Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. JÚNIUS 1., SZERDA 7 Forintos hírek Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve a helyi felügyelőségek kétnapos akcióellenőrzést kezdtek, mivel értesüléseik szerint sok helyen nem fizetik ki a jogszabályban előírt 10 500 forintos, vagy órabérben kifejezve 60,50 forintos minimálbért. Harminc csuklós Ikarus autóbuszra kapott megrendelést Washingtonból a budapesti székhelyű magyar— amerikai vegyes vállalat, az Észak-Amerikai Járműipari Kft., (Nord American Bus Industrial, a NABI. A vegyes vállalatot 75 százalékban az Amerikai—Magyar Befektetési Alap, (First Hungary Fund), 25 százalékban pedig az Ikarus Rt. alapította 1992-ben. A MÁV Rt., valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. megállapodott arról, hogy a pénzintézet megvásárolja a vasúti társaságnak a Lupis Brókerház Rt. felé fennálló követelését. A MÁV Rt. korábban több mint 800 millió forintos megbízást adott a Lupisnak államkötvények megvásárlására, amit azonban az azóta csődbe jutott társaság nem teljesített. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai vezetése a kormányzati változásokra készülve beszámolót állított össze eddigi tevékenységéről, illetve a folyamatban lévő feladatokról — tájékoztatta a nagy- vállalatok energetikusait tegnap Szűcs István, a tárca energetikai ügyekkel megbízott helyettes államtitkára. Beszámolt arról is, hogy sikeresen lezárták a szénbánya-szénerőmű integrációkat. Ennek során öt új cég jött létre 18 ezer bányászmunkahellyel. Formai hiba miatt maradt el a Malév Rt. tegnapi közgyűlése. Várhatóan júliusra hívja össze újra a társaság — mondta el Péterfy Gábor, a Malév Rt. illetékese. A közgyűlés elnapolása azért vált szükségessé, mert összehívása nem az előírásoknak teljesen megfelelően történt. Az új közgyűlés helyéről és idejéről a légitársaság közleményben tájékoztatja a tulajdonosokat. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Megnyílt az Industria Nem száll át a füst (Folytatás az 1. oldalról) A közel ezer kiállító fele külföldi, másik fele magyar. Közöttük szép számmal akad Pest megyei vállalat. Itt van például — hogy csak néhányat említsünk — Ikladról az IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft., vagy az öntisztító szűrőket forgalmazó nagykőrösi Fii termát Kft., a budakalászi Syba-napvédelem Kft. Ez utóbbi biztonsági, hő- és napvédelmi berendezéseket gyárt. Nem nehéz megtalálni a vásári nagy díj as MÁV Dunakeszi Vagongyártó és -Javító Kft. Bp. 20—26 sorozatú ,,DVJ 93” belforgal- mú vasúti személyszállító kocsiját sem. Varga Ixijos ügyvezető igazgatótól — akit egyébként vasárnap az MSZP parlamenti képviselőjének választottak Dunakeszin — megtudtuk: az új kocsi a régebbi Rába gyártású személyszállító vagonok teljes felújítása során jött létre. A magyar vasút új, saját fejlesztésű személygépkocsi-családjának első tagja ez, amely alkalmas étkező-, bisztró-, fek- helyes hálókocsi építésére is. — Ez a kocsi korábban 140 kilométeres sebességgel haladhatott és fülkés kocsi volt. Jelen pillanatban 160 kilométeres sebességre is alkalmas, termes kocsi, amelyet tuskósfék helyett tárcsafékkel láttunk el. Sok benne az újdonság: a légfűtés légcserére is alkalmas osztrák gyártmány. A dohányzó és nemdohányzó terem között üveg a válaszfal. Közöttük nyomáskülönbség van, így a füst nem jut át a nem dohányzó utasokhoz. Az üléseket az Ikarus móri gyárával közösen fejlesztettük ki. Az ablaktól ablakig tartó nagyelemes műanyag burkolatokat egy fóti kft. fejlesztette ki, a kocsiból 30 százalék az import termék, a többi saját munkánk eredménye. Egy ilyen kocsi ára körülbelül 30 millió forint. A WC elemekből épül fel, a konstrukciót a szállodaiparban is nagyon jól fel lehet használni. Május végéig 25 darab kocsi készült el, ezek a pécsi és a szegedi vonalakon közlekednek. Ebben az évben 51 darabot kell gyártanunk, a teljes megrendelés mintegy 100-120 darab lesz. A vásári nagydíjtól éppen azt reméljük, hogy kapunk külföldi megrendeléseket is. Elsősorban Szlovákiára, a volt Szovjetunióra és Jugoszlávia utódállamaira mint leendő külföldi megrendelőkre gondolunk. Az ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta: a gyár jelenleg társasági formában működik, tulajdonosa a MÁV, s ezáltal a magyar állam. A közeljövőben várhatóan több tulajdonos is meg fog jelenni a MÁV mellett. A vagongyárban napjainkban mintegy 1400-an dolgoznak. Tavaly a kft. 1,7 milliárd forintos forgalom mellett 14 millió forint adózott nyereséget ért el. A szakkiállításon kilenc termék kap nagydíjat, ezek hivatalos átadása holnap lesz. (tóth) Tej világnap Fogyasszunk többet Sokan nem tudják, hogy a Nemzetközi Tejszövetség, melynek hazánk is tagja, minden év májusának utolsó keddjét jelöli a tej világnapjának. Idén ez tegnapra esett, mely alkalomból satótájékoztatót rendeztek. A Tej Terméktanács elnöke, Berend Ferenc elmondta, hogy Magyarországon az évi tejfogyasztás 130 liter, az évi sajtfogyasztás pedig négy kilogramm fejenként, ami az európai átlagfogyasztás egyharmada. Az alacsony fogyasztás oka elsősorban a tejtermékek ára, amely igen sokat emelkedett az elmúlt évek során: 1989-hez képest 167 százalékkal emelkedett például a sajt ára. Szakály Sándor, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese a tejfogyasztás hazai helyzetéről elmondta, hogy az aránytalanul nagy áremelkedés meghatározó oka az volt, hogy az elmúlt parlament eltörölte a tejtermékek belföldi forgalmáról az állami támogatást. Ráadásul a meggondolatlan határozat négy-ötször nagyobb kárt okozott, mint amennyit a dotációs megtakarítás hozott. Ezután a tej táplálkozásbiológiai szerepéről hallhattunk, s megtudhattuk, hogy a tej emészthetősége jobb minden más élelmiszernél, energiaösszetétele kedvező, fehérjéi együttesen magas biológiai értékűek. A tej a legnagyobb kálciumforrásunk: hat-hét deci tej már biztosítaná a napi kálciumszükségletün- ket, megőrizné csontozatunk és fogaink épségét, megmentené a magyar lakosságot az új népbetegség mértékét öltő csontritkulástól. A természetes vaj néhány előnyét is megemlítette a mú'zsír margarinnal szemben. Eszerint a vajkészítmények tartósítószert nem tartalmaznak, míg a margarinok igen, a vajban nincsenek nemkívánatos katalizátormaradványok, míg a margarinban megtalálhatók. Szakály Sándor az osztrák Fiders- berger professzor szavaival zárta rövid ismertetőjét: a tudomány arra bátorít, hogy örüljünk egy szelet vajas kenyérnek. A továbbiakban bemutatkoztak a hazai tejforgalmazó társaságok, köztük a váci Naszálytej Kft., és a ceglédi Tejipari Rt. S. A. A gazdasági élénkülés jelei Nőtt a devizamegtakarítás Az elmúlt négy évről megjelent elemzések egy része a jelenlegi gazdasági helyzetet fanyalgóan „válság”-nak nevezi. Annyi különbséget tesz csak talán, hogy ez már nem olyan mint 1989-ben. A sokszor bírált kormányzati „sikerpropaganda” részeként jelent meg az a kis könyv, amelyről lapunk már néhány szóban tudósított. A Pénzügyminisztérium jelentette meg ezt a „Négy év a szociális piacgazdaság felé” című gazdasági eredményeket összefoglaló kiadványt. A könyv a kormány alapvető gazdasági elképzeléseivel és munkájának eredményeivel ismerteti meg közérthetően az olvasót. Kirajzolódik belőle az állami szerepvállalás ingajátéka: a piacról való kivonulás, de a biztonságos átmenet érdekében mindent megfontoltan, néhol éppen állami segítséggel megoldani. A „sokkterápia” helyett érvényesül az 1990-ben hatalomra kerülők elképzelése: a kockáztatás helyett a lassú, de biztos felemelkedés politikája. Sikertörténet A Szabó Iván pénzügyminiszter által „sikertörténetnek” nevezett munka adatokkal igyekszik bizonyítani ezt. Néhányat emelnék ki, közvetlenül a gazdasági átalakuláshoz tartozó területek közül. A nemzetgazdaságunkban egy év alatt létrehozott új érték összege (a GDP) az 1989-es szinttől közel két év alatt 11,5 százalékot zuhant, de azt követően a csökkenés mérséklődött. A tavalyi év végére egyes előrejelzések szerint már 2-3 százalékos élénkülés is tapasztalható. Ha az új értékek termelését és fogyasztását ágazatokra lebontva vizsgáljuk, kitűnik, hogy ennek változása is közelít a fejlett piacgazdaságok szerkezetéhez. Az infrastruktúra aránya a termelés esése ellenére nőtt, és az utóbbi időben a fogyasztás, a beruházás, és főképpen a felhalmozás jelentős növekedést mutat. A privatizáció folyamata három szakaszban zajlott. Az előprivatizáció után a külföldi befektetők vettek részt leginkább a magánosításban, majd a kormányzati időszak végére indult be a kisbefektetői részvényvásárlási program. Az 1992 végén megalakított ÁV Rt.- vel elhatárolták egymástól a tartósan megtartani kívánt és az időlegesen tulajdonban maradó állami vagyont. Ennek célja a privatizáció megszilárdítása volt. A hazai tulajdonszerzés fokozatosan nőtt, tavaly már a 67 százalékos arányt is elérte. Egzisztenciahitelt és részlet- fizetési kedvezményt vállalkozásuk megindításához közel tizenháromezren vettek fel az elmúlt négy év alatt. Az állami tulajdon 40-45 százalékos arányra szorult vissza a gazdaságban. Helyén az 1989. évi negyvenezer gazdasági társasággal szemben már közel száznyolcvanezer társaság és csaknem hétszázezer egyéni vállalkozás működik az országban. Külkereskedelmi olló Tavalyelőttre harmincról négyszázmilliárd forintra emelkedett a bejegyzett külföldi tőke mennyisége. A külföldi befektetések teljes összege elérte a 7 milliárd dollárt. Míg 1972—89 között ez összesen csak 550 millió volt, addig 1991 óta az évenkénti befektetés ösz- szege másfél milliárd dollár, tehát háromszorosa az előzőnek. Behozatalunk az elmúlt négy évben folyamatosan növekedett, míg kivitelünk a tavalyi évben csökkent. A szétnyílt „külkereskedelmi olló” fő okai a hagyományos volt KGST- piaeok összeomlása és a nyugati gazdaságok átmeneti visszaesése volt. Ez az olló az idei legfrissebb adatok szerint némileg zárult már. Adósságszolgálatunk és adósságunk nőtt 1989 óta is. Nőtt, ha nem is olyan mértékben, mint előtte. Mintegy 3,3 milliárd dollárral lett több adósságállományunk. Az 1989. évi 3400 helyett tavalyra 4500 milliárd dolláros adósságszolgálatunk egy részét a régebbi rendszer hiteleinek kamatai is növelték. Biztató viszont, hogy a hitelfelvételek eredménye is mutatkozik: Magyarország hiteleinek már csak 10 százaléka származik hivatalos forrásból (IMF, Világbank stb.), az 1991-es 52 százalék helyett. A hitelélet belföldön is rendeződésnek indult, hiszen a bankcsődök elkerülése végett tavalyelőtt megkezdődött bank- és adóssegítő állami program nagyrészt még ma is folyik. Ez az együttes segítség kimozdíthatja a patthelyzetből a feleket. Lakossági megtakarítások Részben a múltból örökölt, felhalmozódott állami tartozások jelentősen növelték az állami költségvetési terheket. A költségvetési hiány mindvégig fennmaradt, főképp az állami szerepvállalás kényszerűsége miatt. Nagy terhet jelentett a munkanélküliség feltételezettnél gyorsabb növekedése, a társasági adóbevételek időszakos visszaesése, a kialakuló intézményrendszer költségei. A kiadási oldalon viszont a takarékossági intézkedések és a támogatások mérséklődése (kivétel az agrárágazat) volt a jellemző. A lakossági megtakarítások viszont jól jellemezhetik az élénkülést: az inflációt messze meghaladó arányban kétszáz százalékkal nőttek a forint-, és nyolcszázötven százalékkal a devizamegtakarítások a bankfiókokban. Nánási Tamás
