Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-18 / 141. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 18.. SZOMBAT Friss diplomások a zsámbéki tanítóképzőn Emlékekről, tervekről a pálya küszöbén Ma ballagnak a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző' vég­zős hallgatói. A diákok a rendszerforduló után, egy megújuló, átalakuló iskolában végezték tanulmányai­kat, ahol a változtatásokat egy színvonalasabb, a gya­korlati életre jobban felkészítő képzés érdekében kezd­te meg Bencze Lóránt, az új főigazgató. További válto­zásokat eredményezett, hogy a Keresztes Nővérek egy­kori főiskolája ismét visszakerült a katolikus egyház irányítása alá. A hároméves tanulmányok végeztével hat friss diplomást élményeikről, tapasztalataikról, ter­veikről faggattunk. A jászberényi Szó'llősi Tí­mea két sikertelen egyete­mi felvételi után döntött a tanítóképző elvégzéséről, az otthoni tétlenséggel járó beszűküléstől félve. Három év után sem változtak meg eredeti tervei: újra felvételi­zik az egyetem néprajz— magyar szakára. Jó légkörű stúdiumai közül szívesen emlékszik Szatlóczkyné Gajdóczki Zsuzsa közműve­lődés szakkolégiumára. A sokszínű órákon a tanárnő igazi partnerként beszélget- ve-vitatkozva irányította ta­nulásukat. A három év leg­nagyobb élménye Nemeshe­gyi Péter jezsuita atya fél­éves etikakollégiuma volt, amelyet a katolikus tanterv részeként vezettek be. A művelt és lenyűgöző elő­adót soha nem szűnő élve­zettel hallgatta és elmond­hatatlanul sokat tanult tőle. A változások után sincs egyáltalán szó egységes vi­lágnézetről sem a diákok, sem a tanárok körében — mondta. Érezni, hogy az ál­lapotok képlékenyek: Interjúsorozatunkat a Zsámbé- ki Katolikus Tanítóképző mű­vésztanárainak munkáival il­lusztráltuk. (A szerk.) egyes tanárok nem is rejtik véka alá távozási szándéku­kat, mások látványos pál- forduláson estek át. De az igazi, a jó tanárok a múlt­ban is és most is munkájuk végzésével vannak elfoglal­va —, szögezte le, majd in­dulatosan hozzáfűzte: akik eddig sem törődtek a diá­kokkal, most is hanyagol­ják a tanítást. És nem is ke­vesen vannak ilyenek. A gyakorló tanításon szerette meg a pályát A kazincbarcikai Demjén Katalint meglehetősen za­varták a bekövetkezett vál­tozások: ha előre tudja, nem felvételizik ide — mondta. Református, sem­mi köze a katolikusokhoz! S hogy miben érzi e katoli­kus jelleget? Képességfej­lesztő oktatója a tárgynak vallásos színezetet ad. Ba­rátnőjét pedig a felvételin „a Bibliából(!) is” kérdez­ték! A tanítás persze szín­vonalasabb lett, mert az egyház a rengeteg pénzé­ből olyan kitűnő tanárokat tud megfizetni, mint Gab- nai Katalin vagy Tarbay Ede. Néhány évfolyamtár­sa pedig Svájcból jött ép­pen vissza! Mikor megje­gyeztem, hogy nyilván a Keresztes Nővérek anya- rendházának vendégei vol­tak, elismerte: végül is a le­hetőségek a hallgatók javát is szolgálják. Majd kissé más hangnemben folytatta: a legnagyobb élménye a ki­vételesen hosszú és színvo­nalas gyakorló tanítás volt. A tavalyi két hét és az idei kétszer egy hónap tapaszta­latai alapján határozta el, hogy nem tanul tovább, ha­nem a törökbálinti iskolá­ban lesz tanítónő... Befolyásol az álláshiány, a közalkalmazotti törvény A sülysápi Baczai Veroni­ka hiába szeretett volna szülőfalujában vagy kör­nyékén állást kapni: üres hely híján a távoli Kartalon Krajcsirovits Henrik: Életfa kellett elhelyezkednie. A gyerekeket elsősorban krea­tivitásra, önállóságra szeret­né nevelni. Oldott hangula­tot akar óráin és jó kontak­tust a gyerekekkel, ami ma nincs az iskolákban. Példa- mutatással, bátorítással az önálló véleményalkotásra, mások meghallgatására akar nevelni. Kedvencén, a rajzórán például sok-sok technika megismertetése után a gyerekek a nekik leg­jobban tetszőt alkalmazhat­ják — hogy megtanuljanak dönteni, s hogy a rajz való­ban az önkifejezés eszköze lehessen. Tanárképzőn ta­nul majd tovább munkája mellett, mert a felső tagoza­ton több az állás és a közal­kalmazotti törvény a több- diplomásokat előnyben ré­szesíti. Sajnos figyelembe kell venni a realitásokat is... Szülőfalujában lesz tanító A zámolyi Cseh Katalin a tanítóképző legszebb remé­nyeit váltja valóra: szülőfa­lujában lesz tanító. Ahol jól ismeri az igényeket, a körülményeket. A tanító­képzőre korábbi munkahe­lyén, a budakeszi iskola napköziseként kapott ked­vet, mert érezte, hogy jól tud dolgozni a kisgyerekek­kel. A tanítóképzőben taná­raitól emberséget és a féle­lem nélküli véleménynyil­vánítás lehetőségét tanulta, és maga is követni szeretné a példát. Iskolájába szeret­ne életet vinni szakkörök, sportkörök, szabadidős programok, nyári táborok szervezésével, mert a jó ta­nár munkája nem merülhet ki az anyag leadásában — mondja, majd hozzáfűzi: a matematikát annyira meg­szerette a tanítóképzőben, hogy felsőbb fokon folytat­Borbás Magdolna: Portré (linómetszet) ni szeretné tanulását. De csak ezt a tárgyat tanítaná nagyobb gyerekeknek, és ideje nagyobb részében al­sósokkal szeretne foglal­kozni. A készségtárgyak rangját kell emelni Takács Szilvia négy pályá­zó közül nyerte el a buda­pesti iskola állását. Pályáza­tában a készségtárgyak jobb tanításával kapcsola­tos ötleteit írta le, mert úgy érzi: a rajz, az ének, a tor­na, a technika tanítását ma elhanyagolják az iskolák­ban, pedig a gyerekek élet­kori sajátosságai miatt itt nagyszerű lehetőségek adódnak a szépérzék, az ön­kifejezés, a szívósság és csapatszellem, a készségek fejlesztésére... A mátészalkai Szabó Krisztina kihívásnak érzi pályáját, rajtuk múlik, mit sikerül a gyerekekből ki­hozni — vélekedik. A rajz tanításához például nagy­szerű módszereket tanult a tanítóképzőben, de ugyan­úgy ötleteket kapott a sport­foglalkozások szervezésé­hez is. Nem bánta meg, hogy tanárképző főiskola helyett ide jött, mert a gya­korló tanítás során nagyon, megszerette a gyerekeket. Kedvesnek, értelmesnek és igazságszeretőnek ismerte meg őket... Utószó helyett Ezekben a pedagógiai célki­tűzésekben bizonyára a fő­iskolán tanultak köszönnek vissza. A diákokba ültetett gondolatok életté válnak majd — amit nyilvánvaló sikerként lehet elkönyvelni. A többször emlegetett véle­ménynyilvánítási szabad­sággal azonban a diákok mintha még nem mernének élni. Többen kérték, hogy egyes véleményeiket ne ír­jam le, és amit még szomo­rúbban tapasztaltam: egy- egy tisztázó kérdésem után látványosan megváltozott ítélkezésük. Reméljük, ezek régi beidegződések, ame­lyek az életben egyre in­kább kivesznek majd belő­lük. D. Veszelszky Sára PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Jótékonysági operagála A Magyar Vöröskereszt javá­ra rendez jótékonysági gála- koncertet június 29-én a Ma­gyar Állami Operaházban az Amway Hungária Marketing Kft. László Zsuzsa, az est szerkesztő-műsorvezetője el­mondta: az Amway Hungária Marketing Kft. kikötésének megfelelően, olyan neves ma­gyar művészek lépnek fel a műsorban, akik szerepeltek már az Amerikai Egyesült Ál­lamokban is. így esett a vá­lasztás például ^ a világhírű, ám a Magyar Állami Opera­ház színpadán rég nem látott Budai Líviára. Ugyancsak fel­lép Miller Lajos Kossuth-dí­jas, valamint B. Nagy János érdemes művész is. A műsor­ban örökzöld operarészletek szerepelnek. Légrády Eszter, a Magyar Vöröskereszt szóvi­vője arról szólt, hogy a gála­műsor bevételét szociális vagy egészségügyi szempont­ból rászoruló gyermekek nya- raltatására fordítja a humani­tárius szervezet. Arra pedig már újságírói kérdésre tért ki, hogy a bevételből 400 speciá­lisan hátrányos helyzetű, 40 mozgássérült, 26 vak gyer­mek, valamint 80, a határain­kon túl élő, ugyancsak szoci­álisan rászoruló magyar gyer­mek üdültetésére telik. Szabó Béla festőművész a festészet szinte valameny- nyi ágát műveli; olaj, tempera táblaképek festése mellett tervezett sgrafittófalképet, mozaikot és szí­nes üvegablakot. Az utóbbi időben érdekődése az akvarell felé fordult. 1980-ban részt vett és díjat nyert a bulgáriai Vidinben az akvarellfestészet nemzetközi művésztelepén. Marcaliban született, 1976-tól Szigetszentmiklóson él és dolgozik — mű­vészeti szakközépiskolai tanár. Alapító tagja a he­lyi művészek Insula elnevezésű közösségének, tag­ja a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparmű­vészeti Csoportnak. 1988-ban a művészeti szakkö­zépiskolák országos pályázati versenyén a „Ro- boz-alapítvány” díjazottja lett növendékeivel. (Ké­pünkön a buzsáki kultúrház sgrafittója, a Buzsáki lakodalmasok című, 1971-ben készült munkája lát­ható.) (-i) Restaurált filmek az Örökmozgóban A párizsi Cinémeghéque Fran- caise által az 1980-as évek ele­jén restaurált több száz filmből mutat be tizenhatot az Örök­mozgó Filmmúzeum június 18—29. között. Az alkotások között van a Lumiére fivérek 1896—97-ben New Yorkban, Bostonban, Chicagóban és más amerikai nagyvárosokban készí­tett felvételeinek húszperces ösz- szeállítása. Az érdeklődők ki­lenc olyan filmet is láthatnak, amelyet az 1920-as, 1930-as években forgattak. Az Öt perc cinéma pur olyan alkotás, ame­lyet csak az elegáns estélyeken vetítettek. A torony René Clair rendező képeinek sora Eiffel építményéről. A Fecske és a Ci­nege című alkotást André Antoi­ne 1920-ban forgatta. A soha be nem mutatott, eltűntnek hitt filmet megtalálták, majd felújít­va 1984-ben láthatta a francia közönség. A BudaFest nyári programjáról A 110 éves Magyar Állami Operaház ad otthont idén is az augusztus 10—19-ig meg­rendezendő nyári opera- és ba­lettfesztiválnak, a Budapest­nek. A három éve megterem­tett hagyományhoz híven, vi­lághírű szólisták és zenekarok lépnek fel rangos hazai művé­szek társaságában, hogy — mint e magánvállalkozás kez­deményezői megfogalmazták — az opera- és balettművé­szet nagyjai ne nyugat-euró­pai színpadokon keressék az önmegvalósítás lehetőségét. Az Ybl Miklóstéri Várka­szinóban minap megtartott saj­tótájékoztatón Keveházy Gá­bor Kossúth-díjas balettmű­vész elmondta, a nyári rendez­vényt a hírneves kijevi balet- társulat Hattyúk tava című elő­adása nyitja. Augusztus folya­mán még két darab: Puccini Bohémélete és Verdi Nabuc- cója kerül bemutatásra. A mű­sorban — melynek védnökei Latorczai János, Demszky Gá­bor és Téglássy Tamás — olyan neves művészek lépnek fel, mint Daróczy Tamás, Kin­cses Veronika, Misura Zsu­zsa, Kováts Kolos, Kálmándy Mihály, Zempléni Mária, hogy csak néhány nevet említ­sünk a parádés szereposztás­ból. A hónap folyamán két­szer, 11-én és 18-án operakon­certre is sor kerül, melyen a legnépszerűbb operaslágerek hangzanak fel — tudtuk meg Bán Teodóra balettművésztől. Annak igazolására, hogy az opera és balett műfajában — a többi művészeti tevé­kenységgel ellentétben — pénz van, Ütő Endre, a főváro­si kulturális bizottság alelnö- ke elmondta: opera-balett gá­lakoncertjüknek ötmillió forin­tos bevétele volt, s ez az ösz- szeg fedezi egy új produkció várható költségét, tehát — vonta le a következtetést -— ennek a művészeti tevékeny­ségnek gazdaságilag is sike­resnek kell lennie. Mind ez idáig negyven bemutatójuk volt — mondotta összegzésül Palcsó Sándor, a fesztivál ren­dezője —, az előadások nem maradhatnak el, ezért a dara­bokat két szereposztásban játsz- szák. Minden évad végén, így az idein is gálakoncertet mu­tíitníiK Kp (Jegyárak: 880—2600 fo­rint.) Radnóti B. Adina Szabó Béla: Buzsáki lakodalmasok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom