Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-17 / 140. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚNIUS 17., PÉNTEK / Olommérgezett Harangok Tüntetés a pirospaprika ihlették szlovákiai Tóalmáson a szent zenét erőmű ellen (4. oldal) (7. oldal) (16. oldal) A rendőrség elismeri A Budapesti Rendőrkapi­tányság épületében tegnap sajtótájékoztatót tartottak, ezen dr. Bökönyi István rendőrezredes, az ORFK közbiztonsági főigazgató­helyettese értékelte a szer­dai Kispest-Honvéd—Fe­rencváros labdarúgó Ma­gyar Kupa-döntővel kapcso­latos rendőri intézkedéseket. Mint kiderült, a rendőr­ség két tervet dolgozott ki: egyet, ha a nézők nem akar­nak a mérkőzés után bemen­ni a játéktérre, egy másikat, ha igen. Ez utóbbi szerint a rendőrök beengedték volna a szurkolókat, majd vissza­húzódtak volna a pálya egy- nyolcadáig, hogy biztosít­sák a kupa zavartalan átadá­sát. A terv azt is feltételez­te, hogy a szurkolók az ün­neplés után önszántukból el­hagyják a pálya területét. A terv első része valóra is vált, a nézők a kerítése­ken át beugráltak a játéktér­re, ám egyetlen kaput sem nyitottak ki számukra, hogy a stadionból távozhas­sanak. (Folytatás a 4. oldalon) Az igazságért áldozták életüket Tisztelgés a hősök előtt Boross Péter miniszterelnök főhajtása a mártírhalált halt Nagy Imre sírjánál A független Magyarország napján az 1956-os forrada­lom és szabadságharc vérta­núi előtt tisztelegve és a meg­szálló szovjet csapatok kivo­nulásának napja alkalmából ünnepi megemlékezés volt tegnap a Rákoskeresztúri köztemetőben. A kegyelet vi­rágait a 300-as, a 301-es és a 298-as parcellában helyezték el a résztvevők. A parcellákban, mint azt Göncz Árpád köztársasági el­nök ünnepi beszédében kifej­tette, egymástól életpályák­ban, korban nagyon különbö­ző emberek nyugszanak. Gyászoló a kopjafánál Talum Attila felvételei Egyvalami azonban mindany- nyiukban közös: az ország függetlenségéért, a megálmo­dott társadalmi igazságért ál­dozták az életüket. Olyasmi­ért, amely valamennyiüknek minden eszménél többet je­lentett. (Folytatás a 3. oldalon) Az idén már 27 áldozat Vízi rendőrök között Ragyogó napsütésben indul­tunk tegnap délelőtt a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőr- kapitányság három hajójával a fővárosi őrstől Nagymaros­ra. Az ötórás hajóút egyben sajtótájékoztató is volt, ahol Vízvári György alezredes, a dunai vízirendészet vezetője és munkatársai beszélgettek az újságírókkal. (Folytatás a 16. oldalon) Amerikai gyártmányú szuperjachtok kerültek a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság tulajdonába Erdősi Agnes felvétele APEH-értékelés az elmúlt évről Vizsgálják a feketegazdaságot A gazdaság korábbi mélyrepülése tavalyra megállt — álla­pította meg Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal elnöke a tavalyi évről tartott értékelő sajtótájé­koztatóján. A bevallásokból az is megállapítható, hogy ja­vult a vállalkozások pénzügyi helyzete, hiszen tavaly­előtthöz képest ötször kisebb veszteséget jelentettek az adó­hatóság felé. Az adatokból kimutatható, hogy ez sem első­sorban közvetlen termelésből, hanem főként hitelfelvétellel kapcsplatos fizetési kötelezettségekből származott. A kedvező irányú változáso­kat a beruházások 18 százalé­kos növekedése is alátámaszt­ja. Stabil vállalkozások első­sorban a részvénytársaságok és kft.-k között találhatók, az egyéni vállalkozók helyzete a bevallások szerint sokat rom­lott. Több mint felük veszte­séggel zárta az évet, és feltű­nően csökkent körükben az éves átlagjövedelem is. így jártak például a fagylaltosok, akik évi 49 ezer forintos jöve­delmet jelentettek be, a ’92-es 78 ezerhez képest. Ide sorolhatók az autószerelők, a divatárusok és a zöldségesek is. Az adóhatóság idén is felállította az első száz leg­nagyobb jövedelmű adó­alany listáját. Az első kö­zülük 121 millió forintot vallott be, és a századik is 16 milliós jövedelmet tud­hatott magáénak a tavalyi évben. A leggazdagabbak köre főként egyéni vállal­kozók közül került ki. A hivatal elnöke elmond­ta még, hogy az idei adóbe­vételek jórészt megfelel­nek a költségvetésben ter­vezettnek, csak a fogyasz­tási adó mértéke marad el a várt összegtől. (Folytatás a 3. oldalon) Bethlen István Temetni jöttünk Bethlent, nem dicsérni — mondjuk ak­tualizálva Shakespeare sorait. Pedig lehetne éppen di­csérni is (van miért), de mégsem tesszük, mert Bethlen István szuverén egyénisége, életének utolsó szakasza, halála és földi maradványainak sorsa annyira rendha­gyó, hogy a szabványos „legjobb ez, meg legjobb az” nem illenék e nagy magyar államférfi emlékéhez. Bethlen István 1921. április 14-tól 1931. augusztus 18-ig volt a Trianonban megcsonkított ország miniszter- elnöke. A békeszerződés aláírása után rövid ideig Tele­ki Pál vezette Magyarország kormányát, aki alig egy­éves működése alatt sikerrel állította helyre hazánkban a jogrendet, megszüntetve az ellenterror önkényes ak­cióit. Ez óriási eredmény volt a vesztes háború és a két forradalom demoralizáló korszaka után. De talán még nagyobb feladat várt Bethlen Istvánra, akinek a világhá­ború és a forradalmak alatt kialakult, illetve a Kárpát­medence gazdasági egységét megszüntető' trianoni béke- diktátum okozta gazdasági anarchiából kellett kivezet­nie az országot, s konszolidálni a viszonyokat minden szempontból. Ezt a lehetetlennek látszó feladatot siker­rel végezte el, s az általa elindított fellendülésnek csak az 1929-ben kezdődő' gazdasági válság vetett véget. Bethlen eredményeinek puszta fölsorolása is dicséret­ként hat, hiszen 1931-ig rendbe hozta az ország gazda­ságát (például az általa bevezetett új pénz, a pengő', Eu­rópa egyik legjobb fizetőeszköze volt), megszüntette az ország elszigeteltségét, a népiskolai programmal kultu­rális felemelkedést biztosított az alsóbb néposztályok szá­mára, bevezette a munkások kötelező' biztosítását (OTI), s ennek kiterjesztését a mezőgazdaságban dolgozókra csak a gazdasági válság akadályozta meg. A leggazda­gabb területeitől megfosztott ország közepesen fejlett ag­ráripari országgá fejlődött. Sajnos nem sikerült egy évtized alatt (de még a követ­kezőben sem) olyan vezetó'réteget kialakítani, amely al­kalmas lett volna egy független ország irányítására, egy modern európai ország megteremtésére. Társadalmi szempontból pedig az volt a legnagyobb hiba, hogy nem oldották meg „a hárommillió koldusparaszt” (Teleki Pál) problémáját. Mindezeket figyelembe véve Bethlen Istvánt méltán tartjuk a XX. század egyik legnagyobb politikusának. S a sors igazságtalansága, hogy a náciellenes és angolba­rát államférfi a Hitler-ellenes koalíció egyik állama, a Szovjetunió egyik börtönében pusztult el 1946-ban. Hibáit sem elhallgatva ismerjük el azokat a nagy eredményeket, amelyekkel Magyarország javát szolgál­ta, s a minden halottnak kijáró kegyelettel őrizzük meg emlékét! TöröR Bá|int Búcsúzik az attasé Négyéves megbízatásának le­jártával elutazik hazánkból az USA budapesti nagykövet­ségének véderő- és katonai attaséja, John Francis Con- cannon ezredes. Budapesti szolgálatának befejezése alkalmából az amerikai katonai attasét csü­törtökön fogadta Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a kétoldalú katonai kapcsola­tok fejlesztésében végzett ki­emelkedő tevékenysége elis­meréseként átadta részére a „Honvédelemért” kitüntető cím I. osztályát. ✓ ígéretes a falusi turizmus Richard Abbot és Mary Ab­bot tartott előadást azon a sajtótájékoztatón, melyet a közép-kelet-európai Falusi Zöld Vendégfogadásért Szö­vetség és az Intemacional Exclutive Service Corps (észak-amerikai gazdasági tanácsadó segélyszervezet) tartott tegnap. Az IESC ön­kéntes szakértői négy hetet töltöttek Bulgária, Szlová­kia, Románia és Magyaror­szág szervezeteinek tagjai­val. Elhangzott, hogy az érintett országok tagszerve­zeteinek igen jó lehetősége­ik vannak a falusi vendégfo­gadás további népszerűsíté­sében. — Bejártuk a négy orszá­got, s bebizonyosodott, hogy érdemes kiépíteni a fa­lusi turizmust — mondta Ri­chard Abbot —, érdemes lenne a kis falvakat részévé tenni egy nagy szervezetnek. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom