dollárral növelték. Tehát a hajó áll! (Török Bálint)
