Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-16 / 139. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 16.. CSÜTÖRTÖK Emléktábla a vidini Kossuth-ház falán Emlékünnepségeink sorában az idén kétségkívül Kossuth centenáriuma a legrangosabb, amely a világban sok helyen a magyar történelmi múltra irányította a figyelmet. A szigetszentmiklósi Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szobrászszakosztálya és tanáruk, Szabó Béla, marcali születésű képzőművész, nem célzottan az idei kerek évfordulóra készítették el süttői mészkőből azt a bronzdomborműves emléktáblát, mellyel a bulgáriai Vidinben Kossuth emigrációjának egyik stációját kívánták méltóképpen megjelölni. A város történetének számos magyar vonatkozású eseménye közül különösen fontos 1849 augusztusának egyik tragikus napja. 21-én, a világosi fegyverletétel után néhány nappal érkezett ide Kossuth Lajos és Bem tábornok közel 3000 magyar és lengyel katonával, menedéket kérni a portától. „Vidin várának sáncaitól néhány száz lépésre lefelé, közvetlenül a Duna- parton ütöttünk szállást” — írja visszaemlékezéseiben az emigráció egyik tagja. Később Kossuthot a városban szállásolták el, ahol két és fél hónapon át lakott. Emlékirataiból tudjuk, hogy itt élte át hosszú, megpróbáltatásoktól is gyakran sújtott életének legnehezebb napjait. A „vidini levelek” nyomán, a város történetével ismerkedve kereste meg 1980-ban Szabó Béla azt a házat, melyben jelenleg is az a család lakik, akiknek felmenői Kossuth vendéglátói voltak. A ház a városközponthoz közel, az 1980-ban (még) Lenin utca 40. szám alatt állt. E falak között írta a híres vidini sorokat Kossuth, amely az első nagy nemzetközi visszhangot kiváltó híradás volt a magyar emigrációból. A ház maga is műemlék jellegű, a „megújhodáskori bolgár építészet egyetlen hírmondója a városban”. Szabó Béla felhívására — amint a művésztanár leveléből kitűnik — magyar és bolgár intézmények szövetkeztek, a művész javaslata visszhangra talált, hogy emléktáblával, később, a helyreállítás befejézése után, kiállítási anyagokkal járuljanak hozzá a két nép kötábla 10 év után felkerült a Kossuth-ház falára. Március 14-én ünnepélyesen felavathatták. Gyönyörű ünnepség, megható érdeklődés és fogadtatás kísérte —emlékszik a művésztanár. Prominens közéleti személyiségek, diákok, egyházi elöljáróságok tisztelték meg az eseményt. Megnyitóbeszédet Szabó Sándor nagykövet mondott. Egy bolgár színész a Talpra magyart szavalta, bolgár zenekar játszotta a magyar himnuszt, virágok özöne borította az emléktáblát... zös történelmi emlékének megőrzéséhez és ápolásához. Újvári Lajos festőművész és Rékassy Csaba grafikusművész közreműködésével és a Mahart segítségével 1983 nyarán az emléktáblát a Dunán leszállították. A táblát viszont a Ráday Mihály — Katona Tamás vezette tv- műsor stábja — mely a Kossuth-emigráció színhelyeit járta végig — nem eredeti rendeltetési helyén, hanem a helyi múzeumban találták meg. Végül a szófiai magyar nagy- követség és a szófiai egyetem magyar tanszékének közbenjárására 1994. márc. 4-én megérkezett az iskolához a várva várt telefonértesítés: az emlékSzabó Béla fájdalmasan jegyzi meg, hogy az eseménynek itthon nem volt sajtóvisszhangja. Adósságunkat ezúton tör- lesztjük, és gratulálunk a szigetszentmiklósi szobrásznövendékeknek — akik azóta már alkotó művészekként a saját útjukat járják — és oktatóiknak ehhez az évtizedes kitartáshoz, melynek eredményeként a vidini ház falán Kossuthot idéző emléktáblával találja szembe magát a látogató. Balázs Adina Szabó Béla, a szigetszent- miklósi művész-tanár levele nyomán Vincze Ottó tárlatáról A leselkedő hiba # Ezekben a napokban látható a szentendrei Művésztelepi Galériában Vincié Ottó -képzőművész kiállítása. A művész erre a tárlatára többnyire az utóbbi időben készült üvegmunkáiból, valamint fa- és üveg ötvözésével készült alkotásaiból válogatott. A megnyitón Bencsik Barnabás művészettörténész beszélt Vincze Ottó nem mindennapi konstruktív műveiről. „A kép látható és láthatatlan részei — mondotta — nem az érzékelés logikája szerint illeszkednek egymáshoz, hanem a vágyak és a képzelet törvényét követik. A vászon síkjának könnyed és fehér felületére applikált szabálytalan mértani test súlyosnak tetsző, sötét tömege leleplezi az érzékelés illúzióihoz makacsul ragaszkodó tudatunk gyengeségeit. A szabályosnak megszokott formák szabálytalan mutációi — a trapézzá szélesedő négyzet, vagy a kam- póssá horgadó kereszt — azontúl, hogy a folyamatos változtatás ikonikus megtestesítői, egyúttal intő jelek is, a ránk bárhonnan és bármikor leselkedő hiba monumentumai” — hívta fel a figyelmet Bencsik Barnabás a konstruktív alkotások mögött rejlő üzenetekre. A tárlaton nem csupán tárgyakból összeállított kompozíció, hanem festmények is láthatók, amelyek gondolati rokonságban állnak a kiállított tárgyakkal. Izgalmas dolog látni, hogyan kap például egy tervrajz, vagy szabásmintalap „művészi tartalmat”. (A tárlat július 10-ig látogatható.) (juhász) Drámatábor Gyulán Várhatóan mintegy száz hazai s határainkon túli magyar résztvevője lesz a Gyulán június végén — július elején megtartandó országos dráma- tábornak, amelybe .szép számmal jelentkeztek kárpátaljaiak. erdélyiek és vajdaságiak. A június 27-től július 6-ig tartó gyulai tábor résztvevői három csoportban tevékenykednek majd.. A színjátszás iránt érdeklődő javarészt középiskolás és egyetemista műkedvelő színjátszók a színi mesterséggel, a színjátszás eszközeivel való nevelésre vállalkozó tanítók s tanárok a drámapedagógiával, a társadalomkutatási alapismeretekre kíváncsi diákok pedig — a szociodráma szekcióban -— a valóság drámájával ismerkedhetnek. A gyulai drámatáborban neves szakemberek — köztük ír drámapedagógusok — tartanak előadásokat. Mégis lesz szoborköltöztetés Kolozsvárott? A polgármester tataroztatná Mátyást Kolozsvár tanácsának hétfői ülésén Gheorghe Funar váratlan javaslatot terjesztett elő: mivel a főtéren álló, a század elején emelt Mátyás-szobor talapzatának állaga véleménye szerint megromlott és repedések mutatkoznak rajta, javasolta, hogy készíttessen a tanács tanulmányt tatarozásának szükségességéről. Mint Herédi Gusztáv, az RMDSZ városi tanácsosa elmondta, az indítványt a napirend „Egyéb kérdések” pontjában bújtatták el, noha egyébként öt nappal előbb a tanácstagok tudomására kell hozni a javaslatokat. Előterjesztése nyomán kétórás heves vitára került sor. Molnos Lajosnak,' az RMDSZ megyei szervezete elnökének, a városi tanács tagjának kérdésére, hogy mi történik, ha a tatarozáshoz le kell bontani a talapzatot, kitűnt, hogy erre vonatkozólag nincsenek határozott tervek. Funar szerint ebben az esetben a szobrot konzerválják, s majd a szakértői bizottság hoz döntést a továbbiakról. Az RMDSZ aggodalmára utalva, hogy mindez csak ürügy a szobor elköltöztetésére, Funar kijelentette: egy román közmondás szerint az, amitől félnek, bekövetkezik. A polgármester egyúttal személyesen erősítette meg, hogy ásatásokat terveznek a főtéren, mivel korábban, amikor zászlótartó oszlopokat helyeztek el a Mátyásszobor két oldalán, római korinak tekintett falak maradványait találták meg. Amennyiben értékes maradványokat tárnak fel, oda helyezik el a capitoliumi farkas szobrát (ennek helyére a memorandisták szerdán felavatott emlékműve került) és a szakbizottság dönt majd, mi legyen a Mátyásszoborral — fejtette ki. A városi tanács jóváhagyta a tanulmány elkészíttetését, de kikötötte, hogy a Mátyás-szoborral kapcsolatos minden további döntést maga a tanács hozza meg, ne pedig valamilyen bizottság. Egy hete Kolozsváron — amiről lapunk már beszámolt — több ezer román és magyar tüntetett a Mátyás- szobornál a két nép együttélését is jelképező, apai ágon román származású uralkodó emlékművének védelmében, hétfőn pedig a parlamentben Buchwald Péter szenátor tiltakozott az egységpárti terv ellen. Felavatták Jovan Jováno- vic Zmáj szerb költő, publicista és műfordító szobrát Kiskőrösön. A Petőfi-mű- fordítók szoborparkjában leleplezett alkotást a csaknem százhetven évvel ezelőtt alakult szerb kulturális, tudományos társaság, a Szerb Matica elnöksége ajándékozta a kiskunsági városnak. * Az 1971-től 1990-ig tartó Magyar történeti kronológiát kedden mutatta be az Astoria Kávéházban a szakma és a sajtó képviselőinek a könyv szerzője, dr. Seifert Tibor, az ELTE történész adjunktusa. A több mint 5 ezer magyar történeti eseményt és a kapcsolódó nemzetközi összefüggéseket tartalmazó kötet a magyar történelem közelmúltját dolgozza fel. * Három nemzedék címmel, kerámia-kiállításra invitálja az érdeklődőket, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Gorka Géza születésének centenáriuma alkalmából. A magyar és európai iparművészet kimagasló egyéniségére Gorka Géza, Gorka Lívia és Focht Géza munkáinak kiállítása révén emlékezik az utókor: a nem mindennapi tárlatot holnap, június 17-én délután 4 órakor nyitják meg Verőcén, a Gorka Kerámia- múzeumban (Szamos u. 22.); a kiállítást megnyitja dr. Lovag Zsuzsa, az Iparművészed Múzeum főigazgatója. (A tárlat 1994. október 30-ig látogatható.) A Tóth István: Xantus Gyula festőművész portréja Xantus Gyula képei Szentesen A tavaly elhunyt Xantus Gyula festőművész munkáiból rendeztek kiállítást Szentesen a helyi galériában. A különös tárlat érdekessége, hogy a képek magángyűjteményből — a Cegléden élő Tóth István fotóművész gyűjteményéből valók. Xantus Gyula: Daidalosz és Ikarosz (A tárlat anyagából) A vidini Kossuth-ház. Szabó Béla krétarajza SZÓ—
