Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-23 / 145. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Hídfő Európa részei között Mások szennyeződése nálunk A magánkezdeményezésből létrejött közép- és kelet-európai Gazdasági és Kömye- zetfejlesztési Intézet egy holland—magyar környezet- védelmi találkozó kapcsán sajtótájékoztatón mutatta be munkáját, célkitűzéseit. Mécs Imre képviselő, mint az intézethez kapcsolódó részvénytársaság elnöke kijelentette: abból az alapelvből indulnak ki, hogy a környezet védelme nem ismer határokat. Megmutatta ezt Csernobil példája, de az is, hogy központi helyen fekvő országunk mások szennyező kibocsáj- tásainak jelentős részét is kénytelen elviselni. A Kárpát-medence sorsa is együttműködésre késztet — mondta a képviselő. — Együttélésünket szomszédainkkal magasabb szinten, nemzeti felhangokról mentesen a jövő évezredeknek megfelelően kellene továbbfejleszteni. A Kömyezetfejlesztési Intézet a kapcsolatok építésére törekszik. Kapcsolatokat kíván teremteni a gazdaság, a politika és a környezetvédelem, a szűkebb és távolabbi régiók és a különböző politikai szférák között. Konkrét eredményüknek könyvelik el egy a Közép- Kelet-Európát érintő nagyköveti klub, és az ENSZ ipari katasztrófák megelőzésével foglalkozó irodájának budapesti felállítását. Bartha Árpád a Magyar—Holland Fejlesztési Hídfő Alapítvány munkáját ismertette. Kuratóriumuk elnökei a maastrichti és debreceni polgármesterek; céljuk környezetkímélő programok létrehozása, technológiák cseréje, közvetítése. A találkozó vendégeként felszólalt Brankó Bosniako- vic a Holland Környezetvédelmi Minisztérium főtanácsosa is. Üdvözölte a kezdeményezéseket, és kifejtette: a Hollandiában már gyökeret vert szemléletet, amelynek alapján elsősorban a felelős gondoskodást elősegítő vállalkozásokat támogatják, feltétlen szükséges Magyarországon is bemutatni, működését a hazai vállalkozóknak is elsajátítani. N. T. A géphiány gondot okozhat Már aratják az árpát (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel azonban hátrányt szenvednek, mivel előbbiek először saját földjeikkel végeznek és csak azután teljesítik a kéréseket, így hetekig is elhúzódhat az aratás, amely a gazdakörök számításai szerint akár egymillió tonnás szemveszteséget is okozhat az egyéni gazdaságokban. Már csak a szerencsénkben bízhatunk és a további jó időjárásban — jelentette ki Podmaniczky Béla. A szövetkezetek és társaságok felkészülten állnak az aratás előtt. A toki Egyetértés Termelőszövetkezet öt aratógépének műszaki fekészítését már elvégezték, e hó végén az árpát, július második hetében a búzát kezdik aratni. Az étkezési minőséget teljesíteni tudják, és a termésátlag is lényegesen jobb lesz, mint a tavalyi volt. Jobb termés várható idén Nagybörzsönyben, az Ipoly Völgye Tsz-nél is: 350 vagon búzára számítanak, 880 hektár vetés- területről, amelynek aratását szintén július első felében kezdik meg. Cegléden a szövetkezetből kiváló Flóra Kft. 85 hektáron vetett őszi árpát, a próbavágások már jelenleg is folynak és a feljavított gépekkel jövő héten kezdik meg a teljes betakarítást. Nánási Tamás Bevált a Naszálytej privatizációja Egres joghurt Vácról Közép-európai agrárhelyzet Hanyatló mezőgazdaság A közép-európai országok számára (Csehország kivételével) a mezőgazdasági és élelmiszeriari szektorok döntő fontosságúak, mert négyszer nagyobb arányban járulnak hozzá az* adott országok gazdaságához, mint Nyugat- Európa államaiban. Éppen ezért egészséges és verseny- képes mezőgazdaság nélkül nem történhet meg a kiegyensúlyozott piacgazdaságba való átmenet — hangsúlyozza az a tanulmány, amelyet az Európai Unió felkérésére készített egy francia és egy holland szakértő a térség mezőgazdaságának helyzetéről. A készítők rámutatnak: az általuk vizsgált hat országban (a „visegrádi négyek” területén, valamint Romániában és Bulgáriában) a mezó'- gazdaság állapota az elmúlt években romlott, a termelés 1988. és 1992 között legalább 30 százalékkal esett. — Ennek a piacok dezorganizálódásától kezdve, az infláción át, a modernizálási folyamat esetlegességéig számos oka van, s ráadásul az a veszély is fennáll, hogy a helyzetet tovább rontják a EU-tagországokból jövő termékek — írják. A tanulmány cáfolja azokat az „előítéleteket”, amelyek Nyugaton a közép-európai térség agrárdömpingjéról, ez utóbbi területen pedig az EU elzárkózó politikájáról, s emiatt a közép-európai agrárexport szintenmaradásáról szólnak. Mint olvasható, az 1988-as 1,65 milliárd ECU-s szintről 1991-re 2,51 milliárd ECU-ra nőtt a közép-európai országokból az EU-ba menő mezőgazdasági és élelmiszeripari export; ugyanakkor az EU exportja ennél nagyobb arányban, 0,71 milli- árdról 1,8 milliárdra emelkedett. — Nyugat-Európának sem mehet jól, ha Közép- Európa rosszul áll — érvelnek a szerzők, ebből azt a következtetést vonva le, hogy a „Tizenkettek- nek” — immár a szervezet bővítését előkészítve — segíteniük kell a térség mezőgazdasági szektorainak talprállítását. — Az EU- tagállamoknak a közös agrárpolitika, a PÁC révén egyedülálló tapasztalatuk van az eltérő fejletségű mezőgazdaságok konvergenciájának irányításában — teszik hozzá. Ami pedig a konkrét lépéseket illeti, s nyugati szakértők szerint a hat közép-európai államnak létre kellene hoznia valamilyen, a PAC-hoz hasonló modellt, ezekben az országokban ki kellene építeni az alapvető mezőgazdasági termékek árstabilizációs mechanizmusát, s meg kellene reformálni a mezőgazdasági hitelrendszert is. Szemetes ügyek Szentlorinckátáról Hová tegyék a paprikaszárat? Az egészséges ivóvíz mellett az új szeméttelep mielőbbi megnyitása adja Szentlőrinckátán a legsürgősebb ön- kormányzati teendőket — állapította meg lapunk érdeklődésére Szabó Kálmánné, a falu polgármestere. Az telep műszaki átadása május első felében már megtörtént, a szakhatóságok végleges engedélye azonban még várat magára. Ennek az az oka, hogy hiányzik például egy portásfülke, amit a szabályok szerint a szeméttelep bejáratánál kell elhelyezni. Az ön- kormányzat — szűkös költség- vetésére tekintettel — úgy döntött, hogy nem cifrázza a dolgot, egyszerű konténerrel oldja meg a problémát. Közben előkészítik a faluban a szervezett szemétszállítást. Azt még nem tudják, hogy az önkormányzat maga végezze ezt, avagy vállalkozóra bízza? Ugyanígy fontos helyi kérdés az üzemeltetés módja és végrehajtója is. Ehhez nem árt tudni, hogy — kívülálló aligha jártas az efféle dolgokban — előírások szerint kell a szemetet tömöríteni, s földdel rendszeresen letakarni. A polgármester szrint a szemét kezelésének ezt a részét az önkormányzat tudná megcsinálni: nekik van saját munkagépük, tolólapjuk, foglalkoztatnak hozzá gépkezelőt. A képviselő-testület beállíthat közhasznú munkásokat: a végső döntést természetesen a helyi képviselők hozzák majd meg. Különleges szentlőrinckátai gond, mi legyen a rengeteg paprikaszárral és fóliahulladékkal, mivel ez á falu a fóliatermelés egyik fellegvára az országban. Ezen anyagokat ugyanis tilos elégetni, a paprikaszárat komposztálni sem lehet a bennük felhalmozott vegyszer miatt. A régi, mindig is illegálisan működő szeméttelepen egyszerűen elintézték ezt a problémát, a primőr-termelők: kivitték a hulladékot, s lett belőle, ami lett. Ma azonban már igényesebb a falu: a szentlőrinckátaiak intenzíven érdeklődnek az iránt, hogy más helyeken hová teszik a hulladékfóliát és paprikaszárat. Hátha van valahol az országban, olyan feldolgozó üzem, amelyik ilyen anyagokkal foglalkozik?! Az új szemétlerakó egyébként a falu Pusztamonostor felé eső határában egy erdő közepén található. A hat hektáros terület nem termőföld, hanem úgynevezett zárvány tófenék. Ebben alakították ki előírás szerint a három kazettát. Mindez tíz esztendőre lesz elegendő, mivel azonban a terület adott, a szentlőrinckátai szeméttároló bármikor bővíthető. Mindössze a felhasznált földdarab tulajdonjoga vár még tisztázásra a helyi téesz és az önkormányzat között. (tóth) Részvénykibocsátás a Pharmavitnál Bevált a privatizáció a budapesti tejgyűrűbe illeszkedő egyik legnagyobb cégnél, a Váci Naszálytej Kft.- nél, ahol a 140 főnyi gárdából minden második dolgozó tulajdonjogot vásárolt, s ugyancsak tulajdonos a nyersanyagot adó 12 tejtermelő gazdaság. Mindez — állítják — a jó minőségen, a körültekintőbben szervezett munkafolyamatokon is megmutatkozik. A nyári idényről szólva Fülöp Árpád ügyvezető igazgató elmondta, hogy a beszállítást éjjeli időpontra helyezték, így a viszonylag hűvös napszakban jut el a napi 80 ezer liternyi friss tej a tehenészetekből az üzembe. Az esős időjárás nyomán a tejtermelés is megnövekedett, ugyanis az állatok több zöldtakarmányt kapnak, így 20 százalékkal pőtt a napi kifejt mennyiség. A feldolgozott termékek egy része Budapest, más része a Dunakanyar napi ellátását szolgálja. Néhány újdonsággal is megjelentek a piacon: az importált termékekkel vetekedő mk nőségű gyyümölcsös joghurtcsalád egres és kivi ízesítésű változattal bővült. E készítmények iránt Svédországi és a FAK-beli üzletkötőkkel tárgyalnak: hamarosan megkezdődhet az export. A veresegyházi Pharmavit Gyógyszer- és Élelmiszeripari Részvénytársaság közgyűlésének felhatalmazásával a társaság igazgatósága az alaptőke nyilvános részvénykibocsátás útján történő felemeléséről és a társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájába való bevezetésének kezdeményezéséről határozott. A hazai kibocsátást a londoni James Capel Co. — a Samuel Montagu Pénzügyi Tanácsadó és Értékpapír Kft. közreműködésével — a társaság meglévő részvényeiből 4200 000 darabot kizárólag külföldi intézmények meghatározott köre számára értékesített. A Pharmavit Rt. alaptőkéje jelenleg 156,5 millió forint, amely a kibocsátás során 200 000 darab, egyenként 100 forint névértékű részvény értékesítésével 176,5 millió forintra emelkedik. Részvényeket jegyzési ív aláírásával devizabelföldi- és külföldi magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jegyezhetnek készpénzért vagy átutalással. Túljegyzést a társaság nem fogad el, túljegyzés esetén a tájékoztatóban leírt elosztási rend lép életbe. A hazai nyilvános kibocsátáskor alkalmazott ár megegyezik a külföldi zártkörű értékesítéskor alkalmazott 57,5 amerikai dollárnak a Magyar Nemzeti Bank 1994. június 14-én érvényes deviza árfolyamán való átszámításával. A kibocsátási időszak: 1994. június 24—29. A Pharmavit Rt. számára az alaptőkeemelés és az azt követően tervezett tőzsdei bevezetés a következők megvalósulását segíti elő: a meglévő termelőkapacitások bővítését és fejlesztését, ezen belül új gyógyszergyártó kapacitás létrehozását; kísérleti (pilot) üzem felépítését; a központi épület építésének befejezését; a fennálló hiteltartozások visszafizetését; a képviselői hálózat, valamint az orvos- és patikalátogató rendszer fejlesztését; a nyilvánosság értékítéletének elfogadását; a társaság nevének és elismertségének növelését; a tőkepiac állandó szereplőjévé válását a nyilvános kibocsátás és a tőzsdei bevezetés eredményeképpen, amely által a társaság hosszú távon biztosíthatja az esetleges újabb tőkebevonás számos lehetőségét.” Forintos hírek 5 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke májusban. Eszerint május végén 227,7 milliárd forintot tett ki a lakossági devizaszámlák értéke. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálata még mindig a Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kiemelt ellenőrzési területei között szerepel. Az első öt hónapban ellenőrzött 19 ezer eset egyharmadában nem, vagy nem megfelelő nyugtát kapott a vásárló. Az Ápisz árai július 1-jé- től csökkennek, ezenkívül ismét lesz tanszerakció, s a cég országos hálózat kiépítését is tervezi. Utóbbit július 18-ától 30-áig hirdették meg: ez idő alatt a füzetek, iskolatáskák, tolltartók és egyéb iskolaszerek 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1994. július 1-jei hatállyal rövid lejáratú forinthiteleinek kamatlábát másfél, középlejáratú hiteleinek kamatait pedig 1 százalékkal növeli. Egyben a lekötött betétek kamatai 2 százalékkal emelkednek a banknál. A bankok magánosítása Égető szükség lenne a hazai bankok magánosítására — állapítja meg a Kékszalag Bizottság legújabb, sorrendben immáron a negyedik tanulmánya. Megjelenése alkalmából a szerzők sajtótájékoztatón ismertették a pénzügyi rendszer reformjára vonatkozó következtetéseik. Tardos Márton képviselő a bizottság társelnöke elmondta, hogy munkájukkal eddig is módjuk volt a kormányt segíteniük, azonban legújabb kiadványaik már közvetlenül az új kormány asztalára kerülnek. A szerzők nevében Abel István kijelentette: a piacgazdaságra való áttérés esélye főként a pénzügyi szektoron, vagyis a bankokon múlik. N. T. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
