Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-17 / 140. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. JUNIUS 17., PENTEK Koaliciki A választások óta egy pozitív eredmény máris mutatkozik. Feltámadt a pesti vicc. Nap mint nap újabbat lehet hallani. Az egyik szerint a választás eredménye a lakosság földrajzi tájékozatlanságának köszönhető. Sokan összetévesztették a Horn-fökot a Jóreménység fokával. Egy biztos: a jóreménységgel eltelt választók alighanem csalódni fognak. A csodavárók is, no meg azok is, akik a kádári idők langyos állóvizét kívánták vissza. Mert csoda vagy életképes szocializmus nincs. Hadd idézzem a kabaréban annyiszor elhangzott mondást: a létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus pedig nem létezik... Ma már persze a szocialista párt sem akar szocializmust. A liberális párt sem. (Liberalizmust) Csak koalíciót. Hogy ez milyen izmust jelent? Erre is megszületett a vicc: koalicionizmust. A választásokon nem a szocializmus győzött. Nem is a liberalizmus. Hanem a szakértelem. Például a szakértő Pécsi Ildikó kiütötte a nyeregből a politikában járatlan Pető Ivánt. Bárki bármit is mond, a szocialisták már rég nem azonosak hajdanvolt önmagukkal. Hiszen — hogy az előbbi példánál maradjak — Pécsi Ildikó a korai Kádár-korszak szexbombája volt... A koalíció még meg sem alakult, máris jelentős eredményeket mutat fel. Feltalálták például a miniszterelnököt nem helyettesítő miniszterelnök-helyettest, akinek személyét a korábbi legnagyobb ellenzéki pártból legkisebb kormánypárttá satnyult SZDSZ adja. A miniszterelnököt akadályoztatása esetén egy másik miniszterelnök-helyettes fogja helyettesíteni, aki a kiszivárgott hírek szerint azonos lesz a belügyminiszterrel. Erre a posztra állítólag Kuncze Gábor a legesélyesebb, így lett az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjéből az MSZP belügyminiszterelnökhelyettesjelöltje. (E funkciót a helyesírás szabályai szerint néhány kötőjellel kellene elválasztani — ám más a helyesírás, és más a politika.) Az imént azt írtam, a legkisebb kormánypárt az SZDSZ. Tévedtem. Megfeledkeztem az Agrárszövetségről, mely — bár a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét nem lépte át — szintén koalíciós partnernek számít, hiszen a földművelésügyi tárca várományosának Nagy Tamást tartják. így a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Vagyis teljesül a választók akarata: Nagy Tamás nem lesz képviselő, de teljesül Nagy Tamás akarata is: miniszter lesz. A másik Nagy, a Sándor viszont nem akar miniszter lenni. Furcsán is hangoznék: sztrájkelhárítási miniszter... Békési László is többször kijelentette, hogy nem akar pénzügyminiszter lenni. Mégis az lesz. Mert a szocialisták kénytelenek gondoskodni arról, hogy legyen egy liberális kormánytag is... A kultuszminisztérium (Figyelem! Nem személyikul- tusz-minisztérium!) élére Fodor Gábort tartják esélyesnek. Helyes. Művelt, okos fiatalember, aki még emlékszik arra, mit és hogyan tanult, azonkívül komoly művészi eredményt is fel tud mutatni. A világon egyedülálló produkciót szokott bemutatni: prózában jódlizik. (Erre még druszája, Forgács Gábor sem képes!) Vita van a honvédelmi miniszter személyét illetően. Az SZDSZ nem akarja Keleti Györgyöt, mert nem volt ellenálló, az MSZP nem akarja Mécs Imrét, mert ő nem volt katona. így aztán nem tudni, ki lesz a miniszter. Majd behívnak egy tartalékost... Egy biztos: rövidesen megalakul a kormány. A kor kormánya. A Horn-kor kormánya. A kor Horn-kormánya. Ne komplikáljuk. Megalakul a HORNMÁNY. Szuhay Balázs Raskó győzött A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön — tárgyaláson kívül — hozott végzésében elutasította Varga Gyula (SZDSZ) országgyűlési képviselő-jelölt jogorvoslati kérelmét, amit az Országos Választási Bizottság június 6-ai határozata ellen nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság végzése szerint, a jogorvoslati kérelem nem alapos. A bíróság megállapította: az OVB az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek megfelelően járt el a szavazatok vizsgálatakor és megszámlálásakor. A bíróság az OVB által érvényesnek minősített szavazatok között nem talált érvénytelen szavazatot. A Legfelsőbb Bíróság végzése rögzítette: OVB határozatában megállapított választási eredmény helyes. A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. MDF-sajtótájékoztató Túl a kritikus ponton Az MDF elnökségének és frakciójának szerda esti ötórás tanácskozása azt bizonyítja, hogy vezető személyiségei túljutottak a kritikus ponton — jelentette ki Herényi Károly MDF-szóvivő a Magyar Demokrata Fórum tegnapi sajtótájékoztatóján. A résztvevők azt is kifejezésre juttatták, hogy nincs ok az MDF alapértékeinek megkérdőjelezésére, hiszen a többi hasonló irányultságú párt szavazataival együtt több mint 1,5 millió választópolgár adta voksát a ke- resztény-nemzeti-konzerva- tív alapértékekre. A szóvivő azt is közölte, hogy az együttes ülésen jelenlévők frappáns választ kívánnak adni egy korábbi elnökségi ülés jegyzőkönyvének kiszivárogtatására: a szerda esti mintegy 20 hozzászólást a párt belső lapjában fogják megjelentetni. A testület megtárgyalta azt is, hogyan készüljön az MDF négyéves ellenzéki szerepére. Fő feladatnak tekintik az alkotmány és a jog védelmét, a négy év értékeinek megőrzését, az emberi szabadságjogok, a magántulajdon megóvását, s a sajtó- szabadság legalább olyan érvényesülését, mint amely az elmúlt négy évet jellemezte. A testület szerint a sajtó fék és garancia lehet a leendő kétharmados koalíciós túlsúly ellen. Az elnökség és a frakció az országos választmány következő ülését július 2-ára hívta össze. A szóvivő tájékoztatása szerint feltehetőleg ezen a tanácskozáson tűzik ki az őszi rendkívüli országos gyűlés időpontját, s meghatározzák, hogy ezen az előző gyűlés küldöttei, vagy pedig újonnan választottak vegyenek-e részt. A sajtótájékoztatón Ru- bovszky András közölte, hogy június 15-ével megszűnt pártigazgatói posztja az MDF-nél, helyét az országos gyűlésig ideiglenesen -— de nem igazgatóként, hanem elnökségi tagként — Farkas Gabriella tölti be. A leköszönő pártigazgató egy kérdésre válaszolva közölte: elkészítette jelentését az emlékezetes kiszivárogtatásról, és a vizsgálat során mindössze annyit sikerült megállapítania, hogy nem az ominózus elnökségi ülés résztvevői adták tovább a sajtónak a tanácskozás jegyzőkönyvét. A pártigazgató kijelentette: az ügynek semmilyen jogi konzekvenciája nem lesz. APEH-értékelés az elmúlt évről Vizsgálják a feketegazdaságot (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi bevallás beadásához szükséges nyomtatvány már elkészült, sokszorosításra vár. Idén már csak a vállalkozók egy része kapja meg az adóhatóságnál lévő folyószámlájáról szóló jelentést, főképpen takarékossági okokból. Monostori Lajosné elnökhelyettes az adóellenőrzések tapasztalatairól számolt be a jelenlévő tudósítóknak. A lefolytatott 150 ezer vizsgálat 15 milliárdos adóhiányt tárt fel, amelynek jelentős része vállalkozóknál volt tapasztalható. Csak az idei szankciók meghaladták a 10 milliárd forintot, amelyet az első öt hónapban fizettek be a megbírságoltak. Az ellenőrök 2 milliárdos jogtalan áfa-visszaigénylést, és a magánszemélyeknél 35 milliós adóhiányt állapítottak meg. Az elnökhelyettes asz- szony a feketegazdaság fokozott vizsgálatára tett ígéretet. A költségvetést 12 milliárd forinttal károsították a tüzelő- és gázolajjal kapcsolatos csalások. Elterjedtek a kizárólag számlagyártásra specializálódott álvállalkozások. Exporttámogatásokat vettek fel olyan vállalkozók, akik áruikat sosem szállították ki az országból. Az adócsalás új formája a repülőgép hajtóanyagába, a kerozinba kevert pertróleummal, olajjal való kereskedés. A fokozódó ellenőrzés céljából az APEH tervezi a „sétáló revizor” forma bevezetését is. Ellenőrei személyi számítógépet visznek majd magukkal, amellyel helyben lehet a vizsgált személy összes adatát ellenőrizni. N. T. Közös volt a cél: a függetlenség Tisztelgés a hősök előtt (Folytatás az I. oldalról) Ötvenhatot mindenki értelmezheti, ám senki sem sajátíthatja ki. Ugyanis az egykori szembenállást csak a valóság torzítatlan ismerete oldhatja békévé — hangsúlyozta a köztársasági elnök. A mártírok jelképes sírjánál az első koszorút beszéde után Göncz Árpád helyezte el. Koszorúval tisztelgett a hősök előtt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke is. Utánuk következtek a parlamenti pártok és az ’56-os társadalE1 nem múló könnyek mi szervezetek képviselői. Horn Gyula, az MSZP elnöke Nagy Erzsébettel, a mártírhalált halt Nagy Imre lányával együtt koszorúzta meg az emlékhelyet. A kegyeletüket leróni kívánó magánszemélyek és a különböző szervezetek az ünnepség után vihették virágaikat az egykor jeltelen, ám ma már szépen gondozott sírokhoz. N. L. Horn Gyula és Nagy Erzsébet Talum Attila felvételei Alelnökök „bukása” Csúcs László a felmentésével kapcsolatban számomra roppant szimpatikus nyilatkozatot tett, azt mondta: Semmiképpen nem kívánt volna részt venni annak a lebontásában, amit keserves küzdelmek árán próbált felépíteni. Tudjuk mindannyian, Csúcs László és Nahlik Gábor is azért viaskodtak a nagyon sokszor alpári módon támadó ellenfeleikkel szemben, hogy megteremthessék a nemzeti rádiózást és televíziózást. Azt a nemzeti hírközlést, amelyik főképpen attól válik nemzetivé, hogy kiszűri mindazokat a törekvéseket, amelyek a manipulációból, a különféle kisebb-nagyobb csoportok érdekeinek hangoztatásából fakadnak, s az összérdekeket kísérli meg szem előtt tartani. Minden józan íté- lőképességú embernek tisztában kell vele lenni — még azoknak is, akik tiszta szívükből gyűlölték az elmúlt négy év demokráciáját, a demokráciával együtt járó többpártrendszert, akik megvetették nemzeti hagyományainkat, akik lenézték a népköztársaságból alakult köztársaság vívódásait —, hogy az alelnökök által irányított intézmények mentesek voltak a részrehajlástól. Ezt annak ellenére is ki merem jelenteni, hogy tudom, a magyar féimúltról szóló filmsorozat például eleve nem érintett prominens politikai személyiségeket. Lehet, hogy „csúnya” volt, ami pergett a képernyőn, de igaz, hiszen egyetlen per sem született ezeknek a történeteknek a bemutatása után. Tudomásul kell vennünk, az igazság néha bizony nem szép, s kiváltképp csúf lehet mindannyiunk számára, ha éppen a leendő miniszterelnökünkkel hozható összefüggésbe. Csúcs és Nahlik urak megtették, amit meg kellett tenniük, más kérdés, hogy a nemzet nagy részének a szemét nem tudták fölnyitni. Persze negyven év folyamatos ha- zudozásai után nem csoda, ha egy nemzet nagyon nehezen tudja elválasztani az értékest az értéktelentől. Ebbe az elválasztási küzdelembe Nahlik Gábor és Csúcs László most „belebukott”. Most ők ketten, de kár lenne, ha sokan, és Isten ments, hogy tízmiiliónyian követnénk őket. (Vödrös)
