Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-18 / 141. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚNIUS 18., SZOMBAT 5 Protestáns óvodát terveznek A minőség és a bizalom garancia Az önkormányzat támogatja Egy régi álom megvalósulása­id,, ként protestáns óvodát kíván in- ■ dítani szeptemberben Vácott az v i. , evangélikus egyházközség — tud­tuk meg a polgármesteri hivatalban. Az egyházközség egy saját tulajdonában álló, a Csányi körút és a Széchenyi utca sar­kán lévő kétszintes épületben képzelte el az óvoda helyét, ám ezen terve füstbe ment, mert nem sikerült megszereznie min­den szükséges engedélyt: az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a környék levegőjének nagyfokú szennyezett­sége miatt — jogosan — megtagadta a hoz­zájárulást. Új megoldást, más helyet kellett találni az intézménynek, s ez az önkormányzat se­gítségével sikerült is: cserébe a Csányi kör­úti épület emeletének használati jogáért a város az egyházközség rendelkezésére bo­csátotta elhelyezéséhez, beindításához a megüresedett Rákóczi úti óvoda épületét. Kovács Tibor, a polgármesteri hivatal jegyzője érdeklődésünkre elmondta: a vá­ros — az önkormányzat képviselő-testületé­nek döntése értelmében — ugyanolyan mér­tékben, mint az önkormányzati óvodákat, a protestáns óvodát is támogatni fogja anyagi­lag. Ennek oka, hogy a keresztény szellemi­ség gyermekekbe plántálása mellett, ugyan­azt a feladatot látja majd el, mint úgymond világnézetileg semleges, önkormányzat ál­tal fenntartott társai. (ribáry) A megyeháza hírei Fordulópont a gyermekvédelemben Fél év múlva lehet elkészíteni az első mérleget arról, , hogy jó irányba indult-e el a megyei gyermekvédelem átszervezése. Ezzel a gondolattal zárult az a tájékozta­tó, melyet a jelenlegi szobi és vácdukai nevelő intéze­tek Veresegyházon történő egyesítéséről, illetve az ott terve­zett feladatokról fogadtak el a tegnapi népjóléti bizottsági ülé­sen a tagok. Oktatás határok nélkül *íj A távoktatás nélkül több, mint nyolc évtized kellene a Hargita megyei pedagógushiány leküzdéséhez — hangzott el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezett nemzetközi tanácskozáson. Az eszmecse­rét a külhoni magyarság felsőfokú szakoktatási formájáról a Pro Agricultura Hungarias Alapítvány kezdeményezte Réti László indítványára, aki korábban a város közéletét is formáló magyarságtudományi és önkormányzati szabad- egyetemet szervezett az intézményben. Az egyetem tudomá­nyos főmunkatársával a rendezvényről beszélgettünk. Veresegyház ügyében a vég­ső szót a július 1-jei, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlés­nek kell megtennie. Ehhez a hé­ten a jogi- és az ügyrendi bizott­ság, illetve tegnap a népjóléti ügyekkel foglalkozó szervezet is meghozta felelős döntését: egyhangúlag megszavazták az új egységes megyei gyermekvé­delmi otthon — ahol szeptem­ber 1-jétől 120 állmi gondozott gyermek kerül át Szobról és Vácdukáról — alapító doku­mentumát. Az utóbbi bizottság — csak­nem 20 napirendi pont közül — az elsők között foglalkozott azzal a tájékoztatóval, melyet a megyei gyermekvédelmi fel­adatok átszervezéséről készítet­tek az ülés elé a szakemberek. Eszerint az idén ősszel beindu­ló veresegyházi gyermekotthon fordulópontot is jelent a szak­mában: e helyen és a már ismer­tetett körülmények között olyan nevelési gondozási fel­adatokat lehet megvalósítani, amelyek leginkább megfelel­nek a családias körülmények­nek. A veresegyházi gyermekli­get profdja távlatilag még nem definiált — olvasható az emlí­tett tájékoztatóban. Az azonban már egyértelműen kitetszik a dolgozatból, hogy a helyi felté­telrendszerek megengedik, hogy e gyermekliget Észak- Pest megye gyermekvédelmi központjává is válhasson, olyan feladatokat láthasson el évek múlva, amelyek ennek a területnek éppen akkor sajátjai lesznek. M. E. — Már több mint hétszá- zan tanulnak határainkon túl anyanyelvűnkön a távoktatás segítségével, akik közül leen­dő' gépészmérnökök, agrár­közgazdák vizsgáznak itt a na­pokban. Mi volt a célja és a feladata a tanév végi tanács­kozásnak? — A távoktatás pedagógiá­ját és módszertanát csak kül­földi szakirodalomból sajátít­hatjuk el. A spanyol vagy az ausztrál távoktatás viszont más feltételrendszerrel műkö­dik. Mi nem tudunk igénybe venni műholdat. Szakmai és emberi forrásaink viszont bő­ségesek, megfelelnek a kor igényeinek, a nemzetközi mércének. De milyen mód­szerekkel alkalmazzuk mind­ezt hatékonyan, hogy a szak­képzésre vállalkozó fiatalok magyar nyelvű közösségeit is szolgálni tudjuk? Erről folyt az eszmecsere, melynek házi­gazdája volt a hazai alapít­vány titkára, Vinczeffy Zsolt és a Csíkszeredái székhelyű Pro Agricultura Harghitae Alapítvány vezetője, György Antal. Gyakorló tanárok, a távoktatás szervezői, irányí­tói, patrónusai elméleti igény­nyel, pedagógiai, módszerta­ni megközelítésben mondták el tapasztalataikat. Ezért volt itt Erdélyből Takács Csaba, az RMDSZ általános alelnö- ke, Sepsiszentgyörgy és Csík­szereda polgármestere, a Csík­szeredái, a nyárádszeredai, a gyergyószentmiklósi konzul­tációs központok irányítói, vezető pedagógusok — példá­ul Vajda Zoltán, Beder Tibor és Lászlójfy Pál. Magyaror­szágról pedig a távoktatásban résztvevő intézmények képvi­selői. — A tizenkilenc tagozaton zajló képzés tanterveit, tema­tikáit és követelményeit az il­letékes egyetemek és főisko­lák tanácsai hagyták jóvá. Milyen távlatai vannak a ro­mániai távoktatásnak? — Senkivel sem akarunk konkurálni. Hiánypótló fel­adatot látunk el, ezért rugal­masak vagyunk. Nem helyet­tesítjük például a Bolyai egyetemre vonatkozó elkép­zeléseket. Szervesen illeszke­dünk az ottani magyar nyel­vű felsőoktatási koncepció­hoz. A távoktatás jövőjében bízhatunk, hiszen kettős ga­ranciája van. A minőség — amire eddig is törekedtünk — és a bizalom, amelyet a munkánkkal szolgáltunk meg. Igyekszünk bevonni a román tudományos élet veze­tő személyiségeit is, akik ké­pesek európai szinten közvetí­teni az ismereteket. Remél­jük, hogy tudományos felada­tokat is ellátni képes, össze­hangoltan működő, rendszer- szemléletben gondolkodó táv­oktatási struktúra alakul ki, amely nem elválasztja, ha­nem közelíti egymáshoz az Erdélyben együtt élő embere­ket. — Az anyanyelvű felsőfokú oktatás az erdélyi magyarság emelkedését szolgálja. A GATE kezdeményező szere­pet játszott a távoktatásban, de nem csak az „elsőszülött- ség jogát” nyerte el, hanem a tényleges munkával is előke­lő helyet vívott ki magának. A távoktatás pedagógiájáról tartott eszmecsere mondandó­jával hogyan ismerkedhet meg a szakmai közvéleményt? — Az előadásokat, hozzá­szólásokat az egyetem tanár­képző intézetének szakmai se­gítségével alapítványi kiadás ban szeretnénk megjelentet­ni, s széles körben teijeszte- ni, hiszen a pedagógiai és módszertani gondolatokat azok is felhasználhatják, akik más szervezésben foglalkoz­nak a távoktatással. Balázs Gusztáv Csiperke és pöfeteg A háborút követő ínséges években tavaszi és nyári futó záporok után csapatostól indultunk gombát szedni a külváros melletti Nagyrétre. A csiperkék családjának egy ehető fajtája bújt ilyenkor elő a szikes, gyérfűvű földből, helyenként seregesen, máshol csak elvétve. E gombászportyákon két alapvető ismérvet szereztem. A csiperketermés ott a legdúsabb, ahol azelőtt a tehenek legeltek, s anyagcseréjük végtermékét elpotyogtatták. A másik tudnivaló a csiperke és a pöfeteg közti különb­ségtevés volt, lévén, hogy az utóbbi nem alkalmas fo­gyasztásra, az a fajtája legalábbis nem, ami észrevétle­nül betolakszik a csiperke közés, amit népiesen — elné­zést a parlagi szóért — mifelénk lófmgnak neveznek. Mindez egy beszélgetés során jutott az eszembe, amikor egy látogatóm elmondta, községünkben az el­múlt négy évben egy viszonylag nagy létszámú MSZP helyi csoport működött, a taglétszám harminc körül volt. Május 8-a után hirtelen megnőtt ötven főre, majd a végleges választási eredményeket követően másfél százra gyarapodott a győztes párttal szimpatizálók se­rege. Am — és itt van a dolog „pikantériája” — a törzsgárda enyhe utálkozással fogadta az eddig csak lapuló pöfetegeket, s eszük ágában sincs osztozkodni a nehezen kiböjtölt koncon. Nem lep meg, sőt azok véleményét osztom, akik bár '90-ben felcserélték a sarlót-kalapácsot a szegfűvel, el­veiket csak részben adták fel, s lényegében hűek ma­radtak egy eszméhez, vállalva ezzel a pártállam mohi­kánjainak kijáró stigmákat. Ezek közt valóban nincs mit keressenek a pöfetegek, a változó kurzus szélkasai. Szintén magánvélemény, az elvhűség lehet erény is, amit illik tisztelni. Nelson admirális azt mondta: a bölcs hadvezér tiszteli a méltó ellenfeleit. Amiért is méltó ellenfelekkel szívesen vállalom a barikád két ol­daláról folyó kulturált szócsatát, ha nézeteink, célja­ink vagy érdekeink ütköznek majd az elkövetkező négy évben. A pöfetegekre, a hirtelen napfényre került pincebo­garakra mindez nem vonatkozik. Merem remélni, hogy erre már csak azért sem kerül sor, mert a pöfetegeket a csiperkék közösítik ki maguk közül, még mielőtt vég­leg gyökeret eresztenének a hatalom talaján. (matula) Bálint György: A mezőgazdaság még megmenthető! Új kitüntetést alapítottak Színesebb tévéműsort terveznek A jövőben az eddig meglévő három városi kitüntetés mellett „Kiemelkedő sporteredményért” című elisme­rő oklevelet is odaítélhet a mindenkori önkormányza­ti képviselő-testület Dunakeszin — dőlt el csütörtö­kön, a város önkormányzati képviselő-testületének so­ros ülésén. Szerda délután vehették át a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében a megyei listán bejutott képviselők a megbízó- levelüket. Áz ünnepélyes man­dátumátvétel után kértük be­szélgetésre Bálint Györgyöt, az SZDSZ képviselőjét, aki a Pest megyei honatyák korelnö­ke. — Mi késztette arra, hogy ősz halántékkal belevágjon a nehéz és gyakorta durva politi­zálásba? — Az elmúlt huszonöt év­ben a sajtóban dolgoztam, s önteltség nélkül mondhatom, közismertségre tettem szert. Szeretném valamiképp meghá­lálni a felém áradó bizalmat és szeretetet. Szeretnék segíteni a hazámon, az ország lakóin, s e célt képviselőként teljesíthe­tem be leginkább. — Gondolom, mezőgazda- sági szakemberként kíván majd tevékenykedni a parla­mentben... — Valóban, ha konkretizál­ni kell céljaimat, akkor a tragi­kus helyzetben lévő mezőgaz­daság rendbetételének előmoz­dítása az elsődleges felada­tom. A rövid távú, minimális program keretében az egyik legfontosabb teendő, a parlag­földek arányának jelentős csökkentése. De hasonló súly- lyal esik a latba a termelőszö- vetkezete-jétől ügyének megol­dása, az állami gazdaságok sor­sának fölülvizsgálata. Egyéb­ként a téeszekkel kapcsolatban azt vallom, hogy a produktív szövetkezeti részeket életben kell tartani! A kistermelők fo­kozottabb támogatása is elen­gedhetetlen, hiszen a kisterme­lői tevékenységnek egyre na­gyobb a gazdasági jelentősé­ge. S van még egy különleges tervezetünk, melynek kereté­ben bérlet formájában földtu­lajdonhoz juttatnánk a dolgoz­ni hajlandó munkanélkülieket a városok környékén elterülő parlagterületeken. A nem túl magas bérleti összeget a mező- gazdasági vállalkozók a befo­lyó jövedelmeikből törleszthe­tik, s így amellett, hogy a mun­kanélküliség csökkenthető, a parlagföldek ügye is megold­ható részben. (Sok százezer ilyen parcella alakítható ki!)-—Melyek pártjának a me­zőgazdaságot érintő hosszú távú elképzelései? — Szerintünk a mezőgazda­ság még visszaszerezheti régi pozícióját, s nemzetgazdasági húzóágazattá válhat. Am haté­konysága csak úgy növelhető, ha a forrásoldalon erősítjük az ipar (például a mezőgazdasági gépgyártás), az infrastruktúra, és az energiaipar jelenlétét, míg a felhasználói oldalon kor­szerűsítjük és bővítjük az élel­miszeripar ágazatait, valamint racionalizáljuk a kereskedel­met. N. V. Az ülés bevezetéseként a városatyák meghallgattak két beszámolót: az egyik az 1992-ben létrehozott városi televízió, a másik pedig a kizárólag önkormányzati hí­reket, tudósításokat, felhívá­sokat közlő Dunakeszi Tu­dósítások című helyi újság munkájáról szólt. A városi telvevízió két évvel ezelőtt történt alapítá­sa óta javarészt tájékoztató jellegű, elsősorban az ön- kormányzati képviselő-tes­tület munkáját nyomon kö­vető, döntéseit ismertető, il­letve azok hátterét feltáró tudósításokat, riportokat ké­szített és közvetített, a jövő­ben viszont, mint az a testü­leti ülésen elhangzott, színe­síteni szeretné műsorát. Munkatársai ezentúl az ön- kormányzat hírei mellett a város iskoláinak kulturális- és sportrendezvényeiről, il­letve egyéb kiemelkedő ese­ményeiről is tudósítani sze­retnének, s tervezik a telepü­lés jelentősebb létesítmé­nyeinek — például a fűtő­műnek, a közüzemi kft­nek... — átfogó képet adó bemutatását is. Az alkalmanként tízezer példányban megjelenő, in­gyenes Dunakeszi Tudósítá­sok munkájáról szóló beszá­molóban elhangzott: terjesz­tésével kapcsolatban koráb­ban, vagyis amíg különbö­ző megbízott szervezetek te­rítették, sok volt a panasz, ám amióta a munkát a pol­gármesteri hivatal dolgozói végzik, nincs ilyen irányú kifogás. A beszámoló után „komo­lyabb” dolgok következtek: a városatyák rendeletet al­kottak a rászoruló, Dunake­szin állandó bejelentett lak­címmel rendelkező szülők rendszeres nevelési segély­ben való részesítésének sza­bályairól, valamint a leg­alább hat hónapja jövede­lempótló támogatásban ré­szesülő munkanélküli lako­sok közösségi munkavégzé­sének szabályairól. Utóbbi rendelet kapcsán Hajas Ist­ván jegyzőtől megtudtuk: csak keveseket érint. R. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom