Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-18 / 141. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚNIUS 18., SZOMBAT 5 Protestáns óvodát terveznek A minőség és a bizalom garancia Az önkormányzat támogatja Egy régi álom megvalósulásaid,, ként protestáns óvodát kíván in- ■ dítani szeptemberben Vácott az v i. , evangélikus egyházközség — tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. Az egyházközség egy saját tulajdonában álló, a Csányi körút és a Széchenyi utca sarkán lévő kétszintes épületben képzelte el az óvoda helyét, ám ezen terve füstbe ment, mert nem sikerült megszereznie minden szükséges engedélyt: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a környék levegőjének nagyfokú szennyezettsége miatt — jogosan — megtagadta a hozzájárulást. Új megoldást, más helyet kellett találni az intézménynek, s ez az önkormányzat segítségével sikerült is: cserébe a Csányi körúti épület emeletének használati jogáért a város az egyházközség rendelkezésére bocsátotta elhelyezéséhez, beindításához a megüresedett Rákóczi úti óvoda épületét. Kovács Tibor, a polgármesteri hivatal jegyzője érdeklődésünkre elmondta: a város — az önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében — ugyanolyan mértékben, mint az önkormányzati óvodákat, a protestáns óvodát is támogatni fogja anyagilag. Ennek oka, hogy a keresztény szellemiség gyermekekbe plántálása mellett, ugyanazt a feladatot látja majd el, mint úgymond világnézetileg semleges, önkormányzat által fenntartott társai. (ribáry) A megyeháza hírei Fordulópont a gyermekvédelemben Fél év múlva lehet elkészíteni az első mérleget arról, , hogy jó irányba indult-e el a megyei gyermekvédelem átszervezése. Ezzel a gondolattal zárult az a tájékoztató, melyet a jelenlegi szobi és vácdukai nevelő intézetek Veresegyházon történő egyesítéséről, illetve az ott tervezett feladatokról fogadtak el a tegnapi népjóléti bizottsági ülésen a tagok. Oktatás határok nélkül *íj A távoktatás nélkül több, mint nyolc évtized kellene a Hargita megyei pedagógushiány leküzdéséhez — hangzott el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezett nemzetközi tanácskozáson. Az eszmecserét a külhoni magyarság felsőfokú szakoktatási formájáról a Pro Agricultura Hungarias Alapítvány kezdeményezte Réti László indítványára, aki korábban a város közéletét is formáló magyarságtudományi és önkormányzati szabad- egyetemet szervezett az intézményben. Az egyetem tudományos főmunkatársával a rendezvényről beszélgettünk. Veresegyház ügyében a végső szót a július 1-jei, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésnek kell megtennie. Ehhez a héten a jogi- és az ügyrendi bizottság, illetve tegnap a népjóléti ügyekkel foglalkozó szervezet is meghozta felelős döntését: egyhangúlag megszavazták az új egységes megyei gyermekvédelmi otthon — ahol szeptember 1-jétől 120 állmi gondozott gyermek kerül át Szobról és Vácdukáról — alapító dokumentumát. Az utóbbi bizottság — csaknem 20 napirendi pont közül — az elsők között foglalkozott azzal a tájékoztatóval, melyet a megyei gyermekvédelmi feladatok átszervezéséről készítettek az ülés elé a szakemberek. Eszerint az idén ősszel beinduló veresegyházi gyermekotthon fordulópontot is jelent a szakmában: e helyen és a már ismertetett körülmények között olyan nevelési gondozási feladatokat lehet megvalósítani, amelyek leginkább megfelelnek a családias körülményeknek. A veresegyházi gyermekliget profdja távlatilag még nem definiált — olvasható az említett tájékoztatóban. Az azonban már egyértelműen kitetszik a dolgozatból, hogy a helyi feltételrendszerek megengedik, hogy e gyermekliget Észak- Pest megye gyermekvédelmi központjává is válhasson, olyan feladatokat láthasson el évek múlva, amelyek ennek a területnek éppen akkor sajátjai lesznek. M. E. — Már több mint hétszá- zan tanulnak határainkon túl anyanyelvűnkön a távoktatás segítségével, akik közül leendő' gépészmérnökök, agrárközgazdák vizsgáznak itt a napokban. Mi volt a célja és a feladata a tanév végi tanácskozásnak? — A távoktatás pedagógiáját és módszertanát csak külföldi szakirodalomból sajátíthatjuk el. A spanyol vagy az ausztrál távoktatás viszont más feltételrendszerrel működik. Mi nem tudunk igénybe venni műholdat. Szakmai és emberi forrásaink viszont bőségesek, megfelelnek a kor igényeinek, a nemzetközi mércének. De milyen módszerekkel alkalmazzuk mindezt hatékonyan, hogy a szakképzésre vállalkozó fiatalok magyar nyelvű közösségeit is szolgálni tudjuk? Erről folyt az eszmecsere, melynek házigazdája volt a hazai alapítvány titkára, Vinczeffy Zsolt és a Csíkszeredái székhelyű Pro Agricultura Harghitae Alapítvány vezetője, György Antal. Gyakorló tanárok, a távoktatás szervezői, irányítói, patrónusai elméleti igénynyel, pedagógiai, módszertani megközelítésben mondták el tapasztalataikat. Ezért volt itt Erdélyből Takács Csaba, az RMDSZ általános alelnö- ke, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda polgármestere, a Csíkszeredái, a nyárádszeredai, a gyergyószentmiklósi konzultációs központok irányítói, vezető pedagógusok — például Vajda Zoltán, Beder Tibor és Lászlójfy Pál. Magyarországról pedig a távoktatásban résztvevő intézmények képviselői. — A tizenkilenc tagozaton zajló képzés tanterveit, tematikáit és követelményeit az illetékes egyetemek és főiskolák tanácsai hagyták jóvá. Milyen távlatai vannak a romániai távoktatásnak? — Senkivel sem akarunk konkurálni. Hiánypótló feladatot látunk el, ezért rugalmasak vagyunk. Nem helyettesítjük például a Bolyai egyetemre vonatkozó elképzeléseket. Szervesen illeszkedünk az ottani magyar nyelvű felsőoktatási koncepcióhoz. A távoktatás jövőjében bízhatunk, hiszen kettős garanciája van. A minőség — amire eddig is törekedtünk — és a bizalom, amelyet a munkánkkal szolgáltunk meg. Igyekszünk bevonni a román tudományos élet vezető személyiségeit is, akik képesek európai szinten közvetíteni az ismereteket. Reméljük, hogy tudományos feladatokat is ellátni képes, összehangoltan működő, rendszer- szemléletben gondolkodó távoktatási struktúra alakul ki, amely nem elválasztja, hanem közelíti egymáshoz az Erdélyben együtt élő embereket. — Az anyanyelvű felsőfokú oktatás az erdélyi magyarság emelkedését szolgálja. A GATE kezdeményező szerepet játszott a távoktatásban, de nem csak az „elsőszülött- ség jogát” nyerte el, hanem a tényleges munkával is előkelő helyet vívott ki magának. A távoktatás pedagógiájáról tartott eszmecsere mondandójával hogyan ismerkedhet meg a szakmai közvéleményt? — Az előadásokat, hozzászólásokat az egyetem tanárképző intézetének szakmai segítségével alapítványi kiadás ban szeretnénk megjelentetni, s széles körben teijeszte- ni, hiszen a pedagógiai és módszertani gondolatokat azok is felhasználhatják, akik más szervezésben foglalkoznak a távoktatással. Balázs Gusztáv Csiperke és pöfeteg A háborút követő ínséges években tavaszi és nyári futó záporok után csapatostól indultunk gombát szedni a külváros melletti Nagyrétre. A csiperkék családjának egy ehető fajtája bújt ilyenkor elő a szikes, gyérfűvű földből, helyenként seregesen, máshol csak elvétve. E gombászportyákon két alapvető ismérvet szereztem. A csiperketermés ott a legdúsabb, ahol azelőtt a tehenek legeltek, s anyagcseréjük végtermékét elpotyogtatták. A másik tudnivaló a csiperke és a pöfeteg közti különbségtevés volt, lévén, hogy az utóbbi nem alkalmas fogyasztásra, az a fajtája legalábbis nem, ami észrevétlenül betolakszik a csiperke közés, amit népiesen — elnézést a parlagi szóért — mifelénk lófmgnak neveznek. Mindez egy beszélgetés során jutott az eszembe, amikor egy látogatóm elmondta, községünkben az elmúlt négy évben egy viszonylag nagy létszámú MSZP helyi csoport működött, a taglétszám harminc körül volt. Május 8-a után hirtelen megnőtt ötven főre, majd a végleges választási eredményeket követően másfél százra gyarapodott a győztes párttal szimpatizálók serege. Am — és itt van a dolog „pikantériája” — a törzsgárda enyhe utálkozással fogadta az eddig csak lapuló pöfetegeket, s eszük ágában sincs osztozkodni a nehezen kiböjtölt koncon. Nem lep meg, sőt azok véleményét osztom, akik bár '90-ben felcserélték a sarlót-kalapácsot a szegfűvel, elveiket csak részben adták fel, s lényegében hűek maradtak egy eszméhez, vállalva ezzel a pártállam mohikánjainak kijáró stigmákat. Ezek közt valóban nincs mit keressenek a pöfetegek, a változó kurzus szélkasai. Szintén magánvélemény, az elvhűség lehet erény is, amit illik tisztelni. Nelson admirális azt mondta: a bölcs hadvezér tiszteli a méltó ellenfeleit. Amiért is méltó ellenfelekkel szívesen vállalom a barikád két oldaláról folyó kulturált szócsatát, ha nézeteink, céljaink vagy érdekeink ütköznek majd az elkövetkező négy évben. A pöfetegekre, a hirtelen napfényre került pincebogarakra mindez nem vonatkozik. Merem remélni, hogy erre már csak azért sem kerül sor, mert a pöfetegeket a csiperkék közösítik ki maguk közül, még mielőtt végleg gyökeret eresztenének a hatalom talaján. (matula) Bálint György: A mezőgazdaság még megmenthető! Új kitüntetést alapítottak Színesebb tévéműsort terveznek A jövőben az eddig meglévő három városi kitüntetés mellett „Kiemelkedő sporteredményért” című elismerő oklevelet is odaítélhet a mindenkori önkormányzati képviselő-testület Dunakeszin — dőlt el csütörtökön, a város önkormányzati képviselő-testületének soros ülésén. Szerda délután vehették át a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében a megyei listán bejutott képviselők a megbízó- levelüket. Áz ünnepélyes mandátumátvétel után kértük beszélgetésre Bálint Györgyöt, az SZDSZ képviselőjét, aki a Pest megyei honatyák korelnöke. — Mi késztette arra, hogy ősz halántékkal belevágjon a nehéz és gyakorta durva politizálásba? — Az elmúlt huszonöt évben a sajtóban dolgoztam, s önteltség nélkül mondhatom, közismertségre tettem szert. Szeretném valamiképp meghálálni a felém áradó bizalmat és szeretetet. Szeretnék segíteni a hazámon, az ország lakóin, s e célt képviselőként teljesíthetem be leginkább. — Gondolom, mezőgazda- sági szakemberként kíván majd tevékenykedni a parlamentben... — Valóban, ha konkretizálni kell céljaimat, akkor a tragikus helyzetben lévő mezőgazdaság rendbetételének előmozdítása az elsődleges feladatom. A rövid távú, minimális program keretében az egyik legfontosabb teendő, a parlagföldek arányának jelentős csökkentése. De hasonló súly- lyal esik a latba a termelőszö- vetkezete-jétől ügyének megoldása, az állami gazdaságok sorsának fölülvizsgálata. Egyébként a téeszekkel kapcsolatban azt vallom, hogy a produktív szövetkezeti részeket életben kell tartani! A kistermelők fokozottabb támogatása is elengedhetetlen, hiszen a kistermelői tevékenységnek egyre nagyobb a gazdasági jelentősége. S van még egy különleges tervezetünk, melynek keretében bérlet formájában földtulajdonhoz juttatnánk a dolgozni hajlandó munkanélkülieket a városok környékén elterülő parlagterületeken. A nem túl magas bérleti összeget a mező- gazdasági vállalkozók a befolyó jövedelmeikből törleszthetik, s így amellett, hogy a munkanélküliség csökkenthető, a parlagföldek ügye is megoldható részben. (Sok százezer ilyen parcella alakítható ki!)-—Melyek pártjának a mezőgazdaságot érintő hosszú távú elképzelései? — Szerintünk a mezőgazdaság még visszaszerezheti régi pozícióját, s nemzetgazdasági húzóágazattá válhat. Am hatékonysága csak úgy növelhető, ha a forrásoldalon erősítjük az ipar (például a mezőgazdasági gépgyártás), az infrastruktúra, és az energiaipar jelenlétét, míg a felhasználói oldalon korszerűsítjük és bővítjük az élelmiszeripar ágazatait, valamint racionalizáljuk a kereskedelmet. N. V. Az ülés bevezetéseként a városatyák meghallgattak két beszámolót: az egyik az 1992-ben létrehozott városi televízió, a másik pedig a kizárólag önkormányzati híreket, tudósításokat, felhívásokat közlő Dunakeszi Tudósítások című helyi újság munkájáról szólt. A városi telvevízió két évvel ezelőtt történt alapítása óta javarészt tájékoztató jellegű, elsősorban az ön- kormányzati képviselő-testület munkáját nyomon követő, döntéseit ismertető, illetve azok hátterét feltáró tudósításokat, riportokat készített és közvetített, a jövőben viszont, mint az a testületi ülésen elhangzott, színesíteni szeretné műsorát. Munkatársai ezentúl az ön- kormányzat hírei mellett a város iskoláinak kulturális- és sportrendezvényeiről, illetve egyéb kiemelkedő eseményeiről is tudósítani szeretnének, s tervezik a település jelentősebb létesítményeinek — például a fűtőműnek, a közüzemi kftnek... — átfogó képet adó bemutatását is. Az alkalmanként tízezer példányban megjelenő, ingyenes Dunakeszi Tudósítások munkájáról szóló beszámolóban elhangzott: terjesztésével kapcsolatban korábban, vagyis amíg különböző megbízott szervezetek terítették, sok volt a panasz, ám amióta a munkát a polgármesteri hivatal dolgozói végzik, nincs ilyen irányú kifogás. A beszámoló után „komolyabb” dolgok következtek: a városatyák rendeletet alkottak a rászoruló, Dunakeszin állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülők rendszeres nevelési segélyben való részesítésének szabályairól, valamint a legalább hat hónapja jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli lakosok közösségi munkavégzésének szabályairól. Utóbbi rendelet kapcsán Hajas István jegyzőtől megtudtuk: csak keveseket érint. R. Z.