Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-08 / 132. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 8., SZERDA Izrael kivonul a Golán-fennsíkról? Magyarország lengyel szemmel Súlyos árat fizetett az MDF Ammani parlamenti források szerint Szíria és Izrael megállapodott az Izrael go- láni kivonulásának elvéről és az amerikai közvetítéssel zajló kétoldalú tárgyalások közeli újrakezdéséről. Az idézett jordániai források tegnapi közlése Ab- desz-Szalám Medzsáli kormányfő tájékoztatásán alapul: a miniszterelnök a képviselőkkel zárt ajtók mögötti tanácskozáson tudatta a fejleményt. Szíria a tárgyalások előmozdítása fejében ugyanakkor azt követeli, hogy az izraeli parlament érvénytelenítse 1981-ben hozott törvényét, amellyel annektálta a fennsíkot. A goláni kivonulás ütemezése vitatott, az Amman- ból származó értesülés szerint Izrael hét-, Szíria hároméves időtartamot akar. Feltételeinek teljesítése eseLegyen vége már! Az ENSZ főtitkára tegnap azonnali tűzszünetre és az egy hónapja dúló polgárháború tárgyalás útján való befejezésére szólította fel a hadban álló jemeni erőket — jelentette a Reuter. Butrosz Gáli azután tette közé felhívását, hogy egyórás megbeszélést folytatott különmegbí- zottjával, Lahdar al-Ibrahi- mi volt algériai külügyminiszterrel. Egy ENSZ-szóvi- vő tájékoztatása szerint Ibra- himi a találkozó után azonnal Kairóba utazott, ahonnét ma vagy csütörtökön megy tovább Jemenbe, tényfeltáró megbízatással. A világszervezet két magas rangú tisztségviselőjének megbeszélésére azért került sor, mert a szakadár dél-jemeni erők az általuk múlt éjféltől meghirdetett tűzszünet megszegésével vádolták az északiakat. tén Damaszkusz hajlandó az izraeli kívánságnak megfelelően megemelni a tárgyalások szintjét. Medzsáli tájékoztatójából kiderül egy, a területi alkun belüli vita, amely az úgynevezett „Palesztinái Golánnal” kapcsolatos. A másként Hamme néven emlegetett kis kiterjedésű földdarabot — Szíria, Jordánia és Izrael közös határának körzetében — Szíria sajátjának tekinti azon az alapon, hogy Palesztina brit mandátum korszakában, 1938-ban hozzácsatolták; Izraelnek azonban nem áll szándékában visszaadni a Golán többi részével együtt. A jordániai miniszterelnök elmondta, hogy Hamme Egyiptom véleménye szerint a palesztinokat illeti meg, így a róla folytatandó tárgyalásoknak Izrael és a palesztinok között kell zajlania. A lengyel sajtóban általános értékeléstől élesen különböző kommentárt fűzött a magyar politikai helyzet alakulásához a Slowo Dzi- ennik Katolicki című újságban Jerzy Robert Nowak, egy kis, radikális jobboldali párt vezetője. A szerző megismételte a választások első fordulója után a katolikus napilapban kifejtett nézeteit. Ezek szerint a kormánykoalíció vereségének fő okai a következők voltak: elszakadtak a társadalomtól; nem mérték fel helyesen a több évtizedes materialista nevelés hatásait; nem tudták megértetni a nemzettel, milyen rettenetes terhet örököltek a kommunistáktól; csak beszéltek az elszámoltatásról, de nem tettek semmit, s meghagyták a régi nómenklatúra gazdasági hatalmát. Nowak elmélete szerint súlyos árat fizetett az MDF az SZDSZ-el kötött paktumért, mert ezzel „a legyőzött européerek kezébe adta az állam második legfontosabb tisztségét (a köztársasági elnöki tisztet, amit Göncz Árpád töltött be), és lehetővé tette a gyakorlatban a vörös-rózsaszín uralom fenntartását a médiában”. A súlyos hibák közé sorolta a szerző, hogy Antall József túlságosan elnéző volt ellenfeleivel, és hajlít- hatatlan szövetségeseivel, például Torgyán Józseffel és Csurka Istvánnal szemben, ezért nem jöhetett létre a jobboldal közös frontja. A jobboldal határozatlanságához és polarizálódásához hozzájárult „a Soros György bőkezű anyagi támogatását élvező magyar rózsaszínűnek, az SZDSZ diverziós tevékenysége”. A szocialisták győzelmüket „szélsőségesen demagóg társadalmi és gazdasági kampányígéreteiknek köszönhetik” — szögezi le a szerző, aki szerint a választási eredmény miatt még mai is „nagyon sok magyar sokkban van”. Ami a jövőt illeti, a szocialistáknak nem áll módjukban a parlamenti demokrácia és a piacbarát reformok útjáról letérni, mert bizonyítaniuk kell európaiságukat. Azonban ott vannak a régi, kompromittálódott apparatcsíkok ezrei és a konjunktúralovagok is soraikban. Példaként Miklós Gábort, „a hírhedt kádárista propagandistát” emelte ki, aki annak idején a Népszabadságnak írt tudósításában azt állította, hogy Jerzy Popieluszko katolikus papot a Szolidaritás emberei gyilkolták meg, provokáció céljából. A nagyvilág hírei Wranjo Tudjman hor- vát elnök tegnap Zágrábban megkezdte tárgyalásait szlovén kollégájával, Milán Kucsánnal a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését akadályozó vitás kérdések rendezéséről. ^Tegnap folytatódtak Genfben az egy nappal korábban megkezdett boszniai tűzszüneti tárgyalások. Ennek keretében Akasi Jaszusi, az ENSZ jugoszláviai megbízottja megbeszéléseket folytatott Radován Karadzsics boszniai szerb vezetővel. Hanoi tegnap újabb tizenhat, a vietnami háborúban eltűnt amerikai katona feltételezett földi maradványait adta át ünnepélyes külsőségek között az Egyesült Államok képviselőinek — jelentette az AP hírügynökség. *Végre bizonyossá vált, hogy június 26-án mégis megtartják a helyhatósági és az elnökválasztásokat Ukrajnában. Miután a Legfelső Tanács csaknem kétnapi vita során nem tudott más döntést hozni, érvényben maradt az előző parlament határozata a választások megtartásáról. *Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már tegnap hozzákezdhetett az Eszak-Koreával szemben bevezetendő rendszabályok megvitatásához, azonban végső döntés feltehetően csak a jövő héten várható. Az amerikai hozzáállás az, hogy miközben előkészítik a büntető intézkedéseket — köztük a szankciókat — Phenjan ellen, az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni a kaput a tárgyalásos megoldás előtt. Közeleg Milosevics D-napja? Inog a bársonyszék A nagyhatalmak Boszniára vonatkozó genfi megállapodásából Szlobo- dán Milosevics szerb elnök jelentős hasznot húzhat, ugyanakkor végzetessé is válhat számára a volt Jugoszláv Köztársaság területi felosztásának elfogadása, de elvetése is. Tudjuk, hogy a boszniai szerbek, elsősorban a volt Jugoszláv Néphadsereg hatalmas arzenálja jelentős részének birtokában, elfoglalták és a mai napig is ellenőrzésük alatt tartják a terület hetvenkét százalékát, s — egyelőre — elzárkóznak minden olyan javaslattól, amely alapján ennél kisebb térség maradhat a birtokukban. Viszont az is tény, hogy genfi tárgyalások végereménye maximum negyvenkilenc százalékot engedélyez számukra: A közbülső huszonhárom százalék minden bizonnyal már a közeljövőben eldöntheti a szerb elnök politikai sorsát. Elsősorban nem a világközösség várható reagálása képezi a fő veszélyt, hanem a mostani rezsimnél is radikálisabb belső ellenfelek lesben állása. Amennyiben ugyanis Milosevics elfogadja a felkínált negyvenkilenc százalékot, a későbbiek folyamán csak technika kérdése, hogy mikor csaphatja országához a szóban forgó területet és ezzel megvalósíthatja élete álmát, a Nagy-Szerbiát. Számolnia kell azonban a meglehetősen erős szélsőségekkel, akik egy ilyen megoldás elfogadását a „nemzeti érdekek” elárulásának fogják tekinteni, s nyilván minden követ megmozgatnak a délszláv hadúr eltávolítása, valamint a negyvenkilenc százalék feletti terület visszaszerzése és birtoklása érdekében. Ugyanakkor semmivel sem veszélytelenebb folytatni a világközösség, elsősorban Amerika, orránál fogva való vezetését. Az óceánon túli nagyhatalom számára blamázs lenne, ha behódolna a délszláv hazudozás- nak és netán felülvizsgálná a genfi döntést. Joggal feltételezhető, hogy az Egyesült Államok, az ENSZ és a NATO nem lesz hajlandó ismét felülni a már jól ismert hintára, inkább ebből eredő haragját immár az eddigieknél sokkal keményebb formában kifejezésre juttatná. Ez alatt akár az egész térségre (tehát Szerbiára is) kiterjedő katonai csapások is értendők. Egy ilyen jellegű, az edigieknél természetesen jóval határozottabb katonai beavatkozás ugyancsak sírásója lenne Milosevics hatalmának. A végkifejletre aligha kell sokáig várni, s az sem kétséges, hogy a két — szerb szempontból rossz — megoldás közül való választás lesz Milosevics poltikai D-napja. B. M. Ötödik hadoszlop az RMDSZ? Veszélyben Mátyás király szobra Kolozsvárott A román ellenzék különböző képviselői elhatárolták magukat attól az elgondolástól, amelyet Medrea kolozsvári egységpárti alpre- fektus ismertetett egy hete a Mátyás-szobor esetleges átköltöztetésére, azon a címen, hogy a Szamos-parti város főterén római kori romokat fognak feltárni és ezeket szabadtéri múzeumban mutatják majd be, ahová nem illik „a magyar király”. Iuliu Pacuraru, a Petre Roman vezette Demokrata Párt megyei vezetője egy sajtónyilatkozatban „felelőtlennek” nevezte az elgondolást, és kifejezte meggyőződését, hogy ezúttal nem fogják lehetővé ténni (Funaréknak), hogy súlyosan megsértsenek egyes etikai elveket és európai normákat Romániában. Európa területén, mondotta, több civilizáció követte egymást az időben — mi történne, ha összeegyeztethetetlennek minősítenénk őket? „Az utóbbi négy esztendőben nem hallottam még ilyen képtelen dolgot”. A kolozsvári Interetni- kai Párbeszéd Egyesület, amelynek elnöke Octavian Buracu, Iliescu államfőhöz intézett nyílt levélben hívja fel a figyelmet arra, hogy a felelőtlen és agresz- szív városi elöljáróság a .törvények és a nemzeti emlékművek semmibevételével kiélezi a feszültséget. Buracu emlékezteti az elnököt, hogy 1990 tavaszán személyesen fordult már hozzá azzal a kéréssel, hogy lépjen fel a növekvő etnikai feszültségek és provokációk ellen, s kifejezi reményét: az államfő nem követi el még egyszer azt a hibát, hogy nem foglal állást és hagyja elmérgesedni a dolgokat. Az egyesület ma délutánra összejövetelt hirdetett a szoborhoz. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Molnos Lajos a román lapoknak nyilatkozva rámutatott, hogy a Medrea alprefektus által bejelentett elgondolásnak nincs semmiféle törvényes alapja. Senki nem kérte még az ásatások engedélyezését, viszont a szobor áthelyezésének kivitelezése súlyos következményekkel járhatna, úgy kiélezhetné a helyzetet, mint Marosvásárhelyen 1990. márciusában történt. Viszont maga Ugyan kinek árthat e szép alkotás? Talum Attila felvétele Medrea a hét végén újabb zett vádakkal, a többi kö- szemben úgymond bizo- nyilatkozatban részletezte zött „5. hadoszlopnak” ne- nyítani kell „a románság a tervet, nem fukarkodva vezte a magyarság érdek- folyamatos jelenlétét ezen az RMDSZ címére inté- képviseletét, amellyel a földön”.
