Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-03 / 128. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 3., PENTEK A Szabad Tér Kiadó újdonságai A Szabad Tér Kiadó Czigány Lóránt: Gyökértelen, mint a zászló nyele, illetőleg Szász Béla: A hunok története — Attila nagykirály című munkáját jelentette meg az ünnepi könyvhétre. (Ezt a rendkívül fontos kiadványt, lapunk május 31-ei számában bemutattuk.) A könyvbemutató június 1-jén, a városmajori Lord Major Étteremben volt MTl-felvétel Képes enciklopédia a klasszikus zenéről Lépésről lépésre vezeti be a muzsika és a muzsikálás rejtelmeibe az olvasót Peter Gammond Kiasz- szikus zene című képes enciklopédiája, melyet Szilágyi Tibor fordításában, Boris János szerkesztésében az ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Kossuth Kiadó. Zenei barangolásunkat majd 500 beszédes illusztráció segíti: sztárportrék, felvételek híres zenekarokról és előadásokról, operaépületekről, koncerttermekről, hangszerekről, valamint zenei témájú képzőművészeti alkotásokról. A több mint kétszáz oldalas, nagy alakú kiadvány a tájékozódást a zenekarokkal kezdi. Megismerkedünk történetével, fejlődésével, a világ nagy zenekaraival, a karmester szerepével. Az ötven bemutatott világhírű karmester között örömmel fedezzük fel a magyar Solti Györgyöt, Széli Györgyöt, Ormándy Jenőt, Kertész Istvánt és Doráti Antalt. A kötet bemutatja a különböző zenekari műveket, és röviden ismerteti a „leghíresebbeket”, köztük Kodály Háry János-szvit)ét és Liszt Ferenc Les Pré- ludes című szimfonikus költeményét. Az operáról szóló fejezetben megismerkedhetünk a műfaj történetével, a 60 „legnépszerűbb” darabbal, vezető operaénekesek és karmesterek életével, valamint a híres operaházakkal (amelyek közül sajnálatosan hiányoljuk gyönyörű operaházunkat). A zeneszerzésről szólva a kötet megismertet a különböző alkotásmódokkal, a klasszikus, a modern és a programzene jellegzetességeivel, az egyes országok nagyobb zeneszerzőivel és keretben külön életrajzokat közöl a 100 „legnagyobb” komponistáról, köztük Bartók Béláról. Megismertet a kamarazene történetével és különböző válfajaival, híres kamarazenei művekkel és a különböző billentyűs, ütős és vonós hangszerekkel. Betekintést ad a kórusmuzsika, a dalirodalom és a régi muzsika világába, amit a zene egyes elemeinek és nyelvének bemutatása követ, kiegészítve a kottaírás tudományával. Végül bemutatja a hang- felvételek készítésének történetét, s a fejezetet 100 nagy hírű lemezfelvétel felsorolásával zárja. (Kossuth Kiadó, 2490 forint.) V. S. Kornétás-kiadványok A Kométás Kiadó és Kereskedelmi Kft. két kötetet jelentetett meg az ünnepi könyvhétre. Trenka Csaba Gábor Szaurusztánc, illetőleg Prohászka László Szoborsorsok című művét kedden mutatták be Budapesten. Trenka Csaba Gábor regénye napjainkban játszódik a fővárosban. A fiatal szépíró művében azt boncolgatja, hogy mi is történt az elmúlt években az itt élő polgárokkal. Változott-e életük, s ha igen, milyen módon, a szereplők ismerik-e az őket körülvevő világot. Prohászka László oknyomozó munkájában a budapesti szobrok sorsát kutatta a századfordulótól napjainkig. A főváros utcáin, terein felállított műalkotások sorsa ugyanis bővelkedett kalandokban az elmúlt évtizedekben. Az ismeretlen olvasó szobra körül Könyvnapi körséta (Folytatás az L oldalról) Az ünnepi könyvhét termésének olvasói megmérettetése a Vörösmarty téren felállított könyvsátraknál zajlott. Az odaseregletteket így köszöntötte a megnyitón Esterházy Péter író: „Olvasó, te utolsó...” Amellyel természetesen az olvasók számbeli fogyatkozására utalt, amit, mint mondta, az írótársadalom megosztottsága sem befolyásolt jótékonyan. Mert a műről tereli el a figyelmet. Pedig irodalom nélkül nem lehet élni, ismételte sokadszor, „Mi lesz velünk, ha nem lesz irodalom? Ha egyre primitívebben használjuk az egyre bonyolultabb technikát?” — tette fel a kérdést, de beszédét bizakodva zárta: „Utolsó olvasó pedig mindig lesz... Ez ismeretlen olvasó szobrát, egy hatalmas könyvet, az Ab ovo Kiadó ötletére állítottak fel az ünnepi könyvhét színhelyén. A könyvet Esterházy Péter dedikálta először, majd sorra az ünnepi könyvhét szerzői. * A szervezők persze mindent megtettek az olvasók csalogatásáért: volt térzene, és volt műsor. Először Bródy Jánost szólították dalszövegei és a vele készült interjúkötet megjelenése okán a színpadra. — Méltónak tartja-e ezt az ünnepi könyvhét nyitányának? — kérdeztem a két perce még az értékes irodalomról értekező Esterházyt. — Engem nem zavar — felelte. — A kékharisnya feljegyzései jelentek meg idén öntől. Hol az irodalmi mű? — faggattam volna tovább. — Dolgozom — hárított el. És bennem felidéződ- tek a régmúlt évek, amikor a mindig új Esterházy-mű volt az ünnepi könyvhét egyik slágere. Amikor még nem a politikai színpadon népszerűsítették magukat. * Persze az ellenkezőjére is van példa az idei könyvhéten. Ta'aora (Tahiti mitológia) címen Rockenbauer Zoltán fide- szes politikus írt könyvet. Néprajzos vagyok — válaszolta kérdésemre. — 1983-ban először a polinéz nyelvekkel, majd a tahiti nép mitológiájával és társadalom- szerkezetével kezdtem foglalkozni. A kötet részben a mitológia fordítása, részben szo- ciálantropológiai tanulmány, aminek számunkra is igen sok tanulsága van. Ezekbben a tradicionális társadalmakban ugyanis mindent a hagyományok határoznak meg, ami ugyan meglehetős kötöttségeket jelent, de számos előnye is van. Az emberek tudják, kicsodák, honnan jöttek, van mitológiájuk, amiben hisznek, és ez biztonságot ad. Ez az erős identitástudat ránk nem jellemző, az elmúlt negyven év tradícióellenessége miatt. De most van remény arra, hogy ez a tendencia megváltozzék... * Nem vizsgáztunk jelesre mi, újságírók sem a könyvhéten. A műsor folytatásaként a kollégák szóltak volna a közönséghez olvasmányélményeikről, de mert csak politikai publicisztikákról esett szó, az irodalomra kíváncsi olvasó inkább a könyvsátrakhoz szivárgott. * A közönség között lassan feltünedeztek az írók. Köztük egy igazi .jelenség”: Határ Győző, nagy bajuszával, és szalmakalapjával. — Tart-e még a nagy érdeklődés az emigrációs irodalom iránt, most, hogy szabadon hozzájuthatunk? — kérdeztem. — Hébe-hóba — válaszolta. — Sok kolléga sajnos úgy tesz, mintha a kiadási lehetőségektől lopnánk meg őket. De az emberek a buszon, a boltban, szeretettel üdvözölnek, és ez jólesik. Három kötetre tervezett visszaemlékezéseim első kötetét egyébként most jelentette meg a szombathelyi Életünk. A könyv a születésemtől 1943-ig tartó korszakot öleli fel. A három kötet több mint ezer oldal lesz. Még csak a széleknél tartok, időbe telik, amíg a szívig eljutok, ami a hazai megjelenéseket illeti... Sokan panaszkodnak a nagy múltú magyar gyermekirodalom végveszélybe kerüléséről, a külföldi dömpingárát okolva. Jogos-e a panasz? — kérdeztem Csukás István költőt, a népszerű gyermekkönyvszerzőt. — Sajnos, nem a legjobbak a kilátások — válaszolta. — A gyermekkönyvkiadás ugyanis sajátos szervezettséget igényel, hiszen a különböző korosztályoknak megfelelően szakaszokra kell tagolni. A kisgyereknek népmesét olvasnak, a nagyobbak írott mesét, történeteket olvasnak, a kamaszok ifjúsági irodalmat, ismeretterjesztő könyveket. Régen eszerint adtak a kiadók az íróknak megrendelést. Manapság azonban ki vannak szolgáltatva a terjesztőknek, akik inkább a külföldi tucatárut igénylik. Remény azonban maradt még így is: egyes kiadók — így például a Századvég — újra adnak megrendeléseket, és a közönség is mintha kezdene ráunni az import tucatárura... Talán a fiatalok, akiket megkérdeztem, ezeken a dömpingárukon nevelkedtek felnőtt olvasóvá. Az építész, a történész, a közgazdász- hallgató Esterházy publicisztikai kötetét vásárolta meg egyedül. Nincs idejük irodalmat olvasni — mondták... * A felnőttek jelentették az igényes szépirodalom közönségét ezen a délelőttön is. — Mi a sláger? — kérdeztem, miután átfurakodtam a tömegen, az Európa-sátor- hoz. — Mind a négy könyvheti kiadványunk kapós, de leginkább, Jung Chang Vadhattyúk című kötete. A könyv három nemzedék asz- szonysorsán keresztül mutatja be a szocialista Kínát. Olvasása közben mintha saját sorsunk elevenedne meg... A sátorban még elmondják: nyolcvankilenc korábbi kiadványuk is szépen fogy, érdemes volt ide eljönni. * Talán azoknak is, akik nem jutottak a sátorhoz. „Támogatás nélküli könyvek” — olvasom a feliratot egy napernyőn. Alatta, a kempingasztalon húsztól nyolcvan számozott példányban megjelentetett verseskönyvek, novellakötetek, regények, publicisztikák sorakoznak. — Partiumi szerzők művei — magyarázza Nikolits Árpád Nagyváradról áttelepült kiadó, majd hozzáfűzi: Régen nem lehetett a határon kéziratot áthozni. Akkor szoktuk meg, hogy néhány példányt géppel sokszorosítsunk, és könyvfedéllel ellássunk. A szokás megmaradt, noha a kötetek magasabb példányszámot érdemelnének. * És a kortárs versek? Veszik-e a köteteket az olvasók? — kérdeztem az ünnepi könyvhétre három új verseskötettel jelentkező, lakiteleki Antológia Kiadó szerkesztőjét, Agócs Lászlót. — Ezer-ezer- kétszáz példányban elfogynak. Ekkora táboruk maradt, ami azért jelzi: érdemes verseskötetek kiadására áldozni. D. Veszelszky Sára Szántó Piroska Akt című önéletrajzi kötetét dedikálja A szép könyv verseny díjazottjai A társadalomtudományi művek kategóriájában oklevelet kapott például Johannes Irmscher Antik lexikona, amely a Corvina Kiadó gondozásában látott napvilágot. A Springer Hungarica Kiadó Háziorvos könyvek sorozatának négy kötetét oklevéllel díjazták. Edmond Rostand Sasfiók című regénye az Európa Könyvkiadónál jelent meg. A kötet a szépirodalmi könyvek kategóriájában lett díjazott. A legtöbb elismerést, négy díjat és egy oklevelet a Helikon Kiadó könyvei érdemelték ki. Soltész Erzsébet Régi magyar várak című albuma elnyerte Antall József posztumusz miniszterelnöki díját is, illetve Varga Vera Róth Miksa művészete című könyve Demszky Gábor, Budapest főpolgármesterének díját is megkapta. A könyvillusztrációk versenyében Somogyi Győző grafikusművész a Kráter Műhely Egyesület kiadásában megjelent Belső tárlat című kötet illusztrációjáért és a képanyagáért kapta meg a Művelődési Minisztérium képzőművészeti főosztályának díját. A könyvborítók vérsengését Kemény Zoltán grafikusművész nyerte. Az Ikon Kiadó megbízásából ő tervezte a Matúra klasszikusok című sorozat borítótervét. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése fotós különdíját Szebeni András kapta, a Pelikán Kiadónál napvilágot látott Vajszínű árnyalat című kötet fotóiért. Határ Gyűzű az ünnepi könyvhéten Erdősi Agnes felvételei
