Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-03 / 128. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. JÚNIUS 3., PÉNTEK 5 Olcsóbban a borsói Szedd magad Kartalon Kovács József, a kartali gazdakör elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy holnaptól kezdődően Szedd magad zöldborsóakciót hirdet a helyi szervezet. A Kartal és Verseg között fekvő borsótáblán reggel hat órától várják azokat, akik munkájukkal a piaci árnál is olcsóbban kívánnak ehhez a „guruló” zöldségféléhez hozzájutni. Az árról az elnök csak any- nyit mondott, hogy senki nem fog csalódni, a helyszínen közösen egyeznek meg majd róla. Bogárdi lemondott Kérik a földtörvényt! — A gazdaság minden ágazatában meghatározó cégeket célszerű olyan embereknek irányítani, akik a kormány bizalmát élvezik. Ezért a választási eredmények ismeretében a Bábolna Rt. elnöki székét felajánlom az MSZP, illetve az MSZP és az SZDSZ vezérpolitikusainak — jelentette be Bogárdi Zoltán, a részvénytársaság elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elmúlt három évet értékelve az elnök elmondta, hogy az egyik legrosszabb tulajdoni fonnának tartja az állami tulajdont. Ez gazdaságta- lanabb, mintha hasonló méretben, optimális körülmények között magánérdekeltség végzi ezt a feladatot. A Bábolna a mintegy hárommilliárd forintnyi hitelállományával már akkor is rossz helyzetben volt, amikor 1991-ben részvénytársasággá alakult. S bár mindvégig nyereséges maradt, a hitelállomány újabb egy milliárddal nőtt. A kedvezőtlen hatásokat kiküszöbölő folyamat elindult. Ennek első látványos állomása a társaság kft.-kre osztása volt. Következő lépésként a tulajdonos AV Rt. irányításával a Bábolna egy részét mindenképpen privatizálni kell. A döntés megszületett, most ennek végrehajtásán van a sor. A jövőbeni munkájáról szólva Bogárdi Zoltán a mező- gazdaságban a legsürgetőbb feladatnak a betakarítás és a termények tárolásának megszervezését tartja. Az idén az elmúlt évekhez képest végre jó, bőséges termés ígérkezik. Figyelmeztetett: nehogy a tárolás okozzon majd gondot. A betakarító és szállító járművekből is kínálatot kell teremteni. A kérdés égetően fontos, hiszen erre körülbelül húsz nap áll rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság előtt van a Göncz Árpád által alá nem írt földtörvény. Ha a törvényben megszabott korlátozásokat a bíróság esetleg megszünteti, akkor hazánkban szabadpiaci helyzet alakul ki. Ennek súlyos következményei lehetnek. Ha így történik, akkor a magyar mezőgazdaság rendkívül sötét jövő elé néz. (nádai) Öntözőgépek bemutatója Bugyi községben Kiváló a magyar technológia Az elmúlt napokban gyakorlati bemutatóval egybekötött kiállítást rendezett az In- tagra Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bugyiban, melyen a Pagrix Gépgyártó Kft. öntözési gépeivel ismerkedhettek meg a helyi gazdák működés közben a földeken. A bemutató előtti fórumon Vaszácsik Győző, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal munkatársa az állami támogatásról tartott rövid ismertetőt, pontosan behatárolva, hogy a támogatás milyen tevékenységekre terjed ki, illetve mivel lehet pályázni. — Csakis olyan gépek vásárlására lehet igénybe venni, melyek méretei összhangban vannak a föld nagyságával és a gazdaság várható jövedelmezőségével — szögezte le Vaszácsik Győző. — Az öntözőgépek a támogatásra számot tartható kategóriába tartoznak, ám lévén több típus, az elbírálásnál szerepet játszik, hogy kinek mennyi a földterülete és mit termeszt rajta. A továbbiakban a vízjogi engedélyekkel kapcsolatos tudnivalókról esett szó, mert hogy erre is szükség van nem csak a gépekre. Az engedély megszerzésének feltételeiről Csizmadia István falugazdász tájékoztatta a gazdákat, hangoztatva, hogy a jövőben sokkal szigorúbban bírálják el az öntözés célját szolgáló vízhasználatot. Ez az ásott kutakból vagy a vízügyi igazgatóság felügyelete alá eső csatornákból nyert vízre egyaránt érvényes. Az engedélyt kérő űrlapokat a terület falugazdászától lehet megkérni, aki segít a szakszerű kitöltésben is. Ehhez kell csatolni az öntözőrendszer tervrajzát és egy 1000 forintos okmánybélyeget. A vízhasználati díjtétel 1000 forint/hektár évente. Az engedélyt — ha egy kutat vagy egy közös fővezetéket használnak — többen is kérhetik egy űrlapon, ebben az esetben az engedélyilleték megoszlik. (A helyrajzi számot és a hektárszámot névre szólóan, tételesen be kell írni.) Az ásott kutakból öntözők közül néhányan nemtetszésüknek adtak hangot, mondván, hogy a vízhasználati díj tovább emeli a termékek önköltségi összegét. Vaszácsik Győző válaszában kifejtette, hogy az eddigi ellenőrizetlen víz- használat vízgazdálkodási okokból nem járható út, az erre vonatkozó rendelkezések be nem tartása súlyos büntetéseket vön maga után. A fórum után a szervezők a Minorit 32,50 és 63-as típusú automatikus öntözőgépeket mutatták be működés közben a helyszínen. Ezeket a Pagrix cég fejlesztette ki, a szórófejek kivételével magyar alapanyagok és alkatrészek felhasználásával készülnek, vízturbinás rendszerrel működnek. A Pagrix valameny- nyi termékét Harsányi István szekszárdi mérnök tervezte, s mint magyar szabadalmak, már külföldre is kijutottak. Csupán az öntöző- berendezésekből egy év alatt 500 darabot adtak el belföldön, kivétel nélkül magángazdáknak. A Minorit öntözőgépcsalád alkalmazható kertészetben, gyümölcsösökben és szántóföldeken. Az öntözést csúcsállványra szerelt szórófej végzi, mely nemcsak köralakban, hanem tetszés szerinti körszektorban is öntöz. Esőmennyisége kiváló. A csúcsállvány műanyag tömlő végére van szerelve, a tömlőt a vízturbinával hajtott csőrlőszer- kezet csévéli fel automatikus vezérlés segítségével. A táblán lassan végighaladó szórófej — géptípustól függően — 24—50 méter széles és 110—185 méter hosszú területet öntöz felügyelet nélkül. A csévélés végén a gép önmaga kiemeli a csúszóállványt és a meghajtást is kikapcsolja. A kiszórt csapadékmennyiség tetszés szerint szabályozható. A Pagrix termékek június 30-ig tekinthetők meg Bugyiban (Új utca 5 sz.), s az ez idő alatt vásárlók 2,5 százalékos kedvezményt élveznek. M. Gy. O. Harsányi István gépkonstruktőr neve ismert a szakmában, a fiatal gépészmérnök főleg mezőgazdasági gépek fejlesztésével keres új lehetőségeket Talum Attila felvétele Némedi elsőként jelentkezett Aranykoszorúsgazda-jelöltek Május közepén Pest megye minden településére kiment a körlevél, amiben a földművelésügyi hivatal felkérte az önkormányzatokat, hogy a falugazdásszal — ha van gazdakör, úgy annak az elnökét is bevonva — közösen állítsák össze az aranykoszorúsgazda-jelöltek névsorát. Településenként két gazda kaphatja meg a kitüntető címet 1994-ben. A jó gazdát tudása minősítse Tavaly hasonló módon történt a jelöltetés, azzal a különbséggel, hogy az önkormányzatok többsége szub- jektíve, csak a jelöltek tekintélye és a gazdaság milyensége alapján döntött (értsd: földterület nagysága, géppark, növénykultúra, éves bevétel...) Emiatt —joggal — többen is panasszal éltek, mondván, a jó gazda minősítést elsősorban a tudással kell kiérdemelni, s nem az anyagi helyzettel. A tavalyi tapasztalatokon okulva az idén arra is felhívta a PMFH vezetője, Tunyo- gi András az önkormányzatok figyelmét: nem ártana a szelektálást egy elméleti felmérés alapján végezni. A felhívás Alsónémediben talált visszhangra először, ahol hétfőn este tartották meg az írásbeli és a szóbeli vizsgát a jelöltek részére. Nem árulunk el vele titkot, s a vizsga értékét sem rontja, a megmérettetést vállalók száma azonos volt a vizsgbabizottságéval. György Balázs polgár- mester — mint házigazda és szervező — kitett magáért, olyan zsűrit állított ösz- sze, melyben a szakma minden ágazatát képviselte egy szakember. A gabonatermesztést Nyári József agrármérnök, a PMFH főmunkatársa, a szabadföldi kertészetet Szatmári Benő agrártechnikus, gyakorló gazda, a vegyszerezést — a gyom és károkozók vegyszeres irtását valamint a műtrágyázást Bálint György falugazdász, az állattartási tudnivalókat pedig Szelényi György állatorvos „kérte számon” a jelöltektől. Rafinált kérdések, okos válaszok Az első fordulóban egy 13 + 1 kérdéses tesztlapot kellett kitölteni, amiben fondorlatos módon” minden kérdésre három válasz volt. — Az anyját, ezt jól kifun- dáitátok! — kesergett a jelöltek legidősebbje, Kiss Feri bácsi, aki a nagy izgalomban otthon felejtette az okulárét, viszont a tudást azt elhozta. A szóbeli vizsgán egyértelműen kiderült, azok a gazdák, akik mezőgazdasági szakközépiskolát végeztek, egyaránt ismerik a szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Igen ám, de amikor régi, ám ma is érvényes fogalmak, kifejezések kapcsolódtak a kérdéshez, ott a 81 éves Feri bácsi bizonyult verhetetlennek. Például: miként kell helyesen befogni két lovat, ha nem egyforma magasak? Milyen elváltozás mutatkozik a sertés beleiben, ha folyamatosan csak krumplival etetik? Milyen abrakot kívántatik, illetve tanácsos adni a napokig nem járatott, pihent lónak? Mennyi területet képes felszántani naponta két ökör? Feri bácsi mindenre tudta a helyes választ, sőt a végén ő tett fel egy-két „rázós” kérdést a vizsgáztatóknak. A bizottságnak nem volt könnyű dolga. Az első helyezés vitathatatlanul Bálint Dezsőt illette, de ki legyen a második? Bai Sándor és Kiss Ferenc azonos pontszámot produkált. A salamoni döntés végül is úgy szólt, Némedi nem két, hanem három jelöltet javasol az Aranykoszorús Gazda címre. Ezt az egyetemen sem oktatják A szelektálást Nyári József emigyen értékelte: — Nem véletlen, hogy elsőnek Némedi reagált a felhívásunkra. Ez a község egyike azoknak a megyében, ahol sok a magángazda, ahol a nagyipari mezőgazdaság nem tudta megfojtani a magángazdálkodást, s így a tudás átöröklődhetett a fiatalokba. Nekem mint agrármérnöknek is tanulságos volt ez a néhány óra. Ilyenkor derül ki, milyen sok mindent nem tanítanak a felsőoktatásban. Holott a régi, jól bevált tapasztalatokra éppúgy szükség van, mint a korszerű technológiákra. A kettő összesen garantálja a jó eredményt, s ezt mindenekelőtt a most kezdő gazdákban kell tudatosítanunk. (niatula) KERES A hőgyészi New-Hamp- shire törzstenyészet még elfogad megrendelést Marék-oltással rendelkező naposjércére és kacsára. * Baromfi- és sertéstartók keverjenek saját alapanyagból takarmányt. Jelentősen olcsóbb, minősége állandó. Megvalósítható az FK típusú Farmer keve- rő-daráló gépcsaláddal, melynek közvetítését a szövetség vállalja. * A szemestakarmány egészséges tárolásának feltétele a szakszerű szárítás. Ezt a célt szolgálja a Termikont—500, a Sirokkó 1000 és Sirokkó M 2000 típusú energiatakarékos szemestakar- mányszárító berendezés. Mindhárom a magyar ipar terméke. A Sirokkó család dohányszárításra is alkalmas. A Termikont—500 fél tonna víz elpárologtatására képes, ami átlagos időjárási viszonyok mellett, a nedvességtartalomtól függően 1000—2500 tonna/ év gabona vagy kukorica szárítását garantálja. Ugyanez a Sirokkó 1000-nél 9 tonna/óra. * Nincs gondja hosszú távon a vetéssel, ha a vontatható, függeszthető Mazur 5 gabonavetőgépet használja, mely egyaránt alkalmas kalászos, hüvelyes, olajos és minden más növényi magvak vetésére. Barázdaszám 33—55, barázdatávolság 12 cm. A tartály űrtartalma 760 dm3, vetési teljesítmény 3,2 hektár óránként. — KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest. Városház u. 7. II. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáv András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
