Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-22 / 144. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 22., SZERDA « Megélénkült a társadalmi élet Központban a palotajátékok WW A visegrádi önkor- PWB mányzat eddig elért VfíVy eredményeiről, a '•Jr nagyközségben vég­bement változásokról Hadhá­zi Sándor polgármester adott tájékoztatást. Beszámolójá­ban elmondta, hogy az el­múlt években a településen két ütemben valósult meg a telefonhálózat fejlesztése: társulati formában, önkor­mányzati részvétel mellett. Ennek eredményeképpen az igénylők egy része már megkapta a telefont, vala­mint az újabb igénylők még ez évben vonalhoz juthat­nak. Az eltelt időszakban az iskola kivételével meg­történt a helybéli intézmé­nyek felújítása, illetve az egészségügy korszerűsíté­se. Állami támogatással si­került egy fogászati és egy röntgengépet beszerezni, ezenkívül saját forrásból új felszerelésekkel látták el a gyermekorvosi rendelőt. Rendezték az önkormányza­ti tulajdont is, s ennek a va­gyonnak a hasznosítása most az egyik legfontosabb feladat. A társadalmi élet is megélénkült az évek során, ezt bizonyítja az újonnan alakult Turisztikai Egyesü­let, a Szent György Lovag­rend Egyesület, a Visegrádi Sportegyesület és a nyugdí­jasklub megalakulása és rendszeres működése. Mind­ezen szervezetek között na­gyon jó a kapcsolat, s ez a kölcsönös együttműködés megnyilvánul a visegrádi palotajátékok szervezésé­ben is. Az önkormányzat egyik fő feladata, az idegenforga­lom fejlesztése, s a turisták fogadásának feltételein javí­tani. Utóbbiban nagyarányú fejlődés következett be, amit főként a programkíná­lat bővülése eredményezett. A polgármester megemlítet­te, hogy sikerként könyvel­hető el az is, hogy a vízlép­cső helyreállítása megkez­dődött, és a. tervezés során a település érdekeit is figye­lembe tudták venni. (dub.) Minisztérium felvesz 30 és 40 év közötti, felsőfokú végzettségű, számítógépes ismereteket szerzett, i! I et mé n ys zá m fej l és ben, műn ka ügyben, költségvetési tervezésben gyakorlott főelőadót, valamint középfokú végzettségű, költségvetési szervezetnél gyakorlatot szerzett költségvetési előadót Érdeklődni lehet munkanapokon «S és 16 óra között, hh a 1 «S4-21«S9-es teleíonszámon. Penc Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet az általános iskola igazgatói állásának betöltésére Képesítési és egyéb feltételek: a vonatkozó jogszabály szerint. Pályázati határidő: 30 nap. Jelentkezni lehet Petrik Lajos polgármesternél (Penc, Rákóczi u. 18. 2614). Az állás elfoglalásának ideje: 1994. szeptember 1-je. Fizessen elő A PEST MEGYEI HÍRLAPRA! Ne csak Ön olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! m:i„HtRiAP Nem csak nyelvében magyar BIZTOS, HOGY CSAK A DRÁGA A JÓ? Hatékony földmunkagépek meglepően alacsony áront JFizetési könnyítések! ízbégen sem könnyebb a gazda sorsa t Karolják fel a juhászokat! Sajnálatos tény, hogy ország­szerte ritkán találkozni olyan emberrel, aki szűkös anyagi körülmények és korlátolt gaz­dasági' lehetőségek között ál­lattartással foglalkozik. A Szentendréhez tartozó ízbé­gen bukkantunk rá O. Gábor bácsira, aki a fenti gondok el­lenére juhtenyésztésre adta a fejét. Az állattartásról, a hét­köznapokról kérdeztük őt és feleségét. — Mekkora az állatállomá­nya? — Van száz birkám, húsz kecském, hét szamaram, hat kutyám, harminc baromfim és száz kisbárányom... — Mekkora területen és mióta gazdálkodik? — Dömsödi születésű va­gyok, és már lassan ötven éve pásztorkodom. 75 éves va­gyok, és amíg bírom, csiná­lom. Húsz éve gazdálkodom Szentendrén, mintegy száz­húsz hektár területen, ami a szentendrei Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola tulajdonában van, és bérleti díjat fizetek ér­te. —- Van-e értelme ebben a világban juhtenyésztéssel fog­lalkozni? — Egész életemben ezt csi­náltam, és másba már nem akarok belevágni. Nehéz a helyzet a mai világban. A ju­hok gyapját két évig tároltam abban a reményben, hogy majd többet fizetnek érte, de amikor láttam, hogy nem emelkedik a gyapjú ára, elad­tam. Egy nyírásnál, amiben a ladánybeneiek segédkeznek, három-négyszász kilogramm gyapjú jön össze, és kilónként 43 forintért veszik át. Bizony ez nagyon kevés. Másfelől a juhtrágyát eladom zsákonként 80-100 forintért annak, aki megkeres, aki eljön hozzám. — Mivel eteti az állatokat? — A kisbárányok tápot, ta­karmányt kapnlik, a többi álla­tot naponta legeltetem a kör­nyéken, télen pedig szénát és abrakot kapnak. — Milyen problémák me­rültek fel eddig? — Először is nincs se víz, Ica néni .kávéval kínált se villany. Petróleumlámpát használunk, mint a régi idők­ben. A rádiónk és a kistévénk akkumulátorról működik. A vizet a forrásból hordjuk 20-25 literes kannákban. Amit nagyon nem szeretek az az, hogy a turisták és a gom- bászók megzavarják a nyájat, szemtelenek, hangoskodnak. s ilyenkor bizony szélnek eresztem a kutyáimat. Nem­rég pedig a hodályból ellop­tak két kisbárányt, és egy cső- dör szamaramnak is nyoma veszett. Azóta sem került elő egyik sem. — Mennyit kér egy jószá­gért? — A juh darabjáért 3-4 ezer forintot, a szamárért 25 ezer forintot kérek. E beszélgetés után elnéz­tünk a saját kezűleg épített akolhoz és juhászlakhoz, ahol Ica néni éppen a kertben fog­lalatoskodott. Behívott min­ket a kis házba, és egy kávé mellett folytattuk a beszélge­tést: — Hogyan telik el egy nap­ja? — Naponta fél hatkor, vagy hatkor felkelek, megete­tem a hat kutyát, baromfit és a kis állatokat. Kilenc óra kö­rül megreggelizünk a párom­mal, és folytatom a munkát. Nagyon nehéz ezt egyedül, se­gítség nélkül elvégezni. 1980-ban eltört a nyakcsigo­lyám, tíz napig voltam eszmé­letlen, és három hónapig hord­tam a gipszet. Azóta megér­zem az időjárás-változást,- és hamar elfáradok, de muszáj csinálni nap mint nap. — Hogyan kerültek össze a párjával? — Az uram meghalt, és már tizenkét éve együtt va­gyok a Papával jóban-rossz- ban. Én is dömsödi születésű vagyok, és együtt jöttünk Iz- bégre. Még otthon eladtam a kis házam, amit a fiam vett meg. Itt segítek, amit tudok. A kis kertemben megterem a bab, borsó, cékla, hagyma, zöldségek; ha vágunk egy ju­hot, eladjuk a húsát, és csak annyit tartunk meg magunk­nak, amennyi szükséges. Vá­sárolni egy kisboltba járunk, de előtte mindig összeírjuk, miből mennyi kell, és így osztjuk be a pénzt. Nyugdíjat nem kapunk, abból élünk, amit kétkezi munkánkkal elő­teremtünk. Még az esővizet is felhasználom öntözésre, a to­jást pedig darabonként 7 forin­tért eladom. — Nem vágyik vissza a „ci­vilizált" életbe? — Dehogynem, nagyon is, de amióta a balesetem volt, nehezen tudok közlekedni. A 81 éves édesanyám és a tizen­négy éves unokám mindig el­jön látogatóba. így is nagyon hiányoznak. — Mit szeretne a jövőben? — Azt szeretném, ha az én kicsike családomat és édesanyámat sűrűbben lát­hatnám. Jó lenne, ha a pá­rom tíz évvel fiatalabb len­ne, és mindenhova el tudna szaladni, ha valami éppen kell. Szeretném, hogy le­gyen mindig tartalékunk, meg tudjunk élni abból, amit termelünk. Továbbá jó lenne, ha a jövőben felkarol­nák a juhászokat, és segíte­nék őket, mert nagyon ne­héz a helyzetük. D. Cs. Abból élünk, amit kétkezi munkával előteremtünk A szerző felvételei Forintos hírek A csepegtető öntözőbe­rendezésekből évente ál­talában 300-500 ezer dolláros forgalmat bo­nyolít le Magyarorszá­gon a világ egyik legna­gyobb ilyen termékeket előállító üzeme, az izrae­li Netafim cég. Ez az el­adási érték a vállalat ex­portjában nem túl szá­mottevő ugyan, mivel a kivitel értéke tavaly 100 millió dollár körül moz­gott, ami a gyár termelé­si tértékének hozzávetőle­gesen 90 százaléka, ám a vállalkozás a követke­ző években szerény for­galombővüléssel számol hazánkban. A világ gabonatermése az idén 1947 millió ton­nára rúg majd, amely 3 százalékkal magasabb a meglehetősen gyenge ta­valyinál, de elmarad az azt megelőző évek ten­denciáitól. A búzater­més várhatóan 550 mil­lió tonnás lesz, 15 mil­lió tonnával kevesebb a tavalyinál. Bepanaszolta Németor­szágot Nagy-Britannia az Európai Unió vezeté­sénél, mert állítólag a brit marhavészről Né­metországban megjelent sajtójelentések súlyos anyagi veszteségeket okoztak Londonnak. Becslések szerint a né­met ellenkampány miatt Nagy-Britanniának 35 millió fontnyi kára kelet­kezett. A brit állatte­nyésztés ugyanis jelen­tős exportkiesést és ár­csökkenést volt kényte­len elkönyvelni. Az Európai Unió hiánya a szervezeten kívüli or­szágokkal folytatott ke­reskedelemben tavaly mindössze 1,4 milliárd ECU volt. Ez több mint 50 milliárd ECU-s csök­kenés a tavalyelőtthöz képest. Változik június 28-ától a diszkontkincstárje­gyek kibocsátásának és forgalmazásának a rend­szere. A Magyar Nemze­ti Bank tájékoztatása szerint a diszkont kincs­tárjegyek lejárata egy, három, hat és 12 hóna­posra módosul a koráb­bi 30. 90, 180 és 360 na­posról. A diszkontkincs­tárjegyek számos moz­gó kamatozású államköt­vények kamatbázisául szolgálnak. A mostani változás ezt a kamatmeg­állapítási mechanizmust nem módosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom